Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-06-29 / 49. szám
Ara I 12 fillér. HaiMáfk <rf®lyam 49. siáw. __Sát«raljaujh«ly, 1917. Péntek, junius 29. POLITIKAI ÚJSÁG Megjtlan minden szerdán es szombaton este. ' kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Lanaesmann Miksa és Társánál. FŰSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANOŰR Előfizetési ár i egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 Korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Felalt a vármegye a oéiieeoinóKníiit A »ár a harmadik, «»ztcncíeje cUlű vitális bem a le^variansabh eoizatu vot*iyk«id**ro Reszten a kusdo ■•magica« t. Tökéletesítem az oiáok'é szerszámokat, tsrun- leni a preáukuv munka reran, a napjegok kiterjesztésével ju. almásul a vérző ember múltúkat, ebben mindannyian megegyeznek. Egyenlő erellyei igyekeznek eny- huem a vernvaur vagra sebek tüjáaimait, lankadatlan Hóziesseg- gei védi* területeik uuegmasat es egyenlő buzgalommal iparkodnak egyesek, titokban mások nyíl tan megkeresni azt kiutat, amely a beke szeli* iényü ieirodaiaaitba vezet. Az emberi érzéseket kiölő küzdelemben van azonban egy •lyan résziét, amelyet áacara kicsiny voltának mbgéresve, megértve annak retteni« leunésegiel jes történelmi súlyát egyetlenegy küzdő nemzet sem akar mag&nak sajátjának mondani es a íeuera- keuniott érvek sokleiesegevei próbálja azt magátol elhárítani. Az eieire-halálra szánt nemzetek egyike sem óhajtja a történelem ueió széké előtt viselni a naberu felidéznének ördögi ódiumát. h.z ni egyetlen pontja, kerékkötője a bekenek, amelyről iinnüen meg- kiserieit tárgyalás során szó esik ea ez az n valami, ami mimten békere törekvést mar cnrajabau megakasztott. A politika .színtér« szintén csak egy harctér. A szó, az érvek tömegeivel hatnak egymásra a küzdő leiek és az eitero célzatú partok javaslatai, tervezetei azok a háborús ottok, ameijört nemes vetelykedessel harcolna*. A hatalomért valé vuskodas eziüészennt azonban olyan seö- morn időben történik, amidőn körülöttünk lángban állanak országok, hajlékainkban gond, nélkulö »cs, azenveaes lakozik, termesse- tes tehát, hogy a politikai ve télykedés vitézi tornainak, csak as or stag adhatja meg az arát. Az elviselhetetlen helyzet súlyosbodásáért tehat a küzdő politikai pártok egyiket súly»» ie- lelóseg terheli, amelyet vizeim azonban nem hajlandók es kézzé, lábbal igyekszenek azt magúktól elhárítani. Zemplénvármegye közönségének azonban Molnár Beia országgyűlési munkapárti képviselnek, a megtartott vármegyei közgyűlésen elhangxott beszéde után megadatott a leiadat tisztás látni és a politikai háborúra tüzelők bélyegét odanyomni azok homlokara, akiket ez a szegyen megillet. A nemzeti munkapárt, amely nevenek megfelelően a nemzet érdekében történő munkára volna és lett volna hivatott nem áll feladata magaslatán, nemtelen munkát végez, a békés együttműködésre hivatott pártokat, tülekedésre tüzeli és szítja az egyenetlenség lángjait. Az eiégge nem dicsérhető no- bilitassal megszel készlett előadói javaslatét, mely hivatva lett volna egyértelmű teleietet adni a mun- go varmegyéknek a megbukott Tiszával szembeni görcsös ragaszkodásra, nem óhajtotta, nem akarták egyöntetűen határozattá emelni, harcot, széthúzást akart, tülekedést szóvitát, azt réméivé, hogy a közismert munkapárti fegyverek, szemeiyeskedás terror meghozza nekik a győzelem gyümölcsét. A képviselő ur es vele együtt az egész nemzetellenes, nem dolgozó part csalatkozott. Zempienvarmegye közönségé nem ugrott be kicsinyes játékuknak. Zempienvármegye bizottsági tagjai, dacára a lázas hetek óta szüntelenül iolyo korteskede- sekiiek, pár* gyűléseknek szive, meggyőződése szavat követte es hatarosttá emelte az előadói javaslatot. Hozza járuit a maga fényévéi is Magyarország uj korszakának íenyesebbe teteienez sankciójat adtaahhoz, hogy e szenvedett or szagsarsat a kormányzás gyeplőn, a regi rossz vezetők kezéből méltán csavarták ki és azoknak a kezébe lététéinényezték, akikhez az ország bizalouiteijes ragaszkodással van, akik lenkölt koronás királyunk intencióját követik-, el vezetni a sokat szenvedett nemzetet a boldogabb jövőt életet jelentő útjára.. Zempleavármsgyét átjárta a jelennek megújhodást jelentő szele es egy sokat jelentő gesztussal ajtót mutatott azoknak, akik elaltatták teríteni arról az útról, amelyet az igazság, az élet jelölt ki a szamukra. Zemplénvármegye visszanyerte a régi Unyét ragyogását, Ze»~ piénvarmegye ősi szöktiáza a józan tejiödesre vezető hazaszeretettől duzzadó politika lakóhelyévé lett. Minden gonosz igyekezet ellenére aziá tette, lakóinak btssü- letds tisztesség érzete. Az «(ész vérző, küzdő nemzet e.'ismerése a jutalma. fi Zcmjilénvármegyei munkapárt temetése. Csak 55 ember kísérte utolsó útjára. Zünsplánvárru^gye törvényhatóságának folyó hó 26 in ravgtar- tott rendes közgyűlését az u óbbi időkben már te jesen szokatlan érdeklődés előzte meg. A bíkéi esztendők képét mutatta a vármegyeház» zsúfolt tanácsterme, szoknak az időknek mását, amikor az em beraknék nana volt egyéb do'guk, más goadjuk, raiot tisztviselőket választani és politizálni. Szokatlan érdeklődés okát a szemlélő ne a tárgysorozat sok. közérdekű pontjánál keresse, hanem abban a régi magyaros betegségben, amelynek politikai megnyilatkozás a neve és amelyre ezúttal az impulzust sdts, Heves vármegyének átirata gr. Tisza István kormányzata iránti bizalom nyilvánítása, Nógrád vármegye átirata a gr. Tisza István üdvözlése tárgyában ég Nógrád úgy is Bars vármegy« átirata az országgá ül á;i képvisel őválasztói jogosultság kiterjesztése tárgyában. A dolog természetében rej'ik, hagy a hatalomhoz görögösen ragaszkodó Demzeti munkapárt rav g.ónkhe'i vezetői és tagjai már hitek óta korteskednek, szavazatokat toboroznak, hogy a vármegyék átiratai elfogadtassanak és az uj ker- mánynak az aiső messzire csattanó pofot adja azáltal, hogy az a vármegye, amelyben a jelenlegi mi nisztaralnök váiasztókerü'ete is vau, »óm ő, nem ez uj rezsim, hamm Tisza István iránt van rendíthetetlen bizalommal. A terv megdőlt és a vármegye közönsége nem a munkapárt, nein a társvármegyók, hanem as eidadói javaslatot emelte határozati érvényre; Z implénvármegye törvényha tósági bizottsága miután gróf Tisza Iatváa miniszterelnök és kormánya leköszönt és igy a kormány iránti bizalomnyilvánitása tárgytalanná lett, miután továbbá az újonnan kinevezett kormány választójogi javaslatainak részletei iimeretie nek, azzal ezidőiserint foglalkozni | nem kivan — az átiratok felett na-] pirendre tér. A közgyűlés lefolyása, sradyen egyébként vármegyénk »'ispánja Dókuz Gyula elnökölt a következőképen felyt le. A közgyűlés elhatározza a politikai átiratokat, amennyiben mind annyian egy célt szeigált együttess» tárgyalás alá venni. Felolvassák a válaszként adandó előadói javaslatét. mely a közgyűlés nagy ró saénok helyeslő tetszésével találkozott. A munkapárt az előadói javaslat ellen, Mindazonáltal Molnár Bőla szólásra emelferdik és indítványozza, hogy vegye a közgyűlés a várme- raegyék áliratát tárgyalói alá és csatlakozzék az fátiratokban foglaltakhoz. Fájda másán állapítja meg, hogy a vármegye székházban ismét politikai vitákat kell folytatni. A békés együttműködést naeg- akad-iiyozók. a nemzet Ítélő széke előtt fognak felelni tettükért Meg' állapítja a válságot megelőző időben az ellenzék a kormányzásban résit vállalt volna, de csak egy feltétellel ha Tisza távoz ik. Hogy az eítávoli tás simán nem sikerült, előtérbe tolják a választói jogot, amely a munkásság tömegének és udvari körök Szimpátiáját bírja, őfelsége nem járul hozza a Tisza kormánynak a választói jog kérdésében tett előterjesztéséhez, a kormány lemond Őfelsége a lemondást elfogadja és megalakul az Esterházy kormány, egy olyan programmal, amelybon a mi jó az mind a régi kormány hagyatéka. Ami rossz van benne, az az uj kormány egyik forszírozott akarása, a választójog kiterjesztese amelyet a magyarság szuprenciójá- nak érdekében a nemzetre veszélyesnek tart. Helyteleníti, hogy a kormányra került kisebbségi párt úgy állítja be a választójogi reformokat, mint Őfelségének a programmját. A kormány bukhat, de a király szemé- lyát nem szabad bele vinni a küa- deleuabe. Kéri a törvényhatóságot fagaája el a vármegyék átiratát és emelje fel hatalmasan tiltakozó szavát a választói jog kiterjesztése ellen, Az előadói javaslat mellett Dómján Elek szólal fel. Avval kezdi a beszédét, hogy milyen bókét akar az előtte felszólaló, ha ő dobja el az Uszköt. Az egykori ellenzék mindig a béke hive volt, aminek nem egyszer adta bizonyságát Meozner Qiu'a foispánsága alatt. Bár őt sss- mélyeson ki nem elégíti as előadói jevaslat elfogja azt a béke érdeké- bán. A kerraány programmjáeak sarkalatos kérdése a választói jog nem népszerűséget hajbász, hanem az egóss világot bejáró uj korszak, szellőjeask eredménye. A népntk, amely dolgozik, vérez, szenved, kell hogy joga is legyen. Namesak megérett arra, hanem Megérdemli is azt. A sok csonka kéz, csonka láb teszi pgyrégzt érdemessé reá. Melegen napunk mul »»ián« 2
