Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-08-07 / 60. szám
Ara: 12 fillér POLITIKAI UJSAS Megjelen minden szerdán és sxossfeatsm e?*8. Kéziratokat viasza nőm aöunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társán 1. FŐSZERKESZTŐ : Or. &1©LL© ANDOR Kedd, augusztus 7. Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Emlékezzünk.* A mai nagy vüágfordu'ásban nem sok ideje és még kevesebb érzéke maradi embernek arra, hogy belpolitikai állapotunkon elgondolkozzék. Ebből érthető az a sokszor tapasztalt és elég nagyfokú közömbösség, mely a Tisza uralomnak oly hosszú időn lehetővé tette a hatalom gyakorlását Pedig egy nyugodtabb i tőket élő későbbi kor szörnyüködve fog majd visszagondolni ezekre az időkre, amelyek, ma arányaikban nem is, de lényegükben a történelmi reactiók legsötétebb pé dá ihoz hasonlatosak. Amit Tisza és kormánya a nemzeti akarat einyo mása, vagy meghamisítása a köz- szabadságok tönkretétele, a parlamentarizmus megsemmisítése terén elkövetett, az szégyenfoltja, sötét lapja lesz mindig a magyar történelemnek. K,s restelkedve kell majd rágondolnunk akkor arra is, hogy ezt a sötét uralm.it nem a nemzeti felháborodás benső ereje, de külső tényezők, a világ- történelmi nagy átalakulások söpörték él utjokból. Közéleti sei- velizmususok, úgy látszik, biztos alapja lett volna még hosczu időn át a Tisza kormánynak. Közéleti jeles férfialak között akadnak már most olyanók, akik annak idején nem szívesen restek kednének a többiekke1. Akadnak olyanok, akik úgy vélik, hogy azt a gyönyörű sal to mortalét, amivel most a radikális váiasztóio gokhoz a Hibbennek talán ve szélytelenüi végrehajthatják. Mindenesetre nem érdektelen látvány ez nekünk és végeredményben talán sikert is kívánhatunk nekik. Atérezzük annak is a jelentőségét ha a választójog híveinek a tábora növekszik, különösen, ha előkelőbb közéleti helyet betöltött férfiak azok, akik nem idegenkednek attól, hogy ebbe a táborba jöjjenek. De nem veheti tőlünk senki rossz néven, ha ezt a pártfordulást, amely a jóhiszeműség igazolása szempontjából szerencsésnek épen nem mondható időpontban lett végrehajtva, valami túlságos bitalommal nem fogadhatjuk. .Sok, sok kérdés tolul ez eset kapcsán, szinte önkéntelenül az eszünkbe A választójog reformja nem mai eredetű kérdés, éles harcok, kemény viták tárgya volt az már éveken át. Hol voltak vájjon * A helybeli függetlenségi párt egyik tagja küldte be hozzánk ezt a cikket, amelynek lapunkban szívesen helyt adunk. azok a jó urak akkor, amikor csak a rövid közelmúltban is tanúságot kellett tenni esen reform mellett. Hol voltak, mikor Tisza megcsinálta a maga torzalkotását a választójogi reform ügyében, mely kigúnyolása minden fejlődésnek, minden haladásnak. Hol voltak, amikor a hősök választójogát a parlament leszavazta. Hol voltak a demokratikus fejlődés uj barátai, mikor kaszárnyát csináltak a parlamentből, mikor megdöntötték az esküdtszéket, a sajtószabadságot, korlátolták a gyülekezési jogot. Hol voltak a terrornak és az autókra tlzmusnak ezen sötét napjain ? Magas áiiá okban láttunk egyeseket, akik már állásuknál fogva osztoztak a kormány minden tettéért való felelősségben. Ismét hangoztatjuk, mi nem akarunk retriminálni. A mi eszménk, amelyért lelkesedtünk, a melylyel elbuktunk, feltámadott, utbatv van a megvalósulás felé! közömbös most már előttünk: kik tartanak velünk! Mi már kezünkben tartjuk a lobogót. Mi buktunk eleget, tűrtük, a mega láztatást, a keserűséget, az el nyomást, nincs már előttünk újabb megpróbáltatás; mielőttünk már csak a győze'em van ! De a fenti gondolatok kapcsán épen nekünk újhelyieknek meg kell mondanunk, valamit, hogy arról is, akiket illet, tudomást vegyenek. Ml emlékeztünk ! Bár ránkzu- dult egy világháború borzalma, nem felejtettük el azt a sok keserűséget erőszakot, visszaélést üldöztetést, amit hét év előtt és azóta, ép azokért az elemekért szenvedtünk, amelyekkel akkor minden isteni és emberi törvény ellenére elbuktunk s amely elvek most mégis diadalt ülnek. Ha vannak olyanok, akik köny- nyen felejtenek, azokat figyelmeztetjük, hogy mi emlékezünk ! Emlékezzünk és semmi esetre nem fogjuk megengedni, hogy azt a diadalmi zászlót olyan ember vigye majd esetleg előttünk, akinek neve, egész eddigi politikai szereplést) összeforrott azzal a rendszerről, amelyhez legkeserübb embereink fűződnek. B. B. 0.1 II IPMI'II 110 mir-t~i0*teSBMmmKBiiaavr ni j'hjth Zongorát Ajánlatokat a kiadóhivatalba kérek. Hadik programmja. Kürthy báró azért mondott le a közélelmezési hivatal vezetéséről, mert nem mindenben értett egyet a kormány politikájával. Az utód pedig, Hidik János gróf, azzal a nevezetes kijelentéssel foglalta el hivatalát, hogy ő azt országos és rendkívüli jelentőségénél fogva min d .n pártpoutikán felülállónak tekinti. Benne lehet eléggé dicsérni ezt az igazán korrekt és bölcs felfogást. Ma egyáltalában nincs fontosabb kérdés, még hasouló fontosságú is kevés, mint a közélelmezés nigye. Hiszen ellenségeink egyenesen a kiéheztetésünkre töirnek s abban á bizakodásban folytatják az irtózatos mészárlást, hogy ha a csat&rnezőn nem is vívhatnak ki döntő győzelmet és ha minket a szó szoros értelmében kiéheztetniük nem sikerül is, elérhetik legalább közélelmezési viszonyúink nagymérvű megnehezítését s ezen a réven kitartásunk, el- ienálíóképességünk letörését Micsoda szerencsétlenség volna ily körülmények közt a közéle’me- zés ügyét kiszolgáltatni a pártpolitika'érdekeinek s mennyire szerencsésen választotta meg az Eszter- házy-kormá'ny ennek a legelső jelentőségű ügykörnek a vezetőjéül azt a Hadik János grófot, aki beköszöni őjébou bizonyságot tett arrő , hogy hivatalának az egész nemzet, sőt az egész központi szövetség létérdekeire kiható roppant horderejét teljesen átérd s a közélelmezés ügyének a rendezéséhez nagy koncepciójú gaidig programmal fog hozzá. A jól átgondolt, rendszeresen kido’gozott programm első pontja a kellő mennyiségben való termelés biztosi1 ás». Hadik gróf hangsu yozza Kogy mind n talpalatnyi földet meg kell művelni s általában mindent el kell követni úgy a hadseregnek, mint a po-gári lakosságnak élelemmel való minél tökéletesebb ellátása érdekében. Különösen nagy su!yt vet Hüdik gróf az olajmagvaknak, hüvelyeseknek és zöldségféléknek az eddiginél nagyobbfoku termelésére, amit nagyobb termelőkkel való szerződések utján remél elérni. Sorrend szerint második, de nem kisebb fontosságú programm pont a készletek igazságos elosztása. Hadik gróf azt tervezi, hogy az Országos Közélelmezési Hivatalban — amelyet gyökeresen átszervez — külön osztályt álíit fel a hadseregnek élélem- ; lem való ellátására. Megszervezi továbbá munkaadók és munkások egyenlő részvétele mellett' az ipari munkások élelmező bizottságát. A legmesszebb menő támogatat Ígéri a köz- és magántisztviselők beszerzési c oportja számára. Külön fejezetet szentel a városok s ezek közt első helyen a főváros élelmezésének a biztosítására. Elrendelendőnek tartja, hogy a hadbavonultak egész évi gabona illetménye előre biztosíttass ék. Ez az okos csoportosítás egyfelől azt a célt szolgálja, hogy a készletek elosztása könnyebben és egyenletesebben történjék, másrészről azonban előreláthatólag meg fogja szüntetni az élelmiszerüzletek előtt való szerfölött kellemetlen -és időrabló ácsorgást. Kiegészíti ezt a szép program- mot a lánckereskedelemnek és az élelmiszer-kereskedelemben mutatkozó sokféle visszaélésnek szóló hadüzenet, valamint- az az óhaj, hogy Ausztriával kölcsönösen támogassuk egymást, mi nyersterményekkel, Ausztria pedig a minket mezőgazdaságnak és a háborús iparüzemek zavartalan működéséhez szükséges «ik- kek maximált áron való szállításával. Ez a programm azzal a nagyon becses megnyugvással tölti el az ország közönségét, hogy a közélelmezési nehézségek leküzdéséért folyó hadjáratunknak Hadik János gróf személyében kitűnő hadvezére van. Maximálják az ipari cikkek árát. Mezőssy Bála földmivelósügyi miniszter legelső megnyilatkozásai között fontos helyet foglalt el az a törekvés, hogy az ipari cikkek is maximáltassanak. Eddig — azt hittük — hogy ennek a törekvésnek Ausztriában vannak a leküzdhetetlen akadályai. Sok félreértésre is adott okot az a gondolat, hogy mig itthou a mezőgazdasági termények maximálásét tűrni vagyunk kénytelenek, addig az osztrák ipari gyártmányok ára szabadon emelkedhetik toronymagasságra. A napokban Mezőssy Béla földmivelésügyi miniszter erről a kérdésről nagyon megnyugtató felvilágosítást adott egy fővárosi estilap tudósítójának. Módomban |van kijelenteni, — mondotta a földmivelésügyi miniszter, — hogy a magyar gazdák, illetve a magyar fogyasztóközönség azon jogos kívánsága, hogy az ipari cikkek maximálása is — főleg a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan — foganatba vétessék, az osztrák kormány részéről semmi akadályba nem ütközik. gépünk mémei 2 »Mal
