Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)

1917-07-20 / 55. szám

Ara: 12 fillér. / Huszadik évfolyam 55. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, julius 20. POLITIKA! ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombatén este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landestnann Miksa és Társánál.. ■tfstniwmmiwrTiii butian« FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Intő példát adhatnak a szövetséges német bi­rodalom eseményei azoknak, akik nálunk kerékkötői akarnak lenni a demokratikus választói jognak. Az áldozatkészségben és türel- mességében páratlanul nagy nem­zet is belátta, hogy a konzerva­tív felfogás uralmával a nép szük­séges ereje nem tartható meg és nem gyarapitható, a porosz jun­kerek falánkszát is átörte az uj áramlat, mely a vérző népek mél tányos kívánságaiban találja for­rását. A népek harcolnak, a né­pek szenvednek, megérdemelt és megszolgált kívánságuk, hogy em­berszámba vétessenék. Ellensé­geinktől és földünkre éhes szom­szédjainktól védekezni másképen nem is lehet, mintha a jogokat nyert széles néprétegek erkölcsi erejére támaszkodva védekezünk, Belső berendezkedésünk, melynek pillérei a nép erején nyugszanak nagy s esetleg döntő hatással le­het külpolitikai helyzetünk alaku­lására minél erősebbek és egysé­gesebbek vagyunk idebenn, annál gyöngébb ellenségeink remény­kedése kimerülésünkbe és ezzel a béke utjának megtalálását hoztuk közel. A demokratikus reformok út­jába állni ma annyi, mint késlel­tetni a belső megbékülést, aka­dályozni a nemzeti erők egyesí­tését és ezzel ellenségeink meg­győzését leverhetetlenségünkről. A kórszerelem uj uralmat, uj rend­szert diktál a népnek és a nagy parancs előtt a legkonzervatívabb porosz junkeruralom is kénytelen menyitnia kapuit. Nálunk annál kevésbbé van mód az áramlatot megállítani, mert az uj rend­szer éppen a demokrá cia prog­ramújával tudta ledönteni a régi uralmat és tudhatja biztosítani maradandóságát. A választói jog törvényét a lehető leggyorsabban el kell ké­szíteni. Abban a törvényben a nép jogaival együtt, a belső egy­ség, megértés és megbékülés le­hetősége is le van fektetve. Nél­küle nincs béke sem bent, sem kint, ellenségeink leghasználtabb jelszavát, a világ demokratizálását mellyel a báboiu elnyujtásához még meg tudja kapni népeinek akaratát tesszük igy értéktelenné. A külső politikában a béke lehetőségeit közel- hozni, belső politikánkban az államszervezet erejét felfrissíteni van hivatva a közélet demokratizálása. Olyan két eredmény kínálkozik a reformért, melyek parancsolóan ‘ sürgetnek annak minél gyorsabb megalko­tására. A vármegye közgyűléséről. Elbucsuztatták Szinyei- Merse István főispánt. Zemplénvármegye ősi szék­házának nagytermében, ahol nem­régen még izgalmas politikai har­cok voltak és szenvedélyes szó­csatákban iparkodtak egymást meg és legyőzni az ellenfelek, a 17-én megtartott rendkívüli köz­gyűlésen, ünnepi hangulat ural­kodott. Meleg, együttérző hangu­lat lengte át a lelkeket és poli­tikai. úgyis pártállásra való te­kintet nélkül forrtak egybe a bi­zottsági tagok az érdemek elis­merésében a szeretet megnyilat­kozásában. Szinyei-Merse István v. b.- t, t. távozó főispánt búcsúz­tatta Zemplénvármegye, azt a fő­ispánt, aki buzgó vezetője volt ennek a vármegyének aki a köz valódi érdekében dolgozott fára­dott. A vármegye búcsúja. A közgyűlésen, melyén Dókus Gyu>a alispán elnökölt, felolvasták a távozó főispán búcsú levelét és az újonnan kinevezett főispán gróf Széchenyi György kinevezését tar­talmazó leiratot. A búcsú leiratra vouatkozó'ag Isépy Zoltán tb. főjegyző alispáni javaslatot olvas fel, amelyben a vár­megye őszinte sajnálattal veszi tu­domásul Szinyei főispán távozását érdemeit jegyzőkönyvben véli meg­örökíteni és kifejtett buzgóságáért hálás köszönetét szavaz. Ajánlja a javaslat egyhangú elfogadását. Az ellenzék sem fukarkodott az elismerés sza­vával. Br. Sennyey Miklós érzalmes szavakkal búcsúzott attól a férfiútól aki megyében a munkapárt expo­nense volt, mégis egyetlen tettében sem vezérelték soha melióktekiDt*- j isik politikai szempontok fslől tud»tt ©ms'.ksdni a politikai szövevé- ' nyein és ez a körülmény az a mi személyét az egész megyében ro­konszenvessé tette és készteti őt, mint ellenzékit, hogy a bncsuzás melegségéből szintén részt kérjen. A munkapárt szónoka Maiuár Béla volt. Beszédét avval kezdte, hogy a javaslatot egé­szében elfogadja és kötelességének tartja, Szinyei-Merse István távozó főispán érdemeit néhány rövid szó­val szintén ecsetelni. Súlyos idők­ben vállalta a távozó főispán, még súlyosabb feladatát, amelynek csak Szinyei kiváló egyénisége felelhetett csak meg. Nem erőhatalommal, de személyének varázsával hódított. Nem volt olyan közérdek, amely benne apostolát nem találta volna meg. Az eltöltött idő erőteljesen vésődött az emberek szivébe, ami mind annak bizonyítéka, hogy egy érdemekben gazdag igazi férfiút vé­szit el a vármegye. Ezért fúj tál ja mindönki a távozását Ó3 ez az ál­talánosan megnyilvánuló ragaszkodó szeretet és e ismerés adja meg a fő­ispán munkájának iegszebb elisme­rését. A vármegyei főügyész Dr. Szíria/ Irtván kéri a javaslat­nak avval kiegészítését, hogy a tá­vozó főispán a háború eredményes befejezésének érdekében is eminens munkásságot fejtett ki. Az igy kiegészített javaslatot a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadja el. Gr. Széchenyi György instaláciőjának előkészítése kerül sorra. Előadó ja vasoija, hogy a beiktatás ju'ius hó 25-én d e. 10 órakor tartassék meg. A javaslatot elfogadták, mire elnöklő a'ispán a közgyűlést bezárta. — Jul. 20. Gr. Széchenyi György in­stallációja julius hő 25-én dél­előtt 10 órakor lesz megtartva. A főispáni lépcsőnél ősi szokás szerint Dókus Gyula, mint a vár­megye alispánja fogja üdvözölni, mig a közgyűlési teremben az üd­vözlő beszédet Bernáth Aladár, vármegyei másod főjegyző fogja tartani, A közgyűlés után az uj főispán küldöttségeket fogad. Az installáció iránt általános érdeklő­dés mutatkozik és igy nagyon népes, lelkes közgyűlésre van ki­látás. Az egész vármegye osztat­lan szimpátiával várja jövendő vezérét és munkájához már most előlegezi szeretetteljes támoga­tását. jVlennyl asztalterítőt és kendőt rekvirálnak. Megérkezett a rendelet Gróf Serényi Béla kereskede­lemügyi m niszter tegnap rendeletét cüldött Ujhely város tanácsához, a melyben közli, hogy bármi yen nagy­ságú és méretű használatlan törül­közőket, térítőkét, asztalkendőket je kell jelenteni. A rendelet szöve­géből megállapítható, hogy most még csupán a nagy készletekkel rendel­kezőknek kell bejelenteni a szövött térítőkét, de rövidesen elrendelik a kényszerbejelentést is, amely min­den valószínűség szerint a háztartá­sokra is kiterjed. A rendelet a következőképen intézkedik : A Pamutközpont részvénytársa­ság cégnek a 2498—1910. M, E, sz. rendelet határozmáoyainak figyelem­bevételével megvételre fel kell aján­lani : A tisztán pamutból készült nyers fehérített, festett, nyomatott, vagy tarkánszőtt, bármilyen nagyságú és méretű használatlan törülközőket és asztalkendőket, tekintet nélkül súlyra kötésre, vagy fonalszámra, még pe­dig úgy a méterárut, mint a kon­fekcionált (levágott, vagy beszegett) darabokat, ha a tulajdonos készlete az említett áruk valamelyikéből le­galább 500 méter, vagy ha ennél kevesebb is, de a felajánlás alá eső összes árukból együttvéve legalább 1800 -méter, a készen konfekcionált darabokból pedig legalább 10 tucat asztalkendő és törülköző együtt véve. Az előző bekezdésben említett mennyiséget elérő, vagy azt meg­haladó árukészletek a maguk egé­szében ajánlandók fel megvételre. Ha tehát a raktárkészlet több minő­ségből 1000 méternél, vagy 10 tu­catnál nagyobb, akkor az egyes mi­nőségek, tekintet nélkül mennyisé­gükre, teljes egészükben felajánlan- dók. Mindazok, akik pamutárak bir­tokában vannak, kötelesek e hó fo­lyamán megvételre felajánlani.] Felajánlandók azok a mennyisé­gek is, amelyekre nézve a felaján­lási kényszer elrendelése napján már szabályszerű Jgazalólapok, vagy a kereskedelemügyi miniszter kivéte­les engedélyei a Magyar és Osztrák Pamutközponthoz már beérkeztek. A fehérnemükölcsönző vállala­tok szintén kötelesek a jelen rende­let rendelkezései alá eső készletei­ket a fentiek szerint a Pamutköz’ pont részvénytársaságnak megvételre felajánlani, azonban ezen készleteik­nek 25 százalékát a felajánlás után is szabadon felhasználhatják. äsapunli s*!nl i2áma 4 oldal

Next

/
Oldalképek
Tartalom