Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-07-13 / 53. szám
Ara I 12 fillér / c Huszadik évfolyam 53. szám. Sátoraljaújhely, 1917. _____________Péntek, julius 13. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombatén este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség • Kazinczy-utcza 5.-Kiadóhivatal: Landestnanu Miksa és Társánál. «IOS FŐSZERKESZTŐ : Or. HOLLÓ Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a iegjutányosabb árban közlUnk A terebesi mandátumnak zempléni fogalmak szerint valamiféle külön jelentősége is van. Eltérőbb más mandátumától. Maguk a terebesiek, akik csendes életüket ott élik le a kastély mellett, honnan egykor Andrássy Gyula gróf pályája nagy útjaira indult, 48-ban karddal, 49-ben diplomáciai missióra, 66-ban uj „bécsi békét kötni és 78 után német szövetséget: — maguk a terebesiek a körülöttük eltemetettnek látszó múlt csendes árnyékában nem érzik ezt át annyira, miüt a zempléniek általánosságban. A zempléni ember a Tiszától Tere- besig szerte terjengő emlékek levegőjében érzi a Monok felől jövő friss szellőt, mely Kossuthra emlékeztet és a borsii jegenyék bus susogását, mely Rákóczi kiiz delmes éleiéről regél: itt a levegő tele-van a tanulság igazságaival, hogy a francia király és orosz cár hitegetéseiben csalódott Rákóczi és a nyugati diplomáciában bizakodó Kossuth szál - nyaszegettsége után — a Bocskai és Bethlen útjára visszatérő Andrássy egy történelmi folyamat csúcspontját jelenti. Es Terebes e asucspont megnyugvó iránytűje. A terebesi mandátum birtokosának, ha akár egyszerű képviselő is, ez iránytű irányában kell néznei a nemzet külpolitikáját, most pedig, hogy Esterházy Móric gróf már mint miniszterelnök lett a terebesi mandátum birtokosává, a nemzet e mandátum jegyében még világosabban átláthat a kormány külpolitikáján. Úgy volt, hogy Esterházy gróf vasárnapra egyenesen Bécsből utazik a kerületébe, hogy még a választás előtt együtt lehesen választóival. Nagy elfoglaltsága akar dályozta ebben, ám később, amint hogy eddig is gyakrabban, kereste lel kerületét, szívesen siet majd választói közé. Érdekes azonban, hogyha a miniszterelnök éppen most mehetett volna le a választói közé, ez az útja véletlenül éppen úgy esett volna, hogy közvetlenül a német császártól jövet Mai vszárcikkünket, melyet a »Magyar Hirlap“ legutóbbi számából vettünk át, egy elismerten elsőrangú vármegyénk beli politikus irta, kinek politikai megnyilatkozásai mindenkor általános érdeklődésre tartanak számot, • Ezokból tartot- uk kötelességünknek a „Zempléni“ politikus ezuttali nyilatkozatait is szélesen ismeretessé tenni. került volna a terebesi emlékek levegőjébe. Természetesen az ilyen vonatkozásban miniszterelnököt váró vármegye különösebben saj: nálja az elmulasztott ritka alkalmat. Hiszen éppen ez a vonatkozás történelmibb jelentőséget kölcsönözött volna a miniszterelnök zempléni utjának. Egyébként azonban egyenlőre abban történt megállapodás,hogy küliöttség hozza tel a mandátumot a miniszter- elnöknek. A látogatás későbbre marad. A zempléniek öntudatából fakad a meggyőződés, hogy magyar miniszterelnök ma el nem is fogadhatná a ter«besi mandátumot, anélkül, hogy le nem számolt volna a leikiismeretével éppen a követendő külpolitikája irányában. £,z iránynak pedig ép pen a magyar nagyhatalmiság vonatkozásaiban alapja az a történelmi tanulság, mely a terebesi emlékekben kulminah A politikai magyar okosságnak és előrelátásnak az az iránya, mely az Árpádok útjára invitált habsburgi Ferenc József előtt (történelmileg meg van állapítva, hogy Andrássy először a brucki táborban hozta szóba a német szövetséget) megnyitván az egyedül lehetséges külpolitika útját és Ferenc József, aki mindjárt magáévá tette And- rásiiy előterjesztését, Andrássyval és Bismarckkal együtt egyénileg is segített „kiharcolni“ I. Vilmos császár húzódásával szemben is a szövetség létrejöttét . . . E momentumokra célozva mondta éppen a bécsi császárlá- togatás .napján egy „nem magyar“ histórikus, aki a német diplomácia árnyékában egyik leg- ambiciósüsabb ismerője történelmünk mek. — Külsőleg valóban úgy festett a dolog, mintha valamiféle élelmességek vegyültek volna e napon a nagypoli|ikába Hát ez nevetséges! Bsrlin'ben nem ismernék a szövetség eredetét ? Csalódnak, akik azt hiszik, bogy parlamenti ugratások befolyásolhatják a dolgokon átlátó diplomáciát, A millió nem ismerésére vallott volna olyan migyar államférfin külpolitikai irányával izemben a leghalványabb kétséget is támasztani, akinek éppen a tere- beseik prezentálják mandátumát és aki erre a mandátumra mindenképpen rászolgált. Érdemes a feljegyzésre, hogy •z a nem magyar histórikus, aki aki a kárpáti harcok idején a zempléni levegő történelmi pszi- béjét közvetlenül is kutatgatta és. mélyebben megérteni igyekezett Rákóczi és Kossuth „külpolitikai poésisének“ vonalait — mai vonatkozásban — Károlyi grófot e vonalban olyanként aposztrofálja, mint aki nem a Habsburgok ellen, hanem a Habsburgokkal véli elértheíőnek Rákóczi és Kossuth álmainak b etelj edés ét. Am éppen a terebesi tanulságban végződő fejlődési vonal figyelmeztet mélyebb áttérésére ténynek hogy Rákóczit is előbb a Wittels bachok felé viszi a kedve és Ko- suthot is egy áradat sodorja ie igazi külpolitikai irányáról a 48- ról, amely németbarát volt. A világháború sodrában a magyar miniszterelnök terebesi mandátuma a legérdekesebb fixpont, — nyugvó pontja annak a merész és nagyszerű vonalnak, mely Andrássyt 48 ©n és 49 en át a 67 fslé viszi, hogy a »«met szövetséggel megkonstruált ősere- detü magyar nemzeti külpolitika mesgyéjére térjen. A ruházkodás csődje felé. Nincs szövet a városban. Háborús gazdasági vergődésünk réraregényében a legfáj óbb és legmerészebb fejezetek közül való ez, amely a férfiruházkodás titkait tárja fői. Faikerestük a város egyik legelőkelőbb és becsüjetességérői is legismertebb cégét, amelynek vezető tulajdonosa adta az itt kővetkező felvilágosításokat: — Hogy van-e ráég fírtiruha- keime Ujhelybea? brre a kérdésre kattog feleletet kell adni. Látható készlet Üzletekben ég raktárakban egyáltalán ninoses, egyáltalában nem kapunk ajánlatot, egyetlen méter szövetet sem kínálnak megvételre hetek éta. Ennek as oka psdig a kér «lánynak az az ismeretes terve, hegy szabályozni fegja a szövet- forgalmat és megszüntetik az uzsorát. Azé ott úgy volt, hogy bár mennyire megdrágult is a szövet: nsp n&p utá® megjelent egyik vagy másik ügynök és ilyen vagy olyan szövetet kínált megvételre. Az egyiktől tiz véget, a másiktól csak ksttőt, egyet, de mégis csak vásárolhattunk és vásároljunk is. Amióta azonbaa nyilvánosságra került, hogy a kormány msgrondisabályezza a poszté- kereskedelmet, minden szövet eltűnt s ügynökuek hetek óta a színét sem láttuk. A lánekéreskedelera egyik ágban sem működött ely tökéletese«, mint a szőve! forgalomban. Bár mi, szakemberek, halálos bizonyossággal tudjuk, hogy még mindig jelentős mennyiségű szövet van Magyar- országén, ha ránk kisnáok, ha detektívet adnának rendelkezésünkre: még akkor sem birnnák felfedeaai egyetlen vég posztót sem. Az árut csodásán elrejtették. Raktárak «tár nincsenek. Igészen kis tételekben bujt el . a pertéka olyan helyeken, amelyekre maga Sscheriok Helmes sem gondolhatna. A budapesti szabók le is mosdottak arról, hegy a közeljövőben megnövelhessék egészen lecsökkent készletüket, néha már száz koronát is adnának a jobb szövetért. Az első osztályú cégeknél ma már aégyszázötven-etszáz korona a legolcsóbb tuha. Ennek a hallatlan drágaságnak ezekben kaptuk magyarázatát : A posztéárakrél — hangzott a felvilágosítás — már nem kell felfedezni, hegy milyen borzalmasak. A l?go’ csófcb szövet, mely még a szabók üz'etébea található, hatvan korona volt, de van már kilencven és száz koronás szövetünk is. A kellékek árának növekedése még fan- tasztikuiabb. Az olya® vászon, a melyből a zssbek készülnek, hatvan fillérbe került méterenkiat; most 9 korona. As emelkedés peatosan: tizenötszörös. És ez a helyzet minden egyéb kelléknél is, ami — sajnos — ssaknem egészében szintéi német áru. A ruka drágulásának másik természetes oka a szakémunkások fizetése. A háborúban felemelték a díjazásukat, utébb a felemelt díjazáshoz pótléket adtak s ez a pétiék ma már é5 százalékos. Itt kell megemlíteni, hogy tévedés az, mintha Németországban lényegesen olcsóbb volna a ruha, mint nálunk. A német elsőrendű szabók már a békében is drágábbak voltak, mint mi. Azt a ruhát, rmely nálunk 140 koronába került, odakünn 150 márkáért, vagyis 180 koronáért várták. A téli szezon nagyon aehóz lesz. A legolsíóbb tólikokátuak 800 korona less az ára. Ha ugyan less addigra valami szövet vagy Jpeíztóanyag az or»ságban és nem e fog miodea az áruhalmozék jóvoltából: Magyarországból kicsem- péiztetni. ______________ Használjunk hadisegély póstabétyeget. Mipunk mill 82ima 4 oldal A terhes! mandátum.!:
