Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-12-01 / 92. szám
92. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, december 1. digi kontingense hatalmasan megnövekedik. Már pedig csak egészen természetes. hogy mernél nagyobb annak a fogyasztóközönségnek a száma, a mely a tokajhegyaljai sárt terület kis mennyiségű, spuciáüs bora iránt érdeklődik, annál jobban kell emelkedni a borok árának. A borárak emelkedésével viszont mindig arányban fog maradni a szőlőterületek forgalmi értéke. A '„Tokajhegyaljai Borkivitel) Részvénytársaság“ uak alapítóiban és igazgatóságában nyert hatalmas Ösz- szeköttetéseioél fogva nyilvánvalóan módjában fog áílani a régi piacok mellé megszerezni az eddig kukuá- Batlanul maradt uj pitcokat. Báró Maillott Nándor, ki a vállalat budapesti irodájában a vállalat külkereskedelmi részének vezetését elvállalta, teljes garantiával kecsegtet, hogy e célok sikerét biztosítottnak lássuk. Egy üy nagy alaptőkéjű vállalat, melybe az ország leguagyobb intézetei, a Hegyalja legelőkelőbb nagy birtokosai vállaltak szerepet, nem mellőzheti azon erkölcsi szempontokat, melyek a neve alatt kikerült borok tisztaságához és hami- sitatlanságához fűződnek. En teljesen átérzem azt a nagy hivatást, amely e vállalat vezér igazgatói székében rám vár ét biz tositora a Hegyalja szőlőbirtokosait, hogy amellett,hogy a rám bízott nagy alaptőke iliő jövedelmező* <gérő. gondoskodni akaiok, a borok szakszerű és a modern pincészet kívánalmai uak megfelelő kezelésével sohasem fogom szem eiői eltéveszteni, hogy mód és alkalom adatott nekem arra, hogy a hegyaljai borok régi hirna vét visszaállítsam és megőrizzem. Hamisittatlan, tiszta és jól kezelt borokkal fogom megkönnyíteni báró Maillott ur munkáját, s azon előkelő szőlőbirtokosokkal, »kik az igazgatóságba munkatársaimul szegődtek, igyekezni fogunk a szőlő birtokosok érdekeit a vállalat mer- cautiiis érdekeivel harmóniába hozni. Ezen Ígéretem betartására talán elegendő garautia eddigi köz- gazdasági tevékenységem. A borárak alakulását illetőig a k< reskedők szempontjából sem nyújt okot aggodalomra az uj vá ialat. Hisz az uj R'szvénytárssság is csak tisztességes polgári haszonra törekedhet, már pedig ez, ha megtelő vevő-köre vau, alacsony ár mellett ép úgy elérhető, mint magasabb árak mellett. A legnagyobb alakulás sem akadálya a szabad kereskedelem érvé nyesülésónek. A viiág nagy és au- Dak bortermelésében a hegyaljai bői alig egy atom. A tisztességes verseny csak nyer, hisz maguk a kereskedők az uj R szvénytársiságbau olyan uj vevőt nyernek, mely a boroknak a fogyasztó közönséghez való juttatását, s ezzel az árukészlet csökkentését tervezi. Legfeljebb arról lehetne szó, hogy a háború alatt egyéb foglalkozás hiányában a borkereskedelemre lépett különben sem odavaló elemeket kifogja szorítani. Ez azonban nem fog ártani. Dr. Grósz Dezső, A Hitelbank Részvénytársaság és a Tokajhegyaljai Borkiviteli R. T. vezérigazgatója papság, tanítóság. — da«. 1. A nagytőkések, nagykereske- reskedől, főpapság és nagybirtokosok buzdító példáján megindult a kisemberek sűrű sorakozása is a hetedik hadikölcsöa aláíró asztalai- ho*, melyeknek munkáit most már a közigazgatás és pénzintézetek szolgálatkész kézrejátssása mellett, a biztosítóintézetek is megkönnyítik. Olyan módozatokat találták ki, a melyeknek felhasználásával már jóformán készpénz uene is, vagy esak csekélyke összeg kell ahhoz, hogy bár akárki hadikölcsönt jegyezhessen. Mindezeknek a módozatoknak i általában a hadikölcsöa hssenos voltának, hazafiu kötelességekhez való tartozaDdóságáuak a néppel a kisemberekkel való megértetés«, bizalomgerjesztő megmagyarázása most is azokra az önzetlen férfiakra vár akik a nappal naponta legközvetlenebbül érintkeznek : tehát a lelkész és tanító urakra. Az ő nemes agitációjuk lelkes buzdítása eredményezte addig is, hogy az előző hadtkö'ciönök a kisemberek körében is oly fényes eredménnyel zá ru ták,amely valamennyi .hadikölcsöa jegyzési végösszegének felerészét képezte. Meg vagyunk győződve, hogy a papság és tanítóság fáradságos, nehéz felvilágosító agitáció* munkájának most is meg lesz a kívánt sikere. A nép magterei bizonyára r*jg tudják értetni az itthonfevőkkel, bogy a nép fiainak frontokról és fogságukból való hazajövetelét, a háborúnak ránk nézve most ily kedvező időszakában, mily nagy mértékben segíti és megkönnyíti a hetedik hadikölesön, melyre jegyzeni minden kispolgárnak hazafiui és önmaga iránt való kötelessége. A katonák családjai olcsó ruhaneműt kapnak • • Jelentkezzenek az igényjogosultak. A hzdügyminiszUr rendeletet adott ki, amely humánus voltánál fogva küönös értékelésre tarthat számot. A hadseregben szolgálók hozzátartozóiról van gzó, akik sokat szenvedtek, sőt nem egy esetben nélkülöztek nemcsak a háborús drágaság következtében, de azáltal is, hogy kenyérkeresőjük bevonult. A drágaság egyre elviselhetetlenebb és gondolni sem lehet arra, hogy manapság iuhát csináltathasson a kötött jövedelemből élő ember, de legtöbb esetben a javíttatás költségeit sem képei megfizetni. A had ügyminiszter mindezt figyelembe véve és mérlegeve, uqy rendelkezett, hogy a tisztek és továbbitól gálő altisztek családjai, tavábbá az elesettek, rokkantak hozzátartozói és a katonai hivatalokban dolgozó női munkaerők egy e célra felállítandó műhelyből kapjanak ruhát, cipőt, illettre ruha- és eipőjavitást. A ruhákat főként kijavítják, kifordítják, vasalják, a eipőkat mag-talpalják, sarkalják, foltozzák it tatpvédővei látják al, valamint könnyű izanáá lókat is készitensk a gyermekek részér#. Minthogy a hadügyminisatftriune a súlyos gazdasági helyzetet meg akarja könnyíteni a felsoroltaknak, fontos, hogy a takarékosságot szem előtt tartsák é* biztosítsák aat, hagy csakis az arra jogosít tak részére dolgozzék a müheiy, Ízért a joge- su tak igazoló könyvecskét kapnak, amelyben fel laté jegyezve családtagjaik száma a a részükre elvégzett munka. O y egyének, akik más hasonló akeió részéről kapnak tagit aéget, nem tarthatnak igényt a ketonéi műhelyek munkájára. Az előkészítő munkák céljaira szükséges, hogy a katonai hatóság pontosan tudja, kik és háuyau jogo sültek a felállítandó műhelyek ig'ny bevételére. Azért ezúton hívjuk fa- tisztek, havidíjasok, a továbbszo'- gáló altisztek, továbbá a nyugdija sok esaládjait, akik igényt tartanak a létesítendő műhelyek munkájára, hogy navüket, állásukat, pontos címüket, a családjaik számát szóvá vagy írásban a legrövidebb ide alatt jelentsék be a katonai áliomásps- rancsuokságnál. Festészet. A „Zemplén“ valamelyik számában olvastam „— uikás“ a szerkesztői üzenetekben hozzám intézett enyelgő, de meg nem érthető sorait, (melyekben ha jól sejtem ő maga is úgy van a nőkkel, hogy legyenek azok iukább egy kiesit kifestve, de frontot nem változtat,) de ameny- nyiben egyébb, de egyébb do'gaim vannak, nem volt időm sem kedvem válaszolni azokra. Most azonban egy komoly cikket látok, amikor akadt egy férfi ki félre értett bár, de érdemesnek találta vá'sszolni cikkemre, ismét kezembe veszem a tollat, hogy megint csak pártjára keljek a gyöngébb nemnek, kiket annyiszor bántanak méltatlanul, kiknek kis hibáiból, országra szólót csinálnak. igaza lehet a t. eikk írónak, amikor azt Írja, hogy „kifestett arc csak futó il utiót képes elővá- ráztolni sajnos az élet nem ezt mu tatja, pedig ez az amit mi festet lón nők elérni szeretnénk. Nézzenek csak körül, ugy e, ha egyáltalán férjhez megy valaki, az kacér feltűnést hajhászó festett leány. Természetssen nincsen szabály kivétel nélkül, de e* nagyon kevés. „Külön fejeaet kellene a festett asszonyokra?“ Igaz, de sorsuk mégis hasonló a festett leányokéhoz, vagyis mindig előnyben részesülnek, Ösmerek férjeket, kiknek festéktől menta* areu feleségük vau, kik egész nap húzzák az igát, kik fölött elröpülnak az évak anélkül, hogy éltek volna, kiknek férjeik az Isten tudja melyik festett uővst töltik szabad idejüket. Viszont ösmerak férjeket, kiknek feleségük az egész napét a családi tűzhelyen kivitt latén tudja hol töltik, kiknek férjeik dolgosnak, robotolnak, hogy aainél finemaVb festékre teljen a feleségüknek, kiknek «ízűkbe sem jut festeti«» nők után futói. Kérem hát a cikkíró urat, h* érdemeinek tsrtja elvma el még egyszer cikkemet figyelmesen ét igy eke szék azt megérteni, akkor látni fogja, hogy tulsjdonképan agyat értünk és asm, hogy én a lap jogát elvitatni akarnám sőt kiterjesztem, hogy nemcsak a nők hibáira mutassanak ujjal, de a férfiakéra is, Aay- tiyiva! is inkább, mert a férfiak a világ uFainak, a családi tűzhely fejének tartják magukat, ttégil esek jó közmondás az, hogy „a fejétől büdöíödik a bal“. Igaz ugyan, hogy ősanyáink óta mindig az asszonyoké az utollő **ó, én azonban kijelentet», hogy ebben a tárgyban, ha érdemesnek tartják is válaszolni, amennyiben időm nem engedi és nem is nagyon értek a szóharehoz átengedem az utolsó szót. Egy lestetiea *f. Választott a város. • • fii ij kéjmjelttutileti tagok. — n»v. 3d, Méltóságteljesen, a nagy idők heugulatának megfelelően zajlott le, a háború* képviselőtestületi tag vá- lasztée. Nem zavarta semmiféle poétikai, személyi igyekezet, az úgynevezett hivatalos névsor minden változtatás nélkül keresztül m*Bt és városunk képviselőtestület« néhány érdemes, munkás taggal sseporedeft. A választást három bizottság alőtt ejtettek meg. Választási elnök Waltherr László volt, aki «ata 7 órakor hirdette ki a nagyszámú össaegj ült érdeklődi előtte választás eredményét, mely szerint: I. kerületben rendes képviselőtestületi tagok: Dr. Búza Béla, Dómján Elek, Hódosi Kiss Ernő, Nagy Sándor, Papp Gyula, Tóth András, Rimay Lehel, Msdarassy András, Guttmann Ármin, Fazekas Pál, Ladányi Miklós. II. kerület. Dókus Gyű’«, Kertész Ödön, Dr. Holló Andor, Kred József, dr. Oláh István, Neumann Jenő, dr. Bajusz Ernő, Debreceni • um. mu* a világ legdrágább, da «gyszcrsmfnd I 8 91 O b b szlverkahűvelyei „N ODIANO-C LUB SPÉCI ALIT É(i Vigyázat: Utánzatok vannak forgalomban ! Sodorni vald papír ira 3t fiMir. — -----—— allaés
