Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-24 / 102. szám

102. szám (6) Szombat, december 24. FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP dicső, pálinkában született mun­kapárti kormánytól. Felállíthatja bárki a mérleget.. Ezzel szemben mutassanak csak egyetlen előnyt, egyetlen kedve­zést, egyetlen segítséget, amit az immár egy esztendős munka párti uralom alatt a munkapárti tőispán az államtitkár-képviselő közbenjárásával kapott Ujhely. Bizony nem kapott semmit, abszo­lúte semmit! De azért most van a nemzeti munka boldogító, áldásos korszaka Lelkesedjünk tehát s imádjuk Meczner Gyulát és Grósz Dezsőt, a nemzeti munka pártjának zemp- lénvármegye két íőoszlopát! (Ennek a rovatnak folytatása következik. Még sok minden van amit a koalíciós kormány meg­adott nekünk, a nemzeti munka kormánya pedig elvett tőlünk. Majd sorra vesszük. Hadd lássa mindenki, milyen áldást hozott ránk a nemzeti munka pálinkás győzelme!) A virilisek 1911 évre egyhe- állitott névjegyzéke. A város legutóbbi rendes közgyű­lésén fogadta el a képvtselőtestület virilis tagjainak 1911. évre összeállí­tott névjegyzékét. Mi alkalmat kívá­nunk adni a város polgárságának arra, hogy megtudja kiket vett be a névjegyzékbe az összeíró választ­mány, de meg alkalmat akarunk adni arra is, hogy egyesek esetleges jo­gos igényeiket felebbezés utján ér­vényesíthessék, az alábbiakban kö­zöljük a hivatalosan összeállított és a képviselőtestület által elfogadott névsort, megjelölve azt az adóösz- szeget is, amelynek alapján a név­jegyzékbe felvétettek: Rendes tagok. Hrcg Windischsraetz Lajos 6084‘61, özv. Gróf Wallis Gyulánó 5938-85, Dr. Grosz Dezső 3770 20, Dr. Haas Bertalan 3687*22, Juhász Jenő 2739*92, Dr. Hornyai Béla 2335 72, Klein Izidor 2206-34, Dr. Legeza János 2127*54, Dókus Ernő2100 52, Bessenyeilstván 2097 28 Hönsch Dezső 1657-36, Rótli Bernát 1773 89, Dr. Kovaliczky Elek 1769 22, Kincsessy Péter 1765-16, özv Rosen­berg Sámuelné 1754-66, Maikovics Miksa 1754-42, Gróf Hoyos Sándor 182Ó-35. özv. Kellner Józsefné 172120 Löwy Adolf 1699-71, Haas Adolf 1599 50, Dókus László 1578 79, Dr. Chudovszky Mór 1564 50, Haas Fillöp 1536 47, Davidovics Adolf 1464.91 Keresztesi Lajos 1438‘30 Képes Gyula 1376-76, Dr. Ligeti József 1373-18, Id. Meczner Gyula 1366 88 Dr. Kell ner Soma 1346 30, Dr. Róth József 1337-28 Dr. Lichtenstein Jenő 133M4 Saujhelyi takarékpénztár 120868 Rose József 1207 23. Dr. Isépy Ti­hamér' 1187-84 Dr, Róth Hugó 1185 28 Grünbaum Simon 1175 12, Reichard Lajos 116P34, Schweiger Igndcz 1158*13, Zinner Henrik 1256-09 Dó kus Gyula 111110, özv. Schön Yi!- mosné 1103 92, 1082*23, Dr. Reichard Salamon 1067 90, Kun Frigyes 1024 68, Widder Gyula 1023.79 Kroo Gyula í018*23, Dr. Szepessy Arno'd 1013-80, Róth József 982 73, özv. Kun Sománé 977.41 özv, 'Wilhelm Hen- riknó 95P20, Reichard Gyula 918 52, Székely Elek 916"22, Deutsch Adolf 902-44, Dr. Rosenthal Sándor 885-90 Ambrózy., Nándor 873 80, Dr. Nyo márkay Ödön k66-68, Polgári taka­rékpénztár 859*21, Mattyasovszky Kálmán 857-04 Szedlák János 849 24 Isépy István 848 12, Friedrich Mór 834 34, Grünberger'Abrahám 816-28, Pr, Székely Albert 803 12, Gortvay Aladár 798*29, Haas Mór 790.21 fil­lér adóalappal. Póttagok: Népbank 788-77. Id. Bá- nóczy Kálmán 784-11, Ligeti Berta­lan 778.08, Dr. SchwarczErnő 767'36 Krausz Lipót 760'95 Markovics József 759-70. Központi tak. pénztár 739‘59 Ehlert Gyula 732 20, Róth Mór 724 84 Landesman Miksa 72P50, Dr. Fried Soma 718"80 Schwarcz Herman 716*40, Herczog Lipót 706*62, Réz Gyula 700-26, Langermann Károly 669T6, Szöllösi Artur 659 58 fii.ér adóalappal. Apróságok a vármegye legutóbbi közgyűléséről. A nyomda. Nem tudjuk, volt-e már rá példa az országban arra, hogy a főispáni hivatalos helyiségekben nyomdát ren­deztek be, de hát ami másutt meg nem történhetik, az nálunk okvetle­nül megesik. Nincs a világon olyan lehetetlennek látszó dolog, amit Mecz­ner Gyula ur meg ne csináljon és ami a jó mungók szemében termé­szetesnek ne lássák. így történhetett meg, hogy a vármegyei közgyűlés ideje alatt nyomdát rendeztek be a a főispáni szobákban. Az oka pedig e rendkivüli eseménynek egy titkossza- vazást kérő iv volt. A főispáni gárda ugyanis nem volt elkészülve arra, hogy az ellenzék az igazoló és bi ráló választmányokra is kér titkos szavazást és mikor mégis megkér­ték, nynmban berendezték a nyom dát a főispáni szobákban. Egy hek- ografot állítottak be és elkezdték gyártani a szavazócédulákat. Nyom­dászlegények Bessenyey Zénó dr.. ifj. Meczner Béla dr. és Győry Kál­mán állattenyésztési felügyelő voltak. Ingujra vetkőzve gyártották a sza­vazólapokat és csak úgy folyt a ve­rejték a homlokukról, amig teljes erővel munkálkodtak a főispáni gárda győzelme érdekében. — Mi pedig készséggel konstatáljuk, hogy eredményesen munkálkodtak, mert a szavazásra berendelt leltáriak gyö- nyörüszépen leszavaztak a főispáni hivatalos nyomdából kikerült friss szavazólapokkal és sikerült jelöltjei­ket győzelemre segíteni. A korcsma. De a nyomdán kívül volt még egy specialitása is a közgyűlésnek. Korcs­mát rendeztek be a közgyűlési te­remben, az alispáni és főispáni kis­termekben. Meczner Gyula főispán volt a korcsmáros, a família fiata­labb tagjai, Györy Kálmán és Koncz Endre voltak a pincérek. Az étlap meglehetősen gazdag volt. Felszol­gáltak kitűnő illatos pörköltöt, jó­fajta kolbászt, virslit, hassét, pogá­csákat. sört és bort. Minden asztal meg volt rakva étellel, de kiváltké­pen itallal és a gárdához tartozók mohó étvággyal fogyasztottak el minden felszolgált ételt és italt, sőt akadtak olyanok is . akik valóságos csatát vivtak, csakhogy minél hama­rább juthassak a virslis tálhoz. És mi, akik azért voltunk ott, hogy számot adjunk a nyilvánosságnak a megye gyűlésen történtekrő1, szomo­rúan néztük a versenyevést és ivást. dől a boros flaskákat néztünk, hol meg a 'gyűlés terem falán függő <ossuth-képre esett tekintetünk. Es isten bizony kicsordult a könny a szemünkből ha meggondoltuk, hogy abban a teremben ahol néhány évti­zeddel ezelőtt még Kossuth Lajos ragyogtatta ékesszólását és tett első kísérletet a közért vivott hatalmas harcában, most boros flaskák mel­lett egyes vig legények trágár, korcs­mába illő viccelődéseit kell végig­hallgatnunk. Ne értessünk félre. Volt már ab­ban a teremben gyakran mulatság és mi azt nem is hibáztatjuk. De kü­lönbséget tudunk tenni a közgyű­lés és lakoma közt és a kettőt együtt nem tartjuk megengedhetőnek. Ugy- látszik azonban, hogy a főispán urék nem tudnak különbséget tenni a kettő közt. Pedig aki a közgyűlést és a dáridót összezavarja annak b gyűlés komolysága és méltósága iránt semmi érzéke nincs. De hát változnak az idők és vál­toznak az emberek is. Ami akkori­ban megengedhetetlen, erkölcstelen dolog lett volna, az ma már szalon­képessé vált divat. Igaz, hogy akkor nem Meczner Gyulák állottak a me­gyék élén, nem Gortvayak voltak a főszolgabirák és nem Bálinthok vol­tak a községi jegyzők. Es az is igaz, hogy akkor még hirből sem ismerték az Ínséges kukuricát. A duhaj legény. Hogy pedig a gyülésterem és a kis tanácstermek semmiben sem kü­lönbözzenek a korcsmától, arról Gortvay vöm uram gondoskodott. Tapasztalatai bőven vannak a korcs­mái duhajkodásról, könnyen értéke­síthette hát ebbeli tudományát. Mi­kor már úgy alaposan a fenekére nézett az üvegnek, nekilátott a bot- ránycsinálásnak. Es ugyan kibe kötne beie egy az italtól teljeseu eszét vesztett főispáni vő, mint az újság­íróba. Gortvay ur is eként cseleke­dett. — Idejuttatta Zemplénvárme- gyét Meczner Gyula ötéves uralmu. A városházáról. Egy adat, hogy meny­nyire züllött már a vá­rosi adminisztráció. Sokszor megírtuk már e hasábo­kon, hogy ez a város eljutott már a züllésnek arra a fokára, amelyről aligha van már visszatérés, hogy ennek a városnak az adminisztrá­ciója teljesen hasznavehetetlen. Pél­dákkal szolgáltunk eme állításaink igazolására minden esetben és pél­dával szolgáink most is. A volt Palásthy-fóle konzorcium nak a város ellen indított kártérítési perében az Ítélet hozatal előtt fel­állott Kiss Ödön városi ügyész és kérle, hogy Ítélethozatal előtt sze­rezze be a bíróság a várostól az ez ügyre vonatkozó aktákat. De Bodor járásbiró elutasította a kérelmet az­zal az indokolással, hogy a város ötszöri megkeresés dacára sem küldte meg az iratokat, sói a megkereséseket még csak válás zi a sein méltatta. Szeptember 10-én intézte — úgy­mond a járásbiró — az első megke­resést az iratok megküldése iránt, szeptember 30-án sürgette meg elő szőr, október 14-én másodszor, ok­tóber 31 én harmadszor és november 2-án negyedszer. Es eddig — dec. 19 éig — egyetlen megkeresésre sem érkezett válasz. Hát ennél fényesebb bizonyítók — azt hisszük — nem kell ahhoz, hogy milyen gazdálkodás folyik a városnál, hogy mennyire züllött ná­lunk a városi adminisztráció. De nem jellemezheti ennél fényesebben a mi állításaink iggzságát semmi sem. Mert bizonyos, hogy a bíróság­tól érkezett megkereséseket kiosz­tották valamelyik referensnek. Az is bizonyos, hogy ennek a kiosztás­nak nyoma van az előadói könyv­ben. Hát hogyan lehetséges az, hogy a polgármester nem jött rá erre a botrányos dolotia? Hiszen csak bele kellett nézni az előadói könyvbe és rögtön láthatta, hogy a bíróságnak 5 megkeresése fekszik több mint 3 hónapja elintézetlenül. Vagy talán nem tartott négy hó­nap óta hivatalvizsgálatot a polgár- mester ur ? Négy hónap alatt egyet­lenegyszer sem jutott eszébe, hogy ellenőrizze a tisztviselők munkássá­gát és megnézze legalább az elő­adói könyvüket ? De hát akkor mit csinált Reichard Salamon ? Mert ak­tákat — azt biztosan tudjuk — szin­tén nem intézett el* Valahányszor támadtunk Reichard Salamont, amiért nem dolgozott, mindig azt válaszolták nekünk, hogy a polgármesternek nem kell dolgoz­ni, annak egyedüli kötelossége a tisztviselői kar működésének az ellen­őrzése. Es irae most kiderül, hogy még ezt a kötelességét sem telje­sítette Reichard Salamon. De hát akkor mii csinált? Mert elvégre azt nem tekinthetjük munkálkodásnak, hogy napjában tízszer volt a főis- . . pánnál és 50-szer telefonált neki. Erre mi valószínűleg nem igen fo­gunk választ kaphatni. Azonban a bon zekvenciákat leszűrhetjük az esetből. Elképzelhetjük, hogy mennyire zü- lött viszonyok uralkodnak a város­házán, ha még, a bíróságnak ív, meg^^ kereséseit is válasz nélkül hagyják négy hónapig és válasz nélkül hagy­ják akkor, amikor a várost anyagi­lag érdekló ügyről van szó. Istenem meddig tarthat a munkátlanok eme gyülekezetében egy szegény ember kérvényének az elintézése. Ezen az állapoton segíteni kell. Meg kell tisztítani a várost a szel­lemileg rokkantak hadától és gon-, doskodui kell megfelelő tisztikarról. . Es gondoskodni kell erről elsősorban az uj polgármesternek, akiben meg van a kellő tudás, ambíció, erély arra, hogy megtisztítsa a tisztikart az oda nem való elemektől és pontos kötelességteljesitósre szorítsa őket. Elmondottuk mindezt, nem mintha támadni akarnék vele Reichard Sa- lemon személyét, éki ma már nem polgármestere a városnak, hanem- hsupán azért, hogy példával illusztrál - juk, mennyire rászorult ennek a vá- rornak a tisztikara az alapos tiszto­gatásra. — december 10. Pályázat az árvaszéki ülnöki áf­ásra. A Farkas Andor polgár- mesterré választásával megüresedett városi árvaszéki ülnöki állásra az alispán már kiirta a pályázatot dec. 29-iki határidővel. A pályázok is je- entkeznek már, eddig dr. Kellner Győző h. gazdasági tanácsos, dr Os- váth Dezső vármegyei tb. aljegyző, dr. Malárcsik György ügyvédjelölt és Nagy Andor pénzügyi segédfo­galmazó jelentkeztek komoly pályá­zókként. — Mi a magunk részéről dr. Kellner Győző megválasztá­sát látnék a legszívesebben, aki ed­digi munkásságával teljesen rászol­gált az előléptetésre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom