Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. július-december (20. évfolyam, 50-99. szám)
1917-07-17 / 54. szám
Ara: 12 fillér, Huszadik évfolyam 5*. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, julius 17. POLITIKAB ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombatén este. Kéziratokat visBza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Or. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: ✓ ' > Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk HK2SÍ A munkapárt időleges parlamenti többsége a legkülönlegesebb helyzeteket te remti és a vezér Tisza István a terror és a taktika minden eszközével igyekszik pártját össze tartani és ezzel megakadályozni azt, hogy a kormány körül a mai parlamentben többség alakulhasson. A kormányt támogató pártok vezér politikusai érdemszerü bírálattal illetik a honmentő Tisza István amerikázását és a bírálatok közül mint súlyos ökölcsapás emelkedik ki Hadik János grófnak, a Magyar Hírlapban közzé adott birálata, amelyben a munkapártnak a választói joggal szembeni ígért kötelezettségei a tőérvelések. Fényesen bizonyítja reá Tiszára, hogy megakadályozta, hogy azok, akik a háború kérdésében és a külpolitika irányában egyetértenek a háborús ország mind súlyosabb feladatának ellátására és a béke felé való átmenet kiépítésére minden pártérdek el- mellőzésével a kormányzatban és a parlamentben összefoghassanak. Tisza István gróf nemcsak hogy megakadályozta ezen alakulat egészséges létrejöttét,— amiért buknia kellett, — hanem jelenlegi viselkedésével politikai bosz- szuból még azt is lehetetlenné igyekszik tenni, hogy a megalakult kisebbségi kormány, úgy, mint annak idején azok a politikusok, akik a munkapártot alakították szabadon tömörithessék vállalkozásuk köré mindazokat, kik az ezen vállalkozás gerincét tevő választójogi reform kérdésében régebbi állásfoglalások alapján alkalmasak, hivatottak és talán hajlandók is volnának ezen vállalkozást támogatni. Elméletben nem lehet ellene szólani, sőt az a helyes, ha egy párt a kormányról lekerülvén, ellenzéken is együtt marad s folytatja annak a politikának propagálását, melyet a kormányon szolgált. Ám mikor a kormányról lekerült párt éléről azt magyarázzák, hogy az ő álláspontjával szemben a nemzathez ma appel- lálni nem lehet és nem szabad, akkor ennek a pártnak rendkívüli kötelességei is vannak e rendkívüli parlamenti helyzet iránt, kivált olyan pártnak, mely a mai korasány prograrnmjának főpontját tevő választójogi reform kér désében eredetileg s amikor alakult, ugyanazon felfogást képvi selte volt, mint ma a kormány. Az elvhüség szempontja tehát nem akadályozza a munkapártiak jó részét abban, hogy ha nem is kíván a kormányt támogató pártok valamelyikéhez csatlakozni, Tisza István gróftól különválva, a fő kérdésben, a választójogéban, a kermányt támogassa. Hogy miért volna politikailag inkorrek- tebb a pártnak legutolsó vezérét elhagyni, mint azt az elvet, mely nek alapján mandátumot kaptak, azt nehéz átlátni. Két évvel az eredeti mandátumok lejárta után s világháborúban, mely egy nagy csemó olyan problémát vetett felszinre, amiről a mandátum elnyerésekor nem lehetett szó s amelynek világala kitó fergetegében minden hazafi köteles revidiálni nézeteit, meggyőződéseit, reményeit, aggodalmait s ha kell, pártállását, nem lehet a politikai állásfoglalás dől gát tisztán a párthüség sablonja szerint megítélni. Most a parlamentbon nem öthat pártvezérnek politikai állásfoglalása és lelkiismcrete mérkőzik, hanem minden egyes törvényhozóé. A pártvezér addig pártvezér, mig a párttagok megbízásából ezek meggyőződésének ad kifejezést. A törvényhozó pedig csak addig Iahet párttag, mig a vezére által képviselt politika az ő meggyőződéseit fedi. Közélelmezési furcsaságok. Az általános helyzet, Egy város közéleimazése akkor tökéletes, hj. lakóinak életigényeit e rendkívüli válságos időkben vaiaho- gyan kielégíteni képes. Ha ennek az igazságát elismerjük, úgy be keil Iátuuok, hogy városunk közélelme- zése nem valami elsőrangú. Pedig példáért nem kellene masszáé mennünk, Itt van közel Misko'c, ahol a közönség semmiben sem szenved hiányt, öröm megelógadatlenség uralkodik és a lakosság nem retteg a közeli jövőtől. A közélelmézés kérdéseiben ná- luuk egy bizonyos fokú tapasztalatlanság eiőre nem látás uralkodik A legnagyobb bizonytalansággal me gyünk a jövőnek és el kell készülve lennünk szomorú, a szükösuól rosz- szabb helyzetre is. Az ólelmijegyeket kiadják pontosan, de az élelmiszerek, legtöbbször az esedékesség utáni napokra érkeznek meg. Idejében ritkán van liszt, cukor, zsir. Nincs, aki utána járjon, hát rábízzák az országos közélelmezési hivatalra és addig a közönség napról-napra ostromolja az üres üzleteket. A piac és a kofák. Hasonlóan áll az eset a piaci áruknál is. Sohasem mertünk volna arra számítani, hogy a piacokon olyan tűrhetetlen állapotok uralkodjanak csak egy pár napig is, mint mo3t hetek óta. A kofák uralják teljesen a helyzetet és nincs senki, aki a kő zönség érdekeinek védelmére keltene, aki a kofák ármegállapitó hatalmával szembe merne szállni, A közönség ki van szolgáltatva kofák kó- nyekedvéuek. A kofák annyira el szaporodtak, hogy termelővel alig találkozunk a piacon. Ha néha be is téved egy két termelő azt radikálisan elriasztja néhány hatósági közeg túlbuzgósága. Az elővásárlási tilalommal senki sem törődik, a kofák akkor és ott vásárolják össze az árukat amikor és hol akarják, mert ebben őket senki meg nem akadályozza. Hogy azután muyen árakat szabnak az igy mágushoz kap„ritott élelmiszerüknek, arról mindennap meggyőződhetik a szegény városi ember, a ki a piacról kénytelen élni. A piaci árak; elrettentő például. Talán el sem fogják hinni, akik ezt olvassák, ha csak nem gazdasz- szonyok, hogv egy korona negyven fűiért kértek a tök kilójáért, ami talán legpélditlanabb példája a háborús óleimiszeruszorának. Az a jótok, emeiy munkadijban és egyéb termelési költségben legfeljebb, ha tiz-husz fillérjébe kerül a gazdának, a legszörnyübb karriert csinálta, mert most legalább is tiz-tizenöt- szörös az ára a békebeli árához képest. Itt ran mindjárt a tök mellett a zöld paprika, aszott szomorú jószág. Harmincnyolc fillért kérnek darabjáért, hogy az embernek kedve volna rögtön raeliéje ájulni. Nem nagyon vigasztaló a többi főzelék esete sem, Zöld borsó 3 korona, Zöld bab 3 korona, egy ökölnyi nagyságú fej káposzta 1 korona, uborka darabja 14 fillér, paradicsom kilója 5 korona, egy liter uj burgonya 1,20 fillér. Öyüm»lc3 dolgában is tűrhetetlen a helyzet. A meggy ma is ötöd- fé! korona, pondrós cseresznye 4 korona, egy darab éretlen zöld körte «cérna 2 20 fillér, majdnem annyi, mint régebben egy görögdiuye. Az elővásárlás. A kofák uralkodnak fölöttünk és hiába jajgat a közönség azon, hogy a piacokon kiuzsorázzák, mégis marad minden a régiben és a kofa szedi le hasznot, ő gorombás- kodik a szerencsétlen vásárlóval, az övé a haszon, a piac, a város. Minden más városban korlátozták e szipoiyozó banda üzelraeit, csak nálunk tűrik tétován, tunyán, mint az igát. Pedig lehetne máskép és a fogyasztó és a termelő közvetlenül is érintkezhetnék egymással. De nem lehet, mert a kofák a piac előtti napokon, avagy reggel összeszednek mindent és a fogyasztó kénytelen dupla árat fizetni a zöldségért, a gyümö csért, a szárnyasért Van szabály rendelet róla tudja mindenki, hogy tilos az elővásárlás de mégis a kofa parancsol a pi.con és hatóságaink szemhunyoritas nél- k ül, tétlenül nézik a garázdálkodást. Pedig, ha akarnák segíthetnék a botrányos helyzeteken. Még egy aktuális téma, Cukrot a befőzötthöz. A háború harmadik évének végére alaposan betanultunk a spórolásba, a télire takarékoskodásba. Mindent igyekezünk télire elrakni elrakhatóvá tenni. Pőképen gyümölcsnél igyekezünk erre, amely szezonszerüsógnél fogva nagyonis könnyen romlik,értékét veszíti, megsemmisül. Ha ellenben konzerváljuk, befőzzük, akkor megmarad télire és jelentős segítés lesz a kióheztetós elleui háború megvívásában. A gyümölcsök befőzése tehát nagyon hasznos valami. Még pedig minél lejebb megyünk a társadalmi rang lajtorján, annál áldásosabb. Mert a szegény embereknek nagy városban könnyen akad egy kis gyümölcsfájuk, vagy hozzájutnak egy kis olcsó gyümölcshöz s igy ők is biitosilhatuak tmaguknak télire valamit, Ha kapnak cukrot ! Csakhogy a befőzési cukor jegyeinek osztogatásánál, mint szegény emberek panaszolják az a fura e v ez irányadó, hogy minél egyszerűbb az állása valakinek annál kevesebb befőzési cukrot kaphat. Pl. egy hét tagból álló napszámos família kap egy-kót kiló befőzési cukrot Előbb megkérdik a jelentkezőt, hogy mi az állása, foglalkozása és csak azután határozzák el, hogy mennyi befőzési cukrot kap. Akkor minek volt a családtagok száma szerinti g,dag megállapítás, ha
