Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-31 / 103. szám

103. szám (3) FELSÖMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, december 31. egyesek, hanem ez egész bortermelő közönség érdekeit szolgálná. Lehe­tővé tenné a borokra mintegy war- raus-szerü kölcsön felvételét, bizto­sítaná azok praktikus kezelését s tel­jesen megbízható forrásul szolgálna minden venni szándékozónak. Miután egyelőre csak kisérletkó- pen óhajtjuk a közraktár intézmé­nyét bevezetni, eleinte csak egy helyen, Sátoraljaújhely városban kí­vánunk közraktárt felállítani, még pedig kezdetül csak bérelt pincében s csak 5000 gönci hordóra, de tér mészetesen úgy, hogy már az egész tokaji borvidék birtokosai jogosítva lesznek oda boraikat bejelenteni. Az intézmény neve : Tokajhegy aljai bor közraktár. A közraktár központi székhelye Sátoraljaújhely. Fiókraktárakat állít Tokajban, Tolcsván s a szükséghez képest a tokaji borvidék más köz ségeiben is . A közraktárt 5 évre választott 6 tagú bizottság igazgatja. A közraktár helyiségei állanak megfelelő nagyságú saját vagy bé­relt pincékből, lehetőleg egymással összefüggésben s a szükséges bor­kezelési, árusítási és irodai helyisé­gekből. A közraktár személyzete áll egy igazgatóból, egy helyettes igazgató­ból s megfelelő számú osztal>főnö­kökből és pincemesterekből. Ezeket a m. kir. földm. miniszter ur ne­vezi ki. A közraktárban minden tokaji bor- vidéki bortermelőnek joga van saját termésű borait elyezni. A bor elhelyezésére való szándé­kot minden óv október havának vé­géig kell bejelenteni az igazgatónál, A borok leszállítása a zajos erje­dés és első lefejtés után történhetik. Mindenki tartozik azonban még de­cember hó folyamán ismét bejelen­teni, hogy hány hektoliter (hány gönci hordó) bort kíván beszállítani. Január hóban értesíti az igazgató a bortermelőket, hogy boraik beszál- lithatók-e és mikor. Ha több bort jelentenek, mint amennyit a köz­raktárak befogadni képesek, akkor elsősorban az asszu, azután a szo­morodni s végül a pecsenyeborok jöhetnek be, még pedig az első je­lentkezés sorrendjében s amely bo­rok igy kimaradnak, csak üresedés esetén és szintén jelentkezési sor rendben jöhetnek be. A közraktár csak asszu, szomo­rodni és pecsenye borokat fogad be. E végből a decemberi jelentkezésnél mindenki tartozik beadandó boraiból minősógenkint 1—1 mintát bekül­deni, amiből az igazgatóság a bor minőségét megállapítja s ehhez ké­— A .. a ... hátad... mögött ?... Flórián benne volt a svungba. Keserű kacagásra fakadt. — Kéthónapi házasság persze, hogy hosszú. Ilyen nagy idő alatt hogyne unná meg az asszony a férjét . . . Az asszonyka úgy állt a tomboló férj előtt, mint egy villámsujtott virág. Nefelejts kék szemeiből sürüu patakzott a könny. Beszólni kezdett s csak úgy csuk lőtt a hangja. — Hát ezt érdemeltem ón tőled Flóri? így beszélsz te, aki tudod, hogy mennyire szeretlek ! . . . Flóri, édes Flórikám, emlékez vissza, mi­lyen boldogok voltunk . . . — Igen, igen, voltunk — vágott közbe indulatosan a férj. Eltaláltad az igazi jelzőt? voltunk boldogok, amig rá nem szedtél, amig gáládul meg nem csaltál I Köztünk vége mindennek ! . . . Az igaztalan bántalom mindig erőt ad a gyöngének is. A fiatal asz- szonyka férje utolsó szavai után le­törölte könnyeit s bátran állt szembe a dühöngő Flóriánnak. — Szabad végre tudnom, hogy miért sértegettél ? A férj szótlanul nyúlt a zsebébe és kivette a rettenetes papírlapot. Elébe tartotta s szikrázó szemekkel leste a hatást, pest állítja össze a beveendő borok lajstromát és azt az érdekeltekkel közli. A boroknak a közraktárba való szállítása a termelő költségén törté­nik. A beszállítás alkalmával az igazgató a borokat hordónkint meg­vizsgálja s azokat, amelyek a be­küldött minták ellenére a pecsenye­bornak sem felelnek meg, vagy amelyek a bortörvénybe ütköző dol­gok gyanújába esnek, visszautasítja. A felvett borokról a közraktár elis­mervényt ád s azokról egyénenkinti részletes jegyzéket vezet. A borok a közraktárban egyénen­ként elkülönítve szakszerüleg kezel­tetnek. Minden egyes kezelési mű­veletről a tulajdonos előre levelező­lapon értesítendő s annál jelen le­het. A borok összeházasítása csak a tulajdonosnak, több tulajdonos bo­rainak házasitása csak az illető tu­lajdonosoknak előzetes hozzájárulá­sával történhetik. Rendes kezelési műveletek, a le­fejtés, derítés, átszürés (filtrálás. Minden egyéb művelet csak a tulaj­donos kívánságára s külön díjért végeztetik. A dijakat a bizottság állapítja meg. Asszu és pecsenyeborért gönci hórdoukint egy évre 3 kor., asszu- borokért 4 korona helypénz és ke­zelési dij fizetendő. A dijak azon­ban csak a borok eladásakor vagy a közraktárból kiszállításakor fize­tendők egy összegben. A tulajdonos bora felett mindig szabadon rendelkezik s azt a köz­raktárból bármikor kiszállíttathatja. Kiszállításkor azonban a kezelési dijakat, a borra feljegyzett kölcsönt s egyéb tartozásokat kifizetni köteles. A közraktár venni szándékozó ér­deklődőknek a borokat meghatáro­zandó órákban megmutatja, illetve ebből a célból az összes borokból kü­lön raintagyüjteményt tait, amelybe azonban egy-egy borfajtából 1 liter­nél, asszuból 1ji liternél nagyobb mennyiséget nem használhat fel. Boreladást egyébként is közvetit, ezenkívül azonban minden termelő­nek jogában van a meghatározandó órákban saját borát a közraktárban bárkinek bemutatni. Ha a termelő borára pénzintézet­től vagy magánhitelezőtől kölcsönt vesz, ezt a kö’csönt kamatjával s más járulékaival együtt a termelő kívánságára vagy a hitelező által felmutatott engedélyére a közraktár a torokra feljegyzi s ebben az eset­ben a bor csak akkor adható ki, ha a kölcsön s járulékai kifizettetnek vagy a a hitelező hitelesített nyug­tája bemutattatik, ha pedig a bort az intézet adja el, a kölcsönt s já­az asszonyka belenézett kíván­csian az írásba s aztán csintalan mosoly kíséretében vállat vont. — Minek olvasnám, hiszen kívül­ről is el ludorn mondani, — Tehát igaz ! — orditá Flórián tajtékzó dühvei. — Es még csak nem is tagadod!? Nem védekezel?! Asszony, ne vigy a végletekig, mert megöllek I . . . — Ezért a csekélységért? No igazán nem volna érdemes — kaca­gott a kis menyecske. — De a férj arca ólomszint vál­tott. Tekintete őrületes kifejezést nyert. Ingadozva roskadt a pamlagra s nyögve ismételte! . . . — Csekélység ! Klárika ijedten ugrott hozzá. Át­ölelte a nyakát, csókolgatta, simo gáttá s végre sikerült életre hoznia. S mikor Flórián teljesen magához tért, kacagva mondta el neki a ré­mes papirszelet egyszerű történetét. Elmondta, hogy örömet akart sze­rezni a férjének, aki nemrégiben azt mondta, hogy szerfelett becsüli „ama nőket, akik regényeket Írnak. Ő te- íát próbálkozott vele, de sehogysem sikerült. Mindennap legalább is húsz papiroslapot dobott el, amit a cseléd összegyüjtögetett és aztán eladta a szatócsboltban. rulékait a hitelező javára visszal tartja s neki kiadja. 7 százalékná- magasabb kamat fel nem jegyez hető. A közraktár felelős minden oly károkért, amelyek a kezelés hibáiból származhatnak. # Próbakép az idén megnyittatnók Ujhelyben a közraktár 5000 hekto­liter borra. A tisztviselőket, pince­mestereket ingyen adná a miniszter. Kaphatnánk egyelőre 8 évre kb. 20—20 ezer kor. segélyt. Ebből le­hetne pincét bérelni s épületet és berendezést létesíteni. Ki lehetne jönni szépen. Haszna borainkat szakszerüleg ke­zelnék. Szüretkor kölcsönt vehet­nénk rájok, nem kellene elprédálni. Lenne központi hely, hová a vevők jöhetnének s eladások közvetítet­nének. Es lenne a vevőknek a bo­rok tisztaságára teljes garancia. Választás és közgyűlés a városházán. Két közgyűlést tartott egymás­után csütörtökön délután a város képviselőtestülete. Az egyiken ár­vaszéki ülnököt választottak, a másikon egynéhány sürgős ügyet tárgyaltak le. Mindkét közgyűlés tanúságot tett amellett, hogy a város ügyeinek intézése helyes irányba kezd terelődni. A részleges tisztujitás amellett bizonyit, hogy az ideiglenes álla­potnak vége szakadt. A polgár- mesteri szék végleges betöltése után állandó árvaszéki ülnököt választottak. Most már csak a pénztárnoki és közigazgatási gya­kornoki állásokat kell betölte­ni, -- hogy minden irányban végleges helyzetet teremtsünk és bezökkentsük a város adminisz­trációiát a rendes kerékvágásba. A történtek után alapos a remé­nyünk, hogy ez is minél előbb be log következni. A második közgyűlés — bár apróbb jelentőségű ügyeket tár gyalt — bizonyságot tett amel­lett, hogy a város ügyeinek in tézése kezd helyes irányba tere­lődni. Immár a harmadik gyűlést tartja a képviselőtestület anélkül, hogy a legkisebb ellentétek me­rültek volna fel a tárgyalások során, anélkül, hogy az azelőtt mindennapos felekezeti, politikai, vagy személyi érdekek csak a legkisebb mértékben is érvénye­sültek volna. Es mindezért az érdem a Vá­rosi Polgári Pártot illeti, amely biztosan halad a maga elé tűzött cél felé és őrködik afelett, hogy a közügyek intézésében idegen érdekek ne érvényesülhessenek. De legyen az érdem bárkié is, mi örömmel látjuk az eredményt, hogy ennek a szerencsétlen vá­rosnak a képviselőtestülete rálé­pett arra az útra, amelyen a biz­tos fejlődés felé haladhatunk. A közgyűlésekről az alábbiak ban számolunk be részletesen: Első gyűlés. D. u. fél 4 órakor nyitotta meg Dókus Gyula alispán a közgyűlést. Bejelenti, hogy két pályázat érke­zett be az árvaszéki ülnöki állásra és felhívja a képviselőtestületi, hogy a kijelölő és szavazatszedő küldöttségek tagjait és a bizalmi férfiak at jelölje ki. — Bizalmi férfiak ettek : Bessenyey István, Zinner Henrik, Lengyel Mauó és Réz Gyula. A kijelölő választmányba az alisgán által kineveztettek : Reichard Sala­mon és Schiller Kálmán ; megválasz­tattak : Matolai Etele és Képes Gyula. A szavazatszedő küldöttség elnöke : Isépy István, tagjai: Némethy Ber­talan és Hericz Sándor lettek. Választás. Miután a kijelölő választmány mindkét pályázót: dr. Keiner Győzőt és dr. Malártsik Györgyöt jelölte, az alispán elrendelte a szavazást. Leadtak összesen llO szavazatot és ebből Dr. Keiner Győző 79 Dr. Malártsik Györpy 31 szavazatot kapott és igy dr. Keiner Győzőt /f.8 szóiöbbséggel árvaszéki ül­nöké és egyben a város h. polgár­mesterévé választották. Miután az újonnan megválasztott a hivatali esküt letette, az alispán szép szavakban üdvözölte megvá­lasztása alkalmából és berekesztette a közgyűlést. Második közgyűlés. Rögtön a választás után megnyi­totta Farkas Andor polgármester a második közgyűlést, melynek tárgy- sorozatán 7 kisebb jelentőségű ügy szerepelt. A gyűlés lefolyása nagyon rövid volt, mert a tárgysorozaton szerepelt ügyeket gyors egymás­utánban, úgyszólván minden hozzá­szólás nélkül tárgyalta le a képvi­selőtestület. Az 1910. évi novemberi és decem­beri pónztárvizsgálatok jegyzőköny­veit tudomásul vették. — A tiszt­viselők drágasági pótlékát az 1911. évre is megszavazták, kimondották azonban, hogy az adóügyosztály tisztviselői nem részesülhetnek a pótlékban és a többi tisztviselők is csak addig kapják, inig a státus­rendezés meg nem történik. — A honvédlaktanya javítási munkálatai tárgyában tett pénzügyi bizottsági javaslat levették napirendről. — GtCoei Jenő adóügyosztályi főnök­nek javaslatára megengedte & kép­viselőtestület, hogy az 1910. évi pótadót 5“ százalékkal kivethessék. — Az iparos tanonciskola bizottsá­gának december 26-án tartott ülésé­ről felvett jegyzőkönyvet jóváha­gyólag tudomásul vették. — Burger Armin imregi lakostól vett 220 xji mm. széna árának hitelátruházas ut­ján álló kiutalása tárgyában a kép­viselőtestület kikéri a pénzügyi bi­zottság véleményét, A scontrős könyv. A képviselőtestület dr. Búza Barna javaslatára már régebben elhatározta, hogy a képviselőtestület határoza­tairól és a közgyűlésen elhangzott interpellációkról nyilvántartási könyv vezettessék, hogy a határozatok végrehajtása ^illetve az interpellá­ciókra adandó válaszok ellenőrizhe­tők legyenek. Farkas Andor polgár­mester most elkészítette ezt a nyil­vántartási könyvet december 1-től kezdődőleg és ebből kitűnt, hogy a decemberi határozatok mindegyike részben elintéztetett, részben elinté­zés alatt áll. De kitűnt, hogy na­gyon sok régebbi fontos határozat nincs végrehajtva. — A képviselő­testület dr. Gtósz Dezső, Miklósy Ist­ván és Szőllősy Arthur felszólalásai után örömmel vette tudomásul a scontrós könyv elkészültét és fel­hívta a polgármestert, hogy a végre nem hajtott határozatokról és válasz nélkül maradt interpellációkról min­den rendes közgyűlésen tegyen je­lentést. A közgyűlés délután 5 órakor ért véget. Előfizetőinkhez! Felkérjük lapunk tisztelt előfize­tőit, hogy a december hó végén lejárt előfizetési dijat lehetőleg postafordultával küldjék be, nehogy a lap további küldésében akadály legyen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom