Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-11-29 / 95. szám

95 szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL A P Szerda november 30. Pedig hát hiába való minden erőlködés. A Városi Polgári Párt nak talán egy tagja semjtüzi célul dr. Csizy Béla megválasztását, de — abban egyetért mindegyikük, hogy Székely Eleket vissza nem engedheik a polgármesteri székbe Olyan ember, aki segédkezett nyújtott egy városi szerződés meghamisításához, aki az Ínsége­seknek küldött kukuricát elpana- mázta, aki sikkasztókat pártfogolt és akinek uralma alatt 1 x/2 hold- nyi erdőrészlet fája tűnhetett el nyomtalanul, nem szennyezheti be Ujhely város polgármesteri székét. Es mert Székely Elek ezt mind megtette, nem lehet többé pol­gármestere ennek a városnak. Dr. Reichard Salamont ugyancsak nem tartjuk alkalmasnak — főleg gyenge akaratereje miatt — hogy a polgármesteri állást be­töltse, — de még ezerszer inkább Reichard Salamon, mint Székely Elek. Es igy gondolko­zik valószínűleg az uj párt is, melynek természetesen első és fő leiadatát kell, hogy képezze egy minden tekintetben megfelelő polgármester személyében való megállapodás. Miklóssy István egyszerűen csak tagja ennek az uj pártnak és nem irányitója és vezetője. A szervezés munkájába pedig csak később vonták be és mégis a Miklósy keze munkáját látják az uj alakulásban. Mert ilyenformán lehet legkönnyebben felekezeti tendenciát beiemagyarázni a párt alakításába. Miklóssy pap és ezt a papi állását kívánjak korlesesz- közül felhasználni az ellenmozga­lomban. Ok azok tehát ismét, akik felekezeti csóvát dobnak a küz­delembe. Ezt jó lesz hát megje­gyezni, mert a további küzdelmek során bizonyára gyakrabban fo­gunk találkozni ilyen és ehhez hasonló rágalmakkal. Es akkor majd rámutathatunk, hogy kiknek küzdelmeiben visz vezérszerepet a felekezeti és személyi gyűlölet. * A nevezetes pártalakulásról a kö­vetkező tudósításban számolunk be részletesen : Megnyitás. Mintegy 40 képviselőtestületi tag gyűlt egybe vasárnap délután a „Magyar Király“ éttermében, hogy megalakítsa a Városi Polgári Partot. A megjelenteket az egy behívók ne- vében Schiller Kálmán üdvözölte és ugyancsak ő ösmertette az értekez­let célját. Rövid vonásokban tért ki azokra az okokra, amelyek meg­akasztották a város fejlődését és a köz rovására a politikai, vallási és egyéni érdekeket toltak előtérbe a varos tanácstermében, majd felhívta a jelenvoltakat, hogy minden poli­tikai, felekezeti és egyéni érdekeken felül álló városi pártot szervezzenek, melynek egyedüli célja a várost a biztos fejlődés útjára terelni. Egy kis vita. Schiller megnyitója után dr. Chu- dcwszky Móricz ösmertette kivonato­san az alakulandó párt programraját, majd egy kis vita fejlődött ki abban az irányban, hogy 1 ötelezőv é tegyék a párt tagjaira a pártfegy elmet. Dr. Löcher er Lórin ez, dr. Róth József, Jelenek Adám, Erényi Manó, Miklóssy István és Búza Barna a szorosan vett pártfegyelem ellen foglaltak állást, mig Schiller Kálmán, Kincsesy Péter, Matolai Etele és Hornyay Béla a pártfegyelem mellett szólaltak fel. Végül abban állapodtak meg, hogy a pártfegyelem betartását min denki egyéni becsületére bízzák és arra vonatkozólag külön Írásbeli nyilatkozatot senkitől sem kívánnak. Megalakulás. Ezután kimondották, hogy meg­alakítják a Városi Polgári Pártot. Elnökké: Schiller Kálmánt, alel- nökké: dr. Haas Bertalant, jegy­zőkké : dr. Ambrózy Ágostont és Klein Andort választották. A párt ügyeinek irányítására egy intéző bi­zottságot választottak, melynek tag jai lettek Kincsesy Péter, Miklósy István, Dómján Elek, dr. Chudovszky Móricz, Bessenyey István, Jelenek Adám, Goes Ignacz, Hericz Sándor, dr. Hornyay Béia, dr. Székely Albert, Zinner Henrik és Orosz Mihály. A programra részletes kidolgozására ki­küldték : dr. Chudovszky Móricz dr. Búza Barna, dr. hornyay Béla és dr. Haas Bertalan tagokat. Elhatározták, hogy minden fonto­sabb tárggyal biró képviselőtestületi ülést megelőző napon gyűlést tarta­nak, melyen megvitatják a tárgya­lásra kerülő ügyeket. Végül kimon­dották, hogy az intéző bizottság a párt tagjainak növelése céljából min den lehetőt kövessen el. A gyűlés d. u. 5 órakor ért véget. Ki ir a „Zemplénben“? Hlésházy Endre nyilatkozik. Az a per, amelyet rágalmazás címén Búza Barna indított a „Zemplén“ ellen és amelyből fo lyólag az újhelyi kir. törvényszék elítélte dr Adriányi Bélát, mind nagyobb hullámokat ver. Lassan- kint világosan kiderül, — amit már mi is érintettünk lapunkban — hogy az inkriminált közlemény nek nem dr. Adriányi Béla ha­nem Meczner Gyula főispán a szerzője és hogy Adriányi Béla csak strohmanként szerepel ebben az ügyben. Kiderül, hogy hogyan készül a »Zemplén* és hogyan akarja be­lefojtani ellenfeleibe a szót. Hát egyszerűen csak úgy, hogy Mecz- ner Gyula úr Írja a sértő közle­ményeket és Adriányi úr forgatja érte a fringiát. Illetve csak for­gatná, ha lépre menne az ellenfél. A »Sátoraljaújhely* egyik leg­utóbbi számában ugyanis egész határozottsággal meg van irva, hogy a »Dissonáns hangok* c. közleményt Meczner Gyula főis­pán mondotta tollba Roboz Hugó újságírónak. Es erre a közlésre a „Zemplénnek“ nem volt egyet­len betűnyi válasza sem, hanem — mintha semmi se történt volna — egyik közleményében újból Adriányi Bélát szerepelteti a cikk szerzőjeként. Szerkesztőnk tehát megkérdezte I 11 é s h á z y Endrét, a „Sátor­aljaújhely“ felelős szerkesztőjét, hogyan lehetséges, hogy mig a „Sátoraljaújhely“ 51 ik számába r azt írja, hogy a „Disszonáns han­gok“ cimti közleményt Meczner főispán mondotta tollba Roboz Hugó újságírónak, a »Zemplén* 94-ik számában Dr. Adriányi Bélát szerepelteti a cikk szerzőjeként. Illésházy Endre kérdésünkre a kö­vetkező választ adta: A bíróság mellőzte. A kérdéses ügyben már a vizs­gálóbíró is kihallgatott, előtte tettem vallomást, A Búza etra Adriányi perben úgy én, mint nyomdai üzlet­társam, Deutsch Lajos ur szintén idézve voltunk, meghallgattatásun- kat azonban a kir. törvényszék fö­löslegesnek találván, mellőzte. Ki irta a cikket ? Az ügyről következőleg nyilatkoz­hatok. A f. év augusztus 23-án a délelőtti órákban Roboz Hugó ur figyelmeztetett, hogy a »Zemplén“ másnapi számában erős támadást in­téznek a jegyzői egylet elien, eile nem és dr. Búza Barna ügy vTéd ellen a Dók us Gyula jubileumi ünnepsége alkalmából. A cikkben többi között én mint nyugdíjba menesztett ex- jegyző leszek aposztrofálva. Azt kér­deztem Roboz Hugótól, hogy hogy jön ő ahhoz, hogy engem támadjon. Roboz Hugó erre azt felelte, hogy a közleménynek nem ő, de maga Meczner Gyula főispán a szerzője s egyben nagyjából elmondotta nekem a másnap megjelenendő közlemény­nek a tartalmát. Ezzel elváltunk. Pár perc múlva a telefonhoz hív­tak, Szoták István jegyzői egy­leti elnök intézett hozzám kérdést, hogy mit határozott a megyei tiszti­kar a Dókus ünnepség tárgyában. Eu válaszoltam s egyben értesítet­tem őt a bekövetkező támadásról s kértem, hogy jönne el másnap Uj- heljbe, hogy válaszoljunk a „Zemp­lén“ támadására. Szoták István azt mondotta, hogy lejön még ma és megírjuk a választ. En erre, hogy pontos szövegét tudjam a támadó cikknek, telefonon Kértem Roboz Hugó urat látogatna meg még a délelőtt folyamán s közölje velem a cikk teljes szövegét. Az egész cikk. Roboz Hugó déii tizenkettőkor el is jött, kivette a cikket a zsebéből, felolvasta előttem, mondván, hogy e cikket úgy, amint van, teljes egé­szében Meczner Gyula főispán mon­dotta neki tollba: és ez a szöveg csaknem szórul-szóra azonos volt azzal a cikkel, mely a „Zemplén“ másnapi számában „Dissonáns han­gok“ cint alatt megjelent, Még meg­jegyezte Roboz Hugó, hogy holnap alighanem meg fogja bánni^az „öreg“ a cikket s még ő fogja megadni az árát. Szoták István még aznap meg is érkezeit, elmondtam neki a cikk teljes szövegét, mire ő lakásomon még az este megírta „Unneprontók“ cimet viselő válaszát, mely a „Sá­toraljaújhely“ 38-ik szamában meg­jelent. Javították. Másnap Roboz Hugó figyelmezte­tett, hogy a „nyugdíjba“ menesztett jegyző kifejezés a cikkből törülve lett, mert nem akartak nekem alkal­mat adni, hogy nyugdíjaztatásom ügyéből kifolyólag egy „valaki“ ellen támadást intézzek. Mindez üzletem­ben oly nyilvánosan lett tárgyalva, hogy arról Deutsch Lajos üzlettár sainnak is tudomása van. Hogyan irt Adriányi? Különben Roboz Hugó ur csak két nappal ezelőtt is üzletemben többek jelenléiében kijelentette, hogy a „Dissonáns hangok“ ciraü közle menynek a szerzője Meczner Gyula főispán, ő azon az alapon irta meg és jelentette ki, hogy Adriányi Béla diktálta neki toll alá a cikket, hogy mikor ő a cikket megírta, ideadta Adriányi Bélának elolvasni, „mért ne diktálhatta volna le tehát neki a cikket“? A becsületszó. Eu az egész ügyet privát beszél­getésnek tekintettem s megelégedtem azzal, hogy a jegyzői egylet elnöke a „Zemplén“ támadására hamarosan válaszolhatott, de mikor dr. Adriányi Béla Búza Barnát a „Felsőmagyar­országi Hírlap“ ez évi augusztus hó 27 iki számában megjelent cikkéért provokáltatta. felháborodva azon, hogy dr. Adriányi Béla oly cikkből kifolyólag, melyet Meczner Gyula irt, Búza Barnától fegyveres elégté- tell kért, figyelmeztettem dr. Székely Albert ural, hogy a cikknek szerzője nem Adriányi Béla. S valószínűleg ebből kifolyólag vetették fel a szer­zőség kérdését Búza Barna segédei, melyre vonatkozólag — mint az köztudomású — Adriányi becsületsza­vára jelehtette ki, hogy a cikket ő mon­dotta Roboz Hugónak toll alá. Az agent provocateur. Szerkesztőnknek arra a kérdésére, hogy az „agent provocateur“ kifeje­zés benne volt-e már a cikkben ak­kor, amikor azt Roboz Hugó kézi­ratból olvasta fel, Illésházy Endre a következőkép válaszolt : Erre határozott feleletet nem ad­hatok. Engem ugyanis azok a rész­ietek érdekeitek inkább, melyek a jegyzői egyletre vonatkoztak. De Roboz Hugó ur később azt mondotta nekem, hogy az eredeti cikkben benne volt, de később ő kerülni akarván minden kellemetlenséget e szót törülte. Adriányi Béla azonban e szót a cikkbe ismét visszaírta. Azt hisszük, hogy ehhez a nyi­latkozathoz bővebb kommentár fölösleges. Beszél az egész tisztán maga helyett. Es ezért nem is kívánjuk az ügyet tovább fesze­getni, hanem nyugodtan várjuk a fejleményeket. Ujhely előkelői a pénzügyminiszternél. Es elmenének a dicső hazafiak, hogy kijárják Ujhely városán k az Osztrák-Magyar Bank fiókját, így lesz valószínűleg megörökítve Ujhely város történetében az a dicső felvonulás, amelyet tegnap délután rendeztek Ujhely kiváló­ságai. A képviselőtestület ugyanis el­határozta, hogy a bankfiók érde­kében küldöttséget meneszt a pénzügyminiszterhez és a küldött­ségben való részvételre a polgár- mester felhívása utján meghívja a képviselőtestület minden tagját. Ámde jUjhelyben élünk, ahol Meczner Gyula a főispán és Reichard Salamon a polgár- mester, természetes tehát, hogy a képviselőtestületi határozatokat nem hajtják végre. A képviselőtes­tület csak határozzon — gondol­ják Meczner és Reichard urak — történni úgyis az fog, amit ők akarnak. Ők pedig csak nem akarhatják, hogy esetleg szürke kis fiskálisok és más szürke pol­gárok vegyenek részt a küldött­M a végeladás­n á is kerülnek eladásra férfi ruhaszö­vetek, téli kabát kelmék és női _____ costüm szövetek. zmz m Férfiöltönyök mérték szerint HünrJ/ ni/if O Halmon rendelésre elvállaltatnak IliOSKOVlIS 1161111311 Sátoralja ujhely, ° " ..... ......Rákoczi-ut 6. (Kispiac.) ........... ' ,

Next

/
Oldalképek
Tartalom