Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-10-05 / 79. szám

79. szám (3) FE L S Ö M A G Y A R O R S Z A G I HÍRLAP Szerda október 5. részleteit a nyilvánosság elolt fel­tárta. Búza Barna azonban bizonyí­tani kívánja állításait. Bizonyítani kívánja pedig a kir. közjegyzővel, akit a várossal szemben titoktartás köt ez ügyben. A vizsgálóbíró most megkereste a várost, hogy oldja fel Kovaliczky közjegyzőt a titoktartás kötelezettsége alól. Es a képviselő- teztület — mint Reinhard monda : hogy a bizonyítás során az igazság győzedelmeskedhessék — feloldotta Kovaliczkyt a titoktartás alól. A csatornázás körül. fejlődött ki a legnagyobb, de egy­ben legalaposabb vita. A mérnök be­terjesztette a képviselőtestület álta kívánt részleges csatornázás terveit és költségvetését. A terv legnagyobb munkája a Ronyva árok befedése. A költségek — a mérnök számítása szerint — 256.000 koronára rúgná­nak normális viszonyok közt is, de igy, hirtelen elkészítve, téli munká­val mintegy 33 százalékkal drágább lesz, sőt megeshetik, hogy 500 000 koronára rúgnak a költségek. Az első felszólaló dr. Szepesy Ar nőid városi főorvos volt, aki arra kérte a képviselőtestületet, hogy minden költség kímélése nélkül sza vazzák meg a tervet és az előter­jesztett költségvetést, hogy a mun­kához mielőbb hozzáfoghassanak. — Utalt arra hogy a Ronyvapatak minden bacillusok fészke és most, a mikor az országban oly közelről fe­nyeget a kolera, kiszámíthatatlan veszedelmeket rejteget magában. O nem vállalja a bekövetkezendőkért a felelősséget, ha a csatornázás el­marad és óva inti a képviselőtestü letet a felelősség elvállalásától. Halasz József az orvos véleményét respektálja és nem is emel a csator­názás szükségessége ellen szót, de a költségeket nagynak, a városra elviselhetetlennek tartja és ezért kérdi, hogy nem e volna a veszély elhárítható oly formán, hogy a jelen­legi csatornákba bevezetett klosette- ket elzárnák. De meg nem érti, hogy miért sürgetik itt a koleraveszély miatt a csatornázást, ho'ott Debre­cenben épen a kolera miatt betiltot­ták a csatornázási munkálatokat Dr. Székely Albert szívesen hozzá járulna a részleges csatornázáshoz és nem kímélne semmi költséget, ha a képviselőtestület kimondaná, hogy 6 hét alatt feltétlenül elkészí­tendők a munkálatok. De igy mikor a mérnök szerint is csak november végén kezdhetnek dolgozni és télen át szüneteltetni kell a munkát, nem tudja megérteni a horribilis költség- többlettel járó külön munkálatok szükségességét. Dr. Klein Károly és Jelenek Adám pártoló felszólalásai után Widder Gyula indítványozta, hogy a Rony va- meder állandó tisztántartásával igye­kezzenek a koleraveszélynek eleget tenni. Alexander Vilmos pedig indít ványt tesz, hogy a képviselőtestület mondja ki, hogy a csatornázást egy­szerre kívánja létesíteni és utasítsa a mérnököt, hogy az összes terve­ket és költségvetést oly időben ké­szítse el, hogy a csatornázási mun­kálatok legkésőbb március hóban megkezdhetők legyenek. Ügy a Widder, mint az Alexander indítványát elfogadta a képviselőtes­tület és a Ronyva tisztántartására egyelőre 2000 koronát szavazott meg a tanácsnak. Apró feljegyzések. Miért ma- A legutóbbi vármegye- radt el a gyűlésen történtek se- bizalcm ? hogysem akarnak leke­1 rülni a napirendről. Kü­lönösen a bizalom kérdése az, amely még mindig beszéd tárgyát ké­pezi. Sehogysem tudják megérteni az emberek, hogy miért maradt el a bizalomnyilvánitás, amikor pedig oly sok megyebizottsági tag volt jelen a gyűlésen és a főispán többsége előre látható volt. Hát tényleg van valami érthetetlen a dologban, de csak addig, araig a kulisszák mögött történtekről nem értesül az ember. A kulisszák mögött ugyanis nagyon érdekes dolgok történtek. A bizalmi indítvány teljesen készen állott a be­nyújtásra, amikor megjelent a főis­pán ur előtt egy, a megye en szá­mottevő vezető egyéniség és lefújta a bizalmat. Kijelentette ugyanis ő méltóságának, hogy mihelyt be­nyújtja a bizalmi indítványt, ő és a vármegyei törvényhatóság jobb ér­zésű tagjai azonnal tüntetőleg kivo­nulnak a teremből és szavaztathat aztán bizalmat avval a 30—40 em­berrel, akiket a vöm uraraék hajtot­tak fel járásaikból. Nem igaz tehát, hogy a bizalmi indítvány azért ma­radt el, mert a főispán ur már lo- vagias térre terelte az ügyet. Hanem azért terelődött az ügy lovagias térre mert a bizalmi komédia nem sikerült. epét, amiért őt fő'kortesi minőségben bántani merészelték. De ez elvégre mindegy, Valami külömbségnak csak kell lenni a fő és főfőkortes között? Es ezért a kis különbségért ne ha­ragudjék újból Jankó bátyánk, mert ezt nem mi okoztuk. Sőt, mi — ha tehetnők — megtennők önt a gaz­dája mellé másodfőispánnak. Any- nyira összeillenek. HÍREK. Október 6. Halálos álom . . . A vérben üsző őszi nap remeg . . , Álmodni megy egy szomorú sereg. S az ősi átok. Érzékeny Meczner Gyula provo- letta méltó- kálta Búza Barnát. Hogy ságos ur? miért azt fentebb elraon­............... dottuk. Egyszerűen kény­szeritettók arra, hogy elégtételt ve­gyen magának azokért a támadáso kért, melyek hoszzu idő óta érték a „Felsőmagyarországi Hírlap“ részé­ről. A bizalom nem sikerült, a bíró­ságtól fél a méltóságos, hát lova- giaskodni akar. Belekepaszkodik Bú­zának az írásába és sértőnek találja magára nézve azt a kijelentést, hogy ő hazudott. Ejnye, ejnye méltóságos ur, mióta méltóztatik egyszerre ilyen finyás lenni a becsületére ? Vagy nem önre vonatkozott a kukurica- pansma piszkos esetének minden vádja? Vagy nem önnek vágták a szemébe a iaphasábjain, hogy egy közönséges sikkasztót fegyelmi Íté­let dacára tovább tartott a hivata­lában és megígérte neki, hogy el­tussolja az ügyét? Vagy nem az ön becsületét érintette a Bogyai Zsig- mond által e lap szerkesztőségéhez írott levél, melyben azt állítja, hogy méltóságod őt, egy, az ő meggyő­ződése és a hivatalos becslés adataisze- rint t nyekkel ellenkező bizonyítvány kiállítására akarta rávenni? Vagy nem önnek Írták még nem régen — ugyancsak e lap hasábjain — hogy a főispán aláírásával hivatalos hazugság jelent meg a lapokban ? Miért nem kért ezekért a sértésekért elégtételt méltóságos ur? Vagy az a becsület csak olyan, t.ogy akkor van megtámadva, amikor ön akarja. Méltóságos ur nem gondolja, hogy a fentebb elmondottak szintén meg­torlást követelnek? De nem iovagias utón. Nem pedig azért, mert az igazságot a fegyver el nem dönt­heti. De meg méltóságod a kódex szabályai szerint elégtételvevésre al­kalmatlan, lévén sok nagyon sok el­intézetlen ügye. A bíróság elé tehát méltóságos ur, a bíróság elé! Ott talán még ragaszthatnak egy kis flastromot arra az alaposan megté­pázott becsületre. * Jankó bá- Már méltóztatnak ösmerni tyánk is Jankó bátyánkat, aki e'.ő- szőr tanító volt, azután -* 1 ■■■--— a sárospataki főbírói ál lásából menesztették és most lapszer­kesztő lett. Nohát Jankó bátyánk — és ez dicséretére legyen,mondva — nemcsak politikai, hanem más téren is becsületes mungó, aki min­denben alkalmazkodik a főispánjá­hoz. Méltóztatnak talán még vissza emlékezni — hisz nem is olyan ré­gen volt — hogy egyszer-másszor alaposan megtépáztuk — akár csak a főispán úrral tettük — Jankó bá­tyánk főbírói babérait. Akkor a füle botját sem mozgatta, ép úgy mint a főispánja. Most azonban fe­lelős szerkesztő lett Jankóból és irae egyszerre érzékeny is lett. Hogy a fenébe ne, hát csak nem potyára dobta ki azt az ezer pöngöt, amiért 'elelős szerkesztő lett ? Szóval Jankó )átyánk — és ebben talán isten ujja munkálkodik — ismét csak egy útra került a főispán úrral, mind­ketten érzékenykednek. Csakhogy mig a főispán ur lovagiaskodik Jankó bátyánk a lapja hasábjain köpi az Mint szélvihar, oly busán, szilajon, Vógigsüvit a hideg avaron. A néma gyász . , . Óh Ilire nincs, nincs a föltámadásnak ! Ácsolnak deszkát, sirhantokat ásnak . . . Egy szemfödél, — Hol vannak ők, kik hitünket megójják — Mely ránkboritja örök takaróját. Vidor Marczi. — Az első per. Megírtuk annak idején, hogy Székely Elek ellen rá­galmazás miatt pert .indítottunk, a miért a Kazy tiszteletére rendezett banketten a Felsőmagy írországi Hír­lapot revolverlapnr.k nevezte. — A sátoraljaújhelyi járásbíróság ez ügy­ben f. hó 14-ére tűzte ki a tárgya­lást. Kivádcsian várjuk, hogy mivel fogja Székely ur vádjait bebizonyí­tani, mert mi — és ez csak termé­szetes — a legszélesebb teret en­gedjük a bizonyitásnek. — Városi gazdálkodás. Panaszos levelet kaptunk, melyben arról esik szó, hogy a Dianna gőzfürdő botrá­nyos állapotban van. Legutóbb pld. az egyik fürdőző vendég végigégette az egész hátát a gőzkamrában, mert a gőzt vezető Cső minden burkolat nélkül, szabadon áll. A panaszkönyv be hiáoa írnak bármit is, nincsen fo­ganatja. Személyesen nem lehet pa­naszt emelni, mert nem tudja az ember, hogy kinek a ressortjaba tar­tozik. Önmaguktól nem csináltatják meg a hibákat, mert csak nem kí­vánhatjuk, hogy valamelyik taná esős ur, vagy pláne a polgármester ur lefáradjon inspiciálni. Ha még jégveremről volna szó és nem gőz­kamráról, talán lehetne valamelyes «jóakaratu támogatást“ remélni. De igy csak hadd menjen tönkre a vá­ros eme — bár alacsony nívón álló — egyedüli intézménye is. Ez a cél­szerű, helyes és mindenekfeleít mo­dern gazdálkodás. — Házhelyek eladók. Sátoraljaúj­hely r. t. város a képviselőtestület 247/10564-909. és 150/5083—910. számú jogerős határozatai alapján közhirré teszi, hogy a város tulaj­donát képező, a Kossuth Lajos-utca és Kossuth Ferenc-utcák között el­terülő 1958 négyszögölnyi ingatlan löldterület, a város főmérnöke által iészitett parcellázási terv szerint 11 lázhelyre felosztva, négyszögölenkint 20 koronáért eladóvá tétetett. Bővebb tájékozás a hivatalos órák alatt a lolgármesteri hivatalban nyerhető. — Lakodalmi mulatság Lakodalom volt Lukán, csak természetes, hogy a verekedés sem maradhatott el. Ezúttal Kurucz Andrásnak akadt verekedőkedve, aki — mintán be­szedett már egy kis szeszt egy ha­talmas fadoronggal alaposan agyba- :őbe verte régi haragosát Sztak Já­nost. A duhajkodó legény ellen az ügyészség megindította az eljárást. — A mulatozás vége. Ferencz János lelybeli téglagyári munkás a napok­ban nagyon elbu ulkodhatott mert egyik közeli korcsmában alaposan beszeszelt. És mint egy jól nevelt részeghez illik hazament és elverte a feleségét. Hogy, hogynem, az asz- szony nem akarta belátni a régi köz­mondás igazságát, hogy „az asszony verve jó« és elkezdett az ütleg miatt zúgolódni. Ez a termézzetesellenes állapot annyira kihozta a sodrából Ferencz János urat, hogy most már karóval és kővel esett neki az asz- szonynak, sőt késsel is alaposan hely­benhagyta. — A SAC. és az ETVE. labda­rugó mérkőzése. Csaknem egyfélesz- tendei szünet után a S. A. C. foot­ball csapata végre ismét óletjeit adott magáról és labdarugó mérkő­zést rendezett. A mérkőzés az észak­magyarországi kerület bajnokságáért folyt és a S. A. C. ellenfele ez alka­lommal az ,Eperjesi Torna és Yivó Egylet“ első csapata volt. A mérkő­zést, amely a S. A. G. pályáján va­sárnap d. u. tartatott meg, nem nagy, legnagyobbrészt diákból álló közön­ség nézte végig. A bírói tisztet Kon­dor Aladár (B. A. K.) a tőle már többször tapasztalt erélyességgel és szakértelemmel kifogástalanul töl­tötte be. A mérkőző felek nagy igyekezettel láttak a küzdelemhez és mindkét csapat játékán meglát­szott, hogy a győzelemért járó pon­tért teljes tudásukat kifejtik. A küz­delem ép ezért, mindvégig élvezetes és izgató volt és akadt alkalmunk szépen kidolgozott támadásokat látni, amelyek azonban mindkét csapatnál erős védelmén megtörtek. A mérkő­zés egyébként a S. A. C. győzelmé­vel végződött. A játékot Eperjes kezdi s a S. A. C. egyik hátvédjé­nek véletlen kezelése folytán a biró által megítélt 11-es büntető rúgásból a játék elején goalhoz jut, melyet azonban a S. A. C. a 16 ik percben szép támadás után kiegyenlít. A fél­idő végéig több goal nem esik, fél­idő eredménye tehát 1:1. A máso­dik félidőben a vezető goalért Eper’ jec mind erősebb és erősebb táma­dásokat vezet a S. A. C. kapuja ellen, de az erős védelemmel szemben ered­ményt nem tud elérni. A 13. perc­ben a S. A. C. csatársoránál ven a labda és Gasparik sikeres lefutása és védhetetlen lövése a S. A. G.-nak hozza meg a vezető és miután a játék végéig az E. T. V, E. goalt nem lő, a győzelmet jelentő goa t. Végeredmény tehát 2:1 a S. A. 0. javára. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. Kis szőke. Néhány nap dta az újhelyi szerelmesek is éneklik a „Hüllő falevél“ cimíi smoncáfc, Kívánságára a szöveget leközöljük. A nőtáját azonban,, legfeljebb Oláh Ruditól tanulhatja meg. O már huzza keservesen, hogy a szerelmes ember szive megrepedjen, A szöveg ime: Nagy árnyas kert közepében Állott egy sötét platán, Állatta sok álmot szőttünk Szép tavaszi éjszakán. Szerelemről, boldogságról Ábrándoztunk, te meg én, Kis kerti padunkon ülve, Rózsanyilás idején. Hüllő falevél Suttogva beszél A szép tavasznak már vége S a nyárnak, moiy lelkűnkbe égé, Már csak emléke él. Hulld falevél, Sárga falevél. Osmerem lelki világod S te ösmerél engemet, Elválaszthatatlanoknak Neveztek az emberek. Hogyha a szemedbe néztem, Lelked csak nékem virult, Es ha kis kezedhez értem, Sápadt arcod kipirult. Hulld falevél Suttogva beszél, stb. . . . Nem tudom, miképen történt, Nem tudom, hová tűnél, Elmúlt a tavasz, a nyár is, Itt az ősz, közéig a tél, Kertünk most szomorú árva, Dalos madárkánk zokog, Megirigyelte az élet, Miért voltunk boldogok. Hüllő falevél, stb. . . , A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom