Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-24 / 102. szám

102. szám (8) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, december 24. len lesz. Ettől az időtől kezdve csakis mint régiség, vagy emlék jö­hetnek számba. Azok tehát, akiknek véletlenül ilyen ezerforintosok van­nak a fiókjukban, igen bölcsen te­szik, ha előszedik és beváltják. — Az ügyvédi vizsga meghosszabitá­8a. Minthogy a Székely-féle javaslat­ból pár hónap múlva törvény lesz, mindazok, akik a törvény életbelép­téig doktorátust nem szereznek, — csak két évvel később lehetnek ön­álló ügyvédek. A kik azt akarják, hogy az uj töryény reájuk ki ne hasson és igy két évet nyerjenek, forduljanak a Dr. Dobó jogi szemi­náriumhoz (Kolozsvár, Bolyai u. 3.) melynek segítségével hat hét alatt letehetnek egy szigorlatot. Ez annál is inkább is tanácsos, mert a beál­lott egyetemi rendszerváltozások kö­vetkeztében a szigorlatok anyaga aránytalanul megnagyobbodott. Az intézet kikölcsönzi tankönyveket he­lyettesítő, az összes szigorlati kér­déseket felölelő jegyzeteit, melyek, bői otthon előkészült jelölteket re­kapituláló kurzus során késziti elő. A „Jogi vizsgák letétele“ c. most megjelent könyvet díjmentesen meg­küldi. — A legtöbb fejfájásnak a mértéktelen evés és iyás követ­keztében elrontott gyomor az oko­zója. Mi sem természetesebb te­hát, minthogy a fejfájás megszűnt tetése végett uz emésztőszerveink­ből eltávolitsuk mindazt a káros anyagot, mely a rosszullétet okozza. »Mindazon esetekben — írja dr. Stiller, a nagyhírű budapesti orvos tanár — melyekben enyhe biztos és gyomrot kímélő sós has­hajtóra van szükségem, évek óta csaknem kizárólag a természetes Ferencz József keserüvizet ve­szem alkalmazásba.“ A kereskedésekben vagy gyógy- tárakban határozottan valódi Ferencz József - keserüvizet kell kérni, ahol pádig nem kap­ható, tessék direkt a Ferencz- József - keserűvízforrások szétkül- dési igazgatóságához Budapestre fordulni. M U SCH QNGrBUZ tÁSFÜ R P P ÍBBZÍÁS1 PHÖÍIira üdít-gyógyít Bakterium-mentes természetes ásványvíz. Vese és hólyagbajoknál, a veseme dence idült hurutjainál, hugykő- és fónyképződésnél, a lékgutak és a kiválasztó szervek hurutos bántál mainai kitűnő szernek bizonyult, az Ovosilag ajánlva. — Főlerakat. SZTOJKAI Lugos sós savanyuviz. rekedtség, köhögés és nátha ellen. Cukorbetegségnél speciális gyógyszer. Főraktár Sátoraljaújhelyben : Wilkovszky és Tóth cégnél IRODALOM. — A Modern Könyvtár karácsonyi kö­tetei. A GömöriJenő szerkesztésében megjelenő Modern Könyvtárnak egész kis könyvtára jelent meg a kará­csonyi könyvpiacon. Tizenhárom uj szám, tiz vaskos kötet, nmelyek mindegyike kiváló_ becsű, irodalmi értékkel teli mü. Ónálló nagy érté­kük, gazdag tartalmuk mellett e kö­tetek terjedelme is imponáló. A Könyvtár e karácsonyi kötetei újabb bizonyságot szolgáltatnak a Modern Könyvtár nagy kullurterjesztő hiva­tásáról. hézagpótló munkájáról a magyar irodalomban, amely iroda­lomnak a Könyvtár immár egyik jelentős tényezőjévé vált. A kará­csonyi számok a következők : 11 —12. Garvay Andor : Becstelen. (A Nem­zeti Színház műsorából.) Második kiadás. 13. Biró Lajos: Kis drámák. 14. Carducci költeményei. Zoltán Vilmos fordítása. 15. Hildebrand: A forma problémája a képzőművészet­ben. Wilde János fordítása. 16—17. Nagyapó: Mesék unokáimnak. 18. H. Szederkényi Anna : A kőfalon luk (Dráma.) 19—20. Cholnoky Vik- tok: Beszélgetések. 21. Maeterlinck: Szent Antal csodája. Cholnoki Vik­tor fordítása. 22. Schnitzler: Mici grófnő. Götnöri Jenő fordítása. 23. Révész Bé a : A völgyben. (Novel­lák.) 24—25. Ibsen: Rosruersholm (A Modern Könyvtár „Teljes Ma­gyar Ibsen“ sorozatának első kötete.) Balogh Vilma fordítása. Január hó­ban jelenik meg a Könyvtár szen­zációs kottakötete: Reinitz Béla da’ai Ady Endre Verseire. (Újabb dalsorozat.) Mindegyik füzet elé élot- rajz és magyarázó előszó kerül, a melyet többnyire a szerkesztő ir. A Könyvtár kötetei minden könyves­boltban és dohánytőzsdében, továbbá a vasúd pályaudvarokon is kapha­tok. Egy-egy kötet ára: 40 fillér. — „Háztartás“ — a háztartásban. Tizenhét év alatt bebizonyosodott, hogy a „Háztartás“, amely Urainé Hentaller Lilly kitűnő szerkesztésé­ben jelenik meg, szinte nélkülözhe tétlen támogatója és tanácsadója a magyar háziasszonynak. A „Háztar­tásiban minden van arai a magyar háziasszonyt érdekli. Harmincöt ro­vata kizárólag a házzal, konyhával, éléskamrával, gazdasággal, kerttel, baromfiudvarral stb. Hasznos és fö­lötte tanulságos cikkeit szakemberek Írják. A lapban van divat, kézi­munka, gyermeknovelési rovat is, továbbá novella, regény, vers. A „Háztartás“ egyedül áll a maga ne­mében. Erről bárki meggyőződhetik, aki a szerkesztőségtől (Budapest, VII.. Aréna ut 68 ) matatványszámot kér. Előfizetési árai: egész évre 12 K, félévre 6 K, negyedévre 3 K. Allamhivatalnokok, lelkészek, tanítók jegyzők olcsóbban kapják. — Mikszáth Kálmán kiadatlan mun­káiból közöl egyet mutatóba Sebők Zsigmond és Benedek Elek képes gyerrneklapja, a „Jó Pajtás“ leg­újabb, december 18 iki számában. Ugyanebbe a szárúba nagyhatású verset ir Ábrányi Emi! és Vórtesy Gyu!a, Sebők Zsigmond folytatja Dörmögő Dömötör kalandjait a fog­orvosnál, ugyancsak ő mond a ba- bakiállitásriT kedveshangu beszámo­lót, melyhez szép képek is vannak. A »Jó Pajtás« előfizetése ára: ne­gyedévre 2 K 50 f., félévre 5 K., egész évre 10 K. Az előfizetési pén­zek a kiadóhivatalba küldendők, Franklin-Társulat, ^Budapest, IV., Egyetem-utca 4. — A „Vasárnapi Újság“ karácsonyi számával együtt kapják az előfize­tők a karácsonyi albumot, mely fé­nyes pompájú kiállításban, legjele­sebb iróiuk egész sorának szépiro­dalmi munkáival, művészi illusztrá­ciók nagy gazdaságával és négy gyönyörű szines képmelléklettel je­lent meg. Ezt az albumot megkap­ják az újévkor belépő uj előfizetők is. A rendes karácsonyi szám is a szokottnál gazdagabb tartalomma jelent meg. Cimképül Luini elragadó Madonna kópét, a Szépművészeti Muzeum együk díszét közli: ezenkí­vül képeiben bemutatja Názerethet, a külömböző fenyő fajtákat, a szín­házak újdonságait: az Elektrát és a Szent ligetet (Alaxander Bernáth cikkével), fényképet Pásztor Árpád világkörüli útjáról, a fiatal Pallavi- cini György őrgróf és jegyese, An- drásy Boris grófnő arcképét stb. Kü­lön említést érdemelnek a pompás divatképek és egy szép képes köz­lemény a női kalap múltjáról. Szép- irodalmi olvasmányok : Endrődi Sán­dor és Szávay Gyula versei, Len­gyel Menyhért novellája, Móricz Zsigmond és az olasz Neera regé­nye. Egyéb közlemények : a párisi tárlaton kiállított Kossuth-szobor, Neogrády Antal bájos rajza, tárca­cikk a hétről s a rendes^ heti rova­tok: Irodalom és művészet, sakkjá­ték stb. A „Vasárnapi újság“ elő­fizetési ára negyedévre 4 korona, a „Világkrónikával“ együtt 4 kor. 80 fül. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában Budapest IV. kér., Egyetem utca 4. Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“ a legolcsóbb újság a magyar nép szá­mára, félévre 2 kor. 40 fül. TANÜQY. Karczolatok a tanítóegyesület közgyűléséről. Volt öröm aminap az isko ás gye­rekek közt egész nemes Zemplén vármegyében. Még pedig nem kic i. Es azt is hozzátehetjük, hogy mél- tá!. A tanító bácsik ugyanis (no meg itt-ott a nénik is) elmentek ha­zulról, tehát „nem volt iskola“. Egy rövid téli napra lerázták magukról a tanítók az iskola porát és elmentek világot látni, Ujhelybe, ebbe ami világvárosunkba jöttek meghányni- vetni a tanítói élet sorát. Elmondó gatni egymásnak az élet jajait, ^ba­jait. A mezőiaborci kollega ilyenkor tucUko'ja meg a tiszalucitól, hogy hát délen is olyan rossz-e a világ, mint idefetm északon. Olyan biz a. Nem hiába mondják, hogy az egész világ egy város, illetve egy falu, No de az otthon maradt nebulók se hinnék, hogy a tanító bácsi még messze idegenben is gondol rajok Gondol ám. Mert ilyenkor is azon töri a fejét a tanitósereg, hogy ho­gyan is lehetne a gyerekek buksi fej t m ntül több tudással, a szivét mentül szebb érzésekkel tömni tele. Es úgy eltanakodik rajta naphosszat. A maga személyes gondjait, bajait csak úgy mellékesen hozza sz • nyegre. A főhelyen mindig a neve­lés ügye áll. Nem vagytok hát el hagyatva gyerekek, ha ninc3 is ott­hon a tanító bácsi. Még Ujhely vi­lágvárosában is van gondja rátok. De mondjuk tán el sz'p egymás­utánban, hogy mi is volt soron ebben a tanitógyülésben. Az első volt a Himnusz. Ahol egy csomó tanító ember összekerül, ott mindig is ez az első. Fohászkodás az Istenhez a haza javáért. Mert ezért küzd a tanilő uuos uutalan. A haza java az ő küzdelmeinek az al­fája meg az ómegája. Sok tanító a haza, a nép bajainak, a gyógyítása közben feledi a maga bajait is, A nagy baj igy nyomja el a kisebbet. (Tehát még az elnyomás is hasznos olykor, hiába lázadozunk úgy elle­ne,) A jó tanító szivének minden érzelme a haza javán csüng. S ami az embernek a szivében, az csordul ki a szive mélyéből az ajakán is. Száz nemes, érces férfihang zenditi rá az „Isten áldd meg a magyart.“ S ez a dal egész másként hallatszik itt, más gyülekezetekben. Színesebb, melegebb, szívhez szólóbb, gyönyö- rüebb, bizóbb, magyarabb. S amikor elzengi a száz torok, hogy „raeg- biinhödte már e nép a múltat s jö­vendőt“, ez a dal bizonyosan elhat a mennyek országába, ott is egye­nese i a magyarok nagy Istenének szentségei fülébe. Vagy ez se hatna el ? De hiszen hi be való volna már akkor minden fohásza ennek a sár­tengerbe burkolt világnak. Ahogy a Himnusz akkordjai elü’- nek Hodossy Béla egyesületi el­nök áll fel szólásra. Azon kezdi, hogy ezúttal nem mondja el a szokásos megnyitó beszédet. Nem, mert neki most nem is annyira elmondani, mint inkább lemondani valója van. Ő már eleget fáradt az egyesület élén, hadd jöjjön egy újabb, frissebb erő, aki többet tehet az egyesületért mint amennyi ő tőle telik. Neki az az elve, hogy csak az vállaljon va­lamely tisztséget, aki annak betölté­sére teljesen képesnek érzi magát is aki ezt a tisztséget ideálisan be és tölti. Biz ezek szép szavak. Olyan szépek és helyesek, hogy méltán képezhetik tárgyát egy megnyitó beszédnek. Es az elnök tényleg addig-addig szőtte azt a témát, hogy o ezúttal a világért sem mondana elnöki megnyitó t, hogy igazán tar­talmas kis megnyit kerekedett be­lőle, Nem volt ennek más hibája, csak az hogy a tartalom nem volt nagyon találó. Aza , hogy sok em- emberre talán az lehetett, csak őrá magára nem. Ő ugyanis emberül igyekezett megfelelni feladatának. Vezetése alatt az egyesület szorgal­masan elég eredménnyel működött. Egyre jobban fellendült a tevékeny sége. S ha tagadhatatlanul van is ez országban több megyei egyesület, mely a mienknél nagyobb eredmé­nyeket tud felmutatni, mégis nagyon meg lehetnének elégedve, ha mind­egyik legalább ily eredménnyel mű­ködnék, mint a mienk. Kisebb gyar­lóságoktól a legkülönb ember sem mentes. De aki az ügy érdekében tett jó akaró figyelmeztetéseket olyan szivosen veszi, mint a lelépni kívánó elnök ós aki, bár mások nem gáncsolják is tevékenységét, maga érzi, sőt nyíltan vallja is, hogy má­sok esetleg többet tudnának az ő helyzetében elérni és ennek legme- szebb menő következéseit is kész magára nézve levonni, az minden­képen megérdemli a bizalmat és azt, hogy a többiek ólén álljon. A meg nem nyitó elnöki megnyitó beszédre bizonyosan özönével jött volna a tiltakozás, ha Beregssászy István kir, tanfelügyelő, a zeraplén- megyei tanítóság nagyrabecsült ve­zére, szokott tapintatos modorában elejét nem veszi ennek azzal, hogy az egész tanítóság helyett ő adta meg a méltó választ az elnök sza­vaira. Elösmeri, hogy nagy munka hárul rá rendes hivatása körében, de mert elnöki működése panaszra okot nem ad s mert uj elnök személyé­nek a megválasztása is hosszabb megfontolást ós mérlegelést igényelne kéri, hogy a jövő közgyűlésig ve­zesse tovább az egyesület ügyeit. A kérelem hatásos volt és e közvetítés megmentett bériünkét attól a bajtól, hogy fej nélkül maradjunk. Már t. i. az egyesületi élet tekintetében, mert máskülomben mindenki vissza is hozhatta a gyűlésről a fejét, aki odavitte. (Folyt, köv, A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom