Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-11-23 / 93. szám

93. szám (3) FELSOMAGYARORSZÁGI HIRL ^ P Szerda november 23 Szervezkedés főispáni parancsra. A megyei pénz­intézetek a po­litika szolgálatában. Bestenyey Zénó dr. mint pénzügyi szakelőadó. Csupán a íamilia érdekében. Hát lezajlott, A zemplénvár- megyei pénzintézetek — amint azt megjósoltuk — szövetségbe tömörültek Meczner Gyula fő­ispán elnöklete alatt állitóíag azért hogy egészséges hitelviszo- kat teremtsenek, tényleg pedig legalább a látszat erre vall — azért, hogy a hitelügyleteket is politikai célra használják fel Dr. Hantos Elemér munkapárti orsz. képviselő a mozgalom szer­vezője, a főispánok a szervezetek elnökei, lér-e csak egy kevés két­ség is ahhoz, hogy mit céloz ez a szervezkedés ? Mi tisztán látunk. A mai kor­mányzat biztosítani kívánja magá nak az uralmat időtlen-időkig. Felhasználnak tehát — ha nem is épen a korrekt szempontok ligyelembe vételével — minden eszközt arra, hogy az ország né­pét a maguk hatalmába kerít­sék. És erre való a vasárnap itt lezajlott szövetkezés is. Maga dr. ' Hantos vallotta be, hogy egyik legfőbb céljuk a hitelviszonyok rendezése központosítás utján, vagyis csak az kaphat hitelt, akit a központ ajánl. Hát hogyan garantálják azt, hogy az a központi értesítés hi­teles ? Vagy hogyan garantálják a hitelességét egyes helyi infor mációknak? Mert tisztán a becsü­letre a politikában — különösen a mai viszonyok mellett — sem­mit sem adunk. De meglátszott magán a gyű­lés külső képén is, kiérzett a gyű­lés lefolyásából is minden lépten- nyomon a politikai cél. Felvonult a gyűlésre az egész főispáni fa­mília. kisérve az ő hűséges gár­dájuktól, szidták a koalíciót, agyba-tőbe dicsérték a mai kor­mányt. Kell-e ennél több bizonyí­ték a szándék, a cél irányára! Úgy e hogy nem ? * Am mindezek dacára jó érez­tük magunkat a gyűlésen. Elfe­lejtettük mi ott minden titkos célját a szervezkedés vezetőinek, elfelejtettünk mi ott minden poli­tikát. Egyedül az élvezetnek éi- tünk. Mert élvezet is volt ám ott még pedig bőviben. Vagy talán nem elsőrangú élvezet Meczner Gyula ő méltóságát látni, a mint tör előre, hogy valami kevés nép­szerűségre tegyen szert. Vagy nem élvezet, amint vöm uram — aki még a szakmájába vágó köz- igazgatási törvények legelemibb szabályaival sincs tisztában — neki gyürközik egy nehéz pénz­ügyi szakkérdésnek és végig ha­dar néhány Ívnyi idézetet, tör­vénykivonatot és újságokból min­denki által ösmert szakvéleményt r Es mi ezeket mind végigélveztük. Sőt végig élveztünk még sok egyebet, amelyeket azonban csak részletes tudósításunkban fogunk felsorolni. Es ezért nem is ha­ragszunk a vasárnapi előadásért. Mi csak egyért haragudnánk, ha többé nem volna,-alkalmunk a va­sárnaphoz hasonló előadásban, mert ilyen szomorúan unalmas világban, amilyenben most élünk, bizony gyakrabban elkelne egy- egy ilyen nyilvános főispáni nép szerüséghajhászás, természetesen a garnirunggal: Bessenyey vőm- uram. mint pénzügyi szakelőadó­val. & Az érdekes lefolyású gyűlésről egyébként a kiváncsiak kedvéért a következőkben számolunk be rész­letesen : A kezdet. Hely: a városháza tanácsterme, idő: d. e. 10 óra. A tanácsteremben mintegy 25—30 banktisztviselő, bank- igazgató és érdeklődő. A szomszé­dos polgármesteri szobában Meczner főispán a fiával, két vejóvel, a szii kebb gárdával, ezeukivüi az előadók, Dókus alispán és Bernáth megyei fő­jegyző. Néhány perccel 10 óra után megjelenik a polgármesteri saoba ajtajában Bessenyey Zénó, főszolga­bíró, főispáni vő — (mert manapság ez is foglalkozás) —, főispán-jeiö;t és pénzügyi szakelőadó, körülnéz a teremben, majd helyet foglal az egyik díványon. Nyomában a másik főispáni vő : Walther László, majd dr. Meczner Béla, az előadók, a szü- kebb garda vonulnak a terembe. Végül mint egy hóditó útra készü ő hadvezér lépked be Widder Gyula kíséretében Öméltósága a főispán ur. Halotti csend fogadja Öméltóságát, mig Widder Gyula meg nem szánja és nem kiállt a háta mögött egy éljent, erre aztán visszhangkópeu, Bessenyey, Walther, dr. Meczner, dr. Grosz, dr. Kellner és dr. Hautos szintén éljent mondanak. Meczner Gj u'a Öméltóságát azonban mindez hidegen hagyja, hozzá van ő már ehhez szokva. Az azonban már lát­hatólag kellemetlenül érinti, hogy a Bernáth Aladár kíséretében a te­rembe lépő Dókus Gj ula alispánt már hatalmas, szinte tüntető éljen­zéssel fogadják. Kezdődik a cécő. Meczner főispán idegesen fészkelő- dik a székben, mert nem tud szóhoz jutni az alispán ünneplése miatt, végre u.égis megunja a kellemetlen helyzetet és erőset rázva az előtte fekvő csengőn, belekezd mondóká­jába. Üdvözli a megjelent közönsé­get, reményét fejezi ki, hogy a szervezkedés munkája sikerrel fog járni és megnyitja az alakuló köz­gyűlést. Variak még valami elnöki bevezetést is, azonban ez elmaradt, nehogy utána megint Dókus Gyulát ünnepeljék. Mit akarnak? Ezután egy szimpatikus képű fiatal­ember : dr. Hantos E'eraér ország­gyűlési képviselő kezdte ösmertetni a szervezkedés célját. Beszédje elein- tén minden tekintetben tárgyilagos volt és tudományos nívón állott. Később azonban kezdett kilátszani a beszédből a lóláb. Mikor a hiteltu­dósitásról, mint a természetellenes hiteltultengés egyedüli orvosságáról kezdett beszélni és főleg, mikor a hiteltudósitás központosítása mellett argumentált, már mindenki tisztában volt az igazi céllal: hogy a pénzin­tézeteket bele akarják hajszolni a politika szolgálatába. De teljes mez­telenségében akkor állt előttünk az igazi cél, amikor az adóreformot, a végrehajtási novellát, ipartörvóny- tervezetet, betegsegélyezési törvényt, a parcellázási javaslatot és ezzel kapcsolatban a koaliciós kormányt támadta, mig a mostani kormányza­tot az egekig magasztalta. A koali­ciós kormányt egy Stolwerck-auto- matához hasonlította. Ami onnét ki­került — úgymond — az mind egy- egy sérelem, egy-egy bomba volt a kereskedelem ellen. — Es Meczner Gyula a volt koaliciós főispán némán hallgatta ezeket a vádakat. Egy sza­va sem volt előbbi gazdáinak a ^vé- deimére. De megkapta érte a jutal­mát. Dr. Hantos beszéde végén — hogy méitóan fejezze be azt — üdvözölte Meczner Gyulát és vejét, a pénzügyi kapacitást: dr. Besse- uyey Zénót. Alakulnak. Hantos beszéde után Widder Gyula ajánlatára Meczner Gyulát érte- kezleti elnöknek és Meczner Gyula ajánlatára Widder Gyulát értekez- leti jegyzőnek választották meg. Az így már bizonyos formát nyert ér­tekezletnek Widder Gyula olvasta fel az egyesülés alapszabályait, amit természetesen egyhangúlag elfogad­tak, majd a tisztikar választásáia ke­rült a sor. Elnökül : Meczner Gyula, alelnökökül: Dókus Gyula, Kun Fri­gyes, Szőllősy Arthur, tilkárrul : Palay József, vidéki választmányi tagokul: Nemlhy József (Gálszécs), Beck Vilmos (Erdőbénye) Bessenyey Zénó (Sárospatak), dr. Moskovits Ervin (Homonua), dr. Ősöké József (Varannó), dr. Widder Márk (Nagy mihály), Barna Miksa (Mád), dr. En­gel Jakab (Tokaj), Adriányi Kálmán (Tolcsva); helybeli választmányi ta­gokul : Bernáta Aladár, Székely E;ok, Guttmann Mór, dr. Székely Albert, dr. Keilner Soma, dr. Ro seiithal Sándor, Zinner Henrik, Haas Adolf és Widder G>ula választattak meg. Egy komoly előadás. Végre aztán alkalmunk volt egy érdekes, komoly készültségre vallott előadást, Deák Gyula a kassai jel­zálogbank igazgatója értekezett a fővárosi intézetek vidéki terjesztésé­ről. — A fővárosi intéz itek egvro szelesebb s szélesebb körben épit k ki a vidéki érdekhálózataikat alig van jelentékenyebb gócpont, alro a pesti bankok érdekközösséggel ne bírnának. Kifejti ennek a terjesz­kedésnek az okait s utal a már közeljövőben várható konzekven­ciákra. A felesleges tőkékéket akar jak a bankok elhelyezni a vidéken s ez vagy fiók, vagy affiniáció utján történik, tehát nem önző s ne hatal­mi szempontok viszik, a konzekven­ciák is ezt demonstrálják. Nagyobb lévén a ^verseny, a közönség köny- nyebbtn s olcsóbban elégítheti ki a hiteligényeit a másik tény az, hogy a pesti bank vidéken az üzlet állo­mányát nem a meglevő intézetek üzletek állományától vonja el, de a maga nagyarányú, egészséges vállal­kozásaival uj piacot teremt. Amikor Ujhely a jegybank felállítására el­sősorban jogosult hely s amikor való­színű, hogy va'amelyik pesti intézet be fogja vonni az érdek hálózatába, azt hiszi nem végzett fölösleges mun­kát, a mikor a fővárosi terjeszkedés okairól s annak okozatairól mondott el egyet-mást. A sláger. Es ezután hövetkezett a „sláger“ Dr. Bessenyey Zénó sárospa­taki főszolgabíró szépen vasalt sza­lonkabátjában helyet foglalt az asz­talnál. No igen mert ügyes rendezés­sel fokozni lehet a hatást, A hatás fokozására pedig legalkalmasabb, ha a szereplő jelenés előtt nem mutatja magát. Bessenyey is szépen meghú­zódott az ablak melleti sarokban raig rá nem került a sor. Akkor aztán a Conferencier : a móltóságos após be­jelentette, hogyjmost következik 0. Mindenki lélegzetvisszafojtva les, mig egyszer csak tényleg előlép a művész és megkezdődik az előadás. Persze a tabló sem hiányzott. A mól­tóságos após felöltötte a tudományok után áhítozó ábrázatot, az előadók karbafonták a kezüket, dr. Bajusz Zoltán és a Bandi futár ugyancsak karba font kézzel a művész mögött állanak fel, a hallgatóság — no igen az mosolyog és Bessenyey belekezd de nem az előadásba, hanem csak a felolvasásba. A hatás. Ennyiben változott a programra. Az előadásból felolvasás lett. De hát ez nem változtat a tényen, sőt mindez csak azért történt, hogy újabb meglepetéssel fokozzák a ha­tást. Beszéde elején a készfizeté­sekhez való jogunkról olvasott fel, majd ösraertette a valutarendezést, araeiyet befejezni csak a készfizeté­sekkel lehet méltóan. Szólt az osz­trákok elienmozgahnáról, szóval el- mondota nekünk néhány iv papírról mindazt, amit már régen olvastunk a fővárosi lapokban. De azért mind­ezt hatással ismertette előttünk. Csak ketten aludtak el össze-vissza a művészi szám alatt. Legnagyobb hatást azonban mégis akkor érte el, mikor németül akart citálni. Ezt a produkciót igazi művészi tökéllyel oldotta meg. Ez nem az a sablonos citátum volt, amit napról napra hali gátunk, ez egészen különleges volt telve művészi formával, tökéletes­séggel, mely híven tükröztette vissza az előadó egyéniségét a legapróbb vonásokban. Vélemények. A kiváló szereplésről elsőnek az após mondott véleményt conferen- cier-tisztóből folyólag. Azt mondta, ho.y az előadás komoly, beható tanulmányt igényel és nagyon derék volt. Persze, hogy köszönetét mon­dott érte. A hallgatóság véleményét pedig kiválóan jellemzi a főispáni gárdához tartozó dr. Grósz Dezső mondása, aki a főjegyző szobájában a következőkép kell! egyik helyi lap szerkesztőjével szemben Besse­nyey védelmére: elvégre az is el­ismerésre méltó, ha valaki a más munkájának a felolvasásával tanít. Es ez az egyszerű mondat mindent megmagyaráz. A komikus. Illik, hogy az előadáson ne csak komoly számok legyenek, hanem valamelyes kis humort is vegyítse­nek az előadásba. így hát gondos­kodtak arról, hogy a hős után egy komikus is lépjen fel. Erre a szim­patikus szerepre Radó Béla. a kiváló vándorapostol vállalkozott. Es hát mit választhat témául egy a munka­párt szolgálatában álló komikus ? Csak természetes, hogy a független­ségi párt lapját igyekszik kigunyolni. így tett Radó ur is. Belénk kapasz­kodott és csak úgy öltögette ránk a nyelvét a főispáni família nem min­dennapi mulatságára. Es a legérde­kesebb a dologban, hogy mi is ne­vettünk Radó ur mókáin, mert hát olyan sületlenségeket, amilyeket 8 hadart hamarjában össze, nem min­dég hallhatunk. Előadása végén pe­Jüori levélpapír, 50 levélpapír és 50 boríték 1 KORONA Landesmann Miksa és Társa könyv- és papirkereskedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom