Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-14 / 99. szám

99. szám (3) Szerda, december 14. F E L S 0 M A G Y A R O R S 1 A G I HÍRLAP kar következett, mely után Dókus Ernő főgodnok megnyitotta a köz­gyűlést. Szives szavakkal üdvözölte a testvéregyházkerületek küldötteit és a közönséget, fölhívta a kerület világi főjegyzőjét, hogy a szavazat­bontó bizottság jegyzőkönyvét is mertesse meg. A jegyzőkönyv tanú­sága szerint a püspökválasztás fo­lyamán 573 szavazat adatott le s a 373 szavazat közül 227 Fejes István sátoraljaújhelyi lelkészre és 138 sza­vazat dr. Tüdős István miskolci lel­készre adatott le. A jegyzőkönyv felolvasása után Dókus Ernő egy­házkerületi főgondnok törvényes jo­gánál fogva a tiszáninneni ref. egy­házkerület megválasztott püspökéül Fejes István tb. esperes, sátor­aljaújhelyi lelkészt mondotta ki és felhívta az uj püspököt, hogy eskü­jét tegye le. Fejes István ezután letette az esküt, melyet Radácsy György egyházkerületi főjegyző ol­vasott elő. Dókus beszél. Az eskü letétele után Dókus Ernő főgondnok emelkedett szólásra. A gondviselés kegyelme jónak látta, hogy a halotti porában is áldott pátriáichát, Kun Bertalant magához szólítsa. S jöttével a nyomorúságnak, az a feladat várt a tiszáninneni re­formátus egyházkerületre, hogy a Szentgyörgyi Sámuelhez, Csányi Már­tonhoz, Őry Vitéz Gáborhoz, Zsar- nay Bertalanhoz és Kun Bertalanhoz méltó s mindenben illő utódot ül­tessen a püspöki székbe. Sok a ki­váló férfi, ki mind méltó lett volna a püspöki tisztre, de Fejes István a legméltóbb s méltóvá teszi erre nagy tudása, az adminisztriv dolgokban való tapasztalatai, puritán élete, kris­tályosán tiszta emberi mivolta. Negy­venöt esztendeje él közöttük és 45 év mily hosszú annak, aki nem dol­gozik és miiy rövid annak, aki a folytonosan való munkának szenteli életét. A Fejes István életének min­den pillanatja a munka pillanatja volt és a nyilvánosság előtt játszó­dott le: az érdem előttünk ková- csolódott lánccá, hogy közbecsülés- sel s őszinte, igaz szeretettel vehesse körül. S erre a láncra most tette fel az egyházkerület a legdrágább ék­követ, a koronát és a kerü'etnek ez elhatározása mindenfelé szeretettel kell, hogy találkozzék. Az egyház kerület szellemi és anyagi emelését, a főiskola és az egyházkerület érde­keit szolgálja Fejes István az életé­vel saz egyetemes konventek, a zsi­natok jegyzőkönyvei, az egyházi törvények minden szakasza amellett a munka mellett tesznek tanúságot, mely kivételesen nagy szerepet jut­tat Fejes Istvánnak az egyház his­tóriájában. A püspöki méltósággal Fejes István a kormányt kapja, hogy a kerület hajóját diadalra vezesse és kapja a fegyvert, hogy az egyház jogait megvédje és a megilletőket megszerezze. Nagy munka, nemes küzdelem vár reá: egyfelőlről a hit­sorsi buzgalom lankadása, másfelől- ről az ellenfél vehemenciája teszik súlyossá az időt. A kerület nyugod­tan adja a Fejes István kezeibe a püspöki méltóságot és bizton hiszi, hogy bölcs belátásával, nyugodt íté­letével. istenadta nagy tehetségével és erős hajthatatlan jellemével Fejes István a püspöki méltóságban is az egyház, az egyházkerület is mind­annyiunk javára fog élni. A püspök válaszol. A költői szárnyalásu hatalmas be­széd után Dókus átadta a püs­pöknek hivatala pecsétjét, majd Fe­jes István mondotta el az elérzéke- nyüléstől rezgő hangon székfoglaló beszédét. Amikor letette az esküt azzal kijelentette, hogy a püspöki hivatalt elfogadja és a pecséttel el­ismeri, hogy a kerület egyik kor­mányzójává lett. Hálás szívvel kö­szöni, hogy magas korában őt emelte a kerület e felette kitüntető állásra. Hosszú lelkészi pályájának a meg­koronázása ez a tény és megöreged ten nem is vállalta volna a nemes paéltóságot, ha nem lennének ta­pasztalatai, amiket a köz javára for­dítania kötelessége. A munka, a küz­delem elől sohasem állt félre, vén- ségére sem fog. VáUaja hát a mun­kát, a fokozott kötelességeket. Rész­letesen programmját majd máskor fejti ki. Hálás köszönettel veszi át a pecsétet és Ígéri, hogy olyan hűség­gel fogja annak gondját viselni, mint elődje, a nagy ember, kinek emléke legyen örökkön áldott. A beigtatás vége. Ezután Y a d á s z y Pál legidő­sebb esperes, püspökhelyettes Fejes István püspököt beigtatottnak jelen­tette ki és szép megható imában kért áldást ezutáni működésére. Majd feizendült a gyülekezeti ének. E közben a püspök az Ur asztala körül álló főgoudnokka), esperesek­kel, gondnokokkal, egyházkerületi tanácsbirákkal kezet fogott és aztán felment a szószékre, hogy elmondja mesterien egy beállított gyönyörű prédikációját. A beszéd után ismét felhangzott a gyülekezeti ének, majd Dókus Ernő főgondnok berekesztette a püspök beigtalására egybehívott rendkívüli egyházkerületi közgyű­lést, A beigtatási ünnepség a Hym­nus magasztos akkordjai mellett ért véget. Küldöttségek. Ezután a különböző küldöttségek lisztelegtek a főiskola imatermében a püspök előtt. Megjelentek az üd vözlésen a külömböző egyházkerü­letek, egyházmegyék, a sárospataki főiskola, a vármegye törvényható­sága, Sátoraljaújhely város kópvise- őtestülete, törvényszék, járásbíróság, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelő­ig, társasegyletek küldöttségei. Fe­jes István valamennyit szívélyesen fogadta és mindegyik küldöttséghez volt egy két hálás köszönő szava. Banket. Délután 1 órakor társasebéd volt a konviktusi étteremben, melyen csak meghívott vendégek vettek részt. Számos felköszöntő hangzott el, melyek nagyobbrésze a püspököt illette. A társasebéd — melyet Végh László vendéglős szervírozott köz­megelégedésre — a késő délutáni órákig tartott. Viharos közgyűlés Heves támadások a városi adminisztrá­ció ellen. Szokatlan érdeklődés mellett folyt le a város tegnapi közgyű­lése. A képviselőtestületi tagok szokatlanul nagy számban jelen­tek meg és ez már egyik ered­ménye annak az alakulásnak, mely Polgári Párt elnevezés alatt ala­kult, a városi érdekek előbbrevi- telére. De meglátszott az alaku­lás eredménye a tárgyalások me­netén is, melyek — eltekintve egy-két ember féktelenkedéseitől, izetlenkedéseitől — határozottan nívósak voltak. Grósz Dezső volt az, aki csó­vát hajított a tárgyalás békés menetébe. Ennek az embernek bizonyos perverz gyönyörűsége telik a zavar-csinálásban. Tegnap is — minden alapos indok nél­kül — neki támadt M i k I ó s s y Istvánnak és kéjes gyönyörrel él­vezte a támadása folytán kelet­kezett zavart. De nem kis kava­rodást okozott a törvényhatóság­nak egyik határozata sem, mely­ben erélyes hangon tör pálcát a városi adminisztráció felett. A képviselőtestület tagjai pedig kap tak az alkalmon, hogy ennek kapcsán ők is kiöntsék mindazt a keserűséget, amely a városi ad­minisztráció tarthatatlansága miatt lelkűkben összegyülemlett. Es egymást érték a legélesebb bírá­latok, persze minden eredmény nélkül, mert hiszen az üres szó­val nem lehet célt érni. Nem beszédek kellenek ide igen tisztelt városatyák, hanem tettek. Erélyes tettek, amelyek megtisz­títják a városi tisztikart a nem oda való elemektől. Es ha ez bekövetkezik, akkor lesz ered­mény is, addig azonban a táma­dások nem egyebek üres szófe csérlésnél. Az érdekes gyűlésről a követ­kezőkben adunk részletesen szá­mot : Megnyitás. Szokatlanul nagy érdeklődés nyil­vánult meg a képviselőtestületi ta- goksorában a tegnapi ülés iránt Ami ritkán esik meg, már a megnyitás­nál is szép számmal voltak jelen a városatyák. A gyűlést pontban 3 órakor nyitotta meg Farkas Andor h. polgármester és minden napirend előtti bejelentés nélkül kezdtek hozzá a tárgysorozat elintézéséhez. Vélemény a mi adminisztrációnkról, A törvényhatósági bizottság jóvá hagyta a város 1909. évi zárszáma­dását, de egyben rosszalásának adott kifejezést a város azon semmivel sem menthető eljárása felett, hogy az 1909 évi zárszámadást csak 1910 ben tárgyalták le. A vármegyének ezt a — bár igazságos — dorgató­riumát nem vehette a képviselőtes­tület szó nélkül tudomásul Az első felszólaló dr Erényi Manó volt. Kellő időben előterjesztett költségvetés nélkül nem lehet — úgymond — egy várost adminisztrálni. A költségve­tésnek oly időben kell elkészülnie, hogy az az előző év ősz n tár­gyalható legyen. Ezúttal már nem segíthet a dolgon, de felszólalt, mert kifejezést kívánt adui annak, hogy mily visszatetszést szült a képviselő testületben mindig a költségvetések késői beterjesztése. Kéri a polgár­ra :stert, hasson oda, hogy az 1910 és 1911 évi költségvetések legalább még tavasszig letárgyaltassa iák mert ha továbbra is az eddigi Ivmyagsá- got fogja a képviselőt síidet a költ­ségvetések és zár számadások készí­tésénél tapasztalni, kénytelenek lesz­nek erősebb eszközökhöz folya­modni. Halász József: Mű 1 r utóbb a költségvetés tárgyalásánál kimondta a város, bogy a költségvetéseket rendes időben tárgyalják le. Erényi Manó téved, ha azt hiszi, hogy az 1910. évi költségvetést még nem tárgyalták le, mert — későn bár — letárgyalták. Azt is megígérték hogy az 1911. évi költségvetést még ez évben letárgyalják és hiszi, hogy le is fogják tárgyalhatni. Azonban sokkal nagyobb bajnak tartja, hogy a költségvetéshez szükséges zárszá­madások még nincsenek beterjesztve. Az 1908. évi zárszámadás sincs még letárgyalva. A számvevő állítása szerint már régen készen van és csak azért nem terjeszthető be, mert a képviselőtestület a zárszámadás mellé vagyonleltárt is kér. A va­gyonleltárt pedig képtelen elkészí­teni a számvevő, mert nem becsül­ték még fel a vagyont és igy a leltár készítéséhez megfelelő anyag nem áll rendelkezésére. Kéri a pol­gármestert, intézkedjék az iránt,hogy a számvevő a szükséges adatokat minél előbb megkapja. Felvilágosítás. S z ö 1 1 ö s s y Sándor számvevő kijelenti, hogy az 1908. évi zárszá­madást már a múlt hónapban be­terjesztette. A leltár is készen van, csupán az érték-felvételre vonat- kozó'ag vannak némi differenciák közte és a tanács között. Ha a pénz­ügyi bizottság dönt e tárgyban, ak­kor rövidesen a képviselőtestület elé kerülhet a zárszámadás. Az 1909 évi zárszámadást rövidesen beter­jeszti, a jövő évi költségvetéshez azonban még hozzá sem fogott, mert a szükséges adatot eddig nem bo­csátották rendelkezésére, Milrlósy István: Minden költ- ségvetésnek az előző évi zárszáma­dás alapján kell készülnie. Zárszá­madásaink pedig nincsenek. Első sorban ezeket kell elkészíteni. Személyes téren. A következő szónok dr. Grosz Dezső volt, csak természetes hát, hogy személyes térro terelődött a vita. O már tavasszal követelte — úgymond — hogy a költségvetést még ez év őszén terjesszék be. Ugy- látszik felszólalása hiábavaló volt, mert hisz a két év előtti zárszáma­dás sem került még elő. Azonban nemcsak a tisztikart hibáztatja ezért hanem hibáztatja a pénzügyi bizott­ságot és elsősorban annak elnökét Miklósy Istvánt, mert nem teljesítet­ték kötelességszeríien ellenőrző sze­repüket. Miklósy sztrájkolt és nem vett részt utóbbi időben a bizottság tárgyalásain, ezért az egyszer haj­landó megbocsájtani neki. (Jaj de nagylelkű!) Positiv indítványt tesz azonban aziránt, hogy utassittassék a tanács az 1911 évi költségvetés­nek oly időben való beterjesztésére hogy az még ez évben letárgyalható legyen. Dr. Haas Bertalan személyes kérdésben szólal fel. Előtte szóló Miklósyt támadta, de — ugylátszik, — feléje akart sújtani. Mindenki tudja, hogy Miklósy régen lemon­dott a bizottság elnöki állásáról és igy ő vezeti a bizottság tárgy alá- sait. Azonban a bizottságot sem ér­heti semmiféle vád, mert nem rend­szeresen fizetett tisztviselők, akik­nek egyéb dolguk sincs, mint min­dig a város ügyeit intézni. A bizott­ság csak azt tárgyalhatja amit elé­jük terjesztenek. Felelősségre nem vonhatnak senkit. Miklósy Isván visszautasítja Grosz vádjait. Már régebben vissza lépett a p jü. biz. elnöki állásától és n^m vesz részt a bizottság ülésein. C.-ak olyan bizottsággal működhetik, melynek minden egyes tagjával szo­lidáris. A bizottság legutóbbi kiegé­szítésénél azonban olyanokat is meg­választottak, akikkel nem tudna együtt működni. Es ha csak egy tagja is van a bizottságnak, akiről feltehető, hogy működésében néma város önzetlen szolgálata vezérli, ő nem vállalhatja az elnöki állást. Elintézve. Még Halász József és M i k - iósy István szólaltak fel személyes kérdésben s intéztek el egy apróbb félreértést, azután Farkas Andor h. polgármester adta meg az elhang­zott beszédekre a felvilágosítást. Az 1910. évi költségvetést már felter­jesztették jóváhagyás végett a tör­vényhatósághoz, az 1911. évi költ­ségvetésre vonatkozólag pedig uta- 4tani fogja a számvevőt, hogy azt minél előbb terjessze elő. Hogy a költségvetés még ebben a hónapban elkészüljön, azt nem hiszi, de azt igéri, hogy januárban tárgyalható lesz. Újból a napipiac. A mérnök jelentése folytán a ta­nács előterjesztést tett a képviselő­testületnek, hogy a napipiac kiköve* zésére megszavazott 500 koronán felül még 450 koronára van szükség. Kincsesy Péter feltétlenül szük­ségesnek tartja, hogy a napipiaczon a köztisztaság és hozzáférhetőség biztosítva legyen. Ezért nem ellenzi a kórt összeg megszavazását. Csupán azért szólal fel, hogy két határozat végrehajtását megsürgesse. A képvi­selőtestület már régebben elhatározta, hogy a napipiactéren 2 villanyiéra- pát állít fel és illemhelyét készíttet, de a határozatok végrehajtva nin­csenek. Kér ez ügyben azonnali in- tézktdóst és egyben gondoskodást arról is, hogy a piac Ián páit ne naptár szerint világítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom