Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-23 / 93. szám
93. szám (3) FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL ^ P Szerda november 23 Szervezkedés főispáni parancsra. A megyei pénzintézetek a politika szolgálatában. Bestenyey Zénó dr. mint pénzügyi szakelőadó. Csupán a íamilia érdekében. Hát lezajlott, A zemplénvár- megyei pénzintézetek — amint azt megjósoltuk — szövetségbe tömörültek Meczner Gyula főispán elnöklete alatt állitóíag azért hogy egészséges hitelviszo- kat teremtsenek, tényleg pedig legalább a látszat erre vall — azért, hogy a hitelügyleteket is politikai célra használják fel Dr. Hantos Elemér munkapárti orsz. képviselő a mozgalom szervezője, a főispánok a szervezetek elnökei, lér-e csak egy kevés kétség is ahhoz, hogy mit céloz ez a szervezkedés ? Mi tisztán látunk. A mai kormányzat biztosítani kívánja magá nak az uralmat időtlen-időkig. Felhasználnak tehát — ha nem is épen a korrekt szempontok ligyelembe vételével — minden eszközt arra, hogy az ország népét a maguk hatalmába kerítsék. És erre való a vasárnap itt lezajlott szövetkezés is. Maga dr. ' Hantos vallotta be, hogy egyik legfőbb céljuk a hitelviszonyok rendezése központosítás utján, vagyis csak az kaphat hitelt, akit a központ ajánl. Hát hogyan garantálják azt, hogy az a központi értesítés hiteles ? Vagy hogyan garantálják a hitelességét egyes helyi infor mációknak? Mert tisztán a becsületre a politikában — különösen a mai viszonyok mellett — semmit sem adunk. De meglátszott magán a gyűlés külső képén is, kiérzett a gyűlés lefolyásából is minden lépten- nyomon a politikai cél. Felvonult a gyűlésre az egész főispáni família. kisérve az ő hűséges gárdájuktól, szidták a koalíciót, agyba-tőbe dicsérték a mai kormányt. Kell-e ennél több bizonyíték a szándék, a cél irányára! Úgy e hogy nem ? * Am mindezek dacára jó éreztük magunkat a gyűlésen. Elfelejtettük mi ott minden titkos célját a szervezkedés vezetőinek, elfelejtettünk mi ott minden politikát. Egyedül az élvezetnek éi- tünk. Mert élvezet is volt ám ott még pedig bőviben. Vagy talán nem elsőrangú élvezet Meczner Gyula ő méltóságát látni, a mint tör előre, hogy valami kevés népszerűségre tegyen szert. Vagy nem élvezet, amint vöm uram — aki még a szakmájába vágó köz- igazgatási törvények legelemibb szabályaival sincs tisztában — neki gyürközik egy nehéz pénzügyi szakkérdésnek és végig hadar néhány Ívnyi idézetet, törvénykivonatot és újságokból mindenki által ösmert szakvéleményt r Es mi ezeket mind végigélveztük. Sőt végig élveztünk még sok egyebet, amelyeket azonban csak részletes tudósításunkban fogunk felsorolni. Es ezért nem is haragszunk a vasárnapi előadásért. Mi csak egyért haragudnánk, ha többé nem volna,-alkalmunk a vasárnaphoz hasonló előadásban, mert ilyen szomorúan unalmas világban, amilyenben most élünk, bizony gyakrabban elkelne egy- egy ilyen nyilvános főispáni nép szerüséghajhászás, természetesen a garnirunggal: Bessenyey vőm- uram. mint pénzügyi szakelőadóval. & Az érdekes lefolyású gyűlésről egyébként a kiváncsiak kedvéért a következőkben számolunk be részletesen : A kezdet. Hely: a városháza tanácsterme, idő: d. e. 10 óra. A tanácsteremben mintegy 25—30 banktisztviselő, bank- igazgató és érdeklődő. A szomszédos polgármesteri szobában Meczner főispán a fiával, két vejóvel, a szii kebb gárdával, ezeukivüi az előadók, Dókus alispán és Bernáth megyei főjegyző. Néhány perccel 10 óra után megjelenik a polgármesteri saoba ajtajában Bessenyey Zénó, főszolgabíró, főispáni vő — (mert manapság ez is foglalkozás) —, főispán-jeiö;t és pénzügyi szakelőadó, körülnéz a teremben, majd helyet foglal az egyik díványon. Nyomában a másik főispáni vő : Walther László, majd dr. Meczner Béla, az előadók, a szü- kebb garda vonulnak a terembe. Végül mint egy hóditó útra készü ő hadvezér lépked be Widder Gyula kíséretében Öméltósága a főispán ur. Halotti csend fogadja Öméltóságát, mig Widder Gyula meg nem szánja és nem kiállt a háta mögött egy éljent, erre aztán visszhangkópeu, Bessenyey, Walther, dr. Meczner, dr. Grosz, dr. Kellner és dr. Hautos szintén éljent mondanak. Meczner Gj u'a Öméltóságát azonban mindez hidegen hagyja, hozzá van ő már ehhez szokva. Az azonban már láthatólag kellemetlenül érinti, hogy a Bernáth Aladár kíséretében a terembe lépő Dókus Gj ula alispánt már hatalmas, szinte tüntető éljenzéssel fogadják. Kezdődik a cécő. Meczner főispán idegesen fészkelő- dik a székben, mert nem tud szóhoz jutni az alispán ünneplése miatt, végre u.égis megunja a kellemetlen helyzetet és erőset rázva az előtte fekvő csengőn, belekezd mondókájába. Üdvözli a megjelent közönséget, reményét fejezi ki, hogy a szervezkedés munkája sikerrel fog járni és megnyitja az alakuló közgyűlést. Variak még valami elnöki bevezetést is, azonban ez elmaradt, nehogy utána megint Dókus Gyulát ünnepeljék. Mit akarnak? Ezután egy szimpatikus képű fiatalember : dr. Hantos E'eraér országgyűlési képviselő kezdte ösmertetni a szervezkedés célját. Beszédje elein- tén minden tekintetben tárgyilagos volt és tudományos nívón állott. Később azonban kezdett kilátszani a beszédből a lóláb. Mikor a hiteltudósitásról, mint a természetellenes hiteltultengés egyedüli orvosságáról kezdett beszélni és főleg, mikor a hiteltudósitás központosítása mellett argumentált, már mindenki tisztában volt az igazi céllal: hogy a pénzintézeteket bele akarják hajszolni a politika szolgálatába. De teljes meztelenségében akkor állt előttünk az igazi cél, amikor az adóreformot, a végrehajtási novellát, ipartörvóny- tervezetet, betegsegélyezési törvényt, a parcellázási javaslatot és ezzel kapcsolatban a koaliciós kormányt támadta, mig a mostani kormányzatot az egekig magasztalta. A koaliciós kormányt egy Stolwerck-auto- matához hasonlította. Ami onnét kikerült — úgymond — az mind egy- egy sérelem, egy-egy bomba volt a kereskedelem ellen. — Es Meczner Gyula a volt koaliciós főispán némán hallgatta ezeket a vádakat. Egy szava sem volt előbbi gazdáinak a ^vé- deimére. De megkapta érte a jutalmát. Dr. Hantos beszéde végén — hogy méitóan fejezze be azt — üdvözölte Meczner Gyulát és vejét, a pénzügyi kapacitást: dr. Besse- uyey Zénót. Alakulnak. Hantos beszéde után Widder Gyula ajánlatára Meczner Gyulát érte- kezleti elnöknek és Meczner Gyula ajánlatára Widder Gyulát értekez- leti jegyzőnek választották meg. Az így már bizonyos formát nyert értekezletnek Widder Gyula olvasta fel az egyesülés alapszabályait, amit természetesen egyhangúlag elfogadtak, majd a tisztikar választásáia került a sor. Elnökül : Meczner Gyula, alelnökökül: Dókus Gyula, Kun Frigyes, Szőllősy Arthur, tilkárrul : Palay József, vidéki választmányi tagokul: Nemlhy József (Gálszécs), Beck Vilmos (Erdőbénye) Bessenyey Zénó (Sárospatak), dr. Moskovits Ervin (Homonua), dr. Ősöké József (Varannó), dr. Widder Márk (Nagy mihály), Barna Miksa (Mád), dr. Engel Jakab (Tokaj), Adriányi Kálmán (Tolcsva); helybeli választmányi tagokul : Bernáta Aladár, Székely E;ok, Guttmann Mór, dr. Székely Albert, dr. Keilner Soma, dr. Ro seiithal Sándor, Zinner Henrik, Haas Adolf és Widder G>ula választattak meg. Egy komoly előadás. Végre aztán alkalmunk volt egy érdekes, komoly készültségre vallott előadást, Deák Gyula a kassai jelzálogbank igazgatója értekezett a fővárosi intézetek vidéki terjesztéséről. — A fővárosi intéz itek egvro szelesebb s szélesebb körben épit k ki a vidéki érdekhálózataikat alig van jelentékenyebb gócpont, alro a pesti bankok érdekközösséggel ne bírnának. Kifejti ennek a terjeszkedésnek az okait s utal a már közeljövőben várható konzekvenciákra. A felesleges tőkékéket akar jak a bankok elhelyezni a vidéken s ez vagy fiók, vagy affiniáció utján történik, tehát nem önző s ne hatalmi szempontok viszik, a konzekvenciák is ezt demonstrálják. Nagyobb lévén a ^verseny, a közönség köny- nyebbtn s olcsóbban elégítheti ki a hiteligényeit a másik tény az, hogy a pesti bank vidéken az üzlet állományát nem a meglevő intézetek üzletek állományától vonja el, de a maga nagyarányú, egészséges vállalkozásaival uj piacot teremt. Amikor Ujhely a jegybank felállítására elsősorban jogosult hely s amikor valószínű, hogy va'amelyik pesti intézet be fogja vonni az érdek hálózatába, azt hiszi nem végzett fölösleges munkát, a mikor a fővárosi terjeszkedés okairól s annak okozatairól mondott el egyet-mást. A sláger. Es ezután hövetkezett a „sláger“ Dr. Bessenyey Zénó sárospataki főszolgabíró szépen vasalt szalonkabátjában helyet foglalt az asztalnál. No igen mert ügyes rendezéssel fokozni lehet a hatást, A hatás fokozására pedig legalkalmasabb, ha a szereplő jelenés előtt nem mutatja magát. Bessenyey is szépen meghúzódott az ablak melleti sarokban raig rá nem került a sor. Akkor aztán a Conferencier : a móltóságos após bejelentette, hogyjmost következik 0. Mindenki lélegzetvisszafojtva les, mig egyszer csak tényleg előlép a művész és megkezdődik az előadás. Persze a tabló sem hiányzott. A móltóságos após felöltötte a tudományok után áhítozó ábrázatot, az előadók karbafonták a kezüket, dr. Bajusz Zoltán és a Bandi futár ugyancsak karba font kézzel a művész mögött állanak fel, a hallgatóság — no igen az mosolyog és Bessenyey belekezd de nem az előadásba, hanem csak a felolvasásba. A hatás. Ennyiben változott a programra. Az előadásból felolvasás lett. De hát ez nem változtat a tényen, sőt mindez csak azért történt, hogy újabb meglepetéssel fokozzák a hatást. Beszéde elején a készfizetésekhez való jogunkról olvasott fel, majd ösraertette a valutarendezést, araeiyet befejezni csak a készfizetésekkel lehet méltóan. Szólt az osztrákok elienmozgahnáról, szóval el- mondota nekünk néhány iv papírról mindazt, amit már régen olvastunk a fővárosi lapokban. De azért mindezt hatással ismertette előttünk. Csak ketten aludtak el össze-vissza a művészi szám alatt. Legnagyobb hatást azonban mégis akkor érte el, mikor németül akart citálni. Ezt a produkciót igazi művészi tökéllyel oldotta meg. Ez nem az a sablonos citátum volt, amit napról napra hali gátunk, ez egészen különleges volt telve művészi formával, tökéletességgel, mely híven tükröztette vissza az előadó egyéniségét a legapróbb vonásokban. Vélemények. A kiváló szereplésről elsőnek az após mondott véleményt conferen- cier-tisztóből folyólag. Azt mondta, ho.y az előadás komoly, beható tanulmányt igényel és nagyon derék volt. Persze, hogy köszönetét mondott érte. A hallgatóság véleményét pedig kiválóan jellemzi a főispáni gárdához tartozó dr. Grósz Dezső mondása, aki a főjegyző szobájában a következőkép kell! egyik helyi lap szerkesztőjével szemben Bessenyey védelmére: elvégre az is elismerésre méltó, ha valaki a más munkájának a felolvasásával tanít. Es ez az egyszerű mondat mindent megmagyaráz. A komikus. Illik, hogy az előadáson ne csak komoly számok legyenek, hanem valamelyes kis humort is vegyítsenek az előadásba. így hát gondoskodtak arról, hogy a hős után egy komikus is lépjen fel. Erre a szimpatikus szerepre Radó Béla. a kiváló vándorapostol vállalkozott. Es hát mit választhat témául egy a munkapárt szolgálatában álló komikus ? Csak természetes, hogy a függetlenségi párt lapját igyekszik kigunyolni. így tett Radó ur is. Belénk kapaszkodott és csak úgy öltögette ránk a nyelvét a főispáni família nem mindennapi mulatságára. Es a legérdekesebb a dologban, hogy mi is nevettünk Radó ur mókáin, mert hát olyan sületlenségeket, amilyeket 8 hadart hamarjában össze, nem mindég hallhatunk. Előadása végén peJüori levélpapír, 50 levélpapír és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirkereskedésében.
