Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-08-06 / 62. szám
62. szám (2) Szombat, augusztus 6. FELSOMAG Y*A RORSZAG I HI R L A P azért, hogy csak most jött rá arra, amit első perctől kezdve kötelessége lett volna ellenőrizni. Hozzájárul a Halász indítványához, de kiegészíteni kívánja azt azzal, hogy a többletkivetésre vonatkozó iratok is — melyek a fegyelmi iratok közt találhatók — terjesztessenek a képviselőtestület elé. Elveszett osztalék. Busa Barna kezdte a mulasztások feltárását, ő akarta — ugylátszik — be is fejezni. Ismét felszólalt. Ezúttal egy másik elveszett vagyonról kért felvilágosítást. A városnak — ugymod — van 20 drb. ipartestületi szövetkezeti részvénye. Ezeknek osztaléka még soha sem lett elszámolva Fél évvel ezelőtt utasították a számvevőt, hogy az osztalékról tegyen jelentést. A számvevő nem tett eleget a képviselőtestület utasításának, nem adott választ. Azonban néhány héttel ezelőtt megérkezett egy durranás válasz, amelyből most már tisztán láthatjuk, hogy mit fog kapni a város. Teremtsenek rendet. Kérdi, Csáki szalmája-e a város vagyona, mellyel mindenki kénye- kedve szerint gazdálkodhat? Es mire valók a képviselőtestületi határozatok, ha azokat csak az hajtja végre aki akarja? Rendet kell teremteni, — úgymond — ebben a városban, mert igy végleg eízüllik a város Indítványozza, hogy vezessenek nyilvántartási jegyzéket a képviselőtestület határozatairól és az interpellációkról és ezt a jegyzéket minden képviselőtestületi rendes közgyűlésen a tárgyalás előtt olvassák fel. Részletes vita. Ezután áttértek a részletes vitára. Ennek során több felszólalás hangzott el, melyek szintén alaposan ostorozták azt a minden kritikán alul álló gazdálkodást, amely a városnál folyik. Sok tételét kifogásolták a költségvetésnek és bizony nem egyet változtattak meg. így törölték a helyettesítésekre előirányzott 1000 koronát, a tűzoltó-laktanya kibővítésére felvett 6000 koronát és más kisebb tételeket. Végül pedig elfogadták a Halász József és Szirmay István együttes indítványát és a költségvetést a pótadó-kulcs újabb megállapítása végett kiadták a pénzügyi bizottságnak. Közigazgatás Sárospatakon. Elmondok egy jellemző esetet arról, hogy Meczner Gyula családja milyen igazságosan kormányozza Zemplén vármegyét. Julius hó 10-én kaptam a végrehajtótól a következő értesítést. B. Zsigmond sárospataki lakost értesi- sitem, hogy alsóhegy községi dijat (12 korona) a főszolgabíró ur nekem átadott sürgős végrehajtás végett. (Még pedig mint tudom soronkiviilj) Fölhívom hogy ezen összeget 3 nap alatt nálam fizesse be, nehogy ellene végrehajtást költségére foganatosítani legyek kénytelen. Sárospatak 1910 évi VII/8. Wittek végrehajtó. Ez egy teljesen korekt intézkedés. Nagyon szép dolog, ha a főszolgabíró ur annyira szivén viseli a község érdekeit, hogy egy 12 koronás követelés behajtását is ilyen erélyesen szorgalmazza. De mit szól hozzá a tisztelt közönség, hogy annak a füszolgabirónak az apósa, Meczner Gyula, ennek a szerencsétlen vármegyének a főispánja, Sárospatak városnak következő községi adó hát ralékkal tartozik : 1896. évtiil kataszteri munkadij 704 K. 40 fill. 1908 évi községi adó 373 „ 05 „ 1909 „ „ „ 470 „ 56 . összesen 15 K. 09 fill. Ezen hátralék behajtására nincs főszolgabírói intézkedés. Itt nem küldik ki söronkivül végrehajtót. Ennek behajtása nem sürgős a főszolgabíró urnák. A főispán ur tehát községi adót nem fizet. Annál jobban kihasználja a községet. így ráköltött szegény Sárospatak a makkoshotykai útra : 1908- ik évben 2500 K. — fill. 1909- ik „ 2530 „ - „ útfelügyelő cimen 153 „ 60 „ két év alatt összesen 5183 K. 60 fill. Ilyen Zemplén vármegyében az igazság. A főispán nem fizet a szentnek sem, de ő a maga érdekében a hotykai útra elvisz a várostól 5183 K. 60 fillért. Az idén még jóval többet harácsolnak a hotykai útra. Mint hallom, Sárospa fáktól Hotvkáig az ut mentében két oldalt fákat akarnak ültetni, hogy árnyék alatt kocsikáz- hasson haza a főispán ur. Ez az előirányozott két sor fa is belefog kerülni 3000 koronába. Az ut már nem bírja a követ — de bezzeg Vég-Ardó Sárospatakhoz egy kilométer távolságra van, ha esős idő van, szekéren nem lehet a városba jutni, ha csak nem azon az utón, amely az országúira vezet Károlyfalva felé A végardói útra nem telik, mert a hotykai útra megy minden költség. Hát még a sárospataki alsóhatárban a 10 öles ut milyen ? Tízezer lélek érdeke volna ott egy kis jó ut, de arra nincs sem főispánnak, sem a főszolgabírónak érzéke valamit lendíteni. Nekik mindenkitől minden kell, ők nem adnak senkinek semmit és akinek mégis muszáj volna adni, ott meg furfanggal elhárítják magoktól a fizetést. így a főispán ur alsó határbeli b'rtokán volt a múlt évben egy kis jég, mondjuk 10—15 százalék, kirendelt engem mint volt h. főbírót, jegyzőkket és tanácsosokat a nagy jég pusztításáról meggyőződni. Majd követelve lett tőlem másnap, hogy Írjak alá egy bizonyítványt, mely szerint 70 százalék jégkára volt. Azt nem akartam teljesíteni, mert nem vitt rá a lelkiismeret. Meg nem akartam engedni a várost költségbe hajtani vagy 5—6000 koronáig azon a cimen hogy neki telefon kell Hotykyról az alsóhatárbeli tanyájukra. Ennek költségeit egy részben a várossal akarták fizettetni, de sőt bevonni a fizetésbe a járás többi községeit is. Es mert több effélékre nem voltam kapható kiadta a parancsot eugem elcsapni és Szabó Zsiga sógort odahelyezni. A szegény jégverte főispán urnák külömben szolgáljon a következő kimutatás a múlt évi aratásáról Be volt vetve 220 hold búzával. Eladott Kassára Fejér terménykereskedőnek kivel pere is volt 650 ra. mázsát 1908—9 évi vetsre kellett körülbelül 250 m. mázsa cselédeknek legalább 100 m. mázsa összesen 1000 m. mázsa Ezen kimutatás szerint termett a főispán urnák holdankint 450 kiló búzája. A ki tudja a múlt évi országos silány búzatermést, az csak azt konstatálhatja, hogy a főispán úrnak a viszonyokhoz képest jó aratása volt. Mégis alighanem kiszorította magának, hogy ez idén adóelengedést kapjon, mert hát 70 százalék jégkára volt / Hát hiába. Ezt érdemelte a sorstól Zemplén vármegye. Az a vármegye, a hol még nemrég is olyan nagy és megérdemelt tisztelete volt a főispáni méltóságnak. Azt beszélik, hogy már egészen biztos, hogy a drága vejét, Bessenyeit kinevezik Árva vármegye főispánjává. Nem hiába hogy árva a megye neve, de már akkor nemcsak árva, de szerencsétlen vármegye is lesz. Sárospatak, 1910. augusztus 2. Bogyay Zsigmond. fi főispán tovább vitézkedik. A nagymihályi hőstett. Raszkessen minden ember! Isten látja lelkünket, hogy egy csepp kedvünk sincs már szeretett főispánunk törvénytelenségeivel foglalkozni. Hiszen tudja azt mindenki, hogy ha egy törvényt lát valahol ő méltósága, nem tudja megállani, hogy meg ne szegje s legkedvesebb loglalkozása a törvényeken való gázolás. Ezt már úgy megszoktuk tőle, hogy csodálkoznánk, ha egyszer törvénye sen járna el valamiben. De hát a mai világban ez a divat. Kimennek ugylátszik, ilyen főispánok kellenek. Az Erősdyek, a Meczner Gyulák az ő kedvencei Hát csak legyen velük boldog. Mi nem irigyeljük az Ízlését. S meg is untuk már a Meczner Gyula törvényszegéseit mind rovásra szedni. De nem tehetünk róla, ha vad erőszakosságában oly komikus dolgokat cselekszik aztán ő méltósága, hogy lehetetlen nevetés nélkül nézni s lehetetlen meg nem emlékezni róla olvasóink mulatta tására. Különös gyűlölettel van ő méltósága az ingyenes állások iránt. Mivelhogy ő maga szeret a mellékfoglalkozásai (pl. villanydirek- torság) után fizetést huzni, haragszik azokra, akik ingyen vállalnak mellékfoglalkozásokat. Ebből az ellenszenvből fakadt Búza Barna felfüggesztése is az iparbiztosi állástól. Most Nagymihályra csapott le s ott valóságos tömegfelfüggesztést vitt véghez. Felfüggesztette, illetve elmozdította a nagymihályi állami elemi iskola egész gond' nokságát, 20 előkelő úri embert* Még pedig teljesen törvénytelenül. A szabályzat szerint a gondnokság tartozik minden évben megvizsgálni az iskola számadásait. Ha ezt a tanfelügyelő ismé- mételt felszólítására se teljesíti, akkor a tanfelügyelő lemondottnak tekintheti s elmozdíthatja a gondnokságot. Itt pedig az történt, hogy a tanfelügyelő junius 27-én kérdést intézett a gondnoksághoz, hogy megvizsgálta-e már az idei számadásokat ? Polányi Géza elnök rögtön össze hívta a gondnokságot s azt felelték (jul. 1-én) a tanfelügyelőnek, hogy két héten belül belerjesztik a számadásokat. Erre jul. 7 én jött a főispán rendelete, amely a gondnokságot, miután a számadást felszólítás dacára se vizsgálta meg( feloszlatja. Teljesen törvénytelen ez a rendelet. Mert a tanfelügyelő egyetlenegyszer se szólította fel a gondnokságot. Mindössze _ egyszer intézett hozzá kérdést, amire a gondnokság rögtön felelt. Tehát ismételt felszólításról szó se lehet. S nem is a főispán hatásköréhez tartozik a feloszlatás, hanem a tanfelügyelőéhez. De hát Mecz- ner Gyulának ma már mindent szabad. Nagymihályban részint kacagva részint felháborodva fogadták a főispán urnák ezt a dühöngését. Tulajdonképen személyes bosszúnak tekintik az egészet a gondnokság egyik munkás és köztiszteletben álló tagja, Bereznay ve- zető-járásbiró ellen, akire szókimondása s bizonyos elmaradt felköszöntő miatt nagyon haragszik ő méltósága s akin nem tudván máskép bosszút állani, ilyen kicsinyes kellemetlenséggel akarta megbosszantani. Bereznay járásbiró a főispáni ukáz ellen felebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz s panaszt a közoktatási miniszterhez. Nem mintha sokat adna a főispán üldözésére, csakhogy lássa a köz- igazgatási bizottság is, a miniszter is, milyen vad törvénysértésekre képes Meczner Gyula. Az érdekes panaszt itt közöljük : Nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur! Kegyelmes Ui am! Zemplénm. főispánja 784/1910. főisp. számú határozatával arról értesítette a nagymihályi állami iskola godnok- ságát, hogy annak tagjait állásáról lemondottaknak tekinti, illetőleg ezen eddig viselt tisztétől a tagokat felmenti. Ezen határozat ellen ezennel tiszteletteljesen panasszal élek. Nem keresve és nem látva kitüntetést a gondnoki tisztségben, elfogadtam azt és becsületesen teljesítettem az azzal járó kötelezettségeket egyedül és kizárólag hazafias lelkiismeretem sugallatára hallgatva. A tanügynek, a kultúrának és ezzej Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt Olcsó árak! „EL1TE*‘ fényképészeti és festészeti műterem. Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kiviteli