Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-02 / 52. szám

52. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 2. M ehet! ondja az ügyvédi kamara a polgármester úrnak. Úgy látszik, hogy végre mégis befejezést nyer a polgármesteri állás körüli botrány. Végre talán mégis végét szakítják annak a cinikus tör­vénysértésnek, melyet hónapok óta űznek a főispán és a polgármester segédletével Székely Elek hívei. A főispántól nincs várni valónk. Az ő törvénytisztelőiével összefér a csúf játék, amelyet a polgárraesreri állással űznek. Az ügyvédi kamara fog azonban igazságot szolgáltam és fogja győzelemre segíteni a törvényt a kertelők, a bujkálók, a törvénytip- rókkal szemben. Errre lehet legalább következtetni az ügyvédi kamara legutóbbi határozatából, mellyel Rei- chard Salamon dr. ügyvéd-polgár­mestert vád alá helyezi. Az érdekes vádhatározat a kö­vetkező : 702/910. üksz. Ügyészi iditvány dr. Reichard Sa­lamon sátoraljaújhelyi ügyvéd ellen folyamatba tett fegyelmi ügyben. Határozat: A kassai ügyvédi kamara fegyelmi bírósága dr. Reichard Salamon sá­toraljaújhelyi ügyvéd ellen az 1874. XXXIV. te. 10., illetve 68 §-ának a„ pontjába ütköző fegyelmi vétség miatt a fegyelmi eljárást elrendeli és ugyan őt vád alá helyezi. Az elnök által kitűzendő tárgya­lásra dr. Búza Barna és dr. Grosz Dezső ügyvédek, nemkülönben Wid­der Gyula gyógyszerész sátoraljaúj­helyi lakosoknak tanukként! beidéz- tetését elrendeli. Indokok: Dr. Reichard Salamon sátoraljaúj­helyi ügyvéd 1909. évi december 23-án Sátoraljaújhely város polgár­mesterévé választatott meg, ebbeli minőségében a hivatali esküt letette és az állását elfoglalta. A hivatali eskületétel és az állás elfoglalása után felszólította őt az ügyvédi kamara választmánya f. évi 96. sz. alatt, hogy az összeférhetetlenség folytán jelentse be a kamarából való kilé­pését és kérje az ügyvédek lajstro­mából leendő törlését. Erre a felhí­vásra bejelentette Dr. Reichard Sala­mon azt, hogy ő a polgármesteri állásról még f. évi január 20 án lei mondott és igy összeférhetetlenség nem forogván fenn, nem kérte az ügyvédek lajstromából leendő törlé­sét, A lemondás tényét igazolta is, azonban a bemutatott és igazold nyi­latkozatához csatolt közgyűlési jegy­zőkönyvekből kitetszik az, hogy le­mondását a közgyűlés nem fogadta el, helyettesítéséről nem gondosko­dott és azt kívánta tőle, hogy az 1911. évben megejtendő íisztujitásig lássa el a polgármesteri teendőket. Dr. Tóth Alajos és társai sátor­aljaújhelyi gyakorló ügyvédek Dr. Reichard Salamont e miatt ugyan­csak feljelentették s abban, hogy ő mint közhivatalnok egyúttal ügyvédi gyakorlatot is folytat, az ügyvédi kar reputációjára nézve sérelmes el járást látnak. Tény az, hogy gyakorló ügyvéd egyúttal közhivatalnok nem lehet s ha a gyakorló ügyvéd saját maga teremtette meg azt a helyzetet, hogy mindkét állást kénytelen betölteni, eljárása bizonyára a törvénybe üt­közőnek látszik akkor, ha ennek a helyzetnek megteremtése az ő tettei­nek eredménye. A jelen esetben — úgy látszik — hogy tényleg Dr. Reichard Salemon eljárása az okozója ennek a felszeg helyzetnek, még pedig okozója nemcsak keletkezésé­ben, hanem fentartásában is, mert hiszen ha az általa elfogadott pol­gármesteri állásról lemondani nem tud s lemondását elfogadtatni nem tudja, ám akkor kötelessége az ügy­védi állásáról haladéktalanul lemon­dani. Módjában állott ugvanis a pol­gármesteri állásra való megválaszta­tását el nem fogadni, a hivatali es­küt le nem tenni s ebben az esetben megszabadulhatott volna a most fen- álló kényszerhelyzettől. Aradé ha ezt nem tette, úgy a kényszerhelyzet kö­vetkezményeit viselnie is kell. Annál is inkább jogosult ez a felfogás, mert a városi közgyűlésnek 68|2714. sz. a. hozott határozata szerint úgy látszik, hogy szándékos, előre megbeszélt dolog volt az, hogy a közgyűlés ál­lásáról való lemondását nem fogja elfogadni s igy lehetővé teszi dr. Reichard Salamonnak az ügyvédi rendtartás intézkedéseinek megkerü­lését. Annál inkább jogosult ez a feltevés, mert Sátora'jaujhely r. t. város Kiss Ödön ügyvédnek polgár- mesterré történt behelyettesítésénél 2 év és 5 hónapon át ugyanígy járt el és valószínű, hogy ez az eljárás szándékoitatik előzetes megbeszélés alapján a jelen esetben is. Maga a tény vitán kiviil állván, a vizsgálat elrendelésének szüksége nem forgott fenn, azonban a kitű­zendő tárgyalási határnapra a fe­gyelmi bíróság tanúként beidézőnek tartja Dr. Búza Barna, Dr. Grosz Dezső ügyvédeket, nem külömben Widder Gyula gyógyszerészt, sátor­aljaújhelyi lakósokat, annak a körül­ménynek megállapithatása céljából, hogy nem-e forog fenn a törvény kijátszását célzó előzetes megbeszé­lés, mely körülmény megállapítása az esetleges alkalmazandó fegyelmi büntetés mérve szempontjából bírhat jelentőséggel Kelt Kassán az ügyvédi kamara fegyelmi bíróságának 1910. évi jun. hó 25-én tartott üléséből. Dr. Klein Fülöp Stekker Károly titkár, elnök. Ebből a határozatból és annak in­dokolásából kitűnik, hogy az ügyvédi kamara sokkal jobban őrködik a tör­vény betartása felett, mint a mi fő ispánunk. A főispánnál a kortesérdek a kamaránál a közérdek az előbbre való és ezért dacára, hogy a főispán ur erővel tartja a polgármestert, a kamara mégis rá köti az útilaput, a talpára és odakiáltja majd neki, hogy me—hét. HÍREK. — Kinevezés. Pusztai Mihály elha­lálozása folytán megüresedett sze­rencsi járási faiskolai felügyelői ál­lásra Dókus Gyula alispán Havas Antal szerencsi állami tanítót ne­vezte ki. — Kinevezés a közigazgatásnál. Zempléuvármegye főispánja dr. Mar­ton Sándor szinnai szolgabirót tb. főszolgabiróvá kinevezte. — A Hegyalja pusztulása, melyről múlt számunkban részletes tudósítást hoztunk, országszerte általános meg döbbenést keltett, A fővárosi lapok napokig foglalkoztak a veszedelem melgés Írtak arról a nagy csapásról, mely az Hegyalja pusztulásával az országot érte. A földmivelésügyi kor inány is megmozdult és — ha segélyt még nem is adott de — jó tanács­csal már ellátta a szőlősgazdákat. Es ez is valami. Hegedűs Sándor tarcali vincellér-iskolái igazgató ugyanis ma délután előadást tartott a városháza tanácstermében a szőlők további ke­zeléséről és a megmaradt termés megvédéséről. — Jegyzők gyűlése. A zemplénvár- megyei községi és körjegyzők egy­lete junius hó 25-én tisztújító köz­gyűlést tartott. Megválasztattak el­nökké : Szoták István butkai jegy­ző ; alelnökké: Mankovics János, Métely János ; főjegyzővé : Jászay Pál; jegyzővé: Siiucsik Nándor; pénztárnokká ; Rácz János. Választ* mányi tagokul megváiasztattak : Kula Pál, Kudász Kálmán, Salacz Lajos, Haraszthy Vince, Wischán József, Benyovszky Ernő, Püzesséry Gyula, Füzesséry Pál, Kula István, Dely Endre, Zaborovszky Kornél, Hvozdo- vies Péter jegyzők, Simkovics László, Szily Zoltán, Kovács Gábor, Nyi- lassy Nándor, Vámos József, Dur- csinszky Kálmán, Verebélyi József, Gál Ignácz segédjegyzők. — Esküvő. Vajda József helybeli nyoradatulajdonos f. hó 11-én eskü­szik örök hűséget Guttmann Henriin­kének, Guttman Armin h. állomás- fönök testvérhugának. 11— Újabb veszteségek. A Debre­cen—Hajdúnánás közötti vasútvona­lat most Tiszapolgáron és Mezőcsá- ton át Miskolcig kiépítik, miáltal Miskolc és Debrecen közt a távolság felére csökken, mert ezelőtt csak Szerencsen s Tokajon át lehetett Miskolcról Debrecenbe jutni. Zem- pléhvármegye alsóvidékére nézve tehát ez az uj vasútvonal óriási kárt jelent, a forgalom nagyarányú meg- csökkenése folytán. De azért a me­gye kiváló munkásai, a „nemzeti raűnka“ dicső bősei — élükön a fő­ispán úrral — még csak nem is moz­golódnak. Pedig hát most övék a hatalom, a dicsőség, ők tudnák csak mindezt megakadályozni, ha — vá­lasztás előtt volnánk. De igy választás után már csak amolyan apró nullák a dicsőséges harcot vívó helyi nagy­ságok. No meg aztán nem is igen erőltetik meg magukat és különösen a főispán ur, akinek legkevesebb gondját a megyéje képezi, — persze Makkoshotyka és Sárospatak közsé­gek kivételével. — Telefon Sárospatakon. A Sátor­aljaújhely—szerencsi távbeszélő vo­nalba most kapcsolják be Sárospata­kot, igy a szomszéd várossal is rövid idő múlva lehetővé válik a közlekedés — Éber vasúti őr. Zimmermann Lajos módi gazdaságából a cseléd­asszonyok őrölni voltak minap a szerencsi malomban, a mint a Mád- raezőzombor melletti átjárón a meg­terhelt szekéren áthaladnának, az élő- vigyázatban nem nagyon bővelkedő vasúti őr rájuk eresztette a sorompó kaput, minek következtében 2 asz- szony súlyosabb, 3 pedig könnyebb sérülést szenvedett. — Táncmulatság. A „Sátoraljaúj­helyi Katholikus Olvasókör“ folyó hó 17-én tartja nyári táncmulatsá­gát a régi „Nyul“ kertben. — Mikor a pincér facér is, részeg is. F. hó 28 án reggel Győri Gábor és Lichstenstein József foglalkozás nélküli pincérek 7 társukkal betértek Schweiger Ignácz Andrássy-utcai korcsmájába és ott a tulajdonost — mert nem akart nekik italt adni — tetlleg bántalmazták. A megtáma­dott korcsmáros védelmére siettek az épen ott reggeliző Dankó András és Krizsán Pál sárospatakai lakosok, de vesztükre, mert a berúgott pin­cérek úgy elverték, hogy kórházba kellett őket szállítani. Ä garázdál­kodó pincérek ellen folyik az eljárás. — Tudományos megfigyelések a moszkvai császári orvosi egyetemen megállapították : „Valamennyi hashajtó ásvány­víz között a Ferencz József-ke­serüviz glaubersóban és keserű- sóban a leggazdagabbnak bizo­nyult. Ennél a sajátságánál fogva melyet még fokoz az, hogy szódabikarbóna tartalommal is bir, minden más hasonló ásvány­víz fölé helyezendő. A természe­tes Ferencz József-keserüviz még kis adagok használata melletr is, gyorsan és biztosan ható has­hajtó.“ A valódi Ferencz Józsof-keserü- viz csakis teljesen természetes álla­potban, minden hoszátétel nélkül kerül forgalomba és ásvány vizüzie- tekben, gyógytárakban és drogériák­ban kapható. — A honvédcsapatok részére az 1910/1911 évi biztositái időszakra szükséges termény és anyagjärando- sági cikkek biztosítása. A m. kir. honvédcsapatok részére 1910. évi szeptember hó 1 tői 1911. évi aug. hó 31-ig szükséges zab, széna, alom ágyszalma, kemény és puha tűzifa, valamint kőszén járandóságok szállí­tásának biztosítása czéljából tartandó nyilvános versenytárgyalások az alábbi állomásokon a következő sor­rendben fognak megtartatni: Kassán f. hó 4-én a III ik honvédkerületi hadbiztosság tiszti irodájában. Mis­kolcon 6-án a 10-ik ezred gazdászati tiszti irodájában. Munkácson 11-én a 11-ik ezred gazdászati tiszti irodájá­ban. Szatmárnémetiben 14-én a 12-ik ezred gazdászati tiszti irodájában az idézett napokon d. e. 9 órakor. Az ajánlati minták és egyéb idevonat­kozó tudnivalók az érdeklődőknek betekintés céljából rendelkezésére yllanak a Zemplénmegyei Gazdasági Egyesület hivatalában. — Nyilvános számadás a sátoralja­újhelyi gör. kath. ifjúság által 1910. junius 19-én rendezett nyári tánc- mulatságáról. Bevétel 601 korona. Kiadás 176 korona, Tiszta jövedelem 425 korona, moly összegből 300 ko­rona a templom, 125 korona pedig az énekkar javára fordittatott. — Felülfizettek: Miklósy István 50 kor., gr. Wallis Gyuláné és dr. Legeza János 20—20 kor., dr. Chudovszky Móricz 8 kor., Id. Csákó Imre 7 kor., KJitus Pál 6 kor., dr. Ambrózy Ágos­ton és dr. Székely Albert 5—5 kor, Cserniczky Kálmán, Hlinyánszky Gyula, Ladomérszky Károly, Tóth András és N. N. 3—3 kor., Kiss Já­nos, Tertinszky N., Bobik Pál, Bodnar Pál, Ko„vács Zoltán, Timkó Gyula, Fakini Őuirinó, László Ferencz, Strom Pál, Minyucskó György, Ferkó nő­vérek, Rekó István, Viaszács Mi­hály, Francovszky György és Szemán István 2—2 kor., Csákó József, 1 kor. 40 fill., Bodnár József, Siket János, Hrubi Sándor, Fazekas József, Smajda Mihály, Dudás Gyula, Oroszi Sándor, Kremmer János, Figura Jó­zsef, Sinka Péter, Francovszky Jó­zsef, Vilkovszky Kálmán, Főző József, Soltis Imre, Dankó Mihály, Kiss Lajos, Rozolán Antal, Bartizek László és Jackó Gyula 1 — 1 kor., Gyulaj- esik Józsefnó 20 fillért. Fogadják szives adományukért hálás köszöne- tünket. A rendezőség. — Tanuló felvétetik Fantóni Béla borbély és fodrász üzletében. (Pénz­ügyi palota) CTT'fnt*!/ cs- és k‘r- ud- I vari szállító vi­rágkereskedés, Budapest, VIII., Rá- kóczi-ut*3. Képes árjegyzéket kivá- vánatra díjtalanul küld. IRODALOM. Hervadó mezőkről. Farkas Andor és Farkas Dezső verskötete. Néhány hete már, hogy ekét poé­tának összegyűjtött versei megjelen­tek. Nem szerencsés gondolat ugyan 2 iyrikusnak társulása, mert nem ha­sonló egyéniségek lóvén s igy a verseket sorrendben olvasva bizonyos dissonancia létesül az olvasó lelkében. A kettő közül az ismertebb, a ki­forrottabb, a tökéletesebb Farkas Andor. A versgyűjteményének cirae tényleg megfelel e költemények han­gulatának. Letarolt, hervadó mező­kön jár a költő lelke, temető van a szivében, emléket lát mindenben és emléket keres mindenhol. E költe­mények elégiák, mert az érzések nem szelídek, hanem fájdalmasak. Legszebben fejez ki mindent az „Egyedül“ c. költemény, amely forma tekintetében is tökéletes. Jellemző tulajdonsága Farkas Andornak az őszinteség látszatának helyes fel- tüntetése, amely elsősorban kelt il­lúziót. Hamis hang nem keletkezik lantján. Csak gyönyörködéssel fog­juk verseit olvasni és együtt leszünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom