Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-01-30 / 8. szám
Huszadik évfolyam 8. szám. Áras 12 fillér. Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, január 30. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nein adunk. Szerkesztőség: Kazínczy-utcza 5 Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ AHDOP Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közi Un Cilii is iiariiiii. Ezt az együvé nem tartozó két árut a rendőri véletlen kapcsolta össze egy napon.^Kiderüit, bogy Budapestről nyolcvan milió korona értékű kötött és szövöttárut csempésztek át Bécsbe, titkos áruraktárakban pedig nyolcvanezer doboz szardíniát halmoztak fel. A íékezhetetlen és seraminő üldözéstől vissza nem riadó spekuláció most már ott tart, hogy az inget huzza le testünkről, a harisnyát a lábunkról a legszigorúbb tél idején, élelmezési gondjainkat pedig szaporítja egygyel. ha mással nem, hát a szardíniával. Teg napelőtt bőr és cukor, tegnap posztó és marhahús, ma pamut és szardínia : igy kereszteződnek erkö.cstelenül és az egyre csökkenő jólétet fenyegetően a legkü lönfélébb élelmicikkek, ipari termékek, nyerslermények, eszközök, szerszámok, amelyek a háborúban megnehezült életünkhöz szüksé* gesek. A jajgatásnak itt már nincs ereje, a kétségbeesés sikolyának nincs hangja, a mohó spekuláció étvágya sokkal nagyobb, semhogy apró büntetésekkel el lehetne kergetni a bűnös vagyonérzés aranyfazekától. A szegények és szenvedők» az ínségbe taszítottak elkeseredéséből korbácsot kell fonni, valami egészen uj büntetésnemet kell ki találni, hogy jómagyarán szólva, mindenkinek eknenjen a kedve a mások bőrére való üzletcsinálástól és pénzvágytól. A tisztességes kereskedelem éppoly hangosan követeli ezt, mint a fogyasztó, sőt a gyönge lábon álló, nemzetközi versenyre alig képes magyar kereskedelem sokkal szigorúbb az üldözésben, mint azok, akiket a tisztességtelen üzleti vállalkozások megrontanak és megrabolnak. Óvakodjunk mindnyájan a köny- nyelmü általánosítástól, ne adjunk lovat a kereskedelem-ellenes törekvések alá, amelyek annyi bajt és kárt okoztak, de annái irgal- matlanabbul végezzünk kereskedelmünk jóhirének megtégázóival. Ha didergő gyermekednek trikót vagy sapkát akarsz venni, kétszer annyit kell fizetned. Aki a drágaságban fuldoklót még mélyebbre nyomja, aki képes arra, hogy a maga haszna kedvéért tömegeket tesz szerencsétlenné, annak nincs irgalom. j érettségi bizonyítványt | kapnak a hadbavonulfak. Jaukovich Bálü vallás és közoktatásügyi miniszter az 1892—1898. év- foiyainbeliek pótszemiéje és az 1899. évi születésűek szemléjére való te* kintettel két körrendeletét bocsátott ki. Az első rendelet, mely valmeny- uyi taokerület királyi főigazgatóságának szól, hogy a pótszámlákén bevált 1892—1898. évfolyamú tanulók oak a folyó taaévben látogatott osztályról szóló bizonyitvanyuk a i'oiyó tanév első főiében tanúsított előme- Uötüiük alapján bevonulásuk előtt három ^nappal kiadandó. A Vili. osztéiyt elvégzőit tanulóknak ugyan okkor az érettségi bizonyítványt is ked adni. Ezeket a tanulókat az 191Ö—1917. tanév második felérő az esedékes tandíj és az érettségi vizsgalati díj fizetése alól fel kei! mentem. A bemutató szemlén bevált 1899 es évfolyamú VII. és Vili. osztályú tanú.ók esetleges korábbi bevonulására va ó tekintettel elrendeli a miniszter, hogy ezekben az osztályokban a tananyag lényeges részei alkalmas összefoglalásom utján mar folyó évi február hó végéig befejeztessenek. A második miniszteri rendelet a pótszemlén és a bemutató szemlén alkalmasnak taialt tanítóképző intézeti növendékek kedvezményeiről intézkedik. A rendelet szerint a most lefolyt pótszemléu alkalmasnak taialt és jeauar 29-ón bevonulni tartozó 1892—1898. évfolyamú taoitó- aépzőiutézeti uöveudakek közül azoknak, akik jelenleg a tanítóképző intézet L, II. vagy III. osztályának rendes tanulói, a olyó tanévről szóló evvégi osztály bizony iirányuk minden vizsgalat nélkül bevonulások előtt bárom nappal kiadandók. A pótszemléu alkalmasnak talált azon növendékek, akik a tanítóképző intézet IV. osztályának rendes tanulói, a folyó tanév végéről szóló oaztáiybi zonyitványukat, a tanítói oklevéllel együtt, szintén minden vizsgálat nélkül megkapják. A bemutató szemlén alkalmasnak talált 1899. évfolyamú növen- dökok közül azok, akik a tanítóképző intézet I. II. osztályának rendes növendékei, ha bevonulásukat igazgatójuknál szabályszerű katonai behívóval igazolják, az évvégi bizonyítványt egy héttel a bevonulás előtt minden vizsgálat uéíküi megkapják. Az 1899. évben született és a szemlén alkalmasnak talált azok a növendékek, akik a tauitóképző intézet III. vagy IV. osztályának rendes növendékei, osztályúinak megfelelő í'abiuár hó elsején kezdődő és február 28-án végződő külön előkészítő tanfolyamon vesznek részt. A tanfolyam végén az érdekelt tanulók az illető osztály és osztályképssitő vizsgára lesznek bocsájtva és ennek sikeres kiállása esetén a IV. éves növendékek befejező képesítő vizsgálatra is bocsájtatuak. Mindezek a vizsgák úgy tartandók meg, hogy azok február hó 28 ig teljesen be- fejeztessenek, A vizsgát sikerrel kiáltott tanulóknak osztálybizonyitvá nyuk, illetve a IV. osztályú növendékeknek tanképesitő oklevelük a katonai szolgálatra való bevonulásuk előtt kiállítandó és kiadandó. Tandíjat a tanév 11. felére és vizsgadijat ezek a tanulók sem fizetnek. Megint a petróleum. Tadott dolog, hogy ma mir a petróleum csak jegyek utján juthat a fogyasztók kezeihez és az adagolás 14 napra 1 liter. A mennyiség meghatározásánál azonban nyilván nem gondoltak arra, hogy van nálunk sok olyan ház, amelyben villanyvezeték nincs és ebben a lakosságnak olyan rétegei is laknak, akik 2—3 szobás lakással és 1 konyhával rendelkeznek. Mar most egy ilyen lakó kap naponta 1 deci petróleumot. Vájjon hol égesse azt el, a konj haban, a hálójában, vagy az ebédlőjében ? Az egy deci péti oleum vilagitó képessége maximum fél óra, ez idő alatt sem meg- főaui valamit, sem megvacsorázui, sem pedig a hálót nem lehet az ejjelre előkészíteni. Hogyan gondolja tehát a polgármester, az egy deci petróleummal való gazdálkodást? A mi véleményünk az, hogy az olyan lakók, akik 1 nól több helyiséggel rende.köznek, a hatóság által nyilvantartassanak és ezek részére helyiségenként legalább is a téli nóuapoa alatt naponként 1—1 deci petróleum adassék. Sok úri lakást ismerünk, ahol petróleummal világítanak, már pedig egy deci petróleum, egy lakás naponkénti világítására, be kell ismerni a hatóságnak, még egy hig tojás megfőzésére is elégtelen. A hozzánk érkezett számos ez- iránti panasz jogosságát el kell ismernünk és reméljük, hogy ez visszhangra fog a polgármesternél is találni, akit a város kormányzásában az igazság és méltányosság is szokott vezetni. Mi lesz a ruházati cikkek maximálásával ? Mialatt a sajtó az élelmiszeruzsorások elieu hadakozik, azalatt a ruházati cikkekkel kalmárkodók, szemérmetlenül fosztogatják a vevőket. Hallatlan, ami egyes ruhás- boltokban történik. Olyan árakat követelnek egyes cikkekért, ami egyenesen vériázitó. Egy ingért, aminek ára még a háború első esztendejében 4-50 korona volt, ma 12, 14, 20 koronát mernek követelni. Nem száz, hanem kót-haromszáz százalékkal emelték egyés ruházati cikkek árát. Es ami a legfölháboritóbb, nem friss áruért, hanem a régi visszamaradt portékáért követelnek horribilis árakat. Azzal az indokolással, hogy az sokkal jobb, mint a háborúban készült silány és komisz portéka, — ami különben igaz is lehet. Be kell kukkantani a kirakatokba. O.yan rongyszövetü ruháért, amely azelőtt 40 korona volt, ma 120 — 130 koronát követelnek, A csak kissé jobb szövetből készült ruhának pedig 200—250 korona az ára. Egy inggallérnak 40 fillér volt az ára, most aomiszubb anyagból készült és Í'ÓO, sőt 1'80 koronába kerül. A közönséges eipőuek 80—100 korona az ára. Hetven cm.-nyi harisnyagumminak 4'20, 4'80 korona az ára. Egy spulni cérnáért 2 koronát kell fizetnünk ős így tosább. Ezek csak hirteleuóben elősorolt cikkek, de igy van ez minden árunál. Így van ez a gyermekruháknál is. Ezekkel a cikkekkel is gyalázatos uzsorát űznek egyesek. Az az ellenvetés természetesen nem állja meg a helyét, hogy ruházkodási cikket nem sell föltétlenül vásárolni, mert elvégre rongyosan és mezítláb még sem jarhatnaa az emberek. Es idővel a legjobb ruha, a legerősebb fehérnemű is elszakad, megkopik, a legjobb gallér is szécfoszlik, a legkeményebb talp is szótmáiik. A háború pedig már harmadik esztendeje folyik és igy alig van ember, akinek nem volna és nem volt máris egyik vagy másik dologra szüksége. Ha pedig bemegy a boltba és csak két három inget vásárol, fél havi jövedelmét ráköltheti erre. Ha megjegyzést kockáztat a szemérmetlen uzsora miatt, gúnyosan az arcába nevetnek, vagy durván leintik. Igazuk is lehet, ebben az országban mindent szabad. uipunk mai uima 2 aldai
