Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-11-09 / 89. szám
.89. szám (3) FELSŐMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, november 9. volt, aki a mustnak fejlesztőkkel való beoltásáról értekezett. Részletesen ösmertette a fejlesztés előnyeit, arai által az alkohol mennyiség fokozása könnyen érhető el. De mesterséges fejlesztés által a bornak tetszés szerinti zamatot és illatot is lehet adni. , Közebéd. Körülbelül 1 óra lehetett mire a két előadó befejezte előadását és igy abba kellett hagyni a gyűlést, amig a hallgatóság megebédel. Közel 70 en vettek részt a közebéden, a mely a legkedélyesebb hangulatban folyt le. Természetesen felköszöntőkben sem volt hiány, mert a gyűlésen hallgatásra kényszeritett résztvevőkből fokozott erővel tört ki a beszéd. A gyűlés folytatása. Ebéd után Kossinszky Viktor sző lészeti és borászati felügyelő az elhalt oltványtőkék pótlásáról tartott előadást. A nemes porbujtást és ne. mes döntést ajánlta, mint olyat, amely legolcsóbban és legbiztosabban célhoz juttat. A tudományos adatokban bővelkedő érdekes előadást nagy figyelemmel hallgatták a gyűlésen résztvevők. Vége. A gyűlés többi tárgyaira azonban már nem kerülhetett sor. Az idő annyira előrehaladt, hogy útra kellett készülődni. 4 óra 45 perckor indult el a vonat a tállyai állomásról a vendégekkel, akik nem várt bő séges tapasztalatokat szereztek a gyűlés alkalmából. Mert nemcsak szakismeretekben lettek gazdagabbak, akik résztvettek a gyűlésen, hanem egyben meggyőződhettek arról a szomorú tényről is, — melyet már régen hangoztatunk — hotry a hegyaljai vasút folytán Mád, Tállya és a többi hegyaljai községek sokkal nehezebben közelíthetők meg, mint azelőtt. fi homonnai botrány. Lássunk tisztán! Mi lebbentettük fel annak ide jén először a leplet azokról a hallatlan botrányokról, amelyek a homonnai izr. hitközség kebelében immár hosszabb idő óta folynak s amelyek valósággal megíertőzik a hitközség bel- életét. Megírtuk, hogy egy sze rencsétlenül kiütött választás foly tán az elnök és az elöljáróság tagjai két egymás ellen harcot lolytató különböző pártból kerültek ki és igy azok békésén együtt működni nem tudnak. Amit az elnök akar, azt nem akarja az elöljáróság és amit az elöljáróság tartana célszerűnek, azt az elnök nem tartja tárgyalásra alkalmasnak. De az elnök is és az elöljáróság is ragaszkodik megválasztatásához és nem hajlandó a békés munkálkodás érdekében kitérni az útból. így aztán egymást követik a hitközségben a botrányok és — mint annak idején megírtuk — már a templomi istentiszteletek sem folyhatnak le úgy, amint azt a vallásos érzület, a jóizlés kívánja. Valóságos korcsmái jelenetek folynak le a templomban és még csak remény sincs arra, hogy ezek a botrányok belátható időn belül véget érjenek A botrányok sorozata most egy uj fejezethez érkezett. Legutóbbi közleményeink folytán Klein Lajos hitközségi elnök szükségét látta a védekezésnek és a Z. U. hasábjain egy másfél oldalas nyilatkozatban igyekszik el járását védeni. A hosszú nyilatkozat részletesen foglalkozik a ho- monnai hitközség beléletével és bepillantást enged a kulisszák mögé is. Megtudtuk a nyilatkozatból — amit már előre is sejtettünk — hogy az élet-halál harcot személyi érdekek élezték ki. Maga az elnök vallja be nyíltan, hogy egy az apján elkövetett méltatlan támadást — kívánt megboszulni akkor, amikor ellenzéki mozgalmat indított a hitközség régi vezetői ellen. De egyben súlyos vádakkal — habár burkoltan is lép fel a hitközség elnöke a régi vezetőség ellen. Nyilatkozata végén a következőket írja. Beszéljek e még ez urak éveken át folytatott erőszakosságairól, be- szóljek-e gálád hitközségi kezelé- . síikről, beszéljek-e a Zellerin-féle 1900 koronáról, beszéljek-e a pénztárkönyvben előforduló ezres vál tókról és a többi ? Most nem beszé lek, de elvárom a lapban a felhívást., hogy beszéljek és álljanak ki a porondra az illetők is és ne küldjék a tüzvonalba a szegény korcsraáros melamedet. Hát mi megtesszük a hitközségi elnök ur óhaját. Itt a nyilvánosság előtt szólítjuk fel, hogy nyilatkozzék bővebben. Mondja el nyíltan mindazokat a vádakat, a melyeket most csak burkoltan érintett. A homonnai izr. hitközségi élet békéje, nyugalma követeli, hogy a nyilvánosság elé vitt botrány minden részlete most már ott tisztáztassék és a nyilvánosság, a nagyközönség mondjon ítéletet a fölött, hogy vájjon volt e oka a hitközségi elnök urnák országos hirre vergődött botrá nyokat rendezni a hitközség bel- életében és korcsmái jelenetek színhelyévé süllyeszteni a templomot, vagy pedig a személyes gyűlölet vezeti abban a harcban, amely minden jóizlésü ember megbotránkozását érdemelte ki. Lássunk tisztán. HÍRE K. — Egyházi kinevezés. Dr. F i r c z ájk Gyula munkács-egyházmegyei püs pök Csurgovich György sámogyi gör. kath, lelkészt, a vásárhelyi kerület esperesévé nevezte ki. — Kabaré Királyhelmecen. Nagyarányú, fényesen sikerült kabaré volt szembaton este Királyhelmecen az országos szinészegyesüiet nyugdíjalapja javára. A kabarét — amely a casinó helyiségeiben folyt le — Pásztor Zoltán, a budapesti Ki- ráiyszinház volt tagja rendezte és részt vettek azon két hivatásos mű vésznőn kívül a megye legkiválóbb műkedvelői. A kabaré első számaként Székely Lajos adta elő a „Vig Niebelungok“ nyitányát a tőle már megszokott művészi precizitással. Második száraként P á s z t o r Zoltán énekelte dr. Kasztriner (Kárpát) magyar nótáit a szerző kísérete mellett. Pásztor érvényre juttatta énekében mindazokat a szépségeket, amelyek dr. Kasztriner édes-busma gyár nótáit olyannyira jellemzik. Ezután Csirbesz Lenke és Szentgyörgyi Gyula adtak elő egy páros jelenetet, művésziesen reprodukálva a színházi próbákat. Különösen Czirbesz kisasszony árult el oly művészi kvalitásokat, melyek érdeméül szolgálnának bármely hivatásos művésznőnek is. Bányay Margit a vidék egyik elsőrangú szub- rettje a „Hollandi lány“-ból adott elő részleteket Székely Lajos zongora kísérete mellett, Bányay Irén színművésznő pedig egy monológot adott elő nagy hatással. A Bányay nővérek jelét adták szereplésükkel művészi képességeiknek. Előadott darabjaiknak minden legapróbb részletét finoman kidolgozva, a maguk természetességében juttatták érvényre. Somogyi Bertalan cigánykisóret mellett énekelt magyar nótákat érzéssel, művésziesen. Szentgyörgyi Gyula ugyancsak cigányki- séret mellett adotl elő egy melodrámát nagy tetszést keltve. Az estély legsikerültebb száma azonban K o - lozs Richárdnak hegedüjátéka volt. Előadta Beriót 9-ik hangversenyét, majd Schuman Traumereiját. Mindkettőt művészi felfogással, mesteri technikáyal interpretálta. Majd — a közönség óhajára — magyar nótákat játszott uagy hatással. A művészi játékhoz méltóan illeszkedett dr. Kasztriner Árpád diskrét, finom zon- gorakisérete. Utolsó számul Pásztor Zoltán énekelt kuplékat jóízűen, óriási hatás mellett. — A közönség mindvégig nagyon jól mulatott a kabarén, előadás után pedig táncra perdültek a fiatalok és vígan ropták a táncot a késő reggeli órákig. — Száztizenhét eves asszony halála. Nagytárkány Zemplénraegyei községben elhalt Özv. Schvarc Már. tonnó 117 éves korában. Az elhalt úgyszólván soha nem betegeskedett. Haláláig a legjobb egészségben volt s halálát sem betegség okozta, csendesen elszenderült. Étvágya igen nagy volt, az evésben nem ösmert határt, annyit evett amennyit elibe adtak. Csupán az emlékezőtehetsége gyöngült meg. 30—40 éves dolgokra úgy emlékezett vissza, mintha az a napokban történt volna meg. Hat gyermeke volt a három legidősebb elhalt három életben van egy 90 éves és egy 88 éves fiú és egy 85 éves leány ki október hó közepén negyedszerjnent férjhez. Gyermekei szegények ő 88 éves fiával igazán rá szorult az emberek segítségére O felsége is minden évben küldött neki segélyt, kérvénye mostan is fenn vau a kabinet irodában. Fia teljesen elhagyatva a legnagyobb szegénységben maradt s a részére adandó adományokat a körjegyzői hivatal szívesen kézbesíti. — A szölöfelujitási kölcsönök beszüntetése. A szölöfelujitási kölcsönök nyújtásáról szóló 1896. évi V. törvénycikk 19. szakasza szerint „a törvény rendelkezései csak azokra a kölcsönökre terjednek ki, amelyek 1910. évi december 31-ig vétettek föl.“ Ennélfogva a szölöfelujitási kölcsönöket szolgáltató Magyar Agrár- és Járadékbank (Budapest, V., Erzsébet tér 9 sz.) a fiioxera által elpusztított hegyi szőlők birtokosainak figyelmét a törvény e rendelkezé- zére azzal hivja fel, hogy azok a szőlőbirtokosok, akik ily szőlőieluji- tási kölcsönt még igénybe akarnak venni, kérvényüket oly időben nyújtsák be a bankhoz, vagy az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőséghez, hogy kérvényük a talajvizsgálat megejtése után még a folyó december 1-ig a szölöfelujitási kölcsöniigyeket intéző bizottság elé legyen terjeszthető. * — Ki sikkasztott ? Nemrégen megírtuk, hogy Morócz Miklós radi jegyző sikkasztott és megszökött. Mint értesülünk ez a híradásunk kissé téves, mert Morócz Miklós csak jegyzői írnok volt és mint ilyen követte el a sikkasztást. Készséggel igazítjuk tehát helyre múltkori híradásunkat és szolgáltatunk ezzel elégtételt az ártatlanul hirbe hozottradi jegyzőnek. — Elfogott tolvaj. Ferenc János többszörösen büntetett tolvaj tegnapelőtt este feltörte Kroó Gyula Molnár István-utcai házában levő baromfi-ólt és onnan 2 libát elemeit. A kiváló férfiú azonban nem élvezhette „munkája“ hasznát, mert hazatérőben a rendőrség elfogta és kihallgatása után átkisérte az ügyészséghez. — Szavazás rendeletre. A homonnai kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága az orvos rendszer kérdésében legutóbb úgy határozott, hogy az uj közgyűlésig az eddigi állapotot íentartja. Az orsz. munkásbiztositó pénztár az igazgatóság határozatát nem vette tudomásul, amennyiben e kérdésben határozat- hozatalra a közgyűlést tartja illetékesnek. Utasította ennélfogva az országos munkásbiztositó pénztár 38244/1920. sz. rendeletével az igazgatóságot, hogy rendkívüli közgyűlést hívjon egybe és ennek napirendjére tűzze ki az orvos rendszer kérdését. Ez helyén volna. Tényleg a közgyűlés hatáskörébe tartozik az orvos rendszer kérdésében határozni. Az orsz. munkásbiztositó pénztár utasította az egybehívandó közgyűlést arra is, hogy a fix orvos választás mellett döntsön, annál is inkább, mert ellenesetben a közgyűlési határozatot tudomásul nem veszi. NYILT-TÉR. Nyilatkozat. Alólirott ezennel kinyilatkoztatom hogy a f. évi julius hó 25-ikén a Községházában tett kijelentésemmel a helybeli iparosokat sérteni szándékomban nem volt, mely körülménynek annak idején hírlap utján is kifejezést adtam. Tolcsva. 1910. november 6-án. Juhász János. Nyilatkozat. Alólirottak ezennel kinyilatkoztatjuk. hogy amennyiben Juhász János jegyző ur az iparosokat a f. évi julius hó 25-én a községházán tett kijelentésével sérteni nem akarta, az aug. hó 7-én hozott határozatunkat ezennel visszavonjuk s meg nem történtnek nyilvánítjuk. Tolcsán, 1910. november 6-án. Órmós Imre elnök, Kertész János, Kántor János, Bóldy Dezső, Kulcsár Bertalati, Juhász István, Hajducskó Ferencz, Jaken Pál, Ormos József, Bodő András, A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos: LANDESMANN MIKSA
