Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-31 / 69. szám
69. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, augusztus 31. volt a lajstromot azonnal bemutatni a bizottságnak. Ezért többed magammal kérvényt adtunk be a polgármesterhez, hogy miután itt nagyfokú szabálytalanságról van szó, legyen szives Csoltkó- tól utólag bekivánni a lajstromot s feleletre vonni, hogy kiknek adta a kukuricát. A polgármester ezt kötelességsze- liileg megtette s aztán végzésben értesített, hogy miután Csoltkó a kiosztási lajstromot bemutatta, ellene a további eljárást beszünteti. Erre újra elmentem az irattárba, megnéztem az aktákat s ott láttam, hogy Csoltkó tényleg bemutatta a kiosztás alkalmával annak idején készült s eddig bizonyára saját iratai közt őrzött jegyzékét, amely szerint a szegények számára küldött kukuricá- ból a legtöbbet Meczner Gyula és Székely Elek vittek el. En aztán ezt megírtam az újságban. Mikor pedig a „Zemplén“ avval védekezett, hogy a főispán csak jót tett a várossal, mert mire a kuku- rica megérkezett, annyira lement az ára, hogy a város ráfizetett volna, s ettől akarta Székely és Meczner a várost megmenteni úgy, hogy a kukorica nagy részét átvette, akkor meghozattam a hivatalos börzei árjegyzést 1905. április végéről s abból láttam, hogy akkor a kukurica ára ló korona körül ingadozott. Itt pedig az urak 12 koronáért vették a kukuricát, amelyről Fuchs Jenő elmondta, hogy a legkitűnőbb vetni való kukurica volt. Ezt is megírtam. így, hivatalos akták alapján Írtam meg az egész dolog történetét. Ha akár egy, akár két évvel ezelőtt tudtam volna meg ezt a kukurica dolgot, határozottan kijelentem, hogy ezt nyomban megmondtam volna a főispán urnák s úgy tőle, mint Székely Elektől elhúzódtam volna s velük az érintkezést abbahagytam volna. Mert az ilyen do'- got csúnyábbnak találom, mint ha valaki milliós panamákat csinál s a kik ilyenre képesek, azoknak a tár saságára nincs okom vágyni. Es valóban szerencséje a főispán urnák, hogy nem tudtam és hogy ez a dolog csak most pattant ki. Mert higyje el a Zempléni Újság, hogy ha Andrássy Gyula belügyminis térségé alatt sül ki ez a kukurica história, akkor Meczner Gyula tiz percig nem maradt volna tovább Zemplénvát- megye főispánja \ Khuennál azonban, ugylátszik, csak megerősítette Meczner Gyula állását ez a botrány. Neki ilyen emberek kellenek. Hogy pedig mi a külömbség a Székely Elek és Meczner Gyula ku- kuricája és a Kincsesy által vett 1 métermázsa meg a Fuchs Jenő által vett 8 métermázsa közt, remélem, Holló Andor van olyan értelmes és a viszonyokat annyira ismerő ember, hogy ezt nem kell neki magyarázni. Ennyi a válaszom a Z. U. kérdésére. Ha tetszik, szolgálok további felvilágosítással is. Búza Barna. Templomszentelés, Nagy ünnepe lesz szeptember 8 án az újhelyi katholikus egyháznak. Ekkor fogja felszentelni Fischer- Colbrie Ágoston kassai püspök a kibővített és átalakított uj plébánia-templomot. A templom — Bényey István újhelyi építész műve — immár teljesen készen várja a felavatás ünnepét. Még egyszer olyan nagy lett, mint eddig volt, kibővült egy hatalmas, széles kereszthajó' val s egész belseje előnyös átalakításon ment át. Úgy impozáns külseje, mint belső szépsége által bizonyára első dísze lesz városunknak. A templomnak ilyen díszes restaurálása első sorban s mondhatni, kizárólag Bessenyey István apát plébános apostoli buzgalmának, lelkesedésének és áldozatkészségének érdeme. Ö gyűjtötte össze nagy fáradtsággal és csudálatos kitartással a szükséges pénzt, ő adott ahhoz — a kegyur és a kormány után — a legtöbbet s ő dolgozott lankadatlanul, hogy a templom ilyen impozánsul sikerüljön. S a munkát most se fogja abbahagyni. A templom már elég tágas és diszes, de most következik a homlokzatnak s a toronynak megfelelő restaurálása s a templom nagyon dísztelen és méltatlan környékének rendezése. Bízunk Bessenyey István erélyé- ben és buzgalmában, hogy a következő évek alatt ezt is meg fogja oldani, úgy, hogy a szép templom nem csak a hívek ájta- tosságának tágas hajléka, de a város szépségének is egyik első tényezője lesz. Ebben a munkában a város egész közönsége, te lekezeti különbség nélkül, teljes odaadással fogja a nemeslelku, buzgó plébánost támogatni. Ezekről a tervekről s a templom mostani átalakításáról egük közeli számunkban bővebben írunk, most a szentelési ünnep programmját közöljük a következőkben : Az ünnepség programmja. Szeptember 8-án reggel 7 órakor a harangok zúgása jelzi a Eelszenteles megkezdését. A papi körmenet a felszentelő püspök vezetésével bűnbánati zsoltárokat énekelve háromszor körüljárja a templomot, majd bevonul a templomba, melynek ajtai az egész felszentelési aktus alatt zárva maradnak. A felszentelés során egyedül az egyháztanács tagjai és azon hölgyek lehetnek jelen a templomban, kik nemes fáradtsággal eszközölték a gyűjtést s kiket ugyanezért a plébániai hivatal helépőjegy- gyel tisztelt meg. Fél 11 órakor a felszentelési szertartás véget ér, a várakozó érdeklődők közül 2—8 ezer bebocsájtatást nyer a templomba, hogy a felszentelő püspök első prédikációját meghallgassák és a fényes püspöki szentmisében, mely a róm. kath. énekkar és műkedvelő helybeli hölgyek részvételével folyik majd le, résztvehessenek. A városi közönség a plébániával szemben lévő főkapun nyer bebocsájtatást, a vidékről ide zarándokolt hívek számára pedig a torony alatti főkapu lesz megnyitva. Ha az egybegyűlteknek egy részét nem volna képes befogadni a templom, közvetlenül a püspöki mise után egy részükre egy másik ünnepi szentmise tartatik. Ez alatt a püspök visszavonul a blébániára, ott Matolai Etele világi elnök vezetésével az egyháztanács tisztelgését s az ebből az alkalomból jelentkező tisztelgőket fogadja, Délután 1 órakora püspök tiszteletére a vármegyeházán 160 teritékü bankettet ad a hitközség, a meghívók már széjjel is küldettek. A hivatalos szónoklatok sorát a püspök nyitja meg, majd a plébános, a kegyurnő képviselője, az egvháztanács világi elnöke, a főesperes és az építkezési bizottság elnöke adnak hálájuknak kifejezést. Szükebkörü estebédet a kegyurnő: gróf Wallisz Gyuláné képviseletében Ambrózy Nándor ad. S este 8 órakor a felszentelési ünnepségen részt- vett egyházi férfiak kikisérik a püspököt a nagy állomásra, ahonnan a fél 9 órai vonattal visszautazik a püspöki székhelyre. A nagy perben a hivatalos tanúvallomásokat adjuk ezúttal közre, melyekből most már világos, hogy Székely marad alul Egyik utóbbi számunkban már nagyjában beszámoltunk a Székely Miklóssy per legutóbbi tárgyalásáról, — most azonban alkalmunk van a kihallgatott tanuk jegyzőkönyvbe foglalt vallomásának hiteles szövegét közre adni. Alábbiakban közöljük szórul- szóra a vallomásokat és ezekből már most is hü képet alkothat mindenki az ügy miben állásáról. Különösen nagyfontossággal bir a Némethy Bertalan vallomása, melyből tisztán kiviláglik, hogy Székely Elek nem az árlejtési feltételeknek és a képviselőtestület határozatának megielelőleg kötötte meg Schweigerral a bérleti szerződést. Egyébként beszéljenek maguk a tanúvallomások : Némethy Bertalan. 1907. óv novemberében a pénzügyi bizottságnak voltam tagja. Ezen időben kellett elkészíteni Sátoraljaújhely r. t. város piaci helypénz- szedés jogára vonatkozó, akkor lejáróban lévő és újból megkötendő szerződést és ez okból a referensnél érdeklődtem. Megnéztem az 1902. évi árlejtósi hirdetményt, az arra vonatkozó versenytárgyalási feltételeket, valamint a képviselőtestület tárgyalási jkvét és a versenytárgyalás eredményekép létrejött bérleti szerződést. Ez alkalommal arról győződtem meg, hogy a versenytárgyalási feltételek egyes tételei alacsonyabb összegben lettek felvéve, mint a minő összegek szedéséhez a városnak erre vonatkozó miniszteri rendelet értelmében joga lett volna. Összehasonlítottam a kötött szerződős tartalmával és úgy találtam, hogy a szerződésben összesen hát tétel kétszer oly magas, összegben lettek felvéve, mint az a versenytárgyalási feltételekben meg lett állapítva. A hat tételből négy tetei az emelés által oly magassá vált, mint azt a törvényes intézkedések megengedték és pedig azok, melyek pótlólag lettek a közjegyzői okiratba felvéve, magasabbak annál is, mint a minőt a törvényes intézkedések megengednek. Az eredeti tárgyalási feltételeket láttam, a mely a képviselőtestület számmal ellátott jóváhagyó határozatával el volt látva, és amelyet az összes árverelők aláírtak, a hitelesítést pedig Pataky Miklós városi főjegyző irta alá. Sohweiger Ignác fiának, Márkusznak az Írását jól ismerem, és határozottan felismertem azt, hogy az eredeti versenytárgyalási feltételeket ő irta le. Arra emlékszem hogy a versenytárgyalási feltételekbe be volt Írva az, hogy a helybeli ku- fárok, kufárnők és az iparosok hely- pénzt nem fizetnek s ez a közjegyzői okiratba foglalva nem lett. Azt tudom, hogy a közjegyzői okiratot Székely Elek polgármester és Schweiger Ignác írtak alá. Én azon időben képviselőtestületi tag nem voltam; azt nem tudom, hogy a képviselő- testület azt a határozatot hozta-e vagy sem, mely a versenytárgyalási feltételekben meg lett állapítva. A versenytárgyalási feltételekben hat tétel a következőkben tér el a közjegyzői okiratba foglalt tételekről ; A versenytárgyalási feltételekben 4. lap 8. tétel alatt hajtott kis marhák után csak egy fillér kövezeli vámot állapított, meg a város. A közjegyzői szerződés kiadmányának 6. oldalán c) pont alatt ez 2 fillérben szerepel; a feltételek 9 ik lapján XX. p. i. t. a. minden terhelt négy kerekű szekér után a piaci helypénz 20 fillérben volt megjelölve, a szerződés 17. lapján 19 p. alatt ezen dij 40 fillérben szerepel ; a feltételek 9. lapján 9., 10., 11. és 12. tétel alatt a sátorok után szedhető piaci helypénz 10., 20., 30. és 40 fillérben kinaltatott az arvere- lőknek és a szerződés 17. lapján 9. h), i), j), k), pontok alatt a tételek 20, 40, 60 és 80 fillérben szerepelnek. A bíróság megállapítja, hogy a számadatoknál tanú feljegyzéseit tekintette meg. — (Tanú esküt tett.) Pataky Miklós. Én csak azt tudom, hogy Sátoraljaújhely r. t. város és Schweiger Ignác között helypónzszedés jogára megkötött közjegyzői okiratban egy pótlás volt, mely az okiratban eredetileg foglaltaktól eliérőleg két díjtételt felemelt és az magasabb volt annál, mint a minő a versenytárgyalási feltételekbe lett felvéve. A közjegyzői okiratot Székely Elek és Schweiger Ignác Írták alá. Azt nem tudom, hogy a versenytárgyalási feltételeket ki készítette, úgy gondolom, hogy a pénzügyi bizottság. Székely Elek elleni fegyelmi eljárás folyamán a vármegyei főjegyző lett megbízva annak kiderítésével, ki készítette a versenytárgyalási feltételeket s ki volt az ügy előadója. A darab-kiosztási könyvekből megállapítható nem volt, mert az ügy egy előadói jegyzékben sem fordult elő. Nekem arról nincs tudomásom, hogy az említett feltételeket Schweiger Márkusz irta, erről csupán a fegyelmi eljárás során értesültem. En Schweiger Márkusznak leírás végett nem adtam az árverési feltételeket, vele azokat össze nem olvastam, erre határozottan emlékszem. (Tanú esküt tett.) Kiss Ödön, 1902-ben én mint városi tiszti főügyész lettem megbízva azzal, hogy a piaci helypénz szerződést megkössem azzal, aki azt a versenytárgyalási feltételek alapján meg fogja kapni. Akkor nekem el kellett utaznom, én Andorkó János városi Írnokot utasítottam, hogy aként foglalja írásba az árverési versenytárgyalási feltételeket és készítse el az erre Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt. az „ELITE*‘ fényképészeti és festészeti műterem. Olcsó árakt Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kivitel
