Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-12-14 / 99. szám

99. szám (3)

Szerda, december 14.

F E L S 0 M A G Y A R O R S 1 A G I HÍRLAP

kar következett, mely után Dókus Ernő főgodnok megnyitotta a közgyűlést. Szives szavakkal üdvözölte a testvéregyházkerületek küldötteit és a közönséget, fölhívta a kerület világi főjegyzőjét, hogy a szavazatbontó bizottság jegyzőkönyvét is mertesse meg. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a püspökválasztás folyamán 573 szavazat adatott le s a 373 szavazat közül 227 Fejes István sátoraljaújhelyi lelkészre és 138 szavazat dr. Tüdős István miskolci lelkészre adatott le. A jegyzőkönyv felolvasása után Dókus Ernő egyházkerületi főgondnok törvényes jogánál fogva a tiszáninneni ref. egyházkerület megválasztott püspökéül Fejes István tb. esperes, sátoraljaújhelyi lelkészt mondotta ki és felhívta az uj püspököt, hogy esküjét tegye le. Fejes István ezután letette az esküt, melyet Radácsy György egyházkerületi főjegyző olvasott elő.

Dókus beszél.

Az eskü letétele után Dókus Ernő főgondnok emelkedett szólásra. A gondviselés kegyelme jónak látta, hogy a halotti porában is áldott pátriáichát, Kun Bertalant magához szólítsa. S jöttével a nyomorúságnak, az a feladat várt a tiszáninneni református egyházkerületre, hogy a Szentgyörgyi Sámuelhez, Csányi Mártonhoz, Őry Vitéz Gáborhoz, Zsar- nay Bertalanhoz és Kun Bertalanhoz méltó s mindenben illő utódot ültessen a püspöki székbe. Sok a kiváló férfi, ki mind méltó lett volna a püspöki tisztre, de Fejes István a legméltóbb s méltóvá teszi erre nagy tudása, az adminisztriv dolgokban való tapasztalatai, puritán élete, kristályosán tiszta emberi mivolta. Negyvenöt esztendeje él közöttük és 45 év mily hosszú annak, aki nem dolgozik és miiy rövid annak, aki a folytonosan való munkának szenteli életét. A Fejes István életének minden pillanatja a munka pillanatja volt és a nyilvánosság előtt játszódott le: az érdem előttünk ková- csolódott lánccá, hogy közbecsülés- sel s őszinte, igaz szeretettel vehesse körül. S erre a láncra most tette fel az egyházkerület a legdrágább ékkövet, a koronát és a kerü'etnek ez elhatározása mindenfelé szeretettel kell, hogy találkozzék. Az egyház kerület szellemi és anyagi emelését, a főiskola és az egyházkerület érdekeit szolgálja Fejes István az életével saz egyetemes konventek, a zsinatok jegyzőkönyvei, az egyházi törvények minden szakasza amellett a munka mellett tesznek tanúságot, mely kivételesen nagy szerepet juttat Fejes Istvánnak az egyház históriájában. A püspöki méltósággal Fejes István a kormányt kapja, hogy a kerület hajóját diadalra vezesse és kapja a fegyvert, hogy az egyház jogait megvédje és a megilletőket megszerezze. Nagy munka, nemes küzdelem vár reá: egyfelőlről a hitsorsi buzgalom lankadása, másfelől- ről az ellenfél vehemenciája teszik súlyossá az időt. A kerület nyugodtan adja a Fejes István kezeibe a püspöki méltóságot és bizton hiszi, hogy bölcs belátásával, nyugodt ítéletével. istenadta nagy tehetségével és erős hajthatatlan jellemével Fejes István a püspöki méltóságban is az egyház, az egyházkerület is mindannyiunk javára fog élni.

A püspök válaszol.

A költői szárnyalásu hatalmas beszéd után Dókus átadta a püspöknek hivatala pecsétjét, majd Fejes István mondotta el az elérzéke- nyüléstől rezgő hangon székfoglaló beszédét. Amikor letette az esküt azzal kijelentette, hogy a püspöki hivatalt elfogadja és a pecséttel elismeri, hogy a kerület egyik kormányzójává lett. Hálás szívvel köszöni, hogy magas korában őt emelte a kerület e felette kitüntető állásra. Hosszú lelkészi pályájának a megkoronázása ez a tény és megöreged ten nem is vállalta volna a nemes paéltóságot, ha nem lennének tapasztalatai, amiket a köz javára fordítania kötelessége. A munka, a küzdelem elől sohasem állt félre, vén- ségére sem fog. VáUaja hát a munkát, a fokozott kötelességeket. Részletesen programmját majd máskor fejti ki. Hálás köszönettel veszi át a pecsétet és Ígéri, hogy olyan hűséggel fogja annak gondját viselni, mint elődje, a nagy ember, kinek emléke legyen örökkön áldott.

A beigtatás vége.

Ezután Y a d á s z y Pál legidősebb esperes, püspökhelyettes Fejes István püspököt beigtatottnak jelentette ki és szép megható imában kért áldást ezutáni működésére. Majd feizendült a gyülekezeti ének. E közben a püspök az Ur asztala körül álló főgoudnokka), esperesekkel, gondnokokkal, egyházkerületi tanácsbirákkal kezet fogott és aztán felment a szószékre, hogy elmondja mesterien egy beállított gyönyörű prédikációját.

A beszéd után ismét felhangzott a gyülekezeti ének, majd Dókus Ernő főgondnok berekesztette a püspök beigtalására egybehívott rendkívüli egyházkerületi közgyűlést, A beigtatási ünnepség a Hymnus magasztos akkordjai mellett ért véget.

Küldöttségek.

Ezután a különböző küldöttségek lisztelegtek a főiskola imatermében a püspök előtt. Megjelentek az üd vözlésen a külömböző egyházkerületek, egyházmegyék, a sárospataki főiskola, a vármegye törvényhatósága, Sátoraljaújhely város kópvise- őtestülete, törvényszék, járásbíróság, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelőig, társasegyletek küldöttségei. Fejes István valamennyit szívélyesen fogadta és mindegyik küldöttséghez volt egy két hálás köszönő szava.

Banket.

Délután 1 órakor társasebéd volt a konviktusi étteremben, melyen csak meghívott vendégek vettek részt. Számos felköszöntő hangzott el, melyek nagyobbrésze a püspököt illette. A társasebéd — melyet Végh László vendéglős szervírozott közmegelégedésre — a késő délutáni órákig tartott.

Viharos közgyűlés

Heves támadások a városi adminisztráció ellen.

Szokatlan érdeklődés mellett folyt le a város tegnapi közgyűlése. A képviselőtestületi tagok szokatlanul nagy számban jelentek meg és ez már egyik eredménye annak az alakulásnak, mely Polgári Párt elnevezés alatt alakult, a városi érdekek előbbrevi- telére. De meglátszott az alakulás eredménye a tárgyalások menetén is, melyek — eltekintve egy-két ember féktelenkedéseitől, izetlenkedéseitől — határozottan nívósak voltak.

Grósz Dezső volt az, aki csóvát hajított a tárgyalás békés menetébe. Ennek az embernek bizonyos perverz gyönyörűsége telik a zavar-csinálásban. Tegnap is — minden alapos indok nélkül — neki támadt M i k I ó s s y Istvánnak és kéjes gyönyörrel élvezte a támadása folytán keletkezett zavart. De nem kis kavarodást okozott a törvényhatóságnak egyik határozata sem, melyben erélyes hangon tör pálcát a városi adminisztráció felett. A képviselőtestület tagjai pedig kap tak az alkalmon, hogy ennek kapcsán ők is kiöntsék mindazt a keserűséget, amely a városi adminisztráció tarthatatlansága miatt lelkűkben összegyülemlett. Es egymást érték a legélesebb bírálatok, persze minden eredmény nélkül, mert hiszen az üres szóval nem lehet célt érni.

Nem beszédek kellenek ide igen tisztelt városatyák, hanem tettek. Erélyes tettek, amelyek megtisztítják a városi tisztikart a nem oda való elemektől. Es ha ez bekövetkezik, akkor lesz eredmény is, addig azonban a támadások nem egyebek üres szófe csérlésnél.

Az érdekes gyűlésről a következőkben adunk részletesen számot :

Megnyitás.

Szokatlanul nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselőtestületi ta- goksorában a tegnapi ülés iránt Ami ritkán esik meg, már a megnyitásnál is szép számmal voltak jelen a városatyák. A gyűlést pontban 3 órakor nyitotta meg Farkas Andor h. polgármester és minden napirend előtti bejelentés nélkül kezdtek hozzá a tárgysorozat elintézéséhez.

Vélemény a mi adminisztrációnkról,

A törvényhatósági bizottság jóvá hagyta a város 1909. évi zárszámadását, de egyben rosszalásának adott kifejezést a város azon semmivel sem menthető eljárása felett, hogy az 1909 évi zárszámadást csak 1910 ben tárgyalták le. A vármegyének ezt a — bár igazságos — dorgatóriumát nem vehette a képviselőtestület szó nélkül tudomásul Az első felszólaló dr Erényi Manó volt. Kellő időben előterjesztett költségvetés nélkül nem lehet — úgymond — egy várost adminisztrálni. A költségvetésnek oly időben kell elkészülnie, hogy az az előző év ősz n tárgyalható legyen. Ezúttal már nem segíthet a dolgon, de felszólalt, mert kifejezést kívánt adui annak, hogy mily visszatetszést szült a képviselő testületben mindig a költségvetések késői beterjesztése. Kéri a polgárra :stert, hasson oda, hogy az 1910 és 1911 évi költségvetések legalább még tavasszig letárgyaltassa iák mert ha továbbra is az eddigi Ivmyagsá- got fogja a képviselőt síidet a költségvetések és zár számadások készítésénél tapasztalni, kénytelenek lesznek erősebb eszközökhöz folyamodni.

Halász József: Mű 1 r utóbb a költségvetés tárgyalásánál kimondta a város, bogy a költségvetéseket rendes időben tárgyalják le. Erényi Manó téved, ha azt hiszi, hogy az 1910. évi költségvetést még nem tárgyalták le, mert — későn bár — letárgyalták. Azt is megígérték hogy az 1911. évi költségvetést még ez évben letárgyalják és hiszi, hogy le is fogják tárgyalhatni. Azonban sokkal nagyobb bajnak tartja, hogy a költségvetéshez szükséges zárszámadások még nincsenek beterjesztve. Az 1908. évi zárszámadás sincs még letárgyalva. A számvevő állítása szerint már régen készen van és csak azért nem terjeszthető be, mert a képviselőtestület a zárszámadás mellé vagyonleltárt is kér. A vagyonleltárt pedig képtelen elkészíteni a számvevő, mert nem becsülték még fel a vagyont és igy a leltár készítéséhez megfelelő anyag nem áll rendelkezésére. Kéri a polgármestert, intézkedjék az iránt,hogy a számvevő a szükséges adatokat minél előbb megkapja.

Felvilágosítás.

S z ö 1 1 ö s s y Sándor számvevő kijelenti, hogy az 1908. évi zárszámadást már a múlt hónapban beterjesztette. A leltár is készen van, csupán az érték-felvételre vonat- kozó'ag vannak némi differenciák közte és a tanács között. Ha a pénzügyi bizottság dönt e tárgyban, akkor rövidesen a képviselőtestület

elé kerülhet a zárszámadás. Az 1909 évi zárszámadást rövidesen beterjeszti, a jövő évi költségvetéshez azonban még hozzá sem fogott, mert a szükséges adatot eddig nem bocsátották rendelkezésére,

Milrlósy István: Minden költ- ségvetésnek az előző évi zárszámadás alapján kell készülnie. Zárszámadásaink pedig nincsenek. Első sorban ezeket kell elkészíteni.

Személyes téren.

A következő szónok dr. Grosz Dezső volt, csak természetes hát, hogy személyes térro terelődött a vita. O már tavasszal követelte — úgymond — hogy a költségvetést még ez év őszén terjesszék be. Ugy- látszik felszólalása hiábavaló volt, mert hisz a két év előtti zárszámadás sem került még elő. Azonban nemcsak a tisztikart hibáztatja ezért hanem hibáztatja a pénzügyi bizottságot és elsősorban annak elnökét Miklósy Istvánt, mert nem teljesítették kötelességszeríien ellenőrző szerepüket. Miklósy sztrájkolt és nem vett részt utóbbi időben a bizottság tárgyalásain, ezért az egyszer hajlandó megbocsájtani neki. (Jaj de nagylelkű!) Positiv indítványt tesz azonban aziránt, hogy utassittassék a tanács az 1911 évi költségvetésnek oly időben való beterjesztésére hogy az még ez évben letárgyalható legyen.

Dr. Haas Bertalan személyes kérdésben szólal fel. Előtte szóló Miklósyt támadta, de — ugylátszik, — feléje akart sújtani. Mindenki tudja, hogy Miklósy régen lemondott a bizottság elnöki állásáról és igy ő vezeti a bizottság tárgy alá- sait. Azonban a bizottságot sem érheti semmiféle vád, mert nem rendszeresen fizetett tisztviselők, akiknek egyéb dolguk sincs, mint mindig a város ügyeit intézni. A bizottság csak azt tárgyalhatja amit eléjük terjesztenek. Felelősségre nem vonhatnak senkit.

Miklósy Isván visszautasítja Grosz vádjait. Már régebben vissza lépett a p jü. biz. elnöki állásától és n^m vesz részt a bizottság ülésein.

C.-ak olyan bizottsággal működhetik, melynek minden egyes tagjával szolidáris. A bizottság legutóbbi kiegészítésénél azonban olyanokat is megválasztottak, akikkel nem tudna együtt működni. Es ha csak egy tagja is van a bizottságnak, akiről feltehető, hogy működésében néma város önzetlen szolgálata vezérli, ő nem vállalhatja az elnöki állást.

Elintézve.

Még Halász József és M i k - iósy István szólaltak fel személyes kérdésben s intéztek el egy apróbb félreértést, azután Farkas Andor h. polgármester adta meg az elhangzott beszédekre a felvilágosítást. Az 1910. évi költségvetést már felterjesztették jóváhagyás végett a törvényhatósághoz, az 1911. évi költségvetésre vonatkozólag pedig uta- 4tani fogja a számvevőt, hogy azt minél előbb terjessze elő. Hogy a költségvetés még ebben a hónapban elkészüljön, azt nem hiszi, de azt igéri, hogy januárban tárgyalható lesz.

Újból a napipiac.

A mérnök jelentése folytán a tanács előterjesztést tett a képviselőtestületnek, hogy a napipiac kiköve* zésére megszavazott 500 koronán felül még 450 koronára van szükség.

Kincsesy Péter feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a napipiaczon a köztisztaság és hozzáférhetőség biztosítva legyen. Ezért nem ellenzi a kórt összeg megszavazását. Csupán azért szólal fel, hogy két határozat végrehajtását megsürgesse. A képviselőtestület már régebben elhatározta, hogy a napipiactéren 2 villanyiéra- pát állít fel és illemhelyét készíttet, de a határozatok végrehajtva nincsenek. Kér ez ügyben azonnali in- tézktdóst és egyben gondoskodást arról is, hogy a piac Ián páit ne naptár szerint világítsák.