Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-04-06 / 27. szám

F-ELSOMAQYARORSZAGI hírlap 27. szám (2) menő hatékony támogatásban része­sítsék. Bár a katonai rendőrségek mű­ködése elsősorban a katonaság és .a hadviselés érdekeinek biztosítására irányul, mégis kétségtelen, hogy e rendőrség, közvetve is, működésével jelentékeny mértékben megkönnyíti azoknak a föladatoknak a teljesítését, amelyek a közrend fenlartága körül a polgári rendőrhatóságokra hárulnak s amelyekkel a rendőrhatóságok megfogyatkozott létszámuk követ­keztében, a mostani kivételes viszo­nyok között helyenkint zsák a leg­nagyobb nehézségek között képesek megküzdeni. Elvárom ennélfogva, hogy a rendőrhatóságok a katonai rendőr- hatóságokat kötelességizerUen nem­esek szakavatott és erélyes támoga­tásban részesítik, de a katonai és polgári rendőrséyi sservezetek közötti együttműködés alapfeltételét képező összhangot, kellő küriiltekintéssel és előrelátással minden körülmények között biztosítani fogják. Sándor János sk. A köztisztviselők mozgalma. Az ország különböző részeiből egyre sűrűbben hangzanak fel a köz tisztviselők jajkiáltásai. A közös baj, a háborús drágasáh s az ezzel járó nélkülözés egy táborba hajtja a köz tisztviselők különböző kategóriáit. A nyíregyházai köztisztviselők émlék iratán ott látjuk az alispán, a polgár- mester, a törvényszéki elnök a pénz­ügy igazgató, a gimn, igazgató, a kir. ügyész, a postaíőuök, a főorvos, a főmérnök, a tanfelügye ő, a vasúti állomásfőnök stb. stb. al&irását. Va­lamennyi egy-egy fontos alkatrésze az államnak nevezett hatalmas gé­pezetnek. Ha valaha, úgy naosi nagy szükség vau arra, hogy ez a gépezet meg ne akadjon,\hauera, mint eddig, ezután is simáu és zavartalanul vé­gezze Dagyfontosságu munkáját. Már pedig az energia fogytán van s itt a tizenkettedik órája, hogy a meg­élhetési viszonyok kívánta segítség­gel siessenek a nélkülözésnek kitett köztisztviselők helyzetének a javí­tására. Csodálatos! Mindenki bámulja hogy a köztisztviselők a mai rette­netes drágaságban hogyan tudnak létfentartásukról gondoskodnia mégis az illetékes tényezők megvárják, mig hangos panaszaikkal, sőt vészkiáltá­saikkal elárasztják az országot. Egyszer Késmárkon, majd Lőcsén, azután Nyíregyházán, nemsokára pedig az egész országban húzzák meg a vészharangot, aminek a hangja, tartunk tőle, hogy már nemcsak az illetékes fülekig, hanem az ellenséges külföldre is alhatol. A termelő úrrá lett a háború alatt, a közvetítő pedig még nagyobb úrrá. A pénz annyi, mint a pelyva. Csak azoknál nem emelkedett a drá­gasággal lépést a jövedelem, akik állandó fizetésre vannak kárhoztatva. Amaz eddig nem ismert kényelmet enged meg magának, emennek nél­külözés az osztályrésze mindenben. Emiatt csak mosolygó, sokszor lenéző szánalomban van részük azok­tól, az osztályoktól, amelyek eddig csak tisstelettel és becsüléssel néz­tek a szerény viszonyok között is tekintélynek örvendő tisstviselői osztályra, És ha a köztisztviselők eddig még nem jajdultak akkorát, arai arányban állana azokkal a nélkülö­zésekkel, amiben eddig is részük volt, úgy ez csak szerénységükről, rendkívüli türelmükről és nagy lelüi- erejükről tesz tanúbizonyságot, de korántsem arról, hogy ebben a kínos helyzetükben továbbra is tétlenül megnyugodjanak. „Emberi és hazafiui kötelessé­günk — mondja a késmárkiak átirata — kierőszakolni sorsunk javulását s megvédeni magunkat rí anyagi vagy erkölcsi tönkrejutástól, az országot az ebből eredő kiszámíthatatlan ká­roktól. Meg kell mozdulnunk együtt, egy tömegben, a földindulás erejével, a menydörgés zajával, a villám gyújtó tüzével, hogy megmozdulásunk észre- hozza a felelős tényezőket s meg- tótease velük, amit mér régen meg kellett volna teuniök. Nem alázatos kérésekrő1, nem szerény könyörgé­sekről van többé szó, de halálosan komoly, követe’ő fellépésről, amit félsiker/ ki nem elégíthet, amely mindent feltesz a kockára, mert élet vagy ha ál rejlik mögötte. Ez a hang már nem a fö dig hajló, alázatos és meghunyászkodó hivatalnoké, hanem a kétségbeesett, óietfenlartásáért küídő, önérzetes köztisztviselőé. Emlékirataikból a fájda'mas pa­naszok és jogos kívánságok árja zug felénk. Meggyőződésünk, hogy az egész közhangu at mellettük van s éppen ezért lehetetlennek tartjuk, hogy a kormány elzárkózzon jogos kívánságuk legmesszebbmenő telje­sítése elő1. Kik szerelik jel az ajtókilincseket ? Több olda'ról raegnvil vánuló érdeklődésre a kilincspályázat és az ország általános felki ineielése do'- gában a következő tájékoztatást kö­zöljük : Tény, hogy a legközelebbi idő­ben a vaskilincs-gyártás és szerelés megkezdődik. A munkát a kereske­delmi minisztérium fogja irányítani s a vaskilincs-szükségletet. ő rendeli meg. Ezt pályázati utón veszi fo­ganatba azért, hogy a munkához bárki (tehát vidéki vállalat) hozzá­juthasson. A munka oly természetű, hogy készítésében csak nagyobb felszerelésű vállalatok vehetnek részt. Minthogy vasanyaggal a vállalatok nem rendelkeznek, mert a vas is zárolva van, mindenki, aki megren­delést nyer. a megrendelési mennyi­séghez mért vasanyagot kap. Külön munka lesz a szerelés, melyet bizo nyos körzetekben külön vállalatok foganatosíthatnak. A kérdés mindkét része ki van műszakilag és ádmiuisztrative dol­gozva, tekintettel azonban a körül «lényekre és a technikai munkák természetére1, tartani lehet nieglepe- tésektől és zavaroktól. Erre való tekintettel a kereskedelmi miniszté­rium illetékes osztálya előbb 50,000 darab ki'ineäet rendel meg különböző típusokból s ezeket az állami és középületekre szerelteti.- E kísérleti művelet lesz hivatva felderíteni a leghelyesebb kilincstipüsokat és sze­relési módokat, kimutatván egyszer­smind a munkák várható nehézsé geit is, HÍREK. Feltámadás. Feltámad-e egykor a régi, jó világ, Ölelkeznek-e még, kik most harcban állnak ? Dalol-e még madár, nyilik-e még virág, S eltűnnek a könnyek, melyek fojdogálnak? Feltámad-e egyszer a Szív és Szeretet. Visszhangzanak nóták, mtlyek régen csengtek Leszünk-e még együtt vig családi körben És haza jönnek-e, kik oly rég elmentek ? Látom: öregszem . . . Látom, öregszem, őszül hajam, Rohannak, tüauak el az évek, Fájó akkordok, régi daliam, Kaeugva, sírra visszanézek . . . Lublini zsidóleány ... Lublini zsidólány, a lelked tele Ői bánattal, bus dalokkal, Üb, de nézd, nézd a fényt, nincs is [oly messze ...] Virrad!., Várlak tárt karokkal.. Kroó József. Lapunk legközelebbi száma, a közbeeső ünnepak miatt, f. hó 13-án pénteken jelenik meg. — Katonai előléptetés Nyoraár- kay JózSef e. ü. hadapródjoiölt, egészségügyi zászlóssá lépett elő. — Katonai kitüntetés leányoknak. Őfelsége a király, a katonai egész­ségügy terén a háború kezdete óta kifejtett buzgó szolgálataik elisme­réséül Fiegel La és Pásztor Böske helybeli uriteányoknak, önkéntes ápoló nénéknek a vitézségi érem szalagján viselendő koronás vas ér- derakeresstet adományozta, — Halálozás. Mély részvéttel értesülünk, hogy Bencsik István nyug. főszolgabíró neje elhunyt. Te­metés« folyó hó 3-án ment végbe egész Bodrogköz részvéte mellett. — Szávay Gyula kitüntetése. A hivatalos lap mai számábeu foglalt közlés szerint a király Szávay Gyulá- uak, közgazdasági téren kifejtett buzgó működése elismeréséül, a Fe­renci József-rend tiszti keresztjét adományozta. Szávay Gyula a Vi­déki Hírlapírók Országos Szövetsé­gének érdemes elnöke és megérde­melt kitüntetése újságírói körökben is osztatlan megelégedést kelt. ­— Szenzációs öngyilkosság. Odts- calchi Zó*rd herceg, akiuek me­gyénkben is nagyobb birtokai van­nak, Demecseren, ahol a birtokain lévő ipartelepeken, mint vezető mü ködütt, tegnap este ÖDgyilkosságot követett el és azonnal meghalt. Hét­főn este egy katonai bizottság je­lent meg a telepen s midőn ez a bizottság működését megkezdte, a herceg agyonlőtte magát. — Kávóház megnyitás. Őzv. Polgár Lászlóué „Széchenyi“ kávé házának berendezési munkálata a vége felé kezdődik és a kávéház néhány nap múlva át lesz adva rendeltetésének. A helyiség intim jelege, elegáns berendezése minden­kire kellemesen hat és remélhető, hogy a szolid jó híréről közismert tulajdonosúé igyekezetét, tömeges, látogatással fogja a közönség jutal­mazni. Péntek, április 6. — Rendelet a hadbavonu t vád­lottakról. Az igazságügyi kormány- rendletet intézett az ország vala­mennyi kir. ügyészséghez, mely azoknak a vádlottaknak a bünperei- ről szól, akik 1914. szeptember 20-a elütt követtek el büntetendő cselek­ményt, de maguk azóta hadbavo- nultak. Ilyen esetekben, ha a bűn­cselekményért a törvény öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés bün­tetést szab ki, a bűnvádi eljárást a háború berejezáséig fal kell füg­geszteni. A háború befejeztével a iiir. ügyészség az egész eijérás meg­szüntetésére tehet indítványt. — Kitüntetés hadikölcsön jegyzé­sekért. A m, kir. pénzügyminiszter az 1914. évben kitört világháború dicsőséges megvivhatása érdekében kibocsátott magyar állami hadikö!- csönök sikerének előmozdítása kö­rül szerzett érdemeik elismerésül, őfelsége legfelsőbb elbatérozásával nyert felhatalmazás folytán: Bélafi Bálint homonnai, Czivfák Valér Ba- rancsi, öecsey Lajos olasziiszkai, Götz Bálint nagykővesdi, Laczkó István bodrogkeresz'uri, Sikorszky Endre gálszécsi plébánosoknak, Oppitz Sindortb. kanonokuak nagy- mihályi és Siigon Sándor pálházai körjegyzőt elismerő oklevállel tün­tette ki. — A képkiállitás, amely bár rö­vid ideje van városunkban, teljes­séggel megnyerte a rnüértő közön­ség tetszését. Mi sera_ bizonyítja ezt jobban, mint hogy a tárlat vezetője, újabb és újabb anyaggal kényszerűt a tárlatot felszinesiteni, mert ellen­ben nem tudná a publikum vásárló igényeit kielégíteni. A képkiállitás már csak vasárnapig marid nyitva. Három napig, arai bizonyára elég lesz ahhoz, hogy a tárlat értékes anyagából ismét néhány darab itt maradjon és maradandóan ékítse jóizlésü közönségünk szalonjait mi- szobáit. — Nyilvános köszönet. A sátor­aljaújhelyi izr. népkonyha egyesü­let ezúton fejezi ki hálás köszönetét mindazon neraesszivü ’adakozóknak, kik anyagi támogatásukkal lehetővé tették, hogy a mai súlyos viszonyok között is naponta 120—130 gyer­meket s számos felnőttet láthatott el meleg ebéddel, A megnyitás nov. 5. óta a következő adományok foly­tak be: dr. Orosz Dezső, Klein Jenő, dr. Friedman Benőné, dr. Kellner Sornáuó 60—60, Róth Adolf B. Szer­dahely, Kun Frigyes, Fuchs Pál N. Tárkány, dr. Haas Bertalan, ülüok Samuué, Qrüaspan Hermanné, dr. Fuchs Enailné, Bum Zsigmoud, Alexander Vjlnaosné, Sátoraljaújhe­lyi Takarékpénztár, dr. Holló An­dor, Weinberger Jenő Pazdics, dr,Kis T. Füred 50—50, Outtraan Mór, Föidas Ferencné 40—40, dr. Reicbard Salamon, Fuchs Jenőué, Ziuner Henrik, dr. Orbán Kálmán, dr. Da- vidovics l?eruó Bpest, dr. Fuchs Dénes Bpest, Központi 'Takarékpéns tár 30—30, Waller Jozsefnó, Ge- csey Jenőué, Pollacsek Ferenoz Oa tály 25—25, Fuchs Lajos Wien, Domány Elemérué Nyíregyháza, Zinuer Henrik, Waller ARdáruó, özv. Orosz Ignácné, Fuehs Bertalan Szatmár, B umenfeld Adolfné, Ge- csei jjenőné, özv, Orünberger Ábra« hárnné, Haas Fülöp, Waller Ala- dárné, dr, Kellner Sámáné, Fenyő

Next

/
Oldalképek
Tartalom