Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-06-29 / 49. szám
49, uim (2) PiLSOMAGYARORSZAOI HÍRLAP Pénfk, junius 29. üdvözli az uj alakulást, amely a •orsát a választói jog kiterjesztéséhez fűzte és ezért elfogadja az elő adói javaslat. A javaslat ellen most Meozuer Gyula szólal fel. Miért nem kéri az ellenzék a nemzeti viv ■lányok teljesítését és miért kacérkodik a szocializmussal, amely úgy látta addig, hogy csak rombolni tud Molnár Bója indítványát fogadja el, Molnár Viktar is pártolja Molnár Béla indítványát, dacára, hogy egyetlen párt kötelékébe sem tartozik. A választói jég kiterjesztő' sót veszélyesnek tartja. A nemzet egésze nem akarja azt csupán két frakció úgymint az osztrák nemzetiség, amely ezzel a Magyarország feldarabolását akarja a másik áramlat a szocialisták, akik a középosztály kezeseiben lévő hatalmat akar jék kiragadni és saját számukra biztosítani. Szavazás. Az elnöklő alispán a vitát bezárja és a beérkezett kívánságnak megíeie.ően névszerinti szavazást rendel el. Leszavazott 111 bizottsági tag ebből az oiőadói javaslat mai lett 56, Molnár B^a indítványa mel lett 55 bizottsági tag és igy határozattá emelve lett egy szótöbbség gél az előadói iuditvány. A lemondott kormány búcsú leiratát és az uj kormány kinevezését tudomásul veszik Egyébb kisebb ügyek. A néhai gr. Buttier-fóle honvéd Ludovika akadémiai helyre Szoták Jánost jeiö ik, a homoanai közkdrház választmányát Bélaffy Bálinttal egészítik ki A viilauygyár- nak a város határozata elleni feleb bezésnek helyt adnak, mert senki sem köteles a háború előtti oly szerződést betartani, amely károsodásával jár. Uj határozat hozatalra utasítják a vá rost. R, K. Megfigyelések a megyei közgyűlésről, A politika az érvényesülés a hatalom mestersége. Hatalmas bolt ives, tapétás, zománcozott és ralié fékké! díszített csarnok a politikai színtér. A csillogás a való életet egy elrejtett sötét knroarácskába szorítja és a tündöklő árban vakitás, ráki tás, hogy az éles szem se találjon sommit. Nemes lelkek, hangzatos szavak, hazafias aggodalmak, eszmék haroa, lényegében csak, szavak ; de özek elegendők arra, hogy a goodolkodó, a kutató egyén általuk a lélek rejtelmeihez jusson. És okkor már nincs szűk ség a sötét kamarába törökidői. Látunk, tudunk mindent. * * * A keddi megyog> ülést egy nappal korábban tartották a kolletinél. Sok izgalmat takarítottak volna meg. Nem tudták megállapítani, hogy tu iajdonképen kié Magyarország. A mágnásoké, a polgároké, a közép osztályé, a szocialistáké, nemzetiségoké ? Pesten akkor már tudták, hogy kié. Csak mi vidékiek mindig a főváros mögött kullogunk. Appo- ■yi Albort a képviselőházba« kijelentette, hogy Magyarország som Pető Sándoré, sem Andrássyó, som Tisza Istváné, hanem Magyarország a magyar népé. És ha még tudták volna a munkapárti szónok urak, hogy Tissa István közbe« még egv réteget fedezett fel, amelytől nem saj nálná a jogot. A lármás ipari mun kásságot már hajlandó 'lenne lecsen- desiteni. És a mezőgazdasági ma gyár munkások? Azok csendesen viselkednek, azoknak egyelőre nem kell jog. Szerencsére lármázott he iyettük Apponvi és a reakciósnak gúnyolt áilamfórfiu e szavakkal fe el a volt miniszterelnöknek: a vá lasztójoggal állunk, vagy bukunk És ugyanekkor Zamplénmegye nagy- terméken akadnak, akik a vészha rangot megkongatják. „Veszélyben a haza!“ kiáltják. És a kiáltáson ál bejutunk a sötét kamara titkaiba amely azt árulja el, hogy egyelőn nem a haza, hanem a rüunkapárt vau veszélyben. M rt még k megyegyülésen a munkapárt az ur'. A helyzet olyan, mint ahol foglaltak, de még nem ii citáltak, K-abáini veszély nélkül lehet, hátha siturül az uj gazdát el riasztani. De a nagy bérpa o:a nőm mindegy ik lakója ily hős. Igen sokan félnek, hogy az utcára dobják. Bz^k a régi csődbe kerüit háziuru uak már nem mernek hőkölni. Hallgatnak és ha se'i cUuiuak a világ elő Majd hz az elarvezelt palotaba az uj gazda beteszi a lábát, akkor megint hősi lármát foguak csapni és az uj hiziur tiicsőitóse mellett a régit még csak megsiratni se m Hí * * Mert ne dicsekedjék az újsorait uypárt azzal az egy szavazattöbb séggel. A mu kapáit kedden jelentékeny többséggel volt képviselve a megyeházái). Az üuy nem vö t je jentékeny és döntő, s miért a harc vivatott, c ak cd- ogű szavak, semmi egyébb. Zampíémne gye sem volt jelen, az is bizonyos, mert 600 bizottsági tagb) , miért épen ez a 120 döntsön a haza sorsa fetett. Az ott- hó- maradt 450, nem tartotta szükségesnek a megyei politikai ténykedést. Ér a hiányzó harminc ? Oh, azok ott voltak. L ilkesedtek, helye seitek a nu -kapárti szónokoknak. Csak egy rongyos io'arma<Z) meg zavarta a mulatságot-. „Szavazzunk, szavazzunk.“ Hisz ez vészharang, fcs harminc nemes az u'oára tart. Lelkesedni, beszéddel vért ontani lehet Tiszáért, do szavazni érte? Azt már nem. A hrzafíui kebel ily nagy áldozatot nem viselhet eh A függetlenségi eszmékkel rokonszenves egyéneknek azért jó napjuk vöt keddeo. Nem amiatt a rongyos egy szótöbbség miatt. Hanem itthon volt Búza Barna. Z <m- plénmegye, S itoraljaujhely Búza Barnája. Fájdalom nem személyben mert ő még szenved a hazáért. Csak a szelleme volt itthon. Hazahozta őt Molnár Béla orsz. képviselő. A nagyságos hontja, az elegáns szónok a kis szürke fiskális beszédeiből ci tált Komeutárnak tette m^g őt, az ő véleményét tette meg döntő siáger nek az altalános választói jog kérdésében. Az ékesszavu Domjánuak igazán hálás és könnyű fe adata veit, amidőn Búza Barnát a népjogok elszánt harcát. Aki az eszméikért még egy kis uomzeti pár kötelékében harcolt végkinaerülésig. Azóta már egy évtized telt el, azóta már egy Ti'égháberu traeiku* epizódot t,l remtett a történelemnek. Az élet mesterétől mindenki szívesen tanul. Búza Barna különösen fogékony e tekintetben. Az szinte mellékes, hogy ő mit mondott 1906-ban, vagy 1910 ben. De mit mondott volna kedden ha itthon lehetett volna ? * * * A mágnásek és a szocialisták a nemzeti tengely 2 pólusát képezik. A'talános népszerűséget egyik kaszt sem élvez. De a középosztály, a haldokló középosztály. Azt meg kell menteni. Ifj. Molnár Viktor országos képviselő ur a középosztályért on tóttá könnyeit. A zsidók körében mintegy akasztófahumor az, hogy a rossz zsidó élni nem hagyja az embert, de meghalni sem engedi. A lerongyolt középosztályt meg kell menteni, kiáltotta a képviselő ur. És mogvolt szavainak a hatása. A névszerinti szavazás befejeztével 2 bizottsági tag szavazni akar. Mind kettő birá. Az egyik a mi Schiller Kálmánunk. Egy „igen“ szóval fe lel csak a képviselő urnák. Ez az igen azt jelenti, hogy a hatalmas munkapárt a bírói kartól cs«k cipő ta'pa ást várt. A sorsán nem segi tett. Az uj kormány anyagi jóletet akar adni a függetlenség fö'di esz- ményesitőinek, a magyar bíráknak de a nagy többségnek az nincs Ínyére. Schiller Kálmán a bírói kar nevében adta le szavazatát. A másik a döntő szavazó CLváth F renc a volt biró, aki kenyerének nagy részét már^rnegette. Neki már nyu galom jár. Gondolt csak egy rcn delettel is a volt kormány a „nyugdija-okra“? Soha? Osváth Ferenc is egy „igém“ szócskával válaszolt. Szavazatával formális többséget csinált, de némán szólt ez a szavazat a nyugdíjasok ezrei nevében, hogy ők is élni, élni akarnak. Mégis csak érdekes egy me gyei?yü és. A". Y. Bekell jelenteni az eltűnt vagy hadifogságban levő katonákat. A belügyminiszter körrendeletét intézett Ujhely polgármesteri hivatalhoz aziránt-, hogy a háború során eltűnt, vagy hadifogságban levő katonákat a levő katonákat a legközelebbi hozzátar ozóik a tartózkodási hely szerint iüetékes községi elöljáróságnál bejelentsék. A bejelentések a „bejelentő lapok“ felhasználásával teendők meg. még pedig olyképp, hogy az Írástudók a bejelentő lapot maguk állítsák ki, az iráatudat'anok helyett a lap kiállítását bemondásuk helyett a községi elöljáróság végesze. A kitöltött bajeleutőlapok községenként össze- gyüjtendők és az illetékes elsőfokú rendőrhatóságok által késedelem nélkül a Magyar Vöröskereszt-Egylet Tudósitó irodájának küldendők meg. Bsjelentendők ; 1. Az eltűnt katonák, kik még ogyáltalán nem adtak hirt magukró1, akár sebesülten akár sebesületlenül tűntek el. 2. A hadifogságban levő katonák akker is, ha tartózkodási helyük az ellen séges országban a hozzátartozóik előtt ismeretes. 3, A hadifogságban elhalt katonák. Elesett, vagy kórházban elhalt katonák, kiknek elhalálozásáról a hozzátartozóik akár a katonai parancsnokság, akár a polgári hatóság, vagy a Vöröskereszt-Egylet Tudósító irodája utjáu értesültek, nem jelentendők be. A katona nevének kiirásáaái a vezeték név különösen olvashatóan és nagyobb betűkkel irassók, mint a keresztnév. A kívánt bejelentés az 1917. junius hó 30-ig eltűntek, vagy hadifogságban levők pontos nyilvántartása céljából szükséges és független a szokásos tudakozódástól, mely- lyel a közönség jövőben is bizalom- fordu'hat a Vöröskereszt Egylet Tudósító irodájához. HÍREK. — Kitüntetések Br. Kazy József kerületünk országgyűlési képviselője, földrcivelésügyi államtitkári minőségében eltöltött szolgálatainak elismeréséül a „Szent István“ rend közép keresztjét kapta, mig a Mattyasovszky György belügyminiszteri osztálytanácsosnak, méltá- nyo va a háborúban te jesitett és annak idején a III. orzt. vaskorona rend adományozása á ta! elismert szolgálataiért, a vaskorona roodlnz, őfe'sége a hadiékitraányt legkegyel- mesebbeu adományozta. — Beíratások a főgymnáziumban. Az 1917.—1918 iskolai évre a nyilvános tanu'ók felvétele julius hó 2 és 3-án delelőLr 9-tőí 12 óráig feg eszközöltetni a kegyesrendiek veze» lése alatt álló helybeli főgymuázi- umban. jftakulatura-papir könyvnyomdánkban kapható. Vezető kezelő kerestetik az Országos Hadigondoző Hl- vatal sátoraljaújhelyi intézetében házi kezelésben levő dohánytőzsdéhez és .N kantinhoz. Fizetés megegyezés szerint. !v Ajánlatok és személyes bemutatkozások az intézet gondnokánál. iiarkmté: Landesnann Miksa Nysmatatt LasdesnMR Miksa és Társa kényvn»«Mááiáfea« SátsraJjaijhMy
