Felsőmagyarországi Hirlap, 1917. január-június (20. évfolyam, 1-49. szám)
1917-05-18 / 38. szám
Husiadik évfolyam 38. szám. Ara s 12 fillér. Sátoraljaújhely, 1917. Péntek, május 18, POLITIKAI ÚJSÁG Megjelen minden szerdán ós szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 5. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. FŐSZERKESZTŐ : Dr. HOLLÓ ANDOR Előfizetési ár: Egész évre 12 korona.félévre 6 korona. Negyed évre 3 korona Egyes szám ára 12 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Néhány napja hogy megindult az uj erőpróba, mely hivatva lesz eldönteni, bogy van-e még energia és akarat a nemzetben, hogy győzelmesen befejezzük a háborút. A hatodik erőpróba ez es minden reményünk meg van arra, hogy imponáló eredményével ez is világraszóló demonstrációja lesz annak, hogy kimeríthetetlen erőforrása a magyar nép a létünkért folytatott küzdelemnek. Az első hadikölcsönnél még a kishitüek tábora volt többségben, de a második hadikölcsön a gorlieei áttörés után, az olaszok hitszegő árulása ellenére is, a bizakodás jegyében indult meg s a hadseregbe vetett ez a bizalom meghozta a második gazdasági erőpróba fényes eredményét is. A harmadik hadikölcsön alkalmával a nemzet büntető keze végre lesújtott Szerbiára és letörölt a térképről egy országot : a nagy világégés tűzfészkét. A lelkeknek ez a föllobbanó indulata kereken két miiliárddal támogatta hadseregünk harci készségét. A negyedik hadikölcsön — miként a mostani — tavasszal vette kezdetét. A bekövetkező nagy események; Románia árulása, majd a sikeres büntető expedíció lassan előrevetették árnyékukat s az ötödik hadikölcsönnél már az igazságszolgáltatásba vetett hitünk megerősödésével felelhetett meg a közönség a nemzet szavának. A hatodik a béke kölcsöne, melynek milliói azt a mindenki által vágyott célt fogják szolgálni hogy fegyvereink becsülettel fejezzék be a hároméves csodálatos kitartással folytatott munkát. Az uj kölcsönnél kevés szavunk van a kisemberekhez, ükét nem kell biztatni, tudják nagysikerűén a kötelességüket. A régi kölcsönök miiliárdjai a kisemberek koronáiból gyűltek össze és ami a nagyszerű kitartással és önfeláldozással összehordott aranyhegyek fényére homályt vethet, az a vagyonos osztály kicsinyes sége és huzódozá>a a legszükségesebb kötelesség teljesítésétől. Ebben a háborúban a nemzet zöme, a küzködő, dolgozó kisemberek milliói viselik a szenvedés nagy keresztjét. Akikre régi vagyonok jóléte derül és akik a I háborút is a maguk meggazdagodására tudták felhasználni, akik a szegénység porából a gazdagság kényelmébe emelkedtek, akik a más földjének szolgaságából a maguk földesuraságáig jutottak, a megtollasodott friss gazdagok, az uj milliomosok a hasznaikat elszámolni nem képes bankok és vállalatok azok, akiknek a figyelmeztetés szól : teljesítsék kötelességüket! Vegyék észre, hogy az uj világrend, mely tavaszi ébredését hozza az alvó emberi öntudatnak, nem csupán uj intézményeket, de uj embereket is követel azok helyett, akik nem állanak hivatásuk és kötelesség- tudásuk magaslatán. Végett kell érni még ebben az esztendőben a háborúnak. Es az uj berendezkedés mellett szá monkérés is lesz, ki hol volt, a mikor a kötelesség hívta minden becsületes fiát a hazának ? Es az életükkel és vérükkel harcoló hősök tartják majd hazatérve a számonkérő széket. Ne legyen, akinek reszketve kell várni az uj időket, a béke nagy örömün népét. Két hónapra kapnak lisztet a nyaralók és fiirdőzők. Az országos lisztkészletek ará nyos elosztása és az azokkal való gazdaságos elbánás szükségessé teszi annak a gondos elkerülését, hogy a lakosság bármely része kettős ellátást nevegyenigénybe ós szükségessé teszi annak a biztosítását, vagy megelőzését is, hogy a vármegye liszt- kontiugensét más törvényhatóság lakója akár átmenetileg is apaszthassa. Mindkét elmondott szempontból és aáért is, mert az országosan kérész- tülvitt lisztőlosztási rendszer mellett mindenkinek a rendes szükségletéről a rendes lakóhelyén történik gondoskodás, az Országos Közélelmezési Hivatal elnöke Kürthy Lajos báró Difeus Gyula alispánhoz ma küldött leiratában célszerűnek véli a vármegye lakosságát eleve tájékoztatni arról, hogy a nyaralás, vagy fürdő- zéz végett rendes lakóhelyétől távozó kczönzég a nyaraló helyén, vagy a fürdőben sem lisztjegyet, sem kenyérjegyet nem fog kapni ós igy szükséges, hogy az ellátásra kelló Ü8ztmenuyiséget vigyen magával. Arra hívja fel az atispánt ezek alapján Kurthy báró, hogy erről a lehető legszélesebb körben tudassa a vármegye lakosságát, egyúttal pedig intézkedjék az iránt, hogy a hatósági utón ellátottaknak szüksé; ges iiszímennyisóg a nyaralóhelyekre vagy fürdőkre való elszállítás végett egy, esetleg két hónapi mennyiségben a lakosság részére hozzáférhető legyen. Az erre vonatkozó intézkedésekre nézve Kürthy báró szabad kezet ad az alispánnak csupán irányadásképpen közli, hogy akár a für- dőzők négy heti lisztjegyének egyszerre való beváltásával, akár pedig oly módon lehet eljárni, hogy a vármegye a hozzá folyamodók lisztigényeit a nyaralóhelyre nézve illetékes törvényhatóság által — előzetes megállapodás után — előlegez- teti, vagy adatja ki, akár a lisztnek természetben való utalására, akár pedig a iisztjegyek bevonása és utólagos beváltása utján Amennyiben a vármegyében az eképen átutalandó liszt jelentékenyebb mennyiséget tenne ki. hajlandó a Közélelmezési Hivatal azt megfelelő kérelemre az azzal adós törvényhatóság következő havi kon- tigensóből a vármegye javára közvetlenül kiutalni. Egyebekben a keresztülvitel részleteinek megálla- pitását az alispán gondoskodására bízza azzal, hogy konkrét nehézségek esetén a Közélelmezési Hivatal segítségére lesz a vármegyének. Ezzel a rendelkezéssel magadja a Közélelmezési Hivatal a vármegye lakosságának a lehetőséget ahhoz, hogy a lurdőző közönség ellátása az országos készletek minden további vagy uj igénybevétele nélkül lebo- uyontható legyen, már most kijelenti a leirat, hogy nyaralók ellátása ciméu a vármegye esetleges kontigens emelési kérelmét figyelembe nem veheti. A közönség által széilitandó iisztmennyiségek szállítása tekintetében egyelőre a liszt szállítására fen- álló szabályok az irányadók, de az e tekintetben adható könnyebbsó erekre külön rendelet fog intézkedni. i iiiiínnlipt ni ii ii kai (kje ás díjazása A miniszteri rendelet értelmében a gazdasági munkák végzésére kiutalt katonai munkásosztagok munkaideje napfelkeltétől napnyugtáig tart, délben egy óra, — a tavaszi és nyári gazdasági munkák idején — regge[ és délután is egy-egy félórái pihenési idővel, melybe az étkezés is beszámittatik. A katonai munkások alábbiak szerint fizetendők: I. Szakmány- bérek katasztrális holdanként. 1. Búza, rozs, árpa, zab kaszálás felkötözés nélkül 6 korona. 2. Búza. rozs, árpaaratás felkötözés és kalangyákba rakással 12 korona. Zabaratás, felkötés és kalangyákba rakással 8 korona. 3. Burgonya, répa kiszedés, tengeritörés stb. 10 korona, II. Nap3zámbér: teljes munkanapra személyenként mindennemű gazdasági munkákért 8 korona fizetendő- A napszámbért és szakmány- hért is, naponként vagy hetenként a munkáscsztag tagjainak kel, kifizetni. A munkásosztag parancsnokának, aki a munkában szintén részt venni tartozik, ugyancsak az egész napszámbőrt vagy szakmánybért kell fizetni, Munkanap alatt természetesen csakis a munkában eltöltött napot kell érteni és a napszámbér megállapítása esetén, ha a munkaadó a napnak csak egy bizonyos részében tudta hasznosítani a rendelkezésre bocsátott munkaerőt, a munkaadót a pénzbeli ellenszolgáltatás «rak a munkában eltöltött időtartamnak a megfelelő arányban terheli. A munkásosztagnak fenti díjazáson kívül az altiszt által fizetendő élelmezési dij fejébón — ha a hus- heszerzést illetőleg jelenleg fennálló nehéz viszonyok folytán húst tartalmazó élelem nem is velna nyújtható — minden körülmények között más elegendő kiadós és egészséges ételt kell adni, azonban legalább hetenként egyszer hús adandó. fi tisztviselők természetben való ellátása. Mint értesülünk, a kormány körében alapos megfontolás tárgyává tették a köztisztviselők kívánságát ós egységesen kizlpkult vélemény, hogy az ország tisztviselőinek ellátását szervezni és biztosítani kell. A pénzügyminiszter állítólag megbízást kapott egyrészt az állami és közhivatali tisztviselők javadalmazásának egységes terv szerinti rendezésére, d^ tért nyer az a kormány- felfogás, hogy a pénzbeli segély oly arányú emelése, amilyet a memorandum sürget, nea velna célravezető, mert egyrészt az élelmicikkek és iparáruk drágu’ása rendszerint lépést tart a tisztviselői segélyekkel, másrészt az ország különböző helyein egyes sikkek beszerzése lehetetlen. Éppen ezért olyan tervezeten dolgoznak, amely a tlisztviselők közvetlen állami ellátását biztositaná a «.apunk mai száma 2 oldal
