Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-04-20 / 30. szám
Ara I 12 fillér. Huszadik évfolyam 30. szám. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, április 20. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden ezerdán ée ezombtton ette. Kéziratokat viasza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Lanticsmann V«;,n és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ AMBOSt Előfizetési ár: E?éf.: évre 12 kn ona,félévre é korona. Negyed e re 3 o-o~i Cgjes tzám #-a 12 fillér Hirdet'se’ «t a egju ar ovi jb árban közliin Választójogot! Az orosz juakeruralom belefulladt a forradalom tengerébe és a legelső orosz junker is esak csupasz testét menthette ki a nagy népözönből. A porosz junkerség okult az orosz lorradalom tanulságain és a német császárnak április 7-én kelt választójogi levelével leköszönt a maga előjogairól. Általános, egyenlő, titkos választójog Oroszországban és általános, egyenlő, titkos választójog Peroszorságban : — egyforma eredménye két különböző történelmi folyamatnak. Mintha csak államférfiak okulására dolgozna a ma történelme. Itt előttünk, véres és vonagló valóságként mutatja meg a politikai és szociális haladás két nagy módszerét. Az egyik az alulról törő forradalom a másik a fölülről jövő reform. Az egyik a Romanovok példája, akik nem tudtak idejében engedményeket tenni, akik botor gőggel tépték szét a duma elnökének parlamenti kormányt kérő levelét, hogy azután botorkáló megalázatossággal veszítsék el trónjukat és lássák főlibük emelkedni a munkászubbony és katonazubbony szövetségéből kitámadó respublikát. A másik a Hechenzollern uralkodó példája, aki kancellárjával együtt arra a belátásra jutott, hogy a „munkásjog szabályozása, a porosz választójog szabályozása“ nélkül „olyan belső rázkódásoknak mennek elébe, a melyek nagyságát senki sem mérheti meg“. Csak e kétmódszer között választhat az államférfiu : vagy élére áll a forrradalmi haladásnak, vagy elsöpörted magát a forradalmi szélvésztől. E két módszer két eleven szimbóluma II. Miklós és Vilmos, az orosz és a porosz junkeruralom csuszára II. Miklós megmutatta, hogyan lehet forradalom utján á trónt elveszteni II. Vilmos megmutatja, hogyan lehet okos engedékenységgel néptömegek forradalmát megelőzni. Magyarországot azzal verte meg a sorsa, hogy az orosz forradalom és a porosz vólasztójog korszakában a ma államfértia nálunk gróf Tisza István. A magyar miniszterelnök még mindig a legélesebben kikelt az általános választójog ellen, sőt merészelt érveket találni még a szerény ka- tonaválasstójeg ellen is. Ez az álláspontja a, magyar miniszterelnöknek ugyanakkor, amikor a német császár azt írja: „A hü, vitéz és szorgos és erősen fejlett nép iránt azt a bizalmat tanúsítom, amelyet megérdemel". A német császár ezzel az indokolással ad választójogot a német népnek, Tisza István azonban nincsen ilyen jó véleménye! a magyar nép felől Mi tehát az igazság? Vagy harcot és dolgozott úgy a háborúban, mint a német és akkor csakúgy joga van a politikai számbavevés hez, vagy pedig nem és akkor ezzel el kell ismerni magyarország lealázó másodrendüségét Német- országgal szemben. Csak e kettő között van választás: Vagy jogot kell adni a magyar népnek, vagy al keli ismerni Magy?rország szomorú elmaradottságát. De nem igaz az, hogy a magyar nép kevesebbet vérzett és dolgozott volna, bármely más népnél, A Kársát sziklái, Volhy niai mocsarai. Erdély havasai tesznek tanúbizonyságot, december hava, augusztus heve, a bakancstól feltört láoak, a tornisz- ter alatt legörnyedl hátak tesznek tanúbizonyságot a gennytől blizlő sebesültek, a Szerbiában rothadó foglyok, az utcán támolygó vakok, a menháza’tat töltő nyomorékok tnsznek tanúbizonyságot Túlcsorduló bőséggel öntötte és öntt vérét a magyar nép, de öntötte és önti verejtékét is. Uj iparágak keletkeztek az országban, a szakértők csodálják mit tanulnt meg rövidkétek és hóna pok alatt a magy:r mcAás, minden szivet minden szivet megfacsar, mit nélkülöz és tűr a magyar munkásasszony. Ha a magyar nép nem vérze c és nem verejtékezett vo'na csak úgy, mint akár az orosz, vagy a porosz nép nem mondhatta volr i csak néhány hét elő't a mona-chia külügyminisztere. hogy le a kr'appal a nép szélesebb rétegei, a sors mostohái előtt. Nem igaz rz, hogy a magyar nép éretlen a politikai jog megkapására, porosz választójoggal most már a központi hatalmak országai is kivétel nélkül as általános válasz tójoj lundamentőmára helyezkedtek. Csak Magyarországot tartja Tisza István uralma mesterséges elszigetelésben. Képtelen és elléphetetlen, hogy az orosz példa és a porosz eélda után Maggarország népére tovább nehezedjen az a szégyen hogy az öt világrész egyetlen jogofosztott népe marad. fi gabonaárak uj maximálása. Az Országos Kézeielmezósi IV náes legutóbb tartott plenáris ülcstn egyebek közölt foglalkozott a termelési albizottságnak a jövő tennis biztosításáról és elosztásáról szóló javaslataival. Ezek között a legfontosabb az, amely az uj termés for- galombabozataláről úgy intézkedik, hogy az kizárólag a Haditermény utján történjék és bogy a gabou« már a esépléa állapotában lese a h&dizernaeny bizomauyosainak át adandó. Eszel útját vágják a készletek elbujtatásának és a csémpósz- kidésakuek. amelyek a legszigorúbb rekvirálás eredményét is kétségessé tették, A termelők érdekeit viszont eléggé óvja az a rendelkezés, hogy az átadott gabona tárolása a Hadi- termény biizomauyosának veszélyére történik, A jövő t6rmós biztosításával kapcsolatban felmerült az a javaslat is, hogy a gabona maximális árait vegyék revízió alá és agráiius részről ezt a követelést úgy íornau- lázták, hogy a gabona mostani maximális árainak felemelésére tegyen a tanács javaslatot, Ezzel a kívánsággal szemben a termelési és készle: folosztási bizottságok arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nuxi- tuiiis írak számszerű megállapításába be.emenui most még nem időszerű. Eunek az ideje csak juaius végén, vagy július elején fog elérkezni, amikor a ttrmésbeeslésuek mé: b z- tos alapja lesz. A maximális f-meg- áilapitás ugyanis reá'isr i csak a tel més mennyiségének ismeretében történhetik. Kifejezte azonban az albizottság azt a kívánságát, hogy na; ximáiis ár olyan legyen, amely mellett a a gabonának a közcélra való beszól gá'tatása a termelőre nézve ga da- ságos és a jövő termést biztosítja. Az albizottság az a határozatát nem egyhaugulag hozta és a javaslat a tanács plénumában is élénk vitát támasztott. Végül azonban . az albizottság javaslatát a tanács többsége Az án tánt államok ma már mind a d* mokrácia alapján állanak é* a! elfogadta, uipniKk inai wimä 4 cMcUtl A Közélelmezési Hivatal elnökének nyilatkozata szerint, döntés még nrm történt abban a tekintetben, vájjon az állam lefoglalja-e az összes gabonanemüeket, de az intenciója az, hogy meg kell menteni a közönséget az örökös rekvirálással járó raklatéstól, ennek pedig egyetlen módja, ha ez állam már esép- lésnől kezébe veszi a termést. Valószínű, hegy a jövő hó vége feló megállapítják az uj gabonaárakat. A hivatal foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a közönség részére olcsóbban hozzáférhetővé tegyék a húst, A közönség érdekében végleges rendet akarnak teremteni a vendéglőkben. Az étlap szerint való kiszolgált valószínűleg teljesen megszüetetik, áttérnek a monlirend- sserre s a vendéglőkben csak teríték szerint lehet étkezni. U| rendelet árdrágítókról. Készül a rendelet, amely végre meg fogja valósítani minden embernek, minden kiuzsorásott, árdrágításokkal tönkre telt és kiszipolyozott embernek azt a régi óhaját, hogy a hatósági ellenőrzés ne csak. az élelmicikkekre, hanem általában az összes közszükségleti cikkekre is kiterjedjen. A rendelettervezetet több ülésben tárgyalta az Országos Közélelmezési Tanács ipari albizottsága és végül elfogadta a tel vezetet, amelynek első fejezete az iparigazolványek revíziójáról intézkedik és külön hatósági engedélyhez köt minden olyan ipargazolváuyt, mely élelraicikkek- kel és közszükségleti cikkekkel valé kereskedésre vonatkozik. A második fejezet az árufelhalmozás megakadályozásából intézkedik és elrendeli a kötelező készlet- bejelentést, valamint az illegitim készletek hatósági igénybevételét. A harmadik fejezet az áruíoro- bardot szabályozza. Minden raktár és szállító köteles lesz bizonyos idő* küzöakint a nála levő készleteket bejelenteni. A negyedik fejezet ítézkedik az árvizsgáló bizottságok megszervezéséről. Az ötödiá fejezet a sajtóról rendelkezik. Minden olyan újsághirdetésben, vagy egyéb reklámban, a amelyben közszükségleti sikkeket I ’ detnek, fel kell tüntetni a hirdető nevét és lakóhelyét. Ilyen hirdetésekben valótlan adatok közzé tétele, akár az á~u miniségére, akár as áru mennyiségére vouatkeeík, sziioru büntetés alá esik.
