Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-01-19 / 5. szám
5. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Péntek, január 19. ről, kimondja, hogy a közforgalmi- vasutak tekintet nélkül aira, hogy a szállítási adó fizetésére kötelesek vagy az alól mentesek, kötelesek a polgári gyors és teheráru szállítások ért járó kezelési illetéket, esetleg hidvámot, szállítási adót magában foglaló dijakon felül ez összegeknek harminc százalékát vasúti hadiadó címén beszedni és az állampénztárnak befizetni. A katonai díjszabás* ban részes közforgalmú vasutak ugyancsak harminc százalékot kötelesek beszedni és az állampénztár nak befizetni, de ennek egy részét a pénzügyminiszterrel és a kereske* delemügyi miniszterrel egyetértőig esetrőt-esetre el lehet engedni. A javaslat tizedik paragrafusa minden olyan küldemény felől kiállított fuvarlevélre, amelyhez egész vasúti kocsi vétetik igénybe, vagy ötezer kilogrammnél nem kevesebb, 1 korona 20 lillér illetéket ró ki. Ugyancsak ennyi illeték fizetendő a folyamhajózási forgalomban tízezer kilogramm su y után. Minden egyéb fuvarlevélre 30 filler illeték rovandó ki. A rendelkezés szerint a fuvarlevelek utáni illetéket a kincstári fuvarleveleken keit ierónni. A vasúti hadiadóra vonatkozó rendelkezések február 1-én lépnek éleibe, a fuvarlevelek illetékéről szóló rendelkezések életbeléptetését a pénzügyminiszter rendeletileg fogja megállapítani. A törvény 1920. február 1-óu hatályát veszti. Újhelyi üzletek a háború alatt. Van-e áru? A mai nehéz időkben, amikor az áruk beszerzése igen nagy nehéz Bégekkel jár, legjobban érdekli a kereskedő-világot az a kérdés, vájjon egyáitaiabau lehet-e árut beszerezni és ha igeD, hol van a beszerzési hely. Természetesen, hogy egy köz lemeny keretében nem foglalkozhatunk a kereskedelem valamennyi ágával és néhány fontosabb cikkre tériünk ki csupán, azonban sorát ejtjük annak, hogy a többi fontosabb áruval is foglalkozzunk, információink a következők: Posztó- és gyapjuáru. Áru ma egyáltalán nem jön be se Keichenbergbő!, se Brünnből. A magyar gyarak tua megrendelést nem fogadnak el, mert a hadsereg részére dolgoznak. Kemény vau arra, hogy tavasszal kapunk valamilyen kis mennyiségben árut, de azt is csak Németországból. Valószínűleg könnyű pamuiarut és nyári szövetet. !á ezekéri az árukért azonban hallatlanul magas árakat kell fizetni. Például selyemszövetekért, ameiyekkal a gyapjúszöveteket pótoljuk, a német gyárak méterenként 40—00 márkát kérnék, (iy apjuaru Németországból nem jöhet be, azt ott is rekviraila a hadsereg, az importban legfeljebb csak pamut és seiyeraáruról lehet szó. Üveg és porccllán. Mióta a vasúti forgalmat lezárták, azóta egyaitaian nem kapunk sem Németországból, sem pedig Csehországból üveg- és porcelláuárut. A gyárakban egyébként lenne áru, igaz, hogy nem olyan nagy mértékben, mint ezelőtt, de ez az áru a vasúti szállítás szünetelése miatt nem jöhet el hozzánk. Ez az állapot 1 hónap óta tart és lassanként ma már a meglevő készletek is elfogynak. Fehérnemű. E pillanatban nagyon rossz a helyzet, határozottan rosszabb nálunk, mint Ausztriában. Amig odaát lefoglalták ugyan az árut, de megengedték a kereskedőknek, hogy készletüknek 10—10 százalékát havonként forgalomba hozzák, addig nálunk előbb a siffont foglalták le, majd most, karácsony előtt a barchelot. A lefoglalt árut egyúttal rekvirálják is. Egyes gyárak, amelyek tudtak a készülő rendeletről, nemrég nagy tételekben adták el árucikkeiket magyar kereskedőknek, akiket most érzékeny veszteség ért. A gyárak késedelmesen szállítanak és uj megrendeléseket nem fogadnak el. Most, hogy elfoglaltuk Románia gazdag vidékeit, talán megváltozik a helyzet és remény vau arra, hogy rövidesen sokkal több áru lesz. ■ inii»nTmiriTmiiiiTMimiim i in nTiinmiinTiniii'Tniiwüwiii Cipőtalp és meteorologia. Esik az eső, buzgón, kitartóan, akárcsak Noé apánk idejében. Igaz, hogy közbe-közbe kisült a Nap, sőt a szivárvány is megjelenik az egen, biztatóul, reménységül, hogy lesz ez még másként is . . . mihaszna 1 ha nem holnap, hat holnapután, de megint csak esik és cipőnk barkái eg)re orn.adózóbban libegnek a tócsákon átai, vizbői a sarba, sárból a vízbe, hol meg aszfaiikutak és tavasz-ly ukak rejtelmes mélységeibe bukva. Mert azt mondanunk sem keli, hogy a mi gyönge bárkánk, a háborús cipő, sehogyan sem szabadott e modern vízözön méreteihez. Mintha akkurátusán a bőripar íü.lendítésére esnék az eső, no meg azért, hogy a szegény, többgyermekes csaiadtőkel kétségbeejtse. Hazajön a fiú, ma vette föl elő szűr az újonnan talpalt cipőjét; (két hónapig várakoztunk ra, — mar a talpaiásra!) és mit latok ? Éhes harcsaszájkeut tátong felém a sokáig várt kincs, a draga cipő, mert az uj talp, a pompás portéka egyetlen kecses k unkorodássai visszahaj- ott hivatása szinheiyéröi. Es mert, miként a nóta is mondja, az ember nincsen fából, akkor sem, ha gyerek, csakhamar^pm szögessel köszönt ne nátha, míg magam beállók suszternek s autodidakta tudományosán egész bajos ügyetlenségével próbálóm összevarrogatni az irgalmatlan harcsasagot. Igazán szeretni m tudni, hogyan is csinálják a finom elegáns damak, hogy esőben, sárban, hóban mindig vadonatújnak latszó iakkbetetes csizmácskákban tipegnek a korzón ? Ez oly cóglitok, amelyről csak fórj- urara erszénye mondhatna valamit, vagy — egy harmadiké 1 Hanem szó, ami szó; az „uj“ éghajlat sok minden divatreformol kivan. Mert ha a nyár most sem lesz forró és a tél nem iesz hideg, mi szükség a prémes gyönyörűségekre és a nyári lengeségekre ? Avagy most nem az eső-kosztüm, a vizathatlan, mégis teljesen meleg és elegáns ruha volna a szezoncikk ? Hozzá illő a ködfogó kalap, mely az ízlésesen ondolált hajat megvédhetné a fölbomlástól ; meg afféle gummi-csizmácska, egyben sárcipő és észbontó topánka ? Es mi lesz a nyári fürdőzés és a téli korcsolya sport helyett, ha a Kárpátok bércei közt tengeri éghajlatunk lesz — tenger nélkül ? O, az a hűtlen Golf-áram 3ok minden régi szokásunkat és örömünket téritett el utjából és nem tudjuk, mit hoz helyébe, jobbat e, vagy rosszabbat ? A gazdákon kívül íme törhetik fejüket e problémán a a divatkirályok és a társasélet vezetői is, hogyan éljünk célszerűen, ha többé nem a délibábos róna, hanem londoni köd vesz körül, eső és sár meg végtelen pocsolya ?----------------------------------------^ €gy jó házból való fiú tanulónak • könyvnyomdánkban • fizetéssel /elvétetik. 4 HÍREK. — Hősök kitüntetése. Ferenczy Sándor nepfölkelő hadnagy és Fe renczy E.ek népfelkelő zászlós — néhai Ferenczy Sándor, volt kir. törvényszéki biró fiai — az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásuk elismeréséül Signum laudissal lettek kitüntetve. — Zemplén hadiárvái. A vármegye főispánja által létesített hadi- arva-a*ap i91t>. december végéig 22 OÜU koronára einelktdett. A segélyezés tekintetében kidolgozott javaslat kormány hatósági jóváhagyása után segítés rövidesen kéz detet fogja venni. — Halálozások. Mély megiliotő- déssei értesülünk, hogy koiosi és cseleji Oseiey Lajos elotenek ö2-ia evében hosszas szenvedés után el- maiyt. Halaiul három fia, felesége szül. Szemére Emma es előkelő kiterjedi rokonság gyászolja. — Kaopf- ler Adod nyug. nagykövesdi körjegyző f. ho 14-óu Szerencsen megtud. iiaiata varmogyeszerte elénk részvétet keltett, mert mert mindenütt osmerjék a kiváló szorgalmú, peidas becsüietességü köztisztvisé- •őt. — Schön Morue, néhai Scnőa Mór tanító özvegye, e hó 13 au ró wd szenvedés man t>8 eves korában meghall. Terueiese í. hó 14 őu nagy részvet mellett íolyt le. — Hirdetmény. Kereskedelemügyi miniszter ur engedélyével a magyar sir. aílaruvasutak a háború tartania aiatt — forgalmi dijnok-nóvenueküi — 18-ik életevüket meg be nem töltött, érettségi vizsgát lelt ifjakat is alkalmaznak, liy íijak foiyamod- vanyaikat születési es érettségi bizonyítvánnyal felszerelve a magyar királyi aiiamvasutak igazgatósaganai (Budapest, Andrassy-uo 74.) adhat, jak be. — Nyilvános köszönet. A sátoraljaújhelyi izr. Nőegyiet által eszközölt gyűjtésén adakoztak; Általános Nőegyesület 200, Guttmann Mérné 100, Központi bank 50, { dr. Fuchs Emilnó Véke 40, Polgári takarékpénztár 40, özv, Fuchs Mérné, Megyei általános bank, Zemplénme- gyei Kereskedelmi és ipar bank, likovics Mérné és Zinner Henrikné 30—30, Zinndr Adolfnó, Glanz Izidoráé, Ambrózy Nándornó, Róth Józselnó, Kardos Józsefné, Dávido- vics Adolfné, Friedmann Therese, dr. Haas Bertalanná, Kornstein Mérné, Kun Frigyes, dr. Grosz Dezső, Baukegyesület, dr, Robozué, Népbank, dr, Burgerné, dr. YVeiaz Bertalan, dr. Rudaliné, özv. Keresztesi Lajosáé, .Haas Fülöpné, dr. Nyomárkay ÖdönDÓ, N. N. dr. Fri- edmanné, Grünspan Herm&nné és Rübner Hermáimé 20—20, Gecsey Jenőnó 25, dr. Ligeti Józsefné 15, dr. Székely Albernó, Keleti Jenőué, D., Groák Miksánó és Szőllősy Art- hurné 10—10 koronát. Folyt. köv. — A koronázási film második része péntektől kezdve kerül bemutatásra a városi juozgó színházban. Egy héten keresztül naponta két előadás iesz mérsékelten felemelt helyarak mellett. A helyek elővétel mellett már ma is biztosíthatók. — A rendőrség három gyanús alakot fogott el tegnap este a vasúti nagy állomáson. Alapos a gyanú, hogy notórius zsebmetszők kerültek hurokra. — Az eddigi bélyegek érvenye- Sök-e ? Közöltük, hogy január else jfvel egyes poslabólyegek és értékcikkek a forgalomból kivonatnak és ezzel érvényességüket eivesztik. illetékes heiyrői jött rendelkezés szerűit arról értesítenek, hogy mindazon bélyegek értékcikkek, melyek december végével a forgalomból ki- vonandónak jeleztettek, az 50 filléres poslabólyegek kivételével a további intézkedésig „forgalomban maradnak, — A katonai célokra alkalmas cipők rekviralasa. A honvédelmi mi mszter leíratott iutézett a vidéki Közigazgatási hatóságokhoz, amely szerint az ország különböző pontjain katonai bevásárló körzetek fognék alakulni, amelyek minden olyan cipőt vagy bakancsot, amely katonai célokra aimas, a kereskedőktől vagy iparosoktól átvesznek. A katonai bizottság előbb barátságos meg egyezéssel igyekszik rábírni minden termelőt, vagy kereskedőt, hogy a tulajdonában lévő cipőket adja át és ha ez nem sikerűi, akkor a rek- viraió törvény rendelkezései szerint a bizottság az áltam meghatározott áron átveszi a cipőket. — Rendelet a III. osztályú kereseti adóról. A pénzügyminiszter len- Ueieiet intézett a peuzügyigazgaló- aaghoz az 19lö. évre kivetett 111. osztályú kereseti adó érvényének tentarusáról szóló lülÖ^ővi XXXlü. törvényeik végrehajtása tárgyában. Eszerint az 1916. 6vre kivetett ill, osztályú kereseti adó ujaöb kivetés nélkül az 1917. 1918. és 1919, evekre is érvényben marad, azonban adó- heiyesbbitésnek van helye a törvóuy- áitai előirt esetekben, adóemelésnek pedig mindazoknál, akiknek keresete a háború folytan lényegesen emelkedett. A hadi nyereségadó és a jövedelemadó kivetésénél alapul szolgáló adatokat azonban nem szabad felhasználni az adóbeszedése céljábó 1
