Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-03-13 / 20. szám
Ara: 12 fillér. Huszadik évfolyam 20. szám.____________________Sátoraljaújhely, 1917. ______________________Kedd, március 13. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombatén este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLŐ ANDOR Előfizetési ár i Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban kOzlUn Aktuális-e a koncentráció T A koncentrációról, vagyis annak szükségéről, hogy a háború egység- és erő-követelő napjaiban minden párt és tehetség egye- sittessék az ügyek vezetésében, tulajdonképp a háború eleje óta beszélnek nálunk. Ar ellenzék követeli lankadatlan állhatottsággal, sőt, mint Andrássy szellemesen mondta: tolakodóan, — a közönség pedig nem érzi, hogy nincs meg és miért nincs meg. Kis időközökben visz- sza-visszatér a problémája, s bármi ellenállással találkozzék bárhol: egyre sűrűbben és égetőbben tér vissza. Ma már ott tartunk, vagy mondjuk, tegnapig ott tartottunk, hogy már nemcsak beszélnek, tűnődnek s kombinálgatnak koncentrációról, de vannak, akik azt állítják, hogy már készül is, hogy valójában szinte mégis van. Most hogy itthon járt a király, s mivel ezzel természetesen együtt jár a politika íelpezsdülése, a koncentrációs találgatások még kevésbé lanyhulhattak el. Nem szólva a képzeletekre való hatásáról 'olyan tényeknek, aminő például András synak az esti váratlan s külsőségeiben szokatlan kihallgatása volt. Minden izgatottsággal, késznek vétellel szemben munkapárti körökből az szivárog ki, azt tartják, s tán éppen a legilletékesebbek, hogy a koncentráció nálunk nem aktuális. Nem aktuális — kérdés, hogy mit értenek ezzel a szóval. Nem aktuális — ezt mondhatni olyasmire is, ami nem történik meg a következő huszonnégy óra alatt. De igazában és betüszerint, kivált a politikában, talán mégis olyasmire lehet rámondani, hogy nem aktuális, amivel mérvadó kö rök egyáltalában nem foglalkoznak. Úgy, hogy a most következő huszonnégy órában meglesz: mi is azt tartjuk, hogy a koncentráció nem aktuális. De hogy napirenden egyáltalában és sehol illatékesek előtt ne volna, azt mi nem mernük oly határozottsággal állítani, mint állítólag állítják munkapárti illetékesek. Annyi bizonyos, hogy a közönség, a közvélemény, a politikai világ érdeklődésében, régen aktuális, változatlanul aktuális s minden telő nappal aktuálisabb. Hogy politikai aktulitása valóban megszűnjék s a napirendről igazán lekerüljön, ahhoz mindezek után és miatt ma ismét vagy még inkább, mint mikor első Ízben volt politikailag aktuális s folytak a dolgában tárgyalások : olyan tény kellene, mely, mint akkor történt ismét illetékesen vessen véget e kombinálgatásoknak. A király szájából kellene nyilatkozat, mely végezzen e mendemondákkal — ha mendemondák. Ha mendemondák. Nem képmutatás tőlünk, ha rámutatunk, hogy ilyes mendemondák a kormány tekintélyének igen ártanak, s e tekintély épsége a világháborúban éppúgy nem lehet közöm bős az ellenzék előtt sem, mint ahogy viszont közömbösnek kell előtte lennnie ilyenkor a saját pártérdekének, bármily barátain iigyelmeztessék ennek megőrzésére munkapárti hírlapok. Ha valóban semmiképp nem aktuális a koncentráció dolga, akkor a kormánynak érdeke s egyben az ország iránt kötelessége, hogy valami formában vessen véget, hogy megkeresse a módot, hogy foganatosán vethessen véget e kombinálgatásoknak. Ami minket illet: mi minden elllenségünk mellett határozott hívei és kivánói vagyunk a kon centrációnak. S ne fájjon ettől némely munkapárti laptársunknak az ellenzék feje, s ne feledje, amit az ellenség nem feled, hogy nemcsak pártok vannak, de ország is van. Mi is ast tartjuk, hogy az ellenzékek számára, ha csakis a pártérdeket néznék, legokosabb volna, hagyniok a háború minden aját-baját s óhatatlan ódiumát a kormányra s a többségre s háború után ragyogó épségben s igazoltságában váltani fel ez eb vásott és elhagyott masinát. De az országnak az az érdeke, hogy éppen a háború alatt s éppen a a háború nagy bajaival, gondjai val s feladataival szemben minden hazai erő tevékeny legyen s pártharcok ezt se ne fogyasszák, se ne tartsák egy részét parlagon Ez az érdek fölötte áll az ellenzék érdekének, s ezért kívánja az ellenzék a koncentrációt: nem a maga javára, hanem az országéra. A Közélelmezési Hivatal legújabb rendelkezései és tervei. A gazdák vetőmagja. A Közélelmezési Hivatal a hoz- záérkezelt föiebbezések elbírálásánál a gazdasági szükségletre, amennyiben azok gazdaságoknak tulajdoné bau vannak, a következő mennyiségeket engedi föloldani a gazdáknál : a) Vetőmag kát. holdanként: tavaszi búza 90 kg., tavaszi rozs 100 kg., árpa 85 kg., zab 80 kg., zabos- bükköny 45 kg., zab 25 kg., bükköny magtengeri 20 kg., esalamádé 90 köles 10 kg. h) Állati táplálék : az uj aratás eredményéig egy napra számítva: mánló 3.40 kg. zab, könnyű igáaló 1.40 kg. zab, nehéz igásió 2 kg. zab egy éven aluli csikónak napi 0.5 kg. zab, bágóbika 2 kg. zab, borjú fél éves korig 0.5 tg. zab, bárány negyven napra napra 0.1 kg. zab. ameny- nyiben azonban a zab nem volna a gazdaság birtokában, az más gabona nevezetesen kukorica vagy árpával kivételében helyettesíthető, amennyi ben ebből az illető gazdaságnak fölöslege van. Tenyészkan 0.5 kg., hasas koca, malacaival együtt 8 hóra 1.50 métermáesa kukoriea vagy árpa amelyből azonban árpa csak 50 lehet hízó- sertésnek házi szükségletére, vagy lekötött közfogyasztásra hiz- alva 3 q. a hizlalás befejezéséig. A baromfira szemeseleség nem tartható vissza, kivéve a II. rendű. c) Munkások élelmezése ; Havi 16 kg. búza, rozs, vagy árpa tartható vissza 3 hóra a hónapos, vagy sommás munkásoknak, az aratóknak két és fél hóra, a dohányos kertészeknek ez évi augusztus 15-ig. A konvenció a cselédségnek szerződéses mennyiségben kimérendő, azonban a cselédektől el kell rekvirálni a családtagok számának a fejkvóta alap ján kiszámított szükségletén felül levő fölösleget, A Közélelmezési Hivatal gyakorlata szerint a gazdasági szükségletre visszahagyandó gabonamennyiségeket minden gazda a rekvirálás- nál követelheti és ha a hatóság mégis elrekvirálhatná, akkor a végzést meg keil felebbeznie az elsőfokú hatósághoz (főszolgabíró) és ha ez sem oldaná föl ezt a mennyiséget úgy a Közélelmezési Hivatalhoz kell fölebbezni, amely szigorúan, de pá ratlaDul biralja el az ügyet, mert a rekviráiásnak a célja nem a gazdaság viselésének megszüntetése, hanem a tényleg talált fölöslegnek a közólelraezés céljaira való biztosítása Lipuiik maÍ Mámi 2 oldat A gazdáknak kötelessége a legnagyobb gondossággal magának is meg állapítania tényleges készletét és a gazdasági szükségletét, mert ezáltal a rekviráló hatóságok munkáját is. megkönnyítik. Leszállítják a kenyéradagokat április 1-től. Kürthy Lajos báró, |az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke nyilatkozott a közálelmezés jövő terveiről és többek közt ezeket mondta: — Március elsejétől kezdve ugyanis kukoricával kell a vidéki véresők nagy részében keverni a kenyórlisz- tét, inig április elsejétől kezdve valószínűen csökkenteni fogjuk a kenyéradagok egysógsulyát. A mai 240 gramm helyett csak 200 grammról fognak szólni a jegyek. A súlyos fizikai munkát végzőkre azonban az adagok súlyának leszállítása vonatkozik, A Közélelmezési Hivatal nem szívesen ment bele a kenyérvágók egységsulyáuak leszállításába, de a körülmények kényszerítenek bennünket ennek a rendeletnek a kibocsátására, mert máskülönben nem lehet lisztmennyiségünk sikeres elosztását elintézni. Az élelmiszerek árainak váltó- záráról ezeket mondta : — Erről egyelőre aligha lehet szó, sőt értesüléseim szerint bizonyos cikkek maximális árait kénytelenek leszünk felemelni, máskülönben azokban a városokban a legnagyobb mizériáknak lenne a fogyasztó közönség kitéve. így például emelkedni fog a tej, zsír, cukor és a kenyér ára. Lesznek ellenben olyan élelmicikkek is, amelyeknek az árai csökkenni fognak. Ezek közé tartozik pl. a hús is. Nem részesülnek közellátásban, akik elfogyasztották gabonájukat. Kürthy Lajos báró, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke igen érdekes rendeletet küldött ma az alispánhoz. A rendeletben felhívja Kürthy az alispánt arra, hogy azoknak, akik aratáskor maguk szerezték be gabonájukat, vagy lisztjüket, de azt már fölhasználták, semmi szín alatt sem szabad adni a hatósági lisztből. A leirat szósaerint a következőkép szél. Mind sűrűbben érkeznek jelentések, előterjesztések és kérelmek arról az évenként ismétlődő s az ellátási évad vége felé folyton fokozódó tünetről, hogy a lakosság olyan része, amely mint termelői vagy jogosult vásárló egész évi gabona, vagy lisztkészlettel el volt látva, — ezt a készletét elfogyasztotta s újabb foly-