Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-06-12 / 44. szám
Huszadik évfolyam 44. szám. Ära i 12 fillér Sátoraljaújhely, 1917. Kedd, junius 12. íF'- ■ ■ ------------------------■— Megjalan minden szerdán es szombaton este Kéziratokat viasza nőm adunk. Szerkesztőség : Kazinczy-utczs 5. Kiadéhivaíal: Landesmann Miksa és Társánál. POLITIKUS ÚJSÁG FŐSZERKESZTŐ : Dr. KOLLÚ UNDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a iegjutányosabb árban közlünk Esterházy jffáric grój miniszterelnök. A király Esterházy Móric gróf képviselőt küldötte ki miniszter- •lnökntk — s ezzel a kormány- válság, moly súlyos belpolitikai válságunknak homlokterében állt, el van intézve. Esterházy Móric gróf tagja *z alkelmánypártnak, sőt fiatal létére egyik legrégibb tagja. Ez magában is örömet és elégtételt kelthet a pártban s mindenkiben, ki e párt politikáját követi. Ezenfelül a Rezignált miniszterelnök kiválósága a pártnak s általában politikai életünknek. Kiváló tehetsége, nagy és alapos műveltsége, higgadt egyénisége s a komoly munka, melyben eddig kitűnt, tiszteletet és hajlandóságot keltett iránta mindenfelé, s kivált, természetesen, a hozzá közelállókban. Az ő megbízatása tehát az alkotmánypárt számára jóleső jelenség és jóleső tünet. Roppant nehézségek azok, amelyeknek lobirása az uj emberre vár — s ha ő, kinek nyugodt és hozzáértő tekintete előtt ezek minden bizonnyal teljes nagyságukban áUanak: ha ö vállalta, hogy ezekkel megbirkózik, ez már maga is bizonyítéka erre való hivatottságának. A nehézségek nagysága egyaránt áll a feladatok nagyságával — a kettő egybeesik annak .számára, ki ez ezer ostromtól körülvett s rossz kormányrendjéről szinte vigasztalan állapotban hagyott országot most kormányozni és gyógyítani akarja. Az első feladat: a választó- jogi reform megalkotása. Olyan reformé, mely ezt a kérdést leveszi a napirendről — s ez az, ami egyben sürgőssé teszi. Ha ez a lőfela lat megoldatott s e féakadály elhárult: nyom ban meg kell indulnia a rettenetes parlagon hagyott szociális munkának. Aztán: itt a háború, — itt az ország gazdasági élete é* világközi helyzete, mely mindig összefügg egymással, de háború közben s utón a béke felé még inkább. Kellenek sürgős intézkedések most tátongó szükségek el látására s ugyancsak sürgős intézkedések és alkotások átmenetül a béke munkája és élete felé. Közeledni kell a béke felé, kész tervvel várni a háború s polgári dembilizációt . . . s igy tovább ... és igy tovább ... teremtéssel kell itt leverni a halált, mely harmadik esztendeje ostromolja hazánkat. Jól esik szivünknek, hogy az alkotmánypárt egy tagját ilyen magasztos megbízatásban, ilyen nemes vállalkozás fényében látjuk Programmját be kell várnunk, hogy ahhoz állást foglaljunk, de teljes a bizalmunk, hogy e Programm minden tekintetben magasán fog állni a helyzetnek. Kezdattől fogva megvolt s az évek során s politikai pályájának minden egyes mozzanata után csak növekedett az egyéni bizalom Esterházy gróf s az alkotmánypárt között, — s ez olyan viszony, mely megengedi, hogy a párt őszinte és teljes bizalmát előlegezzi neki. Tovább drágulnak a ruházkodási cikkek. Bejelenti «zt minden kereskedő Akár mennyire meg is nehezedett felettünk as idők járása, még szerencsének mondhatjuk magunkat, hegy nem fogytunk ki három esztendő alatt mindenből. Kenyerünk — habár egy kicsit keserű is — van as uj tormásig,- húsfélékben sem szűkö ködünk, esak az árak magasak, ruházkodási cikkek is akadnak s akiknek sok pén&e Tan, ruhát is csináltathat magának. Á legnagyobb veszedelem azonban épi?u a ruházkodás toré» fenyeget bennünket, mart a készletek eg y re fogy is a k s a termelés alig képes a szükséglettel lépést tartani Itt tehát maximálás is nagy nehézségekbe ütközik s ép»n olyan komp iikált lenne, mint a cipőnél, ahoi most már igazán senki som tudja, hegy tu'ajdonképen mennyit is kell fizetni. Igaz, egy kis hatósági kényszer nem ártana úgy a fehér, mint a felsőruha áiusitásnál, mivelhogy a gyárosok és kereskedők oiyan jövedelemre tettek szert, aminőre még álmukban *era mertek volna gondolni Amikor az első téli háború idején a 24 koronás báránykor bundákért 300 koronát kaptak s ennek ellenében valamiféle nagyon is mag tisztelő címmel látták el ezeket a subákat, akkor vált csak igazi aratásuk. Hasonló szerencsében részesültek a fehérnemű kereskedők és di- vgtárusok is. A fegyházban kötött *50 fillérei harisnyák ára hárem hó- ! nap múlva 6 koronára szökött föl. Bs most ha bemegyünk egy ruha vagy d'vatkereskedósbe és valamit vásárolunk, ruég mindig azzal ajánlják az üzlettulajdonosok portékáikkal, hogy tessék most megvásárolni, mórt később még drágább lesz. Isints elborzadunk az ilyen kijelentések hallatára. Hát az 50 filteres harisnyáért még mindig nem elég 7 korona, a 72 koronás ruháért nem elég 450 korona? ügy látszik nem. Mert elég tekintélyes azoknak a száma, akik fissthétoek akik épen aszal büszkélkednek ország-világ előtt, hogy ők ennek a rettenet«» nyomárnak közepette is képesek megfizetni minden árat, amit csak kérnek. Hadd irigy e!je őket~a szegéoy nép, hadd lássa, hogy ők még most is „urak“, akiknek a háború nem ártott. Es a sze- gény népnek milliói milyen sóvár szemmel néznek ezekre a boldogokra akik, ha kell, ezer koronás ruhában lejtsnek végig a korzón és a kávéházak parkettjén, Reméljük, hogy az uj kormány talál majd módot ennek megszüntetésére is és megcsinálja a ruhaárak maximálását is úgy, hogy abbéi elsősorban a millióknak legyen haszna s ne a meggazdagodott gyárosoknak és kereskedőknek. Az elmúlt havi közigazgatás. Z smplénvármsgye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését folyé hó 11-én tartotta Szinyei-Merse Irtván főispán v. b. 1.1. elnöklete alatt A főispán búcsúztatása. Napirend alőtt Molnár Bála bejelentette a kormányváltozást, ezzel kapcsolatosan a főispán lemondását és távozását, ügy hiszi, hogy nemcsak a bizottság, de az egész vármegye érzelmeinek ad kifejezést akkor, amidőn a legnagyobb sajnálkozás, as őszinte megnyilatkozás hangján vesz búcsút a távozó főispántól, aki rövid itt tartózkodása daczára az egész vármegye meleg szeratetét és ragaszkodását érdé- raelto ki. A főispánt a szívből jövő szavak nagyon meghatották és hálásan kÖ8íönte meg a maleg érzelmek spontán megnyilatkozását. Tárgysorozat, A személyi ügyek tárgyalásánál élénk részvéttel «»'ékezett, meg a bizottság az elhuoyt Tartinszky Gyuláról, aki hosszú éveken át hűséggel, becsülettől szolgálta a vármegyét, mint a közigazgatási hiva tál vezetője. A vármegyei irodatiszti áldásra Hutter Kálmán lett kinevezve. Kisebb tüzesotok voltak, Bekecs Tállya, Magyaííó, Tokaj, Gál- száos, Kiráíyhelmooz, Logeuye köz- ségekben a kár jeieutóktalen. A IV pátgísnalén alkalmasnak találtak bevonultak, mig az 1871—67 óvfo- iyambeiiek III. pótszeraléj# befejez- tstott. Közegészségügy általában jé. Adókivetés folyamatban. Tanítás fennakadás nélkül folyik. A központi közigakgatási hivatalokban az összes alkalmazottak szorgalmával és fölöméit hivatalos érák mellett, minden fennakadás nélkül folyik a munka Mezőgazdaság. Az abnerrais hosszú idő éta tárté nagy szárazság aa összes mezőgazdasági torményokro igen kedvezőtlen hutással van. Úgy a tavasziak, mint az ősziek visszamaradtak kapás növények gyengék. A szőlőtermés elég jó, széna kaszálás megkezdve. A honvédelmi miniszternek & közoktatásügyi miniszterrel együt- tes-sn kiadott rendelet«, hogy a ta- nuléifjuság csoportokba sorozva, mezőgazdasági munkát végezzen, a ein volt egészben oganatesitható, mórt a tanítás befejeződött és a tanulók eltávozta*. Minden intézkedés megtörtént azonban, hogy az ifjúság a szülői háznál vagy ismerősnél mezőgazdasági, vagy kerti veteményes munkára felhaszuáltassék. Egyébként is az egyenkénti foglalkoztatás nagyobb értékű, mint a csoportos. fi léállomány kímélése. Országos rendelet. JC A mögöttes országrészekben levő s a jelenlegi viszonyok között különben is nshezen fontartható hasznos lóálloraányunk felette szükséges kímélésének a tapasztalat szerint akadálya az is, hogy kezelésük nem szakszerűen történik. A polgári életben megfelelő számú kocsis és istálószemélyzet nem áll rendelkezésre s igy a lovak hozzá nem értő gyermekek és asszonyok kozoire bízatnak, akik a lovakat — kellő szak ismeret híján — hepe-hupás területeken való gyors hajtással, túlterheléssel, szükségtelen ostorozással, valamint zz által is gyötrik és fárasztják feksleges módon, hogy nagy terhek húzása közben is rajtuk hagyják a takarót. Miután úgy a hadiérdekek, mint az országos lótenyésztés érdekei szempontjából teljes mértékben indokolt, hogy az országnak már amúgy is nagy mérvben magosap4-apusük mai mm&mm 2 altiai
