Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-06 / 53. szám

53. szám (2) F E L S 0 M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP Szerda, julíus 6. Megmozdult a főispán. Hihetetlen, de igaz! Vége a betekintésnek. 3aj, de dühös Öméltósága. Végre két hónapi betekintés után visszaküldte a főispán az ipartestületi iratokat a tanácshoz Csuda történt. Immár nem tekint be többé. Ellenben hozott hatá­rozatot. Keményet, mérgeset, rettentő igazságosat. Megállapította a tőle már meg­szokott igazságérzettel és tárgyi lagossággal, hogy ki az oka az ipartestületi választás botrányos elhúzódásának. No hát ki/3 Ugyan tessék kitalálni! De ne is törjék a fejüket, mert ezt ugyan soha khnem találják. Inkább megmond­juk. Tetszik tudni, ki az oka min­dennek ? Búza Barna! Ö itt a lőbünös, ő huzta-halasztotta mos- tanig a választást, ő miatta jutott csődbe az ipartestület, ő miatta sikkasztott Gáthy. No, de meg is bűnhődik mindezekért. Fegyelmit indít ellene Öméltósága és — reszkess Európa! — felfüggeszti az iparbiztosi állásától. Borzasztó nagy igazságot tett a főispán ur. íme, itt leközöljük a nagy határozatot, egész terje­delmében, úgy ahogy a főispán ur méltóságos elméjéből megszü­letett. Olvassa el mindenki. És különösen kérjük a jogász urakat ügyvédeket, bírákat, ne sajnálják a fáradságot, olvassák el az egé­szet. Soha még ilyen zavaros, ér­telmetlen zagyvalékot nem olvas­tak. Olvassák el, mert csak igy lehet fogalmuk arró^ hogy mi mindenre képes Meczner Gyula ! Jövő számunkban közölni fog­juk Búza Barna felebbezését a je­les véghatározat ellen. A főispán ur remekműve igy szól: Zemplén vármegye főispánjától. ad 418 szám főisp. 1910. Tárgy / Farkas Andor Sá­toraljaújhely városi árva­széki ülnök h. polgár- mester és dr. Búza Barna iparhatósági biztos ellen elrendelt fegyelmi eljárás Véghatározat. 1. Farkas Andor városi árvaszéki ülnök ellen. 2. Dr. Búza Barna sátoraljaújhelyi lakas, Sátoraljaújhely városi iparha­tósági biztos ellen az 1886. évi XXII. t.c. 91. §-a alapján az ugyanezen törvény 90. § a. pontjába ütköző vétség, t. i. hivatali kötelesség meg sértése és hanyag teljesítése miatt a fegyelmi eljárást ezennel elrende­lem s dr. Búza Barna iparhatósági biztost egyszersmind ezen állásától egyidejűleg felfüggesztem. Jelen vóghatározatomat 1. Sátoraljaújhely r. t. város kép­viselőtestületének tudomás, 2. Sátoraljaújhely r. t. város ta­nácsának tudomás és megfelelő to­vábbi eljárás, 3. Sátoraljaújhely r. t. város pol­gármesterének a vizsgálat foganato­sítása s további törvényszerű eljárás végett az összes iratok kapcsán ki­adom. 4. Dr. Búza Barna iparhatósági biztos és 5. Farkas Andor városi árvaszéki ülnöknek térti-vevénnyel kézbesil- tetni rendelem azzal, hogy jelen vég­határozatom ellen az 1886. évi XXII. t.-c. 91 § ának végpontja, ille­tőleg az 1901. évi XX. t.c. §-a ér­telmében 15 nap alatt a nagyméltó- ságu m. kir. belügyminister úrhoz cimzendő, de hozzám benyújtandó felebbezésnek van helye. Indokokí A kereskedelmi minister ur a sátor­aljaújhelyi ált. ipartestület 1907. évi márczius havában tartott elnökvá­lasztó közgyűlését, illetve az elnök és elöljáróság választását 1909. de cember 28 án 89088/909 szám alatt kelt rendeletével megsemmisítette; ezen ministeri leirat Sátoraljaújhely város tanács tanácsához — mint elsőfokú iparhatósághoz — folyó évi január hó 19 én küldetett le. B ha­tározatot a város tanácsa január 24-én tartott tanácsülésében az ipar- testület elöljáróságának kézbesittetni rendelte, az iratokat pedig Farkas Andor árvaszéki ülnöknek további eljárás végett kiadta, ki azokat 1910. január 26-án vette át. Farkas Andor városi árvaszéki ü'- nök ahelyett, hogy ezen ministeri intézkedésnek végrehajtásaként az ipartestületi közgyűlés összehívása és a (iszlujitás megejtése iránt intézke dett volna, az iratokat magánál tar­totta ; majd március hó 16 án — te­hát 49 nap múltán — a tanácsnak azzel terjesztette vissza, hogy miután a 3 év letelt s az ipartestület elöljá­róságának a tisztujitás iránt május hóban úgyis intézkednie kell, a to­vábbi intézkedéseket szüntesse be. Nyilvánvaló, hogy Farkas Andor árvaszéki ülnök hivatalos kötelessé­gét megsértve, a miniszteri rendelet végrehajtása körül hanyagul járt el; ezen hanyagságát még azzal is te­tézte, hogv a tanácshoz tett jelenté­sét nem vitte tanácsülés elé, hanem annak mellőzésével azt ülésén kivül megszüntető határozattal maga in­tézte el ; mi által hivatali kötelessé gét még nagyobb mérvben sértette. Farkas Andor igazoló jelentésében azzal kíván védekezni, hogy telefo­non ismételten kívánt Búza Barnával mint iparhatósági biztossal a gyűlés kitűzése és megtartása végett érint kezni, de 3-szor vagy 4 szer Búza Barna segédjétől azt a választ kapta, hogy dr. Búza Barna Budapesten van. Minthogy pedig az ipartestületi szabályok szerint a közgyűlés legké­sőbb március hóig úgy is raegtar tandó, "megbízatását tárgytalannak, illetve a közgyűlés össsehivását fe leslegesnek tartotta s emiatt a ta­nácsnak az iratokat már február hó közepén vissza akarta mutatni, véle ményét azonban az iparhatósági biztossal mégis szükségesnek tartván közölni, miután ez az ő hivatalában megjelent s az ő véleményét helye­selte az iratokat a tanácshoz igy, illetve ekkor terjesztette vissza. Ezen védelmet azonban elfogadni nem lehet. Mert a tanácstól nyert megbízatás, illetve a miniszteri ren­delet végrehajtása feltétlen volt; a íözgyiilés kitűzése az elöljáróság (1884“. XVII. 132. Alapszab. 4. §.) illetve az elnök hatásköre, az ipar- ratósági biztos pedig a közgyűlésre csupán meghívandó, hol kötelessége a megjelenés és általán törvény és alap szabályszerű határozathozatal és működés ellenőrzése. ("1884. XVII. 139. §.; „Alkalmas idő.“ így eltekintve a telefonon való kérdezősködéstől s annak egyelőre való megállapításától, hogy Búza 4arna az egész idő alatt csakugyan xdytonosan Budapesten volt-e s a gyűlésen megjelenhetett e ? Farkas Audor súlyos kötelességmulasztást cövetett el, mert mulasztása által nemcsak hivatalos kötelességét szegte meg, hanem egyszersmind elmulasz­totta az alkalmas időt is az ipartes­tületi közgyűlés megtartására és meg­akadályozta a további törvényszerű eljárás lehetőségét. Mert, bár igaz az, hogy egymásután két választó iözgyülést is kellett volna megtar­tani, de a törvényszerűség szempont­jából épen erre volt szükség a vé­gett, hogy az alapszabályok 4. §-a szerint az uj 3 éves cyklusra a vá­lasztó közgyűlést a már törvényesen megválasztott elnök, illetőleg elöljá­róság hívhassa össze és tartsa meg. Rágalmak. Legkevésbé fogadható pedig el* mentségül az, hogy Búza Barna Far­kas Andor véleményét helyeselte, mert egyrészről igy jelentése szerint ő közgyűlést tartani szükségesnek nem is tartotta, másrészt pedig a miniszteri rendelet folytán s a tanács határozott utasítása után a Búza Barna véleményének kikérésére egy­általán szükség nem is volt. A Búza Barnával való összeköttetés keresése pedig azt látszik bizonyítani, hogy a közgyűlés megtartásának elmulasz­tása épen a Búza Barnával történt megállapodás következménye, mely körülményre nézve lehetetlen fel nem ismerni azt, hogy Búza Barna véle­ményét nagyban és egészben nem az ipartestület dolga, de a küszöbön volt képviselőválasztás s ebben az ő képviselőjelöltsége irányította és ve­zette, erre volt fektetve a fősuly s nem a közgyűlés meg vagy nem tar­tására, aminthogy az ipartestület ügyeinek vezetésében egyáltalán nagy szerepet játszót a pártpolitika amelynek legfőbb tényezője és inté­zője maga Búza Barna volt, ki mint képviselőjelölt s egyszersmind ipar­hatósági biztos magát meg nem oszt­hatta. Még nagyobb bevilágitást en­ged ez ügybe azon körülmény, hogy az ipartestületi elöljáróság ismétel­ten kérte Búza Barnának ugyanezen okból iparhatósági biztosságától való felmentését, sőt maga Búza Barna is érdekeltetése folytán kérte helyet­tesítését, továbbá betekintést enged a rendőrkapitány 21/910. ein. számú jelentésében megállapított azon tény, hogy az iparosok jelentékeny része a függetlenségi pártkörben szervez­kedve, mint politikai párt, tömegben vonult fel az ipartestületi elnök által március 20-ára kitűzött ipartestületi közgyűlésre, kétségtelenné teszi to­vábbá azon tény, hogy ezen köz­gyűlést a tagok kellő számba lett meg nem jelenése folytán megtar tani nem lehetett s a törvény szerint, 8-ad napon belül április 3 ára kitű­zött ujabbi közgyűlést az ipartestü­leti elöljáróság kényszerítve érezte magát elhalasztani s ennek a tanács által való tudora ísul vételét kérni és pedig azért, mert a képviselőválasz tási mozgalom közben mindult poli­tikai korteskedés, különösen az ipa­ros elem közt felszínre került gyű­lölködő viszálykodás és terrorizmus az ipartestület tagjait a közgyűlésen való részvételtől vissztartotta, ( ásd az ipartületi e.'őljáróság 1910. márc. 22 iki jegyzőkönyvét s a 4175/910. sz. beadvány hirdetmény mellékletét.) Amit ismét kétségtelenné tesz ugyancsak a rendőrkapitány f. évi ápril 6-án 1919 sz. alatt tett azon jelentése, hogy április hó 3-án dél­ben az ipartestületi elnök, Móré Dá­niel vezetése alatt hivatalomban előt­tem megjelent s ugyanő tárgyban kérelmező tagjait ugyanakkor a megye székházéval szemben a nagy­tőzsde előtt felcsoportosult s mintegy 50—60 főnyi, a függetlenségi párt­hoz tartozó csoport a megyeházból való távozásuk alkalmával gvalázó szavakkal inzultálta, aminek behatása alatt a küldöttséget vezető előijáró- sági tagok — mindaddig mig az ut cán álló rendőr felhívására a tömeg el nem osz'ott, távozni sem mertek. Mindez nem következett volna be, ha Farkas Andor hivatalos köteles­ségéhez képest a közgyűlést mindjárt februárban hónap elejére kitűzte volna, amikor míg az iparosok közt a béke nem volt feldúlva s ha a köz­gyűlés rendesen rnegtartatik, az uj választást már egy törvényesen megválasztott elnök és elöljáróság vezethette volna. Rabulisztika. De ellentétben van a Farkas An­dor előadásával magának Búza Bar­nának az iratok közt fekvő 4267|910 számú, a városi tanácshoz intézett azon panasz jelentése, melyben pana­szolja, hogy a minizter megsemmi­sítő határozata még a mai napig (t. i. márc. 29-éig) sincs az érdekelteknek kézbesítve és nagy élénkséggel sür­geti, hogy a határozatnak érvény szereztessék, mert „kétségbeejtő len­ne, ha immár se törvénynek, se mi­nisteri jogerős határozatnak nem len­ne semmi ereje s egy elöljáróság, a melynek választása meg is van sem­misítve, megtehetné azt, hogy a tör­vény világos rendelkezése ellenére elhalasztja a tisztujitást s bár man­dátuma lejárt és bár előbbi válasz­tása is meg van semmisítve, mégis az ipartestület ólén maradhasson“, kérvén a tanácsot, hogy ne ölje ki az emberekből a törvénybe és ható­ságokba vetett bizalmat az által, hogy ilyen nyílt törvénysértést mint ille­tékes hatóság elnéz és lehetővé tesz. Búza Barnának ebben kétségtele­nül igaza van, csakhogy ezen nyílt törvénysértés előidézőben ő maga is részesnek látszik lenni, mert hogy neki a ministeri rendeletről ab ovo tudomása volt és kellett, hogy legyen kitetszik a Farkas Andor igazoló je­lentéséből s abból, hogy ő mikor az­tán Farkas Andorral mégis közvotlen érintkezésbe jutott, ennek véleményét illetőleg azon eljárását, hogy a köz­gyűlését ki nem tűzte és meg nem tartotta, — helyeselte. Ő vádol korteskedéssel Még bővebben megfejti a Farkas Andor és Búza Barna közt való összebeszélésszerii viszonyt azon kö­rülmény, hogy Búza Barna érdekelt 42671910 számú panasz jelentése március 29-én lett benyújtva, tehát már a Móré Dániel ipartestületi elnök által március 20-ára kitűzött és meg nem tarthatott közgyűlés után, ha tehát Farkas Andor azért nem tűzte ki a közgyűlést, mert már az ipartes­tületi elnök március 20-ra kitűzte, Búza Barna pedig a Farkas Andor véleményét helyeselte: Búza Barná­nak a minister megsemmisítő hatá­rozatáról már március 20-ika előtt tudnia kellett, különben sem képzel­hető el, hogy ne tudta volna, mert mint iparhatósági biztos az ipartes­tület életében köztudomás szerint a legélénkebb és legtulnyomóbb befo­lyást követelte magának és mégis a március hó 20 iki közgyűlés ellen nem veit kifogás i s a törvénysértéssel március 29 én csakis akkor állott már elő, mikor az ipartestületi elöljáróság az április 3 ára kitűzött második köz­gyűlést az ipartestület tagjai közt kétségtelenül fennforgóit nagymérvű ingerültség, viszály és terrorizmus okából meg nem tartandónak mon­dotta ki s hirdette meg és Búza Barnának mint képviselőjelöltnek az iparhatósági biztosi állástól való fel­mentését is ismételten kérte. Mindezek előtérbe állítják, hogy ezen ipartestületi közgyűlés körüli eljárásnál nem az ipartestület valódi célja és érdeke és a törvényesség, de a kortes szempont volt a döntő. Következtetés A fentebbiekből önként követke­zik, hogy Búza Barna iparhatósági biztos ellen is — ki mint ilyen Sá­toraljaújhely r. t. város tanácsa által lett e tisztségre kinevezve, ezen minőségében tehát köztisztviselői 'unctiókat teljesített s a köztisztvi­selőkkel vagyis ez esetben a községi alkalmazottakkal egyenlő elbánás alá esik és szintén az 1886. évi XXII. t-c. hatálya alá tartozik, hivatalos kötelesség megszegése miatt a fegyel­mi, eljárást el kellett rendelni. Mert a fentebb előterjesztettekket vonat­kozásban neki mint iparbiztosnak elsőhelyt kötelessége volt az ipar­testület törvény- és alapszabályszerü működése felett őrködni s a törvény­szerűség betartását s különösön a közgyűlés összehívása és megtartása törül ellenőrizni és követelni, mire nézve neki a törvény és alapszabály 32. és 139. §-a a módot annyira megadja, hogy kívánságára a köz­gyűlést kitűzni és megtartani muszáj ő pedig elnézte, elhanyagolta, hogy az ipartestület életében épen a tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom