Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-06 / 53. szám

53. szám (2)

F E L S 0 M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP

Szerda, julíus 6.

Megmozdult a főispán.

Hihetetlen, de igaz! Vége a betekintésnek. 3aj, de dühös Öméltósága.

Végre két hónapi betekintés után visszaküldte a főispán az ipartestületi iratokat a tanácshoz Csuda történt. Immár nem tekint be többé. Ellenben hozott határozatot. Keményet, mérgeset, rettentő igazságosat.

Megállapította a tőle már megszokott igazságérzettel és tárgyi lagossággal, hogy ki az oka az ipartestületi választás botrányos elhúzódásának. No hát ki/3 Ugyan tessék kitalálni! De ne is törjék a fejüket, mert ezt ugyan soha khnem találják. Inkább megmondjuk. Tetszik tudni, ki az oka mindennek ? Búza Barna! Ö itt a lőbünös, ő huzta-halasztotta mos- tanig a választást, ő miatta jutott csődbe az ipartestület, ő miatta sikkasztott Gáthy. No, de meg is bűnhődik mindezekért. Fegyelmit indít ellene Öméltósága és — reszkess Európa! — felfüggeszti az iparbiztosi állásától.

Borzasztó nagy igazságot tett a főispán ur. íme, itt leközöljük a nagy határozatot, egész terjedelmében, úgy ahogy a főispán ur méltóságos elméjéből megszületett. Olvassa el mindenki. És különösen kérjük a jogász urakat ügyvédeket, bírákat, ne sajnálják a fáradságot, olvassák el az egészet. Soha még ilyen zavaros, értelmetlen zagyvalékot nem olvastak. Olvassák el, mert csak igy lehet fogalmuk arró^ hogy mi mindenre képes Meczner Gyula !

Jövő számunkban közölni fogjuk Búza Barna felebbezését a jeles véghatározat ellen.

A főispán ur remekműve igy szól:

Zemplén vármegye főispánjától.

ad 418 szám főisp. 1910.

Tárgy / Farkas Andor Sátoraljaújhely városi árvaszéki ülnök h. polgár- mester és dr. Búza Barna iparhatósági biztos ellen elrendelt fegyelmi eljárás

Véghatározat.

1. Farkas Andor városi árvaszéki ülnök ellen.

2. Dr. Búza Barna sátoraljaújhelyi lakas, Sátoraljaújhely városi iparhatósági biztos ellen az 1886. évi XXII. t.c. 91. §-a alapján az ugyanezen törvény 90. § a. pontjába ütköző vétség, t. i. hivatali kötelesség meg sértése és hanyag teljesítése miatt a fegyelmi eljárást ezennel elrendelem s dr. Búza Barna iparhatósági biztost egyszersmind ezen állásától egyidejűleg felfüggesztem.

Jelen vóghatározatomat

1. Sátoraljaújhely r. t. város képviselőtestületének tudomás,

2. Sátoraljaújhely r. t. város tanácsának tudomás és megfelelő további eljárás,

3. Sátoraljaújhely r. t. város polgármesterének a vizsgálat foganatosítása s további törvényszerű eljárás végett az összes iratok kapcsán kiadom.

4. Dr. Búza Barna iparhatósági biztos és

5. Farkas Andor városi árvaszéki ülnöknek térti-vevénnyel kézbesil- tetni rendelem azzal, hogy jelen véghatározatom ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 91 § ának végpontja, illetőleg az 1901. évi XX. t.c. §-a értelmében 15 nap alatt a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminister úrhoz cimzendő, de hozzám benyújtandó felebbezésnek van helye.

Indokokí

A kereskedelmi minister ur a sátoraljaújhelyi ált. ipartestület 1907. évi márczius havában tartott elnökválasztó közgyűlését, illetve az elnök és elöljáróság választását 1909. de cember 28 án 89088/909 szám alatt kelt rendeletével megsemmisítette; ezen ministeri leirat Sátoraljaújhely város tanács tanácsához — mint elsőfokú iparhatósághoz — folyó évi január hó 19 én küldetett le. B határozatot a város tanácsa január 24-én tartott tanácsülésében az ipar- testület elöljáróságának kézbesittetni rendelte, az iratokat pedig Farkas Andor árvaszéki ülnöknek további eljárás végett kiadta, ki azokat 1910. január 26-án vette át.

Farkas Andor városi árvaszéki ü'- nök ahelyett, hogy ezen ministeri intézkedésnek végrehajtásaként az ipartestületi közgyűlés összehívása és a (iszlujitás megejtése iránt intézke dett volna, az iratokat magánál tartotta ; majd március hó 16 án — tehát 49 nap múltán — a tanácsnak azzel terjesztette vissza, hogy miután a 3 év letelt s az ipartestület elöljáróságának a tisztujitás iránt május hóban úgyis intézkednie kell, a további intézkedéseket szüntesse be.

Nyilvánvaló, hogy Farkas Andor árvaszéki ülnök hivatalos kötelességét megsértve, a miniszteri rendelet végrehajtása körül hanyagul járt el; ezen hanyagságát még azzal is tetézte, hogv a tanácshoz tett jelentését nem vitte tanácsülés elé, hanem annak mellőzésével azt ülésén kivül megszüntető határozattal maga intézte el ; mi által hivatali kötelessé gét még nagyobb mérvben sértette.

Farkas Andor igazoló jelentésében azzal kíván védekezni, hogy telefonon ismételten kívánt Búza Barnával mint iparhatósági biztossal a gyűlés kitűzése és megtartása végett érint kezni, de 3-szor vagy 4 szer Búza Barna segédjétől azt a választ kapta, hogy dr. Búza Barna Budapesten van.

Minthogy pedig az ipartestületi szabályok szerint a közgyűlés legkésőbb március hóig úgy is raegtar tandó, "megbízatását tárgytalannak, illetve a közgyűlés össsehivását fe leslegesnek tartotta s emiatt a tanácsnak az iratokat már február hó közepén vissza akarta mutatni, véle ményét azonban az iparhatósági biztossal mégis szükségesnek tartván közölni, miután ez az ő hivatalában megjelent s az ő véleményét helyeselte az iratokat a tanácshoz igy, illetve ekkor terjesztette vissza.

Ezen védelmet azonban elfogadni nem lehet. Mert a tanácstól nyert megbízatás, illetve a miniszteri rendelet végrehajtása feltétlen volt; a íözgyiilés kitűzése az elöljáróság (1884“. XVII. 132. Alapszab. 4. §.) illetve az elnök hatásköre, az ipar- ratósági biztos pedig a közgyűlésre csupán meghívandó, hol kötelessége a megjelenés és általán törvény és alap szabályszerű határozathozatal és működés ellenőrzése. ("1884. XVII. 139. §.;

„Alkalmas idő.“

így eltekintve a telefonon való kérdezősködéstől s annak egyelőre való megállapításától, hogy Búza 4arna az egész idő alatt csakugyan xdytonosan Budapesten volt-e s a gyűlésen megjelenhetett e ? Farkas Audor súlyos kötelességmulasztást cövetett el, mert mulasztása által nemcsak hivatalos kötelességét szegte meg, hanem egyszersmind elmulasztotta az alkalmas időt is az ipartestületi közgyűlés megtartására és megakadályozta a további törvényszerű eljárás lehetőségét. Mert, bár igaz az, hogy egymásután két választó iözgyülést is kellett volna megtartani, de a törvényszerűség szempontjából épen erre volt szükség a végett, hogy az alapszabályok 4. §-a szerint az uj 3 éves cyklusra a választó közgyűlést a már törvényesen megválasztott elnök, illetőleg elöljáróság hívhassa össze és tartsa meg.

Rágalmak.

Legkevésbé fogadható pedig el* mentségül az, hogy Búza Barna Farkas Andor véleményét helyeselte, mert egyrészről igy jelentése szerint ő közgyűlést tartani szükségesnek nem is tartotta, másrészt pedig a miniszteri rendelet folytán s a tanács határozott utasítása után a Búza Barna véleményének kikérésére egyáltalán szükség nem is volt. A Búza Barnával való összeköttetés keresése pedig azt látszik bizonyítani, hogy a közgyűlés megtartásának elmulasztása épen a Búza Barnával történt megállapodás következménye, mely körülményre nézve lehetetlen fel nem ismerni azt, hogy Búza Barna véleményét nagyban és egészben nem az ipartestület dolga, de a küszöbön volt képviselőválasztás s ebben az ő képviselőjelöltsége irányította és vezette, erre volt fektetve a fősuly s nem a közgyűlés meg vagy nem tartására, aminthogy az ipartestület ügyeinek vezetésében egyáltalán nagy szerepet játszót a pártpolitika amelynek legfőbb tényezője és intézője maga Búza Barna volt, ki mint képviselőjelölt s egyszersmind iparhatósági biztos magát meg nem oszthatta. Még nagyobb bevilágitást enged ez ügybe azon körülmény, hogy az ipartestületi elöljáróság ismételten kérte Búza Barnának ugyanezen okból iparhatósági biztosságától való felmentését, sőt maga Búza Barna is érdekeltetése folytán kérte helyettesítését, továbbá betekintést enged a rendőrkapitány 21/910. ein. számú jelentésében megállapított azon tény, hogy az iparosok jelentékeny része a függetlenségi pártkörben szervezkedve, mint politikai párt, tömegben vonult fel az ipartestületi elnök által március 20-ára kitűzött ipartestületi közgyűlésre, kétségtelenné teszi továbbá azon tény, hogy ezen közgyűlést a tagok kellő számba lett meg nem jelenése folytán megtar tani nem lehetett s a törvény szerint, 8-ad napon belül április 3 ára kitűzött ujabbi közgyűlést az ipartestületi elöljáróság kényszerítve érezte magát elhalasztani s ennek a tanács által való tudora ísul vételét kérni és pedig azért, mert a képviselőválasz tási mozgalom közben mindult politikai korteskedés, különösen az iparos elem közt felszínre került gyűlölködő viszálykodás és terrorizmus az ipartestület tagjait a közgyűlésen való részvételtől vissztartotta, ( ásd az ipartületi e.'őljáróság 1910. márc. 22 iki jegyzőkönyvét s a 4175/910. sz. beadvány hirdetmény mellékletét.)

Amit ismét kétségtelenné tesz ugyancsak a rendőrkapitány f. évi ápril 6-án 1919 sz. alatt tett azon jelentése, hogy április hó 3-án délben az ipartestületi elnök, Móré Dániel vezetése alatt hivatalomban előttem megjelent s ugyanő tárgyban kérelmező tagjait ugyanakkor a megye székházéval szemben a nagytőzsde előtt felcsoportosult s mintegy 50—60 főnyi, a függetlenségi párthoz tartozó csoport a megyeházból való távozásuk alkalmával gvalázó szavakkal inzultálta, aminek behatása alatt a küldöttséget vezető előijáró- sági tagok — mindaddig mig az ut cán álló rendőr felhívására a tömeg el nem osz'ott, távozni sem mertek.

Mindez nem következett volna be, ha Farkas Andor hivatalos kötelességéhez képest a közgyűlést mindjárt februárban hónap elejére kitűzte volna, amikor míg az iparosok közt a béke nem volt feldúlva s ha a közgyűlés rendesen rnegtartatik, az uj választást már egy törvényesen megválasztott elnök és elöljáróság vezethette volna.

Rabulisztika.

De ellentétben van a Farkas Andor előadásával magának Búza Barnának az iratok közt fekvő 4267|910 számú, a városi tanácshoz intézett

azon panasz jelentése, melyben panaszolja, hogy a minizter megsemmisítő határozata még a mai napig (t. i. márc. 29-éig) sincs az érdekelteknek kézbesítve és nagy élénkséggel sürgeti, hogy a határozatnak érvény szereztessék, mert „kétségbeejtő lenne, ha immár se törvénynek, se ministeri jogerős határozatnak nem lenne semmi ereje s egy elöljáróság, a melynek választása meg is van semmisítve, megtehetné azt, hogy a törvény világos rendelkezése ellenére elhalasztja a tisztujitást s bár mandátuma lejárt és bár előbbi választása is meg van semmisítve, mégis az ipartestület ólén maradhasson“, kérvén a tanácsot, hogy ne ölje ki az emberekből a törvénybe és hatóságokba vetett bizalmat az által, hogy ilyen nyílt törvénysértést mint illetékes hatóság elnéz és lehetővé tesz.

Búza Barnának ebben kétségtelenül igaza van, csakhogy ezen nyílt törvénysértés előidézőben ő maga is részesnek látszik lenni, mert hogy neki a ministeri rendeletről ab ovo tudomása volt és kellett, hogy legyen kitetszik a Farkas Andor igazoló jelentéséből s abból, hogy ő mikor aztán Farkas Andorral mégis közvotlen érintkezésbe jutott, ennek véleményét illetőleg azon eljárását, hogy a közgyűlését ki nem tűzte és meg nem tartotta, — helyeselte.

Ő vádol korteskedéssel

Még bővebben megfejti a Farkas Andor és Búza Barna közt való összebeszélésszerii viszonyt azon körülmény, hogy Búza Barna érdekelt 42671910 számú panasz jelentése március 29-én lett benyújtva, tehát már a Móré Dániel ipartestületi elnök által március 20-ára kitűzött és meg nem tarthatott közgyűlés után, ha tehát Farkas Andor azért nem tűzte ki a közgyűlést, mert már az ipartestületi elnök március 20-ra kitűzte, Búza Barna pedig a Farkas Andor véleményét helyeselte: Búza Barnának a minister megsemmisítő határozatáról már március 20-ika előtt tudnia kellett, különben sem képzelhető el, hogy ne tudta volna, mert mint iparhatósági biztos az ipartestület életében köztudomás szerint a legélénkebb és legtulnyomóbb befolyást követelte magának és mégis a március hó 20 iki közgyűlés ellen nem veit kifogás i s a törvénysértéssel március 29 én csakis akkor állott már elő, mikor az ipartestületi elöljáróság az április 3 ára kitűzött második közgyűlést az ipartestület tagjai közt kétségtelenül fennforgóit nagymérvű ingerültség, viszály és terrorizmus okából meg nem tartandónak mondotta ki s hirdette meg és Búza Barnának mint képviselőjelöltnek az iparhatósági biztosi állástól való felmentését is ismételten kérte.

Mindezek előtérbe állítják, hogy ezen ipartestületi közgyűlés körüli eljárásnál nem az ipartestület valódi célja és érdeke és a törvényesség, de a kortes szempont volt a döntő.

Következtetés

A fentebbiekből önként következik, hogy Búza Barna iparhatósági biztos ellen is — ki mint ilyen Sátoraljaújhely r. t. város tanácsa által lett e tisztségre kinevezve, ezen minőségében tehát köztisztviselői 'unctiókat teljesített s a köztisztviselőkkel vagyis ez esetben a községi alkalmazottakkal egyenlő elbánás alá esik és szintén az 1886. évi XXII. t-c. hatálya alá tartozik, hivatalos kötelesség megszegése miatt a fegyelmi, eljárást el kellett rendelni. Mert a fentebb előterjesztettekket vonatkozásban neki mint iparbiztosnak elsőhelyt kötelessége volt az ipartestület törvény- és alapszabályszerü működése felett őrködni s a törvényszerűség betartását s különösön a közgyűlés összehívása és megtartása törül ellenőrizni és követelni, mire nézve neki a törvény és alapszabály 32. és 139. §-a a módot annyira megadja, hogy kívánságára a közgyűlést kitűzni és megtartani muszáj ő pedig elnézte, elhanyagolta, hogy az ipartestület életében épen a tör-