Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-08-27 / 68. szám

68. szám (3) FELSŐMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szombat, augusztus 27. ŐRJÖNG a mindenható KISKIRÁLY ! „Ellenesetben a képviselőtestületi határozatot összetöretem.“ Tetszik tudni, ki mondta ezt ? Azt tetszik hinni, hogy Dzsingiszkán, Szolimán szultán, Rettenetes Iván, Nero császár, Caligula, vagy maga nagy Napoleon ? Nem. Ezek a hatalmas zsarnokok aligha mertek volna valaha ilyen merész kijelentést tenni. Sokkal na­gyobb ur, sokkal hatalmasabb férfiú az, aki korlátlan hatalmának büszke tudatában papírra merte vetni eze­ket a mindenhatóság érzetétől duz­zadó szavakat. Legalább is nagyobb urnák képzeli magát. Ez a minden­ható ur Gortvay Aladár, a szerencsi járás rettegett főszolgabirája. Ő irta ezt a császárok szájába illő mondatot a vármegye alispánjához intéseit hivatalos jelentésében. Hogy ő előre kijelentette egy kép­viselőtestületi határozatra vonatko­zólag, hogy azt összetöreti. A törvény szerint a felebbezett képviselőtestületi határozatok a tör­vényhatósági bizottság, vagyis a raegyegyülós elé kerülnek. Az hatá­roz felettük teljesen szabadon, a sa­ját belátása és meggyőződése szerint. Legalább a törvény igy rendeli s eddig igy is gondoltuk. Most látjuk, hogy mennyire tévedtünk. Igaz, a megyegyülés határozna saját akarata szerint. Ez törvényes joga a megye- gyűlésnek. De hát a törvény is más, a valóság is más. A valóságban van egy hatalmas ur, aki a megyegyülés felett áll, aki avval korlátlanul ren­delkezik s a megyegyűlés semmi egyéb, mint a hatalmas ur paran­csainak engedelmes végrehajtója. Ez a hatalmas ur Gortvay Aladár. Ő megrendeli, hogy a megyegyülés hagyja jóvá a határozatokat s az rögtön jóváhagyja. Ő megrendeli, hogy törje össze a határozatot s a megyegyülés engedelmesen összetöri. Ezért mondhatja Gortvay ur olyan zsarnoki elbizakodottsággal: jóvá­hagyatom, összetöretem. Igen L’état, é’est moi. A várme­gye én vagyok. En, Gortvay Aladár. En intéztetem el a felebbezéseket kedvem szerint. Ha nekem nem tet­szenek, összetöretem. Milyen szép és dicséreti eméltó szerénység ettől a Gortvaytól, hogy roppant hatalma dacára is csak egyes számban beszél, mint akármilyen más egyszerű halandó. Mikor pedig a szuverén hatalmasságokat többes szám illeti. Plurális majestaticus. — Például I. Fereticz József ő felsége is többes számban beszól, pedig ő sokkal kisebb ur, mint Gortvay, mert őt köti a törvény és az alkotmány s neki nincs módjában képvi­selőtestületi határozatokat megye- gyűléssel összetöretni. Azt hisszük, ezekből már Gortvay is be fogja látni, hogy őt fjoggal megilleti a többes szám s jövőre már igy fogja írni: összetöretjük. Mi, I. Aladár, apósunk kegy elméből a vár­megye korlátlan ura, összetöretjük. így sokkal szemben hangzik s bi­zonyára az alispánnak is jobban fog imponálni. Mert mi az az alispán? Annak egyszerűen annyi a joga, hogy a felebbezett határozatokat bemutatja a közgyűlésnek s javaslatot tesz, hogy helybenhagyják-e, vagy meg­változtassák. A gyűlés pedig határoz tetszése szerint. Mennyivel nagyobb a Gortvay hatalma! O nem azt mondja, mint az alispán : „javasolom, hogy mél- tóztassék a határozatot megváltoz­tatni“, — hanem egész egyszerűen : na határozatot összetör óm." S igy ir az alispánhoz, aki neki forma szerint mégis feljebbvalója. Hogy beszélhet akkor Gortvay ő felsége a szerencsi kisbiróval ? Es nem csak egy esetben mondta ki, hogy neki hatalmában van össze­töretni a községi határozatot. Állan­dóan, minden egyes esetben közli a vármegyével az ő legfelsőbb pa­rancsát, hogy mit csináljon a vár­megye az üggyel. Ezt is megmondja I. Aladár az alispánnak •• „Megjegyzem, hogy más esetek­ben, amidőn valamit a törvényható­sághoz felterjesztek, mindig kifejezést adok annak, hogy jóváhagyást avagy meg semmisítést nyerjen a határozat.“ Tetszik érteni alispán úr? Nem „javaslatot teszek“ — nem „véle­ményt nyilvánok“, — nem „felvilá­gosító jelentést mellékelek“. — ha­nem „kifejezést adok annak, hogy jóváhagyást, va%y megsémmjsitést nyer- jen a határozat.“ Vagyis elrendelem, meghagyom, parancsolom. Még szerencse, hogy utána teszi, hogy „mindig indokolom úgy a ha­tározat megsemmisítését, mint jóvá­hagyását.“ Ebben különbözik Néró császártól. O nem indokolta a reh- deleteit. Mindezeket pedig Írja Gortvay ő felsége a vármegye alispánjához in­tézett beadványában (mért nem le­iratában, vagv rendeletében ?), amely­ben a Nagy Sándor képviselő által valami sajóhidvági legelő vételi ügyre vonatkozólag tett kijelentések miatt vizsgálatot kér maga ellen. Ne tessék félreérteni. Gortvay Alá dár egyéni tisztességét minden két­ségen felül állónak tartjuk s előre is meg vagyunk győződve, hogy anyagi haszonért a legparányibb in- korrektséget el nem követett. De kérdezzük minden gondolkozó em­bertől : beszámítható ember az, aki az alispánjához intézett hivatalos jelentésében a megyegyülés hatás­körébe tartozó dolgokról iiyon kor­látlan kényúr szájába illő kifejezése­ket használ ? Valóban, a beadvány elolvasása után mindenki megállapíthatja, hogy itt sürgős szükség van vizsgálatra. De nem az alispánnak kell vizsgá­latot tartani Gortvaynál, hanem az orvosoknak. Az bizonyos, hogy ha más várme­gyében irkálna ilyet egy főszolgabíró, rögtön megfigyelés alá vennék. Mert ez egyenes hatalmi őrjöngés. „Össze­töretem!" Szinte várja az ember a folytatását : „Mit háborgattok, taka­rodjatok innen, ostort fonok, láng­ostort napsugarakból s megkorbá­csolom a világot!“ S a jó öreg, szubvención felhizlalt Zemplén nagy lelktsedéssal, büszkén közli le ezt a gyönyörű beadványt, mintha szét akarná kürtölni az egész világba : „lássátok, milyen hatalmas Dagyszerü főszolgabiránk van nekünk. Bizony okosabb lett volna jól el­dugni ezt a pszychopathologia kö­rébe illő iratot, vagy legalább meg­mutatni előbb a móltóságos após urnák. Mert bizony nagy szégyen lesz ebből. Hogy ki fogják nevetni és lefogják sajnálni a zempléni rae- gy egy ülés tagjait más vármegyebe­liek, ha véletlenül elolvassák, hogy itt Gortvay ur szokott a szegény engedelmes megyebizottsággal ké­nye kedve szerint jóváhagyatni vagy összetöretni határozatokat 1 Mit szólnak ehhez a raegyebizott- sági tagok ? Érdekes az is, hogy Gortvay egy­szerűen kimondja, hogy kéri a sajó- hidvégieket az ő jelenlétében kihall­gatni. Az eljárási szabályokkal ez ellenkezik, de hát ha Gortvay igy kívánja, igy kell lennie. Akkor mer­jen aztán valamelyik sajóhidvégi ember olyan vallomást tenni, ami a főszolgabíró urnák nem tetszik ! lm, ilyen a világ Zemplénvárme- gyében Gortvay Aladár és Meczner Gyula uralkodása alatt! Figyelem főispán ur! Kukurica kapható! Néhány nappal ezelőtt egy fal­ragasz jelent meg városunk ut­cáin, mely kövér nagy betűkkel a következőket adja tudtára a közönségnek : »Sátoraljaújhely r, t. város polgármesterétől. 11186—1910. szám. Felhívás a város közön­ségéhez. A főispán ur ő mél­tóságának 917—1910. számú rendelete alapján íelhivom a város közönségét, hogy mind­azok, kik a jégverés következ­tén mezőgazdasági terményeik­ben károsodást szenvedtek, és ennek folytán földjeik beveté­sére őszi és tavaszi vetőmaggal nem rendelkeznek s igy föld­jeiket állami támogatás nélkül bevetni sem képesek, az őszi és tavaszi vetéshez szükséges ugyanazon vetőmagból legfel­jebb 5 métermázsa mennyisé­get egyenként és tételenként Dr. Keiner Győző h. gazd. ta­nácsosnál 5 nap alatt jelentsék be, hogy a íöldmivelésügyi m. kir. miniszter ur 41749—910, számú leirata alapján kilátásba helyezett állami segélyben ré­szesíthetők legyenek. Sátor­aljaújhely, 1910. évi aug. hó 24-én. Dr. Reichard Salamon polgármester. Tehát újból lesz kukurica-vásár. Csakhogy ‘ezúttal rendes formá­ban adják ezt tudtára a közön­ségnek és igy valószínűleg több jelentkező is fog akadni. (Lám, igy kellett volna tenni a múltkor is!) Nincs azonban kizárva az sem, hogy megint szükség lesz a főispán úr kegyes jószívűségére, nehogy kárt szenvedjen a város. Es a főispán ur újból fel lógja áldozni magát! Hiszen mire nem képes Öméltósága Sátoraljaújhely érdekében ? HÍREK. — Anyakönyvvezető- helyettes kine vezése. Zetuplenvármegye főispánja a megyasszói állami anyakönyvi ke­rületbe Kassay Jenő oki. segédjegy­zőt teljes hatáskörrel anyakönyvve- zető-heiyettessé kinevezte. — Anyakönyvvezetö-helyettesek fel­mentése. Zemplénvármegye főispánja Hanakó Adorján megyasszói és Keleti (Klein) József szlárai anyakönyvve­zető helyetteseket ezen tisztségük alól felmentette. — Közigazgatási gyakornoki kineve­zés. Zemplénvármegye főispánja dr. Pauliczky István királyhelmeci lakost díjtalan közigazgatási gyakornokká kinevezte. — Közigazgatási gyakornoki végle­gesítés. Zemplénvármegye főispánja dr. Diószeghy József ideiglenes köz­igazgatási gyakornokot ezen állásá­ban véglegesítette. — Utbiztosi előléptetés. Zemplén­vármegye alispánja Prihoda Kálmán sárospataki utbiztost 1300 koronával javadalmazott negyedik fizetési fo­kozatba, Takács János gálszecsi ut­biztost az 1100 koronával javadal­mazott második fizetési fokozatba kinevezte, illetve előléptette. — Halálozások. Ifj. Imrig János helybeli törvényszéki jegyző f. hó 25-én hosszas betegség után elhunyt 28 éves korában. Temetése ma d. e. 10 órakor volt, melyen a helybeli kir. törvényszék és járásbíróság tisz­tikara testületileg vett részt Wielland Lajos táblabiró, illetőleg Schiller Kál­mán vezető-járásbiró vezetése alatt. — A város tisztikarát is gyász érte. Wieden Ede városi írnok ma reggel hosszas betegség után elhunyt. Te­metése holnap délután lesz. » — Templomszentelés. Az újonnan épített róm. katli. templomot — mint már jeleztük — szeptember 8-án kisasszony napján szenteli fel dr. Fischer-Colbrie Ágost kassai püspök. A püspök tiszteletére, aki már előző nap délután érkezik városunkba, f. hó 7-én este fáklyás-zenét rendeznek a kath. olvasókör tagjai. — Dókus Ernő főgondnok beiktatása Miskolcon. A tiszáninneni ref. egy­házkerület október hó 16,, 17. és 18 án tartja őszi közgyűlését Miskol­con, a ref. felsőbb leányiskola dísz­termében. Október 16-án, vasárnap lesz Dókus Ernő egyházkerületi fő­gondnok ünnepélyes beiktatása Mis­kolcon a Kossuth-utcai ref. temp­lomban, fényes egyházi ünnepség között. Dokus Ernő cs. és kir. ka­marást a múlt hónapban választotta meg főgondnokká az egyházkerület nagy lelkesedéssel a nemrégiben el­hunyt Yay Béla báró Örökébe. Az ünnepélyes beiktatás közélebbi rész­leteit annak idején közölni fogjuk. Sátoraljaújhely látványossága! “KB Megnyílt az „EL1T£*‘ fényképészeti és festészeti műterem. Olcsó árak! Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kivitel

Next

/
Oldalképek
Tartalom