Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-09-26 / 73. szám

Hutzadlk évfolyam 73. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Szerda, szeptember 26. POLITIKAI ÚJSÁG Xleffelen minden sstráán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Sssrkesstőség: Kazincxy-utcxa 5. Kiadóhivatal: üancUsmann Üli. és ’Társánál. FŐSZERKESZTŐ: Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona. Félévre 6 korona. Negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 12 fillér. J{ir3e!éseket a legjufányosabb árban közlünk Uj pártalakulás. — szept. 26. Teljesen beavatott helyről kap­juk azt az értesülést, hogy a kor­mány mögött álló nemzeti pártok fúziójának terve belátható időn belül a komoly megvalósulás ál­lomásához érkezett. Az egyesü­lésre hajlamos pártok között a közösen megvivott nagy ellen­zéki harcok már rég megterem­tették azt az erkö’csi és pszicho­lógiai alapot, az elméknek és sziveknek azt a készségét, amely az egy pártba összeforradásnak mintegy személyi biztosítékát teszi. Az uj pártalakulás program­szerű feltételei egyébiránt adva vannak a következőkben : 1. A volt ellenzéki pártok vá­lasztójogi feliogásának azonossá­gában s abban az elhatározásban, hogy azt mielőbb megvalósítsák. 2. A hadseregre vonatkozó s nagyon messzemenő nemzeti en­gedményekben, amelyek kivált­képp alkalmasak a különböző közjogi álláspontok áthidalásira s amelyek tekintetében Magyaror­szág két par excellence nemzeti politikusa Andrássy Gyula és Ap- ponyi Albert között teljes szoli­daritás és összhang uralkodik. 3. A gazdasági kiegyezésnek provizórikus elintézésében, mint ez idő szerint legvalószínűbb magyaros megoldásban, ami a függetlenségi reálpolitika szem­pontjából is az egyetlen lehetsé­ges kibontakozás. 4. A külpolitika alapelveinek érintetlen fentartásában és a meg­egyezéses béke gondolatainak el­fogadásában és képviseletében. Végül. 3. mindazon reformoknak tör­vényhozási előkészítésében, ame­lyek egyrészt a békés gazdálko dásra való átmenetnek, másrészt a demokratikus elvnek problémái­ban foglaltatnak. ügy tudjuk továbbá, hogy a kormánypártok támogató zöme egyek Magyarország területi in­tegritása, a magyarság állami fel- sőbbsége biztosításának gondola­tában s különösen annak eks po nált célkitűzésében, ha azt a bé­ketárgyalásokon, — akár Ausztria esetleges uj állami konstrukciója alkalmával érvényesíteni szükséges. Az uj pártalakulás Andrássy, Apponyi, Wekerle és Vázsonyi személye körül fog kijegecedni. Wekerle nemcsak mint a kormány elnöke visz vezérszerepet a fu- *ió foganatosítása körül, hanem mint várományos politikai lea- derje a 67-es töredékeknek és munkapárti secesszionistáknak (Ná­vay, Serényiék, Zichy János stb.) A néppárt és a demokraták al­kalmasint szintén csatlakozni fog — szept, 26 Tudósítást fogunk Írni. Egyszerű száraz riportot, menten minden in­dulattól. Maga az esemény és annak részletei azonban annál izgalmasab­bak lesznek, mert kép ót fogják adni egy vállalat üzleti vakmerőségének, a péozéhség határtalanságának. De képét nyújtja majd ez a tudósítás Hgy városnak is, amely régi bűnök folytán tehetetlenül tűri már évek óta a vállalat határtalan vakmerő­ségeit. Aki (ismeri a helyi viszonyokat, az ebből a néhány sorból is tudni fogja, hogy Sátoraljaújhely város­ról és az itteni villanygyárról lesz zzó a következőkben. A régi bűnök most boszu'ják meg magukat. Most érezzük igazi -u lyal azt az átkos szerződést, ame iyet bűnös kezek kényszeritettek a városra és most — a háborús neh'z ségekből bátorságot nyerve •- kezd igazi mértékben kitörni az üzleti vakmerőség nyomán aunak a tehe­tetlenségnek, amellyel — ösmert okokból — évek óta tűrte a város vezetősége a vi lanygyár határtalan szekatúráit. Számtalanszor irtunk már azok ról a tűrhetetlen állapotokról, ame­lyek a villanygyár önkénykedései nyomán támadtak. Kértük, támadtuk a gyárat a város vezetőségét, — mindhiába. A gyár vezetősége a Hur­kába nevetett, mert hisz az ő kezükbe volt, a mindenkit gussba kötöző kon c-íssiós szerződ és ; a város pedig szót- lanu’ tűrte a támadásokat,mert a szer­ződésen kívül bizonyos felsőbb kö rök vagyoni érdeke is néma meg­adásra tehetetlen beletörődöttségre kényszeritette. Mikor aztán megszabadulhatott a város a „felsőbb- nyomástól, nya­kán volt a háború. A villanygyár vis maiorra hivatkozva űzte tovább a közönség bőrére a praktikát. Las- sankint felére redukálta az áiara- szolgáltatást, időnkint még az ipari üzemeknek sem adott áramot, mert nak az uj párthoz. A Károlyi-párt semmiesetre sem vesz részt sem­miféle uj alakulásban. — úgymond — nem tudott szént szerezni. És mi, mert már amúgy is benne voltunk a háború okozta ezernyi szen­vedésben — beletörődtünk ebbe is. Arra persze gondolni sem mert senki, hogy a közönség bőrére még újabb vakmerőségekre is képes a villany­társulat. Nálunk asonban semmi sem le­hetetlen. És vasárnap este megtör­tént az a világon sehol elő nem fordult eset, hogy egy magánválla­lat üzleti érdekéből majdnem az egész várost sötétségbe borították. A villany gyárnak már egy napra elegendő szene sem volt és ezért délután öt órától már faggyú gyer­tyákat is megszégyenítően pislog­tak az újhelyi villanymécsek. Este fél 8 órakor pedig kororasötétség ború t a városra. Csupán egyetlen áramkörben volt világítás, amelyhez a mozi tartozott, mert az egész ára­mot erre az egy áramkörre kapcsolták át csak azért, hogy a mozi zavartalanul folytathassa előadásait éjjeli fél 11 óráig. Nem akarjuk a közönség elégü- let'enségének és felháborodásának tüzét még jobban éleszteni, iparko dunk a rideg tárgyüagosság kere­tén belül maradni és azért csak a tényeket szögezzük le. Abban az időtájban, amikor a villanygyár kegye folytán a városi sziuház.amelyben véletlenségből mozi előadást tartottak pazarul ki vö t világítva, abban az időpontban, sőt egész éjjelen át az Erzsébet köz- kórházban teljes sötétség uralko­dott. Nem soroljuk fel azokat az ipa­ri üzemeket, amelyek közfontossá­guk tekintetében, nem hogy elérik, de messze túlhaladják a magán ér­dekű mozit csupán, mint a hadvi­selés érdekeit szolgáló közkórház, világítás nélkül hagyását említjük meg. A betegek állapota gyakran mondjuk operativ utón azonnali or­vosi beavatkozást kíván. Megtörtén­hetett volna, hogy épen azon az éjjel emberéleteket megmentő mű­tétet kellett volna mógrehajtani él a sötétség, avagy az áramnak késői bekapcsolása emberhalált idézett vol­na elő. Vállalta volna e a villanygyár vezetősége ezért a morális és bün­tetőjogi következményeket? Meg tudta e volna védeni anyagi érde­kűnek fontosságát saját lelkiisme­retével szemben ? Lehetséges, hogy igeD. Ahol a kötelességteljesité» a háboru3 egyetértés harcában az önző érdek kerekedik felől ott mindenre képesek, A nagyközönség azonban, amely amúgy is megcsömöriötte már 8 villanygyár túlkapásait, nem nézte volna és nem is nézi el egykedvűen a gyár üzelmeit. A nyilvánosság utján appel'ál a közigazgatási fóru­mokhoz, mint olyanokhoz, akiknek módjukban van az anomáliákon se­gíteni. A magas díjtételek ellenértéke fejében vagyoni és óletbistooságunk- ról való gondoskodást követeljük és ha nem megy szép szerével van esz­köz a hatóságok kezében, amellyel a villanygyárat emberségesebb gon­dolkodásra reó kényszeríthetik. Farkas Andor városunk polgár­mestere első intézkedéseivel a pol­gárság bizalmát már kiérdemelte, vármegyénk főispánja pedig gr. Széc­henyi György ki a köztisztelet közép pontjában áll lépten nyomon adja bizonyságát a vár03 közönsége iránti szeretetének móitán bennük bizako­dik tehát, — a jváros közönség« és várja tőlük — a villanygyár erélyes és gyors raegrendszabályo- zását. Megáll a vízmű ha nem érkezik idejében kellő mennyiségi! olaj és nem szűnik meg az állandó vízpazarlás Kellemetlen meglepetésre ébredt kedden reggel városunk felső részé­nek lakossága. A vízvezetékek vi­zet nem szolgáltattak és a lakosság tanácstalanul ál!ott a vízhiánnyal szemben. A világítási mizériák amúgy is elkeserítik a közönséget, érthető volt tehát az izgalom amit a viz hiánya okozott. A vízhiánynak okát tudni fel­világosításért a polgármesterhez for­dultunk, akinek készséges magyará­zata után a vízhiány okát alábbiak­ban isnftertetjük : A városi vizmü működését az olajhiány befolyásolja. A azükaé- ges olajat a kereskedelemügyi mi­nisztérium ipari műszaki ontálya utalja ki s a város hetekkel előbb Lapunk mai száma 2 oldal. Sötétségibe borult az egész város a. mozi miatt. • • • Fontosabb a szórakozás, mint a betegek gyógyítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom