Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-08-06 / 62. szám

62. szám (2) Szombat, augusztus 6. FELSOMAG Y*A RORSZAG I HI R L A P azért, hogy csak most jött rá arra, amit első perctől kezdve kötelessége lett volna ellenőrizni. Hozzájárul a Halász indítványához, de kiegészí­teni kívánja azt azzal, hogy a több­letkivetésre vonatkozó iratok is — melyek a fegyelmi iratok közt ta­lálhatók — terjesztessenek a képvi­selőtestület elé. Elveszett osztalék. Busa Barna kezdte a mulasztások feltárását, ő akarta — ugylátszik — be is fejezni. Ismét felszólalt. Ezút­tal egy másik elveszett vagyonról kért felvilágosítást. A városnak — ugymod — van 20 drb. ipartestületi szövetkezeti részvénye. Ezeknek osz­taléka még soha sem lett elszámolva Fél évvel ezelőtt utasították a szám­vevőt, hogy az osztalékról tegyen jelentést. A számvevő nem tett ele­get a képviselőtestület utasításának, nem adott választ. Azonban néhány héttel ezelőtt megérkezett egy dur­ranás válasz, amelyből most már tisztán láthatjuk, hogy mit fog kap­ni a város. Teremtsenek rendet. Kérdi, Csáki szalmája-e a város vagyona, mellyel mindenki kénye- kedve szerint gazdálkodhat? Es mire valók a képviselőtestületi határoza­tok, ha azokat csak az hajtja végre aki akarja? Rendet kell teremteni, — úgymond — ebben a városban, mert igy végleg eízüllik a város In­dítványozza, hogy vezessenek nyil­vántartási jegyzéket a képviselőtes­tület határozatairól és az interpellá­ciókról és ezt a jegyzéket minden képviselőtestületi rendes közgyűlésen a tárgyalás előtt olvassák fel. Részletes vita. Ezután áttértek a részletes vitára. Ennek során több felszólalás hang­zott el, melyek szintén alaposan os­torozták azt a minden kritikán alul álló gazdálkodást, amely a városnál folyik. Sok tételét kifogásolták a költségvetésnek és bizony nem egyet változtattak meg. így törölték a he­lyettesítésekre előirányzott 1000 ko­ronát, a tűzoltó-laktanya kibővítésé­re felvett 6000 koronát és más kisebb tételeket. Végül pedig elfogadták a Halász József és Szirmay István együttes indítványát és a költségve­tést a pótadó-kulcs újabb megálla­pítása végett kiadták a pénzügyi bi­zottságnak. Közigazgatás Sárospatakon. Elmondok egy jellemző esetet arról, hogy Meczner Gyula családja milyen igazságosan kormányozza Zemplén vármegyét. Julius hó 10-én kaptam a végre­hajtótól a következő értesítést. B. Zsigmond sárospataki lakost értesi- sitem, hogy alsóhegy községi dijat (12 korona) a főszolgabíró ur nekem átadott sürgős végrehajtás végett. (Még pedig mint tudom soronkiviilj) Fölhí­vom hogy ezen összeget 3 nap alatt nálam fizesse be, nehogy ellene vég­rehajtást költségére foganatosítani legyek kénytelen. Sárospatak 1910 évi VII/8. Wittek végrehajtó. Ez egy teljesen korekt intézkedés. Nagyon szép dolog, ha a főszolga­bíró ur annyira szivén viseli a köz­ség érdekeit, hogy egy 12 koronás követelés behajtását is ilyen erélye­sen szorgalmazza. De mit szól hozzá a tisztelt közönség, hogy annak a füszolgabirónak az apósa, Meczner Gyula, ennek a szerencsétlen vár­megyének a főispánja, Sárospatak városnak következő községi adó hát ralékkal tartozik : 1896. évtiil kataszteri munkadij 704 K. 40 fill. 1908 évi községi adó 373 „ 05 „ 1909 „ „ „ 470 „ 56 . összesen 15 K. 09 fill. Ezen hátralék behajtására nincs főszolgabírói intézkedés. Itt nem kül­dik ki söronkivül végrehajtót. Ennek behajtása nem sürgős a főszolgabíró urnák. A főispán ur tehát községi adót nem fizet. Annál jobban ki­használja a községet. így ráköltött szegény Sárospatak a makkoshotykai útra : 1908- ik évben 2500 K. — fill. 1909- ik „ 2530 „ - „ útfelügyelő cimen 153 „ 60 „ két év alatt összesen 5183 K. 60 fill. Ilyen Zemplén vármegyében az igazság. A főispán nem fizet a szent­nek sem, de ő a maga érdekében a hotykai útra elvisz a várostól 5183 K. 60 fillért. Az idén még jóval többet harácsolnak a hotykai útra. Mint hal­lom, Sárospa fáktól Hotvkáig az ut mentében két oldalt fákat akarnak ültetni, hogy árnyék alatt kocsikáz- hasson haza a főispán ur. Ez az előirányozott két sor fa is belefog kerülni 3000 koronába. Az ut már nem bírja a követ — de bez­zeg Vég-Ardó Sárospatakhoz egy kilométer távolságra van, ha esős idő van, szekéren nem lehet a vá­rosba jutni, ha csak nem azon az utón, amely az országúira vezet Károlyfalva felé A végardói útra nem telik, mert a hotykai útra megy min­den költség. Hát még a sárospataki alsóhatár­ban a 10 öles ut milyen ? Tízezer lélek érdeke volna ott egy kis jó ut, de arra nincs sem főispánnak, sem a főszolgabírónak érzéke valamit len­díteni. Nekik mindenkitől minden kell, ők nem adnak senkinek semmit és aki­nek mégis muszáj volna adni, ott meg furfanggal elhárítják magoktól a fizetést. így a főispán ur alsó ha­tárbeli b'rtokán volt a múlt évben egy kis jég, mondjuk 10—15 száza­lék, kirendelt engem mint volt h. főbírót, jegyzőkket és tanácsosokat a nagy jég pusztításáról meggyő­ződni. Majd követelve lett tőlem másnap, hogy Írjak alá egy bizonyít­ványt, mely szerint 70 százalék jég­kára volt. Azt nem akartam teljesí­teni, mert nem vitt rá a lelkiismeret. Meg nem akartam engedni a várost költségbe hajtani vagy 5—6000 koronáig azon a cimen hogy neki telefon kell Hotykyról az alsóhatár­beli tanyájukra. Ennek költségeit egy részben a várossal akarták fizet­tetni, de sőt bevonni a fizetésbe a járás többi községeit is. Es mert több effélékre nem voltam kapható kiadta a parancsot eugem elcsapni és Szabó Zsiga sógort odahelyezni. A szegény jégverte főispán urnák külömben szolgáljon a következő ki­mutatás a múlt évi aratásáról Be volt vetve 220 hold búzával. Eladott Kassára Fejér terménykeres­kedőnek kivel pere is volt 650 ra. mázsát 1908—9 évi vetsre kellett körülbelül 250 m. mázsa cselédeknek legalább 100 m. mázsa összesen 1000 m. mázsa Ezen kimutatás szerint termett a főispán urnák holdankint 450 kiló búzája. A ki tudja a múlt évi orszá­gos silány búzatermést, az csak azt konstatálhatja, hogy a főispán úrnak a viszonyokhoz képest jó aratása volt. Mégis alighanem kiszorította magá­nak, hogy ez idén adóelengedést kapjon, mert hát 70 százalék jégkára volt / Hát hiába. Ezt érdemelte a sors­tól Zemplén vármegye. Az a vár­megye, a hol még nemrég is olyan nagy és megérdemelt tisztelete volt a főispáni méltóságnak. Azt beszélik, hogy már egészen biztos, hogy a drága vejét, Besse­nyeit kinevezik Árva vármegye főis­pánjává. Nem hiába hogy árva a megye neve, de már akkor nemcsak árva, de szerencsétlen vármegye is lesz. Sárospatak, 1910. augusztus 2. Bogyay Zsigmond. fi főispán tovább vitézkedik. A nagymihályi hőstett. Raszkessen minden ember! Isten látja lelkünket, hogy egy csepp kedvünk sincs már szere­tett főispánunk törvénytelenségei­vel foglalkozni. Hiszen tudja azt mindenki, hogy ha egy törvényt lát valahol ő méltósága, nem tudja megállani, hogy meg ne szegje s legkedvesebb loglalkozása a tör­vényeken való gázolás. Ezt már úgy megszoktuk tőle, hogy csodál­koznánk, ha egyszer törvénye sen járna el valamiben. De hát a mai világban ez a divat. Kimennek ugylátszik, ilyen főispánok kellenek. Az Erősdyek, a Meczner Gyulák az ő kedvencei Hát csak legyen velük boldog. Mi nem irigyeljük az Ízlését. S meg is untuk már a Meczner Gyula törvényszegéseit mind rovásra szedni. De nem tehetünk róla, ha vad erőszakosságában oly komikus dolgokat cselekszik aztán ő mél­tósága, hogy lehetetlen nevetés nélkül nézni s lehetetlen meg nem emlékezni róla olvasóink mulatta tására. Különös gyűlölettel van ő mél­tósága az ingyenes állások iránt. Mivelhogy ő maga szeret a mel­lékfoglalkozásai (pl. villanydirek- torság) után fizetést huzni, harag­szik azokra, akik ingyen vállalnak mellékfoglalkozásokat. Ebből az ellenszenvből fakadt Búza Barna felfüggesztése is az iparbiztosi állástól. Most Nagymihályra csapott le s ott valóságos tömegfelfüggesz­tést vitt véghez. Felfüggesztette, illetve elmozdította a nagymihályi állami elemi iskola egész gond' nokságát, 20 előkelő úri embert* Még pedig teljesen törvénytelenül. A szabályzat szerint a gond­nokság tartozik minden évben megvizsgálni az iskola számadá­sait. Ha ezt a tanfelügyelő ismé- mételt felszólítására se teljesíti, ak­kor a tanfelügyelő lemondottnak tekintheti s elmozdíthatja a gond­nokságot. Itt pedig az történt, hogy a tanfelügyelő junius 27-én kérdést intézett a gondnoksághoz, hogy megvizsgálta-e már az idei számadásokat ? Polányi Géza elnök rögtön össze hívta a gondnokságot s azt felel­ték (jul. 1-én) a tanfelügyelőnek, hogy két héten belül belerjesztik a számadásokat. Erre jul. 7 én jött a főispán rendelete, amely a gondnokságot, miután a számadást felszólítás da­cára se vizsgálta meg( feloszlatja. Teljesen törvénytelen ez a ren­delet. Mert a tanfelügyelő egyet­lenegyszer se szólította fel a gond­nokságot. Mindössze _ egyszer inté­zett hozzá kérdést, amire a gond­nokság rögtön felelt. Tehát ismé­telt felszólításról szó se lehet. S nem is a főispán hatásköré­hez tartozik a feloszlatás, hanem a tanfelügyelőéhez. De hát Mecz- ner Gyulának ma már mindent szabad. Nagymihályban részint kacagva részint felháborodva fogadták a főispán urnák ezt a dühöngését. Tulajdonképen személyes bosszú­nak tekintik az egészet a gond­nokság egyik munkás és köztisz­teletben álló tagja, Bereznay ve- zető-járásbiró ellen, akire szóki­mondása s bizonyos elmaradt fel­köszöntő miatt nagyon haragszik ő méltósága s akin nem tudván máskép bosszút állani, ilyen kicsi­nyes kellemetlenséggel akarta meg­bosszantani. Bereznay járásbiró a főispáni ukáz ellen felebbezést adott be a közigazgatási bizottsághoz s pa­naszt a közoktatási miniszterhez. Nem mintha sokat adna a főispán üldözésére, csakhogy lássa a köz- igazgatási bizottság is, a minisz­ter is, milyen vad törvénysérté­sekre képes Meczner Gyula. Az érdekes panaszt itt kö­zöljük : Nagyméltóságu m. kir. vallás és közoktatásügyi Miniszter Ur! Kegyelmes Ui am! Zemplénm. főispánja 784/1910. főisp. számú határozatával arról értesítette a nagymihályi állami iskola godnok- ságát, hogy annak tagjait állásáról lemondottaknak tekinti, illetőleg ezen eddig viselt tisztétől a tagokat fel­menti. Ezen határozat ellen ezennel tisz­teletteljesen panasszal élek. Nem keresve és nem látva kitün­tetést a gondnoki tisztségben, elfo­gadtam azt és becsületesen teljesí­tettem az azzal járó kötelezettsége­ket egyedül és kizárólag hazafias lelkiismeretem sugallatára hallgatva. A tanügynek, a kultúrának és ezzej Sátoraljaújhely látványossága! Megnyílt Olcsó árak! „EL1TE*‘ fényképészeti és festészeti műterem. Sátoraljaújhely Petőfi-utca 14. (saját ház) Művészi kiviteli

Next

/
Oldalképek
Tartalom