Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-10-01 / 78. szám
Tizenharmadik évfolyam 78. szám,_________Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, október 1. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Előfizetési ár: Kéziratokat vissza nőm adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed Szerkesztőség : Kazinczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. MATOLAI ETELE. Dr. BÚZA BARNA. évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Dökus Gyula jubileuma. Amilyen szép, nemes, emelkedett és harmonikus csak ünnep lehet, olyan volt minden tekintetben Dókus jubileumi ünnepe. Méltó ahhoz a puritán tisztességhez, ahhoz áldozatkész szivjóság- hoz, amely Dókns Gyulát nem» csak a vármegyében de országszerte annyira népszerűvé teszi. A zavaró tényezők, amelyek már előre annyi kellemetlenséget szereztek s olyan nagyon igyekeztek az egész ünneplést felborítani, teljesen félrevonultak. Nem rajtunk múlt, hogy meg nem akadályozták, tönkre nem tették az ünnepet. Bennük megvolt hozzá a jó szándék. De látták, hogy az egész vármegye lelkesedésének egyöntetű megnyilatkozásával semmit se érnek az ő rosszhiszemű, kicsinyes aknamunkáik hát elhallgattak s úgy tettek, — mintha ők is ünnepelnének. Ujhely fel volt lobogózva. A polgármester plakátokon hívta fel erre a polgárságot. De a felhívásra semmi szükség sem volt, amúgy is kitűzte volna mindenki a zászlót. Ep az a jellege a szívből jövő ünneplésnek, hogy azon önként, felszólítás nélkül is örömmel vesz részt mindenki. A jubileumi ünnep három részre tagozódott. Első és legnagyobb legimpozánsabb volt a jegyzőké. Ez foglalta le az egész szerdai napot. Délután magas színvonalú nagyszerűen sikerült díszközgyűlés, este emelkedett hangulatú, kedélyes, barátságos társasvacsora De maradondóbb emléket is állítottak a jegyzők Dókus Gyula emlékének. Remek kivitelű ezüst babérkoszorút adtak át az ünnepelt alispánnak, minden babérlevélbe .egy-egy jegyző neve bevésve. S ami legszebb és legnemesebb, hétezer koronás alapítványt tettek Dókus Gyula nevére, amelynek kamataiból zempl 'n- vármegyei jegyzők jól tanuló gyermekeit fogják évenkint segélyezni Valóban az egylethez is, Dókus Gyulához is, ez a legméltóbb ünnepi emlék. A másik rész, a vármegyei tisztviselők ünneplése, egyszerű, de annál szebb és bensőségesebb üdvözlő tisztelgésre szorítkozott. Harmadik része az ünnepnek, a vármegye közönségének [hódolata, a megyegyiilés elejét foglalta le. Majláth József gróf tette az indítványt az alispán üdvözlésére, klasszikus tömörségű, emelkedett hangú s nemes melegségü beszédben méltatva Dókus Gyula nagy érdemeit. Meghatóan illeszkedett ehhez a szép beszédhez Matolai Etelének, Dókus Gyula elődjének őszinte szeretettől sugárzó felszólalása és az ünnepelt alispánnak ezekre az üdvözlésekre adott lelkesítőén szép köszönő válasza, amely után percekig tartó tapsokkal ünnepelte a népszerű alispánt az ősi közgyűlési termet zsúfolásig megtöltő közönség. Ezekben összegezve az emlékezetes jubileumi ünnep krónikáját, nem hallgathajuk el, hogy ebben bizony a jegyzők vitték el a pálmát. A vármegyei tisztviselők talán egy kissé elhamarkodva állottak el minden ünnepléstől. Dókus Gyula előkelő Ízlése, lelki finomsága természetes, hogy a megjelent durva ujságtámadás után azt kérte, hogy ne ünne peljenek. De hiszen nem is Dókus Gyulának tartoztak ezzel az ünnepléssel a tisztviselők, hanem önmaguknak. A jegyzők helyesebb utat követtek, mikor az alispán levele után is ragaszkodtak a díszközgyűlés megtartásához. Utóvégre is ez a vármegye közügye s az mégse lehet, hogy egyesek irigysége s tapintatlansága miatt egy egész vármegye álljon el attól, hogy első tisztviselőjének negyven éves szolgálatát méltóan megünnepelje. Gyönyörű példát mutattak ezzel a jegyzők az egész vármegyének. Tanulságát nyújtották annak, hogy mire képes a testületek szilárd összetartása s menynyire megtörik azon minden felsőbb hatalmi mesterkedés. Ezt a tanulságot első sorban maguk a jegyzők értékesíthetik. Ha ők mindig összetartanának, ha nem akadna sok részük, amely folytonosan a hatalom kegyét hajszolja, ha egyöntetiileg, hazafiasán, a közérdeket szolgálva járnának el minden kérdésben: mennyit használhatnának a vármegyének, az országnak s önmaguknak is ! A mostani fényes eredmény elsősorban a jegyzői egylet hatalmas energiájú, kitűnő einöké nek, Szoták Istvánnak érdeme. 0 immár nemcsak elnöke, de vezére is a jegyzőknek^ s bizony jobb vezért nem választhattak s nem követhetnek a jegyzők mint őt. Bár követnék is valamennyien! * Dókus Gyula ünnepléséről a következőkben számolunk be: A felvonulás. Erős kezekkel vasakarattal munkát és fáradtságot nem kiméivé, már hetek óta dolgoztak a jegyzői egylet vezetői Szoták István egyleti elnök és Rácz János egyleti pénztáros, hogy az ünnepély Dókus Gyula érdemeihez és a zeraplénvármegyei jegyzői karhoz méltó legyen. Nehéz munka volt, de sikerre vezetett: a reggeli vonatok meg hozták a felvidék ösezes jegyzőit s javarészt a segédjegyzőket is. A déli vonat meghozta a Bodrogközt és az alvidéket. Délben megérkeztek a szomszédos vármegyék kiküldötte is : a szabolcs- vármegyei jegyzői egyletet Jóth Jó zsef, Sárost Osekenyák János, Bor- sodot Sikorszky Gyula, az országos központi egyletet annak alelnöke Morvay János mezőkövesdi főjegyző képviselték, mindannyian veterán harcosai az országos jegyzői érdekeknek. Sátoraljaújhely város már a kora délelőtti órákban zászlódiszt öltött, ünnepélyes hangnlat uralkodott az egész város fölött. A jegyzők a Magyar Király termeiben gyülekeztek s rövid pár percig tartó előértekezletük után — melyben teljes bizalmukról biztosították a jegyzők elnöküket, — impozáns menetben vonultak fel a vármegyeháza tanácstermébe s helyezkedtek el a zöldasztalok körül. Kevéssel félhárom előtt, udvarias éljenzés között, diszmagyarban megjelent a tanácsteremben Meczner Gyula főispán is, kit küldöttségileg kértek fel a jegyzők gyűlésükön való részvételre, megjött a vármegyei tisztikar tekintélyes része s számos megyebizottsági tag és városi polgár. A csillárok felgyulottak és pontban fé'három órakor kezdetét vette a gyűlés. Az asztalfőn Szoták István, tőle jobbra Meczner Gyula főispán foglalt helyet, a közel kétszáz főre tehető hallgatóság a zöldasztal körül és a háttérben foglalt helyet. Megszólalt az elnöki csengety ü a Szoták István a következő szavakkal nyitotta meg a gyűlést: Tisztelt közgyűlés 1 Testvéri szeretettel üdvözlöm Zem- plénvármegye községi és körjegyzői egyletének itt e gyűlésen megjelent tagjait. Hálás elismerésemet fejezem ki tekintetes Zemplónvármegye megyebizottsági tagjainak, tisztikarának és a vármegye intelligenciájának, kik gyűlésünket nagyrabecsült megjelenésükkel megtisztelték. Fogadják baráti és testvéri kézszoritásoraat a szomszédos vármegyék egyleteinek kiküldöttei és az országos központi egylet itt megjelent képviselői, kik a messzetávolból siettek e helyre, hogy a zemplénvármegyei jegyzői egyesület ünnepélyének fényét személyes megjelenésükkel emeljék. Mert ünnepet ül, nagy ünnepet ül ma Zemplónvármegye községi és körjegyzőinek összessége. Egy férfui ünneplésére gyűltük itt össze, ki attól a perctől kezdve, melyben magára ölté a tóga virilist, valóban is férfiúi s a férfi erényeknek mintaképe volt mindenkor; egy embert ünnepiünk ma, ki egy hosszú életpályán át mindig és első sorban is mindig ember volt, emberileg érzett, gondolkozott és viselkedett, egy tisztviselőt ünnepiünk ma, ki fokról fokra emelkedett a tisztviviselői rangfokozaton a legalsóbb állásból a vármegyében elérhető legmagasabb állásig. Es minden fokon és minden helyen mintaképe volt az igazi tisztviselőnek, hivatalának élt, dolgozott fáradhatatlanul, hűen, odaadóan és becsületesen a közért. A hazáját igazán szerété hazafit, a faját és nemzetét imádó magyarembert ünnepeljük itt ma honfitársaim! Negyven éves tisztviselői pályát futott meg, de soha nem elegyedett be a politikai harcok forgatagába, tisztviselő volt, dolgozott és nem politizált : de mikor ütött az óra s veszély fenyegette hazánk alkotmányát, oda állott az első tüzvoualba és si fraetns illabatur orbis, rendületlenül állotta meg a helyét. Dókus Gyulát, Zemplénvármegye Alispánját ünnepeljük e napon és ebben a névben benne van minden: ennek a névnek hallatára feldobog a zempléni ember szive, ünnepi zsolozsma kél a Beszkidektől le a Sajó és Tisza folyásáig 100000 ajkakon. Es méltán. Negyven éve áll Dókus Gyula Zemplénvármegye szolgálatában, nagy idő, de nem volt ennek a tenger időnek egyetlen perce sem, melyet Dókus Gyula ne e vármegye közérdekeinek szentelt volna. Es ünnepelünk ésj ünnepelnünk is kell első sorban nekünk községi és körjegyzőknek: Dókus Gyula nekünk mindig szerető atyánk, érdé- keinket minden vonalon buzgón munkáló hivatali főnökünk volt. Harminchárom éve már, hogy majd mint főszolgabíró, majd mint vármegyei főjegyző s nyolcadik évre mint alispán áll a jegyzői kar élén s támogatja szeretettel és odaadó jósággal a jegyzői kart nehéz munkájában, részt vesz örömeinkben, részt vesz bánatunkban. Nem e szerény keretek között kellene nekünk ünnepelni Dókus Gyulát. Dókus Gyula érdemei mellett a mi ünnepélyünk fénye halvány méccsé törpül: de hisszük, Van önnek már tudomása arról, hogy a LEGSZEBB fénykének az „ELITE" FÉNVIRDÁBAN készülnek? Olcsó árak 1 Sátoraljaújhely Petófi-uíca 14. (Az állatni isk. szemben) _______Művészi kivitel 1 Lapunk S olcla.1,
