Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-08-31 / 69. szám

69. szám (2) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, augusztus 31. volt a lajstromot azonnal bemutatni a bizottságnak. Ezért többed magammal kérvényt adtunk be a polgármesterhez, hogy miután itt nagyfokú szabálytalanság­ról van szó, legyen szives Csoltkó- tól utólag bekivánni a lajstromot s feleletre vonni, hogy kiknek adta a kukuricát. A polgármester ezt kötelességsze- liileg megtette s aztán végzésben értesített, hogy miután Csoltkó a ki­osztási lajstromot bemutatta, ellene a további eljárást beszünteti. Erre újra elmentem az irattárba, megnéz­tem az aktákat s ott láttam, hogy Csoltkó tényleg bemutatta a kiosz­tás alkalmával annak idején készült s eddig bizonyára saját iratai közt őrzött jegyzékét, amely szerint a szegények számára küldött kukuricá- ból a legtöbbet Meczner Gyula és Székely Elek vittek el. En aztán ezt megírtam az újság­ban. Mikor pedig a „Zemplén“ avval védekezett, hogy a főispán csak jót tett a várossal, mert mire a kuku- rica megérkezett, annyira lement az ára, hogy a város ráfizetett volna, s ettől akarta Székely és Meczner a várost megmenteni úgy, hogy a kukorica nagy részét átvette, akkor meghozattam a hivatalos börzei ár­jegyzést 1905. április végéről s abból láttam, hogy akkor a kukurica ára ló korona körül ingadozott. Itt pedig az urak 12 koronáért vették a kuku­ricát, amelyről Fuchs Jenő elmondta, hogy a legkitűnőbb vetni való ku­kurica volt. Ezt is megírtam. így, hivatalos akták alapján Írtam meg az egész dolog történetét. Ha akár egy, akár két évvel eze­lőtt tudtam volna meg ezt a kuku­rica dolgot, határozottan kijelentem, hogy ezt nyomban megmondtam volna a főispán urnák s úgy tőle, mint Székely Elektől elhúzódtam volna s velük az érintkezést abba­hagytam volna. Mert az ilyen do'- got csúnyábbnak találom, mint ha valaki milliós panamákat csinál s a kik ilyenre képesek, azoknak a tár saságára nincs okom vágyni. Es valóban szerencséje a főispán urnák, hogy nem tudtam és hogy ez a dolog csak most pattant ki. Mert higyje el a Zempléni Újság, hogy ha Andrássy Gyula belügyminis térségé alatt sül ki ez a kukurica his­tória, akkor Meczner Gyula tiz percig nem maradt volna tovább Zemplénvát- megye főispánja \ Khuennál azonban, ugylátszik, csak megerősítette Mecz­ner Gyula állását ez a botrány. Neki ilyen emberek kellenek. Hogy pedig mi a külömbség a Székely Elek és Meczner Gyula ku- kuricája és a Kincsesy által vett 1 métermázsa meg a Fuchs Jenő ál­tal vett 8 métermázsa közt, remé­lem, Holló Andor van olyan értel­mes és a viszonyokat annyira ismerő ember, hogy ezt nem kell neki ma­gyarázni. Ennyi a válaszom a Z. U. kérdé­sére. Ha tetszik, szolgálok további felvilágosítással is. Búza Barna. Templomszentelés, Nagy ünnepe lesz szeptember 8 án az újhelyi katholikus egy­háznak. Ekkor fogja felszentelni Fischer- Colbrie Ágoston kassai püspök a kibővített és átalakított uj plébánia-templomot. A templom — Bényey István újhelyi építész műve — immár teljesen készen várja a felavatás ünnepét. Még egyszer olyan nagy lett, mint eddig volt, kibővült egy hatalmas, széles kereszthajó' val s egész belseje előnyös át­alakításon ment át. Úgy impo­záns külseje, mint belső szépsége által bizonyára első dísze lesz városunknak. A templomnak ilyen díszes res­taurálása első sorban s mondhatni, kizárólag Bessenyey István apát plébános apostoli buzgalmának, lelkesedésének és áldozatkészsé­gének érdeme. Ö gyűjtötte össze nagy fáradtsággal és csudálatos kitartással a szükséges pénzt, ő adott ahhoz — a kegyur és a kormány után — a legtöbbet s ő dolgozott lankadatlanul, hogy a templom ilyen impozánsul si­kerüljön. S a munkát most se fogja ab­bahagyni. A templom már elég tágas és diszes, de most követ­kezik a homlokzatnak s a torony­nak megfelelő restaurálása s a templom nagyon dísztelen és méltatlan környékének rendezése. Bízunk Bessenyey István erélyé- ben és buzgalmában, hogy a kö­vetkező évek alatt ezt is meg fogja oldani, úgy, hogy a szép templom nem csak a hívek ájta- tosságának tágas hajléka, de a város szépségének is egyik első tényezője lesz. Ebben a munká­ban a város egész közönsége, te lekezeti különbség nélkül, teljes odaadással fogja a nemeslelku, buzgó plébánost támogatni. Ezekről a tervekről s a templom mostani átalakításáról egük közeli számunkban bővebben írunk, most a szentelési ünnep programmját közöljük a következőkben : Az ünnepség programmja. Szeptember 8-án reggel 7 órakor a harangok zúgása jelzi a Eelszenteles megkezdését. A papi körmenet a felszentelő püspök vezetésével bűn­bánati zsoltárokat énekelve három­szor körüljárja a templomot, majd bevonul a templomba, melynek ajtai az egész felszentelési aktus alatt zárva maradnak. A felszentelés so­rán egyedül az egyháztanács tagjai és azon hölgyek lehetnek jelen a templomban, kik nemes fáradtsággal eszközölték a gyűjtést s kiket ugyan­ezért a plébániai hivatal helépőjegy- gyel tisztelt meg. Fél 11 órakor a felszentelési szertartás véget ér, a várakozó érdeklődők közül 2—8 ezer bebocsájtatást nyer a templomba, hogy a felszentelő püspök első pré­dikációját meghallgassák és a fényes püspöki szentmisében, mely a róm. kath. énekkar és műkedvelő helybeli hölgyek részvételével folyik majd le, résztvehessenek. A városi közönség a plébániával szemben lévő főkapun nyer bebocsájtatást, a vidékről ide zarándokolt hívek számára pedig a torony alatti főkapu lesz megnyitva. Ha az egybegyűlteknek egy részét nem volna képes befogadni a tem­plom, közvetlenül a püspöki mise után egy részükre egy másik ünnepi szentmise tartatik. Ez alatt a püs­pök visszavonul a blébániára, ott Matolai Etele világi elnök vezetésé­vel az egyháztanács tisztelgését s az ebből az alkalomból jelentkező tisz­telgőket fogadja, Délután 1 órakora püspök tiszteletére a vármegyeházán 160 teritékü bankettet ad a hitköz­ség, a meghívók már széjjel is kül­dettek. A hivatalos szónoklatok so­rát a püspök nyitja meg, majd a plébános, a kegyurnő képviselője, az egvháztanács világi elnöke, a főes­peres és az építkezési bizottság el­nöke adnak hálájuknak kifejezést. Szükebkörü estebédet a kegyurnő: gróf Wallisz Gyuláné képviseletében Ambrózy Nándor ad. S este 8 óra­kor a felszentelési ünnepségen részt- vett egyházi férfiak kikisérik a püs­pököt a nagy állomásra, ahonnan a fél 9 órai vonattal visszautazik a püspöki székhelyre. A nagy perben a hivatalos tanúvallo­másokat adjuk ezúttal közre, melyekből most már világos, hogy Székely marad alul Egyik utóbbi számunkban már nagyjában beszámoltunk a Székely Miklóssy per legutóbbi tárgya­lásáról, — most azonban alkal­munk van a kihallgatott tanuk jegyzőkönyvbe foglalt vallomásá­nak hiteles szövegét közre adni. Alábbiakban közöljük szórul- szóra a vallomásokat és ezekből már most is hü képet alkothat mindenki az ügy miben állásáról. Különösen nagyfontossággal bir a Némethy Bertalan vallomása, melyből tisztán kiviláglik, hogy Székely Elek nem az árlejtési fel­tételeknek és a képviselőtestület határozatának megielelőleg kö­tötte meg Schweigerral a bérleti szerződést. Egyébként beszéljenek maguk a tanúvallomások : Némethy Bertalan. 1907. óv novemberében a pénz­ügyi bizottságnak voltam tagja. Ezen időben kellett elkészíteni Sátoralja­újhely r. t. város piaci helypénz- szedés jogára vonatkozó, akkor le­járóban lévő és újból megkötendő szerződést és ez okból a referensnél érdeklődtem. Megnéztem az 1902. évi árlejtósi hirdetményt, az arra vonat­kozó versenytárgyalási feltételeket, valamint a képviselőtestület tárgya­lási jkvét és a versenytárgyalás eredményekép létrejött bérleti szer­ződést. Ez alkalommal arról győződ­tem meg, hogy a versenytárgyalási feltételek egyes tételei alacsonyabb összegben lettek felvéve, mint a minő összegek szedéséhez a városnak erre vonatkozó miniszteri rendelet értel­mében joga lett volna. Összehason­lítottam a kötött szerződős tartalmá­val és úgy találtam, hogy a szerződés­ben összesen hát tétel kétszer oly magas, összegben lettek felvéve, mint az a versenytárgyalási feltételekben meg lett állapítva. A hat tételből négy tetei az emelés által oly magassá vált, mint azt a törvényes intézkedések megenged­ték és pedig azok, melyek pótlólag lettek a közjegyzői okiratba felvéve, magasabbak annál is, mint a minőt a törvényes intézkedések megengednek. Az eredeti tárgyalási feltételeket láttam, a mely a képviselőtestület számmal ellátott jóváhagyó határo­zatával el volt látva, és amelyet az összes árverelők aláírtak, a hitelesí­tést pedig Pataky Miklós városi fő­jegyző irta alá. Sohweiger Ignác fiá­nak, Márkusznak az Írását jól isme­rem, és határozottan felismertem azt, hogy az eredeti versenytárgyalási feltételeket ő irta le. Arra emlékszem hogy a versenytárgyalási feltételekbe be volt Írva az, hogy a helybeli ku- fárok, kufárnők és az iparosok hely- pénzt nem fizetnek s ez a közjegy­zői okiratba foglalva nem lett. Azt tudom, hogy a közjegyzői okiratot Székely Elek polgármester és Schwei­ger Ignác írtak alá. Én azon időben képviselőtestületi tag nem voltam; azt nem tudom, hogy a képviselő- testület azt a határozatot hozta-e vagy sem, mely a versenytárgyalási feltételekben meg lett állapítva. A versenytárgyalási feltételekben hat tétel a következőkben tér el a köz­jegyzői okiratba foglalt tételekről ; A versenytárgyalási feltételekben 4. lap 8. tétel alatt hajtott kis mar­hák után csak egy fillér kövezeli vámot állapított, meg a város. A köz­jegyzői szerződés kiadmányának 6. oldalán c) pont alatt ez 2 fillérben szerepel; a feltételek 9 ik lapján XX. p. i. t. a. minden terhelt négy kerekű szekér után a piaci helypénz 20 fillérben volt megjelölve, a szerződés 17. lap­ján 19 p. alatt ezen dij 40 fillérben szerepel ; a feltételek 9. lapján 9., 10., 11. és 12. tétel alatt a sátorok után szedhető piaci helypénz 10., 20., 30. és 40 fillérben kinaltatott az arvere- lőknek és a szerződés 17. lapján 9. h), i), j), k), pontok alatt a tételek 20, 40, 60 és 80 fillérben szerepelnek. A bíróság megállapítja, hogy a szám­adatoknál tanú feljegyzéseit tekin­tette meg. — (Tanú esküt tett.) Pataky Miklós. Én csak azt tudom, hogy Sátor­aljaújhely r. t. város és Schweiger Ignác között helypónzszedés jogára megkötött közjegyzői okiratban egy pótlás volt, mely az okiratban erede­tileg foglaltaktól eliérőleg két díj­tételt felemelt és az magasabb volt annál, mint a minő a versenytárgya­lási feltételekbe lett felvéve. A köz­jegyzői okiratot Székely Elek és Schweiger Ignác Írták alá. Azt nem tudom, hogy a versenytárgyalási feltételeket ki készítette, úgy gon­dolom, hogy a pénzügyi bizottság. Székely Elek elleni fegyelmi eljárás folyamán a vármegyei főjegyző lett megbízva annak kiderítésével, ki készítette a versenytárgyalási felté­teleket s ki volt az ügy előadója. A darab-kiosztási könyvekből megálla­pítható nem volt, mert az ügy egy előadói jegyzékben sem fordult elő. Nekem arról nincs tudomásom, hogy az említett feltételeket Schweiger Márkusz irta, erről csupán a fegyelmi eljárás során értesültem. En Schwei­ger Márkusznak leírás végett nem adtam az árverési feltételeket, vele azokat össze nem olvastam, erre határozottan emlékszem. (Tanú es­küt tett.) Kiss Ödön, 1902-ben én mint városi tiszti fő­ügyész lettem megbízva azzal, hogy a piaci helypénz szerződést megkös­sem azzal, aki azt a versenytárgya­lási feltételek alapján meg fogja kapni. Akkor nekem el kellett utaz­nom, én Andorkó János városi Írno­kot utasítottam, hogy aként foglalja írásba az árverési versenytárgyalási feltételeket és készítse el az erre Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt. az „ELITE*‘ fényképészeti és festészeti műterem. Olcsó árakt Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kivitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom