Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-02-27 / 16. szám
Aras 12 fillér. Huszadik évfolyam 16. szám. ____________________Sátoraljaújhely, 1917._________________________Kedd, február 27. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlün Türelem és lemondás. Napról napra nehezebb az élet, több a gond. Erőnk immár megedzett a súlyos kereszt viselésében és a mártírok mosolyával törtetünk előre a tövises utón. Panasz nem bugyan ki az ajkakból. Színes remények narkotikuma minden fájdalmat elnyom a fáradtság nem lett úrrá telettünk, uj harci jelszavak uj életet öntenek belénk. Tudjuk, hogy amiért harcolunk : a hazánk élete. Mennek a fiuk, még mindig mennek apákkal és őszfiirtü magyarokkal egy sorban, hogy töltsék a moloch gyomrát, amelynek szüntelen kannibál étvágyát nem lehet csillapítani. A népek, amelyek véreiket harcolni bocsátják és itthon súlyos gondokkal tengetik az életet, türelmesek, mint az égi szentek és megnyugvósak mint a bibliai bölcsek. A türelem súlyait fesziti a sok megpróbáltá- tás, de nem pattantja széjjel. Ezt a rettentő kálváriát végig kell járni az embernek, akit a vé'et- len ezidőben vetett a földgolyóra- A mi csodálatos ellentállásunk és sok diadalunk torrása katonai erőnk és az a csodás türelem, amellyel a nehéz keresztet viseljük. Ebből a forrásból táplálja magát a siker, mig egyszer mégis kipattan gyümölcseiből a béke. Csöndes bánattal nézzük, hogy mennek el hosszú sorban legjobb testvéreink és a magunk sok nyo moruságát elrejtjük a türelem lemondása mögé. A túlsó oldalon, ellenségeinknél már inog a közös megértés gondolata és az idegek kezdik átvenni a szót, a hangtalan szenvedés lemondása helyett. Megresz két az orosz föld és öléből, mint forró láva tör elő az elfolytott indulat. A cári erő még olnyomja a fellobbanást, de röpke fényénél már meginog a hatalom. A francia név tüze is föllobog és mindennap nagyobb a tábora annak a seregnek, mely fehér zászlókkal, a béke szelíd imádságával közeledik a harcterek felé. A háború szitásának és ébrentartásának gonosz vándorai járják országaik fővárosait és a mindig uj és egyre rikítóbb színekkel festett győzelem fülfrissi- tett mámorával álomba altatják az igaz emberi lelkiisraeret. De mögöttük már zengőbbek az uj hangok és a hardterek fölött, a dermesztő hideg fehér éjszakák csöndjében, mint templomi zsolozsma száll kel a felhők alatt a .vágyakból szőtt szebb Ígéret, Szociális gondoskodás a hadi özvegyekről és árvákról. Nyissák meg újra a napközi gyermekotthont. A ueruzetek tiláui küzdelme még egyre tart. A legraffináltabb gyilkoló fagy verőkkel rontanak egymásra, hogy e'pusztujou a föld legnagyobb értéke : az ember. tíok apa hull el a hősök mezején és a család leikét a fájdalom és a bánat el, mert c vesztette a fenntartóját és félve gondol jövendő sorsára, mert a csekély katonai nyugdíjból nem tud megélni. Lássuk csak, mennyi egy gyalogos özvegyének évi nyugdija és gyermeknevelési járuléka ? Évi nyugdíj, ha a katona nem a harctéren (ellenség előtt) esik el, illetőleg halálát nem a harctéren szerzett sebesülés okozta, 72 korona. Ez összeg ötveu százalékkal több (108 K.) ba az ellenség előtt esik el, illetőleg halálát az ellenség előtt sebesülés okozta. Vagyontalansága és keresetképtelen .ég esetén az özvegy ny ugdijsegélyt kap, ami évi 96 K. a gyermeknevelési járulék pedig évi 48 K. Például egy özvegy, akinek egy kis gyermeke van és férje az ellenség előtt esett el, évi nyugdija az előadottak alapján 108—j—96=204 korona, nevelési járuléka 48 K. Összes katonai ellátása tehát évi 252 korona. Az állam, hogy e csekély ösz- szeget némileg pótolja az 1915, évi XV. t.-cz. ben évi segélyt állapított meg az özvegyek és árvák részére, amely segély a háború tartamára és utaua hat hóig érvényes. Az évi segély ahivatkozott példánál az öz- vbgy részére 120 K. a gyermek részére 12 K. Így ezen családuak 252 K nyugdíj és 132 K. évi segély áii rendelkezésére, azaz havonta 32 korona. Egymagában ez összegből megélni nem lehet és ezért minden ös vegy kenyérkeresésre szőrűi. Szükséges réswükre mennél több munkaalkalom nyújtás, (pl. foglalkoztató műhelyek felállítása), hogy keresetre szert teve pótolhassak szerény nyug dijukat és ilyen módon Jétfentartá- sukat biztosíthassák. Az özvegyek munkája részint otthoni (varrás, mosat, vasalás, kézimunka, gtbT részint házonkivüli (gyári munka, napszámos, takarítónő, szolga stb.) Otthoni munka esetén az anya gyermekeinek nevelését és háztartásának rendben tartását is végzi, mig a háson kívüli munka esetén az anya loguagyobb gondját gyermekeinek elhelyezése képezi. Ha nagyszülők vagy más közeli hozzátartozóik vannak,akkor rájuk bízza gyermekeit, ritka esetben bízza idegenekre, kik bizonyos összegért a gyermek felügyeletét elvállalják. Leginkább azonban a napközi otthonban helyezi el a gyermekeit. Ez utóbbi a iegbiztosabb módja az elhelyezésnek, mert a gyermekek állandóan legnagyobb felügyelet alatt vannak és rendes ellátásban részesülnek, kell, hogy szeretettel és ürömmel vigyék gyermekeiket a napközi otthonba, hogy kenyérkereső munkájukra njugodtau mehessenek, Most látjuk tehát a napközi otthonok óriási fontosságát, amidőn oly sok nő kenyérkeresetre szorul. A napközi otthon intézménynek mindinkább fejlődül, nagyobbodni kell, hogy segítsen azokon, kik oly szomorú sorsra jutottak, hogy elhalt férjük helyett a családföntartó szerepét kellett átvenniük. A társadalom és állam első érdeke, hogy ezen embervédelmi intézmény mindinkább fejlődjék, hol a jövő nemzedék oly gondos es szeretetteljes ápolást talál, jtii lesz az ipari cikkek ármaximálásával ? Nem a gazdák kívánsága, hanem mindnyájunké, hogy vessenek véget annak a lehetetlen uzsorának, ami most az ipari cikkekkel folyik. Drágább minden sajnos jól tudjuk, hiszen a kutluremberhez már nem is méltó lemondásával az élet igényeknek tengetjük magunkat máról holnapra a iegsanyarubb élet sorsban. Az ipari oikkek drágasága azonban épen azoké, amelyekre a közfogyasztásuak leginkább van nélkülözhetetlen szüksége — túlmegy azokon a legvégső határokon is, amelyeket a viszonyok legpesszimisz- ti&usabb mérglegelése, vagy az anyag beszerzésének nehézségei megindokolhatnak. A ruha, meg a cipő olyan drága lett, hogy — a legsilányabb is — sokkal drágább, mint amennyit különösen a fix jövedelmű ember büdzséje elbír.. Es még ma sem állt meg az árfelhajtáz ráűk nézve tragikusan felfelé lendüiő ntján, úgyszólván órárói-órára nő az, anó'kül hogy a hatósági energia elébe állana és féket vetne telhetetleuségének. A gazdáknak abban tersen igazuk van, hogy a mezőgazdasági produktumok ára nincs arányban az ipari cikkek magas áraival. Mink ezt n*m az agrárérdekek szempontjából panasioljuk, mert hiszen az sem áll mindenben az önzetlenség magasságában. A mi szavunk a rengeteg fogyasztók panaszának vissz* hangja, azoké, akiknek mindennap uehezebb és nyomorúságosabb az életük, akikben már eddig nyoma ruságosabb az életük, akikben már eddig is valami isteni «soda tartja a lelket. A kifacsart, a kiuzsorázott fogyasztók panaszos hangja a mienk azoké, akik anyagilag és lelkileg szia tén hős elesettjei a háborúnak. A magasabb érdekeknek, amelyek ma mindennél előbbre valók, engedelmesen és a haza Ugye iránti hűséggel vetjük aiá most is a miénket. De vájjon milyen magasabb érdek lehet az, amelynek egész társadalmi osztályoknak, a nemzeti test azelőtt legészségesebb és legdolgosabb szerve fog áldozatul esni ? Milyen magasabb érdek az, amelyikért el kell tűrni, hogy a mindennapi szükségletünkhöz és csupán úgy jut hatunk, ha magunk tönkremegyünk s lelketlen spekulánsok meggazdagodnak rajta. Az ipari uzsora' letörése az igazi nemzeti érdek fe ismerése volna. Szén nélkül a város A széninsóg Ujhelyben napról- napra fokozottabb mértékben lép fel. Az emberek elkeseredetten szaladgálnak egyik széukereskedőtől a másikig, ahol mindenütt egyforma a lesújtó válasz, hogy nincs, megrendeltük, de nem érkezett meg. A válasz elszomorítja az embereket, bajokat idéz elő háztartásokban és lázongóvá teszi őket, mert bár ez a szénhiány a nem remélt erős hideg beállta óta, tehát már három hét óta kísért és fejlődött mai fokára, hatósági részről vajmi kevés intézkedés történt. Elismerjük, a város talán nehezebben tudja most megszerezni a szenet, hiszen ez uj üzlet neki a ellenségeként egyszerre állott szamba a forgalmi zavar, de viszont elvitat hatatlan, hogy elsősorban a város feladata a szénről való gondoskodás. Az ő kezében fut össze mindazon előnyöknek a szála, amelyekkel akadálytalanul tudná a közönséget szénhez juttatni. A tarthatatlan helyzetet súlyosbítja az, hogy tűzifát som lehet kapni, tehát az sincs, mivel pótolhatná a a lakosság a szén melegét. A szénnel való takarékoskodásra vonatkozó kormányrendelet végrehajtásával ninos eleje véve a szén- ínségnek z nem kerülhető el az a sok nyomor és szenvedés, amiktől csak napok választják el a lakosságotValami sürgős és hathatós közbelépésre volna szükség, gyors segítségére a polgármesternek, amiért osztatlan lenne a közönség hálája. Lapunk mal ülm« 2 «inni
