Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-13 / 55. szám

55. szám (2)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, julius 13.

uton-módon lehet őt csak lecsillapítani, ha — no igen ha — biztosítják neki, hogy Székely a legközelebbi tisztujitásnál újra polgár- mester lesz.

De miután ezt semmiesetre sem tudja senki sem biztosítani, legyetek elkészülve a legrettenetesebbre amit képzelni lehet. Felfüggesztik az autonómiátokat, kormánybiztost kaptok, sőt talán statáriumot is hirdetnek nálatok, mert a iőispán ur Öméltósága nagyon haragszik, szörnyen dühös.

*

A két hét előtti jégverés is szóba került a bizottságban. Rész letes jelentést tett az alispán is, a pénzügyigazgató is a jégkárról {úgy Lmellesleg jegyezzük meg, hogy sem Vajdácska, sem Luka nincs a kárt szenvedett községek között) és ennek kapcsán aztán hosszabb vita fejlődött ki, melynek során megállapítást nyert, hogy Hegyaljának a jégnél is, a peronoszporánál is nagyobb veszedelme az agrárkölcsön, mely minden elemi csapás nélkül tönkre juttatja a szőlősgazdákat.

A bizottság elhatározta, hogy felír a pénzügyminiszterhez a Hegyaljának nyújtandó segély érdekében, de a feliratban a fősulyt az agrárkölcsönök tarthatatlanságára, a kölcsön által okozott veszélyek megvilágítására helyezik, mert itt nem pillanatnyi, hanem állandó értékű segítség szükséges, hogy a hegyaljai szőlőbirtokosok megme neküljenek a végpusztulástól.

Történtek ezenkívül más politikai izü dolgok is a bizottságban, melyek élénk fényt vetnek a köz- igazgatásunk pártatlanságára) de ezzel lapunk más helyén foglalkozunk bővebben.

Az érdekes lefolyású gyűlésről egyébként az alábbiakban számolunk be részletesen:

Megnyitás

Néhány perccel 9 óra után nyitotta meg Meczner Gyula főispán a bizottság ülését a bizottsági tagok nem nagy érdeklődése mellett. Jelen voltak : Thuránszky László alispán-helyettes, Isépy Zoltán tb. főjegyző, Mizsák József dr., Mattyasovszky Kálmán aljegyzők, Spielenberg Béla tb. aljegyző, dr. Szirmay István t. főügyész, Somogyi Bertalan t. alügyész, Pintér István árv. elnök, dr. Löcherer Lőrincz t. főorvos, Révész György tvhat. állatorvos, Ei- seman Oszkár pénzügy igazgató Bereg szászy István tanfelügyelő Hönchs Dezső műszaki tanácsos referensek és a választott tagok közül: Lehocky Endre, Matolai Etele, Molnár Béla dr., Nagy Barna, Nemthy József, Sennyey Miklós báró és Széchenyi Ernő gróf.

Alispán jelentése

Először — mint rendesen — az alispán junius havi jelentése került tárgyalásra. A jelentés — melyet Isépy tb. főjegyző olvasott fel — először személyi ügyekkel (kinevezések, áthelyezések, szabadságolások, fegyelmi vizsgálatok stb.) foglalkozik és ezekről ad részletesen számot Majd kellő képet nyújt a vármegye elmúlt havi állapotáról. A jelentés egyébként bő kivonatban a következő :

Jégcsapás.

Jun. 27-én délután óriási vihar és jég indult elementáris erővel a tokaji, sárospataki és a sátoraljaújhelyi járások virágzó szőlőire és vetésére A szőlő és vetés mely az idén a legszebb reményekre jogosít rövid pár perc alatt tönkre ment. A kár a legtöbb helyen meghaladta az 50 százalékot és sok helyen elérte a 100 százalékot. A legtöbbet szenvedtek a jégesőtől a következő községek: Tokaj, Tárcái, Bodrogkeresztur, Bőd rogkisfalud, Szegi, Szegilong, Liszka, Vámosujfalu, Tolcsva, Bodrogolaszi, Sárospatak, Hercegkút, Károlyfalva, Végardó, Ujpatak, Bodroghalász, Sátoraljaújhely, Kistoronya, Cser nahó, Kisbári, Nagybári, Hosszuláz, Rudabányácska, Kásó, Szürnyeg, Imreg, Magyarsas, Céke, Csörgő, Borsi és Nagytoronya.

Habár a vármegye közönsége tett felterjesztésében előadta a szükséges segítségre vonatkozó javaslatait mind annak dacára kötelességének tartotta az alispán a maga részéről is a segélyre vonatkozólag az illetékes miniszternél előterjesztést tenni. Egyúttal felterjesztette a jég által okozott kárra vonatkozó részletes kimutatást is.

Mezőgazdaság.

Az aratás különben majdnem az egész vármegyében kezdődött. Általában jó termés ígérkezik sőt egyes helyeken, mint például a szirmai járásban a főszolgabíró jelentése szerint a vetések ez évben oly szépek, hogy minden várakozást felülmúlnak. A bodrogközi járásban a lóhere és lucerna vetésekben az aranka nagymértékben fellépett, de a tett hatósági intézkedés következtében jórészben már kiirtattak. Még na gyobb mértékben lépett fel az aranka a gálszécsi járásban, hol a lóherék csaknem teljesen elpusztultak, dacára, hogy az aranka irtást eddig nagy mérvben végzik.

Állategészségügy.

Az állategészégiigyi állapotok kielégítők. Ragadós állati betegségek junius hó folyamán csekély számban fordultak elő és pedig Tiszaka- rádon a lépfene szórványosan fellépett, fellépett továbbá Garany, Zemplén és Kisgézsényben, Vajdácskán léfenében szintén 1 elhullás történt. Ellenben megszűnt a lépfene Nagy- tárkány, Homonna,Laborcmező, Szop- kócz, Várjeszenő és Laborczbér községekben. Vitány, Vily, Hosszuláz, Királyhelmec, Butka, Homonna és Koskócz községekben sertés vész jelentkezett. Márk és Málcza községekben sertésorbáuc fordult elő. Lórüh- kór jelentkezett Oroszkányán. A juh- rühkór Alsókörlvélyesen megszűnt. Úgyszintén megszűnt Kistárkányban a baromfi kolera.

Közoktatásügy.

Az évzáró vizsgák az iskolákban befejeződtek. A bodrogközi főszolgabíró jelenti, hogy Bély községben kisdedóvó felállítása lenne szükséges.

Ügykezelés.

Az alispáni iktatóba beérkezett junius folyamán 2054 a közigazgatási bizottsági iktatóba 683, a központi választmányi iktatóba 7, az elnöki iktatóba 25 ügydarab vagyis elintézendő volt összesen 2769 ügydarab. A közigazgatási kiadóban a beérkezett darabok mind leiratjak kivéve a közgyűlési darabokat, melyek rövid idő alatt le lesznek írva. Az ügyek elintézése a rendes időben megtörtént, a késedelemből hiány nem származott.

Újból a jégverés

Az alispáni jelentés előterjesztése után a főispán felhívta a bizottság figyelmét arra a rettenetes pusztításra amelyet a jég a Hegyalján végzett és kijelentette, hogy szükséges nek látná, ha ebben a Hegyalját ért csapásban a bizottság is hallatná szavát. A bizottság mindig elöljárt a Hegyalja érdekében megindult valamennyi mozgalomban, forduljon hát ez ügyben is kérvényei a kormányhoz és kérjen a Hegyalja részére segélyt. A kormány — mint már az eddigi intézkedések is mutatják — a legnagyobb jóakarattal viseltetik a Hegyalja iránt, de a segélyezésre vonatkozólag még nincs végleges megállapodás Azonban nyugodt lehet mindenki, hogy sem a kormány, sem a képviselőház nem lesz szűkkeblű a Hegyaljával szemben. Ezután ösmertotte a törvényhatóság és alispán felterjesztéseit és indítványozta, hogy ugyanolyan értelemben Írjanak fel a pénzügyminiszterhez.

Az igazi veszedelem

Sennyey Miklós báró szintén hozzájárul a felterjesztéshez, de szükségesnek tartaná, ha a felterjesztésben rámutatna a bizottság az igazi veszedelemre, mely a hegyaljai szőlő birtokosokat a tönk szélére fogja juttatni. Ez a veszedelem az agrárkölcsön, melynek terheit normális körülmények közt sem bírják és különösen nem bírják most. amikor két évi teljes jövedelem veszett oda. Az agrárbank intézménye alapjában rósz, hatása káros. Helyesnek és egyedül célravezetőnek tartaná, ha állami tehermentesítés utján segítenének a szőlőbirtokosokon, mert különben menthetetlenül elpusztulnak. Ez pedig nemcsak helyi, de országos csapás volna.

Nagy Barna panaszolja, hogy az agrárkölcsönök hátralékait szigorúan hajtják be most is, a két évi súlyos veszteségek után. Eisemann pénzügyigazgató erre jelenti, hogy a hátrá- lékok behajtása általában fel van függesztve és csak a nagyon régi hátralékokat, — amelyekre nem kértek halasztást — hajtják be. Egyébként ő tudja legjobban, hogy menynyire nem bírják a szőlőbirtokosok az agrárkölosönnel járó terheket, mert már eddig is 3 szőlőt engedtek át az államnak az agrárkölcsönök fejében. Ha ez továbbra is igy tart — úgymond — akkor nemsokára az állam lesz az egyedüli szőlőbirtokos a Hegyalján.

Molnár Béla kivihetetlennek tartja, hogy tehermentesítés utján segítsenek a szőlőbirtokosokon. Teljesen elegendőnek tartja az agrárkölcsö- nöknek 25 évre való kamatmentes kitolását. — A bizottság ezek után egyhangúlag elfogadta a főispán javaslatát.

Aljegyzők.

33 kivételes nősülési engedély iránti kérelmet adtak be ebből 32-üt pártolókig terjesztettek a honvédelmi miniszterhez.

A rendőrkapitány Nagy Ferenc, Gyarmathy Béla és Küsztenbaum Lajos sátoraljaújhelyi kereskedőket aran- kás lucernamag árusításáért 20-20 korona pénzbüntetésre ítélte, de a büntető novella alkalmazásával a büntetés végrehajtását felfüggesztette. A kereskedőknek a rendőrkapitány ítélete ellen beadott felebbe- zéseit elutasította a közig, bizottság.

A belügyminiszter értesítette a vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a sátoraljaújhelyi anyakönyvi kerületbe a második helyettes anyakönyvvezetői állást nem szervezi, azonban tekintettel van a Németh Pál h. anyakönyvvezető betegsége alatt felszaporodott hátrálókra és ezért egy kisegítő munkaerőnek egy hónapra való alkalmazását engedélyezi. A bizottság a miniszteri intéz- vényt tudomásul vette és az abban foglaltak végrehajtásával az alispánt bízták meg.

Megvédett főkortes.

A t főügyész jelentette, hogy Emri G. Mihály és társai mikóházi lakosok feljelentést adtak be Genyő János mikóházai községi biró ellen a vármegye főispánjához. A feljeien tésben azt panaszolják, hogy 1) az iskolai vagyon tulajdonát képező földet törvénytelenül adták bérbe, mert a biró letagadta többek előtt a földek nagyságát és igy a jegyző vette azt bérbe potom áron ; 2) a község ingatlanára épített felülépitmény tulajdonosa 100 koronát kínált a községnek az ingatlanért, de a biró azt sem el nem fogadta, sem a képviselőtestületnek az egész vételi szándékról jelentést nem tett és 3) mert a biró a község tulajdonát képező mezei dűlő utakból egy részt el- szántatott.

"A főispán a feljelentést megvizsgálás céljából kiadta a járás főszol- gabirájának, aki a lefolytatott vizsgálat után mindennemű eljárást be" szüntetett a biró ellen. Az alispán — miután a tanúvallomások alapos gyanút szolgáltatnak arra, hogy egyes vádak igazak — a főszolgabíró vég- határozatának megváltoztatásával elrendelte a biró ellen a fegyelmit. Ez az ügy felebbezés folytán most a közig, bizottság elé került és Szirmay t. főügyész az alispáni véghatározat fenntartását javasolta.

A főispán azonban nem volt hajlandó elfogadni a t. főügyész véleményét és a legerősebben védelmébe vette a birót. Kijelentette, hogy ez csak egy hajsza és semmi egyéb, ezért pedig nem szabad dezavuálni a főszolgabírót. (Az alispánt azonban igen.) Hiába volt minden argumentum, végre is abba egyezett bele a főispán, hogy ez ügyben pótvizsgálatot rendeljenek el.

Ezzel az ügygyei egyébként külön cikkben foglalkozunk.

Kormánybiztost Újhelynek.

A t. főorvos jelenti, hogy a he- venyragályos betegek száma 150-ről 171-re emelkedett, hogy Ujhelyben vörhenyjárvány van és hogy Szacsur- ban egy ember kolera nostrasban elhalt.

Jelenti, hogy a város képviselőtestülete újból elódázta a csatornázás ügyét, dacára, hogy minden előkészület meg volt a csatornázási előmunkálatok megkezdésére. A költségek megvannak, a költségvetés készen van és annak a másolatát már be is szerezte. Nem állhat fenn tehát az a skrupulus, hogy sokba fog kerülni e munkálat, mert hiszen már minden készen van, ami a szükségletet mutatja. Az egész csatornázás 950000 koronába kerül, az évi fenntartás költsége 57000 korona és ennek fedezésére csak 3 százalékos pótadóemelós szükséges. A városnak tehát semmi különösebb megerőltetésbe nem kerülne a csatornázás létesítése és mégis idegenkedik tőle, halogatja azt.

Pedig ha valamikor szükség volt csatornázásra — Úgymond — akkor most van. Proszországban dühöng a kolera és tízezrével szedi áldozatait. Sőt már átcsapott a szomszédos Galíciába és Lembergben is pusztít. Szinte irtozat elgondolni, hogy mi történhetik, ha a kolera átcsap megyénkbe. Itt nincs most vesztegetni való idő. Rá kell szorítani a várost minden erővel, hogy csinálja meg a csatornázást. Véleménye szerint a leghelyesebb volna, ha a bizottság eltiltaná a mostani csatornákba törvénytelenül levezetett c’osetek használatát és elrendelnék, hogy a malomárok kitisztittassék és élővízzel láttassák el. hz az egyetlen módja annak, hogy a csatornázást sikkerrel keresztül lehessen erőszakolni.

Thuránszky főjegyző szintén szükségesnek tartja, hogy a csatornázás mielőbbi elkészítésére rákényszerit- sék a várost. Es ezt olyan módon véli elérhetőnek, ha a főorvos javaslatainak elfogadása mellett megfenyítené a bizottság a várost azzal, hogy ha záros határidő alatt el nem készíti a csatornázást, betiltják a vízvezeték vízhasználatát is.

Meczner Gyula főispán véleménye szerint a város az ilyen fenyegetéseket nem fogja komolyan venni. Itt csak radikális eszközökkel lehet már segíteni, annyira züllött viszonyok uralkodnak a képviselőtestületben. Ezért javasolja, hogy a bizottság szólítsa fel a városi képviselőtestületet a csatornázás legrövidebb időn belüli keresztülvitelére azzal a megjegyzéssel, hogy amennyiben a közigazgatási bizottság felhívásának nem letme a legren, idebb időn belül foganatja, kérni fogja a kormánytól a város autonómiájának a felfüggesztését es kormánybiztos kiküldését.

Államépitészet

Hönsch Dezső műszaki főtanácsos tette meg ezután előterjesztését. Az állami, törvényhatósági, községi és vicinális utak rendben vannak forgalmi akadály nem fordult elő.

Az „Eperjesi Lapok“ szerkesztőségének kérelmére felterjesztést intéz-