Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-10-24 / 81. szám

Huszadik évfolyam 81. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Szerda, október 24 POLITIKAI ÚJSÁG JHegjelen minäen s*or3án és szombaton esto- Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Ka%inc%v*ufcza 5. Kiadóhivatal: Canäesmanit 3H. és Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLŐ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona, Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. Hirdetésekéi a legjutányosabb árban közlünk Ünneprontók dísztelen jelzőjével illette az or­szágos közvélemény azokat, akik a kormány és kebelében állítólag felmerült ellentétekről mondtak hamis meséket. Az ország a leg­csekélyebb figyelemre sem mél­tatta egységbontó törekvéseiket. A nemzet egész érdeklődése azt a tevékenységet kisérte és kiséri figyelemmel, amit a kormány a háborús szükségletek kielégítése, a közönségnek szénnel, élelmi­szerrel és egyéb szükségletekkel való ellátása és a demokratikus átalakulás előkészítése terén kifejt. A kávéházi pohár vizekben támasztott politikai viharokkal szemben nyugodtan viselkedett a nemzet és érdekesebbnek tartotta a pártügyeknél a mesterkedé­seknél azt a munkát, amit sociá- lis téren végez a kormány és a parlament. Most, hogy az országgyűlés újból munkához fogott és néhány sürgős törvényjavaslat már a bi­zottságok előtt fekszik, a közvé­lemény még fokozottabb érdek­lődéssel, mondhatnánk türelmet­lenül várja azoknak az ígéretek nek a teljesítését, amik a nép helyzetének megjavítására valók. Eddig ugyan még csak az in demnitásról, a horvát pénzügyi egyezmény meghosszabbításáról, a közszolgálati alkalmazottak újabb háborús segítségéről és a szesz­adó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatokat nyújtotta be Wekerle, de már ezeknek a ke­retében is számos nagyfontosságu és égetően sürgős kérdés rende­zése van belefoglalva. Az indem- nitás egyik szakasza felhatalmazza ugyanis a honvédelmi és pénz­ügyminisztert, hogy a hadbavonul- tak családjainak segítését rende­leti utón újból szabályoz­hassa, ami széles körökben álta­lános megnyugvást ébresztett Ha sonló hatása van a közalkalma­zottak háborús segitéséró'l szóló törvényjavaslatnak is, amely az ér­dekelteknek évi 360 millió korona segítséget fog nyújtani és amely a jövő hó elsején előreláthatólag életbe fog lépni. Kijelentette a miniszterelnök azt is, hogy november elején ren­des költségvetést fog beterjeszteni és ugyanakkor a pénzügyi kibon­takozás tekintetében tervezett in­tézkedéseket is ismertetni fogja és végül, hogy a választóiogi re­form törvényjavaslata is elkészült ami úgy hisszük, a szociális kér­déseken kívül, legjobban köti le az ország figyelmét. Ezzel a nagy reform miivel és a kormány egyéb nagy ter­veivel kapcsolatosan politikai kö­rökben mind élénkebben érzik és óhajtják megszüntetni a jelenlegi ferde helyzetet, amely abban áll, hogy a kormány, mely a korona és a nemzet teljes bizalmát bírja a parlamentben nem rendelkezik a számszerű többséggel és a vele szemben álló többség bármikor megakadályozhatja alkotó munká­ban. És miután az ország nem pártviszálykodást, hanem közhasznú munkát akar, a ferde helyzetet, ha másképen nem, választásokkal kell megrendezni. Bármennyire nehéz is a há- börus választás a parlamenti mun ka produktivitásának biztosítása megéri ezt a nehézséget. M. kir. állami házasságok • • Állami házasságközvetitő hivatal létesül. — okt. 24, A házasságközvetités kérdése a háború akatt erősen csökkent, pedig nép szaporodásai sk fejlesztése szem­pontjából elsőrangú fontosságú. A je­lenleg is működő hivatásos házasság- közvetítők nem felelnek nr-g nem­csak a háború utáni fokozott követe1- inényekuek, hanem a mai viszonyok­nak sem. Az állami házasságközvetités szükségességét a Nemzetvédő Szö­vetség konferenciáján vetették fel. Az állami házasságközvetités a tárvezet szerint nem elégszik meg egyszerű informálással, hanem a házasulandó feleket gyorsan, disz­kréten és tnindou bürokratizmus Dél küi, egymáshoz közelebb hozza. A házasítA fél jelentkezik az állami anyaköuyvvazetőnól, aki át­veszi arcképét és életviszonyairól ponto3 és hivatalos információt sze­rez. Maga a házasságköavetités kü- lönirodában történik, iiyen irodák a nagyobb városokban lesznek felál­lítva. A férfi, ha kellőkép igazolta magát, választhat a neki leginkább megfelelő információk és arcképek közli1, a választott névéit azonban nem tudhatja meg. Egyszerre C3ssk egy leánynak tehet ajánlatot oly módon, hogy az iroda arcképét és a róla szóló információt az illető hölgynek elküldi, természetesen a férfi nevének közlése uólküi. Ha a hölgy az arcképet nyolc nap alatt a hivatalba visszaküldi, ez annyit jelent, hogy az illető ajánlatára nem reflektál, hja nem küldi vissza, ak­kor kezdődhetik az ismeretség, bár milyen utón : a felek megtudják egymás nevét és az állem elhárí­totta útjukból azt a társadalmi ne­hézséget, mely az „informálódást és az ismerkedést megelőzi. Az intézményt eleiute tapasztalt és megbízható munkaerőkre kell bízni, akiknek feladata lesz a beér­kezett információkat titokban tartva, 'azokat megfelelően csoportosítani és a felek iudividuális kívánságainak is «leget tenni. Az állami házasságközvetitő dolga lesz a választásnál útmutatást adni. Több jelentkező is választhatja ugyanazt a hö’gyet. A nők ez eset­ben is kötelesek döuteni nyolc na­pon belül, hogy az ajánlkozók közül melyiknek engedik meg a személyes jelentkezést. A szabad válogatás tu­dományos jelentőséggel is bír, ameny- nyiben elősegíti a tőséletes kiválasz­tást, ami a jövő generációnak ér­deke. A hivatal nem lesz tekintettél ana, hogy az összehozott „állami ismeretség“, hogy végződik. Ha eredménytelen marad, a házasulan­dók ismét jelentkezhetnek a hiva­talnál. A tervezet remélhetőleg min­den társadalmi osztályban felkaro­lásra fog találni, legelsősorban a rok kantáknál, továbbá a háború után Amerikából hazatérő véreinknél. De talán legtöbbet fog az akció hasz­nálni a középosztály müveit, sokszor diplomás és kereső leányainak, akik ma otthon hiába várják a vőlegény t. A házasságközvetités természe­tesen dijtalan lesz. A házasságköz­vetités államosításánál tekintettel kell lenni azonban arra, hogy a többi állami hivatalban szokásos restan­ciák ne forduljanak elő. Mert az a leányzó, akinek busz éves korában beadott aktáját a rendes magyar ki rályi gyorsasággal fogják nyolcvan éve3 korára elintézni, könnyen pár­tában maiadhat. Jön a margarin. — okt. 24, Sátoraljaujhey városa minden igyekezetével azon vau, hogy a zsír­éi látást a tél folyamára biztosítsa. László Ferenc főszámvevő minden lépést megtett a sertésvásárlásra és a hizlalására. Hogy azonban ez mi­lyen eredménnyel fog járni, azt ma senki meg nem mondhatja, mert a hizlalás rendkívül nehézségekkel jár, és korántsem kecsegtet annyi zsir ral, amennyire a város lakosságának szüksége van, Éppen ezért elkerülhetetlen, hogy a város lakossága a zsírt mar­garinnal pótolja. Az Országos Köz­élelmezési Hivatal tegnap értesítette már a várost, hogy nagyobb raeny- nyiségü margarint bocsát rendelke­Lapunk mai száma 2 oldal, zésére. Mivel a zsirhiány országos jelenség, a Közélelmezési Hivatal óriási kvantum margarint szerzett be s ebből a Haditerraény utján Sá­toraljaújhelynek is igen tekintélye« mennyiséget fog juttatni. Értesülé­sünk szerint a margarin kilója 8—9 korona lesz Sátoraljaújhelyben. Valami nagy öröm természete­sen nem fogadja ezt a hirt, mart hiszen a margarin nem a legizlete- sebb raellékeszköze a sütésnek-főzés- nek. Sütemény készítéséhez eddig is használtak margarint s itt any- nyira-amennyire élvezhető, de bi­zony a főzésnél nem éppen gusztu­sos. Éppen ezért kívánatos, hogy a közélelmezési ügyosztály a marga­rint csak mint kisegítő eszközt te­kintse s minden erejével igyekez­zék odahalni, hogy a város közön­sége számára valamely zsirmennyi- ség miudig rendelkezésre álljon. Az ügyosztály részéről tapasz­talt buzgósággaí és teljes beosztás­sal, azt hisszük, mégis elérhető lesz, hogy zsir is jusson a lakosságnak és ne kerüljön a sor állandóan a marga­rinra, amely sem a zsírt kellőleg nem pótolhatja. Útban Szibéria felé... • • Üzenet az orosz fogságból. — okt, 24 A történelem lapjaira kioltha- tatianui vésődtek be azok a lendü­letteljes támadások, megdönthetetlen védekezések, amelyeknek dicsfény- nyei övezett részesei a 65. gyalog­ezrednek bősei. A juüusi forró na­pok hatalmas erőpróba elé állították a haroéren küzdő véreinket, amely erőpróbának, hazafias önfeláldozó készséggel hervadhatatlan bizonysá­gát is adták. A stanislaui csata azonban fáj­dalmas véráidozatot kívánt, úgyis nagy arányú volt az a vesztesség, amely a dicsőséges gyalogezredet, sok vitézének fogságba jutása által érte. Az ütközet után a fájdalmak, kétségek sorvasztó érzete végig szán­tott az egész vármegyén, mert a hősi Ludwig-bakák nagyrósze Zemplén- vármegyéből, Sátoraljaújhelyből rek- rutálódik. Sok öreg szülő, hitves várta kétségbeesetten a sorokat, amelyek­ben szeretteiről hirt hallott volna. Érthető örömet ébreszt tehát min­den olyan értesítés, amely a fogság szomorúságában Íródik bár, de az é'etbenmaradáet hirdeti. A mai reggeli posta idegen or­szágban, bánatos rabságba indulók

Next

/
Oldalképek
Tartalom