Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)

1917-05-22 / 39. szám

Kedd, május 22. Ara: 12 «l!ár. \ Huszadik évfolyam 39. szám. Sátoraljaújhely, 1917. POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán és szombaton este Késiratokat vissza nem adu Dk. Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesinann .Vliksa és TársáíisJ. FŐSZERKESZTŐ : Or. HOLLÓ AHBG31 előfizetési ár t Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a iegjutányosabb árban közlUnk 2.3sJBEStt& * Hadiköícsönt miért kell jegyeznünk ez a kér­dés több ízben felvetődött a há ború során, de eddigelé még egy ízben sem volt oly életbevágóan nagy jelentősége, mint a most nyilvános aláírásra bocsátott ha­todik hadikölcsönnél, midőn az ország létéért vívott nehez küz­delmünknek minden jel szerint döntő fordulatához érkeztünk. Épp azért nem ismételhetjük elégszer hogy a nemzet minden tagjának milyen fontos érdeke fűződik ah hoz, hogy ez a gazdasági erő­próba az ország ellenálló képes­ségéről tegyen újabb fényes bi­zonyságot. Az ép testben ép lélek igaz­sága megáll az állammal szem­ben is. Mert hiszen virágzó me­zőgazdasági, ipari, kereskedelmi élet, minden irányú fejlődés, gaz­dagodás csak abban az államban képzelhető, a melynek politikai élete független gazdasági ereje csorbítatlan s minden cseleke­dete felett önállóan rendelkezik. Es ellenségeink ettől a szabad cselekvő képességtől akarnak bennünket megfosztani, Ha tehát kötelességünk volt e törekvs nek eddig is minden erőnkkel ellene szegülni, mennyivel inkább meg kell ezt tennünk most, amikor a végső győzelem már csak kitar­tásunkon mu'ik. Hát kinek nem szorul ökölbe a keze és' ki riadna vissza a legnagyobb áldozattól is arra a gondolatra, hogy ezer éves hazánkat szétdarabolják s hitvány nációknak dobják oda jutalmul ? Önmaga ellen, de még inkább a jövendő nemzedék el­len megbocsáthatatlan vétket kö­vetne el az, aki hazáját e nehéz órákban cserben hagyná. Jól gondoljuk, meg, hogy a hadiköicáöube fektetett minden fillér egy-egy láncszem az éle­tünket védő acalvértezethez és amellett a hadikölcsönre teljesí­tett minden jegyzés egy-egy tégla a békének épülőfélben levő templomához. Mert amily mértékben nő a jegyzések összege, ugyanolyan arányban csökken ellenségeink­nek erőink széthullásába vetett balga reménye s fokozódik a kölcsönös megértés lehetősége. Mindenki Jegyezzem hadiköícsönt S Uralkodik a cselédinség. Riport egy cseléd- elheiyezőintézetben. Most volt május 15-ike, a ose- lédvaltozások napja, amikor sse gődai és kilépni szoktak a cseléd kisasszonyok — a régi időben, Mert ma — nagyon nagy a nyomorúság Ujhelybeu ebben a tekintatbeD. Ki­lépni minden két hétben sok cse­lédnek szokása, ellenben uj cselédet aranyért so igen kapnak a nagysá­gák. Üresek a „cupringer boltjai. Azaz, dehogy üresek. Tegnsp belátogattam egy cselédszerző-intó- zstbe, Tele volt a bolt. Csakhogy a régi állapotoknak ép a nogativjál konstatálhattam: a teremben a fa! mellett nyújtózkodó szófán nem cselédek ültek várakozó állásponton, hanem — csupa kalapos nagysága. Cseléd egyáltalán nem mutatkozott a láthatáron. Kérdéseket tettem fel az intézet tulajdonosához. — Mi az oka a cselédhiányuak ? — Kérem, most vannak a ta­vaszi munkák a faluban. A lányok tu nyomó része hazamegy, hogy ott kinn segítsen a mezőgazdasagbao. Aztán a cselédek közül számosán beálltak gyaratba, aztán elszegődtek a városhoz, el a barakhoz' vagy más hivatalokban, postán, mint kézbesítők nyertek alkalmazást. Egész hónapban egy-két ieány jelentkezik mindössze, igy hónapelejóo, vagy közepén is alig néhány, aki igénybe veszi a helyszsrző intézetet. Pedig előjegyzés annyi van, hogy tized- részót se tudjuk kielégíteni. — Mi yenek a bérviszonyok ? — Egy „mindenesleány“ 36—40 koronán alul uein is akar szóba ál- lani a háziasszonyokkal. A „kéziie- ány“, aki már tud főzni is, tud va iamiot a „szobaieánv“ 40—44 koro­nát akar, mig a kinevezett „sza­kácsáé“ 50 koronás igényekkel lép fel. Legtöbb esetben meg is kapja, amit kér, mert a cseíédtartok ör­vendenek, ha bármi áron is, de szolgálóhoz juthatnak. Várakoztam kicsit, Egyszerre megszűnt az ismerős nagyságák élénk beszélgetése. Egy cseléd top­pant az intézetbe. A sorjábau első nagysága örömitfcasao ugrott a jö­vevény elé : — Hogy hívják ? — Fekete Mária, — Hadd iám a könyvét ! A lány átadja a kóktáblás cse lédkönyvót. A nagysága belelapoz. Fejét rázza. ____ " ____________ — Nem valami jó jel. Minde­nütt öt hat napig, két hétig, másfél hónapig szolgált. — Azért, ha a könyvem rossz, én jó iány vagyok, — Miért jött el a legutóbbi he­lyéről ? — Volt három kisasszony a háznál. Borzasztó szekántok. Min­dennap minden szobát szétrámoítak és összepucoitattak velatn. — Mennyiért jönne^el hozzám ? — Hány szoba van? Vau vise­lés? Van gyerek a háznál! Következeit az alkudozás és kérdések egész matúra-vizsgálati sorozata. A nagysága alig győzte a tetszetősen csábitó feleleteket adni. El nem árulta volna, hogy — dol­gozni is keii majd a cselédének. Végre a lány kimondta a szenten­ciát ; — Nem nekem való sz a hely. Nagyon sok a szoba. Inkább haza­megyek. E« igy tovább. Mikor fogják már a cselédeket is hatóságiiag maximálni. Készülődés a békére. Az állam az egyke ellen. Agglegények megadóztatása. A május hó első napjaiban raegjtett országos népszámlálás ada­taiból kitűnik, hogy a polgári féri- lakosság száma a nők számához ké­pest óriási mértékben esőkként. A háború befejeztével nem lesz ugyan ilyen nagy különbség a fór fiák és nők száma között, de azért mégis óriási aránytalanságKfog mutatkozni, mert hiszen sok százezer embsr hősi halált halt. A bajokon majd csak úgy le­bet segíteni, hegy gondoskodni kell a házasságkötések szaporításáról. Nálunk nagyon sokan szinte irtóz­nak a házasságtól, a családalapítás magasztos, hazafias kötelességétől. Feltűnően kévén a házasságkötések száma, aminek több akadáiya van. Ez akadályok elhárítása érdekében mindent elkövetnek az egyházi polgári és katonai hatóságok. Mi inkább az erkölcsi fölfogás mégis? u'ásában, a családalapítással járó komoly kötelességektől való ir­tózásban, a könnyű gondatlan élet kedvelésében látjuk a feltűnően ritka házasságok okát. Ez mindenekelőtt erkölcsi és nemzeti szempontból veszedelemmel fenyeget s ezért meg kell találni a módot, mely a házasságkötések számát növeli. Elsősorban az egyesek anyagi és erkölcsi helyzetének megjavítá­sára szükséges intézkedések megté­tele kívánatos, Mint értesülünk, a kormány már dolgozik is ezeken. Törvényjavaslatot dolgozott ki, a melynek célja a házasságkötések szaporodásának biztosítása. Az any- nyira szükséges törvényjavaslat megkönnyíti a családalapítást, in­tézkedik az anyák védelméről, se­gélyezi a többgyermekes szülőket. E törvényjavaslatban a kormány szembeszáll az egykerendszerrel s úgy tervezi, hogy az egy gyerme­kes szü ők felevagyona az államra száll. A törvényjavaslat az agglegé­nyekre is kiterjeszkedik, akikre ma­gas nőtlenségi adót vet ki s ezzel jórészt befellegzett az agglegénységi sivár életnek. , Színházi hót. (F. B.) Az elmúlt szioiávadok legforróbb sikerű darabjai kerültek szídtö as elmúlt színházi héten. A direkció boszerkányos ügyes­séggel válogatta össze a zsúfolt há­zakat vonzó darabokat nem mél­tatva azonban eléggé a klaszikus ér­tékű darabok megértő publikumát. Kellemetlenül hatolt ugyanis az iu- tehigens közönségre az ünnepnapi sziiiházbajárók zavaró zajongása azoknak unalmat leplező diskurálása amely körülménnyel az előzmények és több ízben szóvá tett nézőtéri botrányok után az igazgatóságnak okvetlenül számolnia kellett. Helyte­len volt tehát Molnár Ferenc re­mekét az Ördög öt épen üanep es­téjén sziorehozni, mert mint a szín­játszó művészeink is észrsvehették, az egyébként kitűnő előadást rop­pant zavarta a kevéabbó érett né­zőtérbeli elemek zajongása. A nép­nek mulattató darab kell, amit meg­ért és nem egy olyan szellemes nagyszerű kompozicioju darab, „ami, minden figyelmet leköt és kellő elő tanulmányt kíván meg, A jö­vőben tehát művészi érdekeket is szem eiőtt kell a direkciónak tar­tani és nem szabad irodalmi becsű darabokat ünnepnapokon előadásra kitűzni. „Az ördög“ csütörtöki előadást egyébként a legsikerültebbek közé sorosható. Különösen fénypentja volt Fodor Oszkár megértő alakítása. A művész direktor szerepének legkisebb részletét is, kidolgozta és min­den egyes jelenésénél meglátszott az intelligens színész közismert rutinja. Megértőén beszélt ég a sziporkázó szellemességek böloselotek mind ki­tünően érvényesültek nagyszerű elő­upunk mai száma 2 old»9

Next

/
Oldalképek
Tartalom