Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-09-21 / 75. szám

75. szám. (3)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szerda, szeptember 21.

állapotnak záros határidőn belül való megszüntetése iránt intézkedjék.

Reichard Salamon ügyved tehát maradhat tovább is polgár- mester, mindaddig, mig Meczner Gyula el nem küldi, hogy helyébe ültesse hűséges kortescimboráját és kukurica-pajtáslt, Székely Eleket. Szép hivatás, Székely Elek helytartója lenni és fenntartani számára a polgármesteri széket mindaddig, mig őt diadalmasan vissza nem hejyezi belé jó barátja, Meczner Gyula! Méltó hivatás egy Reichard Salamonhoz! Jó étvágyat hozzá!

Apró feljegyzések.

Azok az el- A város legutóbbi köz- hallgatott gyűlésén törtönt, hogy a riportok. képviselőtestületi tagok------------- nagyon csekély számban

jelentek meg. Dókus Gjula ünneplésének módozatai kerültek tárgyalás alá a gyűlésen és ezért — nehogy Dókus Gyula ellen valamelyes tőkét kovácsolhassanak belőle — a helyi lapok egy része elhallgatta a jelenvoltak csekély számát. A Z. U., ez a mindig szenzációkban utazó újság azonban nem tudta már magába fojtani a történteket és legutóbbi számában tudtára adta a nagy nyilvánosságnak, hogy Dókus Gyulát ősz* szesen öt, ird, lásd, mond, ordítsd : öt képviselőtestületi tag kívánja ünnepelni. Hát tényleg kellemetlen volt, hogy kevesen voltak jelen a gyűlésen. De ez nem a képviselő- testületi tagok hibaja, hanem a város vezetőségéé, amiért péntekre, heti vásár napjára hívta össze a közgyűlést, amikor tudvalevőleg min denki el vau foglalva. De meg aztán nem is Dókus Gyula ünnepléséről volt szó, hanem az ünneplés módozatainak a megbeszéléséről, amihez épen elegendő 9 képviselőtestületi — mert ennyien voltak — és hat előljárósági tag. Ha majd a Dókus ünnepléséről iesz szó, akkor ott lesz bizonnyal mindenki és ott lesz — sőt az elsők között lesz — a Z, U. szeme szálkája: Kincsessy Péter is, akinél semmiesetre sem tiszteli job ban Dókus Gyulát a Z. U. De hát a szenzáció az első, sőt mindenek- fölött az első, ha mindjárt üres szappanbuborékot is kell nagygyá fújni. *

De mi is is- Egyik utóbbi számunk merjük ám. ban leközöltük az Uug- varon megjelenő „Határszéli Újság“ egy cikkét, melyben Búza Barnától, mint a függetlenségi eszme egyik vezérharcosaról A „Z. U.“ sehogysem tudja megemészteni ezt a dicsérő cikket és kijelenti, hogy nem veszi komolyan a dicséretet, mert hát a H. U. csak távolról szemléli Búza Barna működését és igy nem ösmerheti oly közelről, mint ők. Hát ez igaz. De az is igaz ám, hogy épen azért, mert a H. U. távolról, minden politikai elfogultság nélkül szemlélheti Búza Barna működését, könnyebben és igazságosabban mondhat afelől Ítéletet, mint a Z. U., amely a politikai gyűlölet sötét szemüvegén keresztül bírálja az itteni helyzetet. Es ezért nem vészük túlságos komolyan a Z. U. legutóbbi kifakadásait. Csak ezért, mert mi is ismerjük ám azokat a rugókat melyek a Z. U. t cikkei meg irásábau vezérük.

Nem e

szén

géfinyEgy szerencsétlen, magáról megfeledkezett fiatal ember „szomorú sorsa“ felett kesereg legutóbbi számában a Z. U. Szemére hányja Búza Barnának, hogy választási mozgalmak idején megakadályozta ennek a fiatal embernek,

nyás skrn- pulusok.

elhagyja Ujhelyt és most megakadályozza, hogy megélhessen. Természetesen igy sóhajt fel cikke végén ; hol az igazság ? Hát mi megfelelünk erre a kérdésre és megpróbáljuk laptársunk részvéttől felzaklatott lelkét megnyugtatni. Hát az igazság — igen t. laptársunk — ott van, ahol nem máltóztatott keresni. Búza Barna ugyanis sohasem akadályozta meg, hogy az a fiatal ember elhagyhassa Ujhelyt, csupán azt akadályozta meg, hogy minden alapos indok nóikül, csupán politikai gyűlöletből kitoloncolják Ujhelyből. Most pedig ugyancsak nem teszi lehetetlenné a fiatalembernek, hogy itt élhessen meg, csupán nem engedi, hogy ugyazok, akik őt 3 hónappal ezelőtt ki akarták toloncolni, most mái eltekintve a múlttól, egyedül politikai érdekből a város nyakába varrják. Es itt van az igazság. *

Genyó Genyó uram eseteivel uram esetei most a Z. is foglalkozik

a z.-ben. miir- Sőt nera csa^ tai‘

.. '-------gyalja az esetet, hanem

meg is vádol minket, ellenzéki újságokat, hogy mi most, amikor Genyó uram ártatlansága kiderült, elhallgatjuk az esetet és nem adunk elégtételt Genyó uramnak az alaptalan meghurcolásért. Ejnye-ejnye t. laptársunk, tán még sem igy festenek a tények. Mi ugyanis hűen leközöltük — még pedis- külön cim alatt

— a közig, bizottságnak ez ügyben hozott legutóbbi határozatát és megjegyzéseket is fűztünk hozzá. Megírtuk, hogy egyik ügyben — az is- kolavagyon ügyében — ártatlannak találta Genyó uramat a vizsgálat, de a másik ügyben — a községi közdűlő utak szűkítése ügyében —

— mintha még baj volna a kréta körül. Es tényleg van is, mert ez irányban folyik még a vizsgálat. Csakhogy ezt elhallgatja a Z. No igen, mert különben nem lehetne vádolni. De ha már Genyó uram eseit tárgyaljuk, illőtisztelettel kérdjük a Z.-t, miért hallgatta el akkor az egész ügyet, mikor Genyó uram még minden téren bűnösnek látszott ? Miért ?

Az ipartestület

vasárnap közgyűlést tartott és ezen elhatározta, hogy továbbra

nem tartja jenn a székházat.

Végre megtarthatta az ipartestüiet az 1910. évi rendes közgyűlését is, raeiyet politikai érdekből oly hosszú időn át tettek lehetetlenné a hatalmi körök. Törvény és alapszabály értelmében az ipartestestület minden év március hónapjáig köteles megtartani az évi rendes közgyűlését és azon letárgyaltatni az elmúlt óv zár- szurmadását és a költségelőirányzatot. Ez évben azonban választások voitak és ilyenkor aztán — legalább Zemplénben — a hatalmi körök előtt nem létezik alapszabály, csak egy létezik — és ez náluk mindenekte- lett az első — a politikai érdek. A politikai érdek pedig ezúttal azt kívánta, hogy — ha a törvény nyi.t megszegésével is — ne tarthassa meg az ipartestület ez évi rendes közgyűlését, hát felrúgták a törvényt és nem tartották meg a rendes közgyűlést csak júliusban.

De júliusban sem kerülhetett sor a költségvetés letárgyalására. A tiszt- ujitásnál megválasztott uj tisztikar nem volt hajlandó a hamis adatokat tartalmazó, minden reális számítást nélkülöző költségvetést magáévá tenni és igy a költségvetés tárgya lása — mert újat kellett készíteni —- szeptemberre maradt. Vasárnap aztán végre sor kerülhetett az ipar

testület az ipartestület anyagi helyzetének a megtárgyalására. De micsoda eredmények kerültek itt nyilvánosságra. Valósággal kétségbeejtő az a helyzet, melyben most az ipartestület szenved. A régi Gáthy-féle gazdálkodás teljesen a tönk szélére juttatta az ipartestületet.

H éri ez Sándor a testület elnöke festette meg megnyitó beszédében azt a szomorú képet, melyből most már teljesen kiviláglik az ipartestület válsága. 0 mutatott rá a számadatok meg nem dönthető erejével arra az egyedüli menekülő útra, mely ma a testület élőt áll, hogy nem szabad tovább fentartani a székházat. Es a közgyűlés belátta az elnök által elmondottak igazságát, mert egyhangúlag elhatározta, hogy az ipartestületi székhazat továbbra nem tartja fenn.

Ide juttatta tehát az ipartestületet az a minden alapos számítás nélküli gonosz gazdálkodás, melyet a Gáthy befolyása alatt állott elöljáróság folytatott. Elpazarolták a nekik átadott vagyont és olyan adósságokba vitték bele a testületet, melyet isten tudja mikor fog kiheverhetni.

*

Az ipartestület érdekes gyűléséről az alábbiakban számolunk be :

Megnyitás.

Vasárnap d. u. 2 órára volt hirdetve az ipartestület egyszer már határozatképtelenség miatt elhalasztott közgyűlése. A tagok a kitűzött időre szép számban jelentek meg. Mintegy 200-an gyűltek össze, hogy az ipartestület jövő sorsa felett határozzanak. Megjelentek a közgyűlésen dr. Sipos Andor, a kassai kereskedelmi és iparkan ara titkára és dr. Búza Barna testületi ügyész is. Éhlert Gyula iparhatósági biztos nem vett részt a gyűlésen.

Az ipartestüiet helyzete.

Hericz Sándor ipartestületi elnök megnyitójában örömmel üdvözölte a szép számban megjelent tagokat s aztan rátért az ipartestület mai helyzetének az ismertetésére. Rövid mondatokban emlékezett meg az ipartestület régi helyzetéről, amikor még 9000 korona keszpénz-vagyoua volt, majd rátért a szó&ház áitaláno san ösraert építési ügyére és végül a mai helyzetre. Az ipartestületi székházat — úgymond — 65000 koronáért építette K'eiu Izidor. Ebből 45000 koronát a nagyszebeni banknál annuitásra, 20000 koronát pedig

— szerződés ebenere — váitóköi- csönie vett fel a testület. Azonban az óriási kölcsön részfizetését, de különösen a drága váltókölcsöu rendezését nem birta a testület és igy a rendezésekhez újabb kölcsönöket vettek fel és utóbbi időben mar kamatokat sem fizettek. Maga a kamat- tartozás ma 6000 koronát tesz ki, melyet rendezés esetén ugyancsak tőkésíteni kellene.

A székhazat nem lehet fenntartani.

Az ipartestület mai tartozása tehát körülbelül 80000 korona. A székház értéke — a legkecsegtetőbb számítással — 60000 korona és körülbelül ennyinek felel meg a jövedelme. Maradna tehát 20000 korona irtózás, melyet tagdijakból lehetne csa^ dezni, Az újhelyi iparosok heiyzete azonban ma nagyon kedvezőt*en> ugyannyira, hogy még a mai — ,az alapszabályokban előirt — tagsaJü dijat is alig képesek fizetni. 15*^0 koronás tagsági dijakat azonban ~ amikből fedezhető volna a tartozati

— nem lehet kivetni, hacsak a betevő falatot is nem akarják kiszedni az iparosok szájából. Véleménye szerint egyedüli megoldás ma csak az, hogy az ipartestület 7ie vállalja a

régi elöljáróság könnyelmű gazdálkodásának az ódiumát, hanem moyidja ki, hogy a székházat nem kivátija fe7intar- tani.

Nem tartják fenn a székházat.

Az elnök beszéde után dr. Sipos kamarai titkár mondta el az iparkamara megbízásából véleményét. Kijelentette, hogy áttanulmányozta az ipartestületi ügyeket és nera tud más kiutat találni, mint amit az elnök javasolt. Kéri a közgyűlést, hogy a testület érdekében fogadja el az elnök javaslatát. Ugyanilyen értelemben szólalt fel dr. Búza Barna testületi ügyész is, aki az elmúlt gazdálkodást élesen bíráló beszéddel foglalt az elnök javaslata mellett állást. — Ezután a közgyűlés egyha7i- gulag kÍ77io7idotta, hogy a székházat fe7mtarta7ii 7iem kívánja.

Még a költségvetést fogadták el egyhangú bizalommal és aztán véget ért az érdekes jelentőségében nagy- fontosságú közgyűlés.

HÍREK.

— Elhalasztott közgyűlés

A vármegye közgyűlését ;i 27-re eső görög katholikus ünnep miatt f. hó 29-ére halasztották.

— Eljegyzések. Dr. Litt7/ian Arnold ügyvéd, a Kassai Újság főszerkesztője eljegyezte Fere7iczy Marosát Nyíregyházáról. — Lipschitz Jenő helybeli könyvkötő eljegyezte Berger József tokaji kereskedő leányát, Rózsikát.

— Esküvő. Werner Miklós mára- marosmegyei körjegyző f. hó 28-án esküszik örök hűségét Máramaros- szigetón Fűzi Irónkéiiek.

— A közkórház beteg szállító kocsija. Herceg WÍ7idisch-Grütz Lajos ur ő kegyelmessége, az Erzsebet-köz- kőrház részére, egy beteg szállításra alaalmas Landauer hintót ajándékozott. Ezen az utón hozzuk a nagy- közönség tudomására, hogy elófo- gatrói való gondoskoüás és csekély fentartási díj lefizetése mellett, a kocsit a jelzett célra bárki igénybe veheti. Jelentkezni a kórházi gondnoknál kell.

— Rágalom elöl a halálba. A szomszédok pletykája újból a halálbaker- getett egy asszonyt. Senvincky Béláné az a szerencsétlen teremtés, akit a délutáni tereferéken kikezdték a „jó“ szomszédasszonyok. Ő volt most a soron az utca asszonynópé- nól, az ő becsülete képezte közpréda tárgyát a kapualjban tartott délutáni tracspartiekon. Es ez a szegény szerencsétlen teremtés az ő 24 észtén, dejével nem tudta elviselni a szomszédok rágalmait, hát a halálba menekült. Egy buta ólomdarab véget vetett rövidesen a fiatal életnek, melyet nem hagytak nyugton a jól kiélezett asszonyi nyelvek, Senvinc- kyné vasárnap délelőtt hajtotta végre tettét, araikor férje — aki államvas- uti mozdonyvezető — szolgálatban volt. Délután vették észre csak az öngyilkosságot, amikor az asszony már halott volt. A halálba menekült asszony férjén kívül, 3 éves kis fiát hagyta itt szomorúan, árváD. — Sen* vinckyné tehát kitért a rágalmak elől, most már jöhet az újabb áldozat. Es lesz is ilyen, mert valakinek a becsületét csak meg kell szapulni délutánonkint, amikor összegyűlnek egy kis tereferére a szomszédasszonyok

— Mit igyunk ? Ez ma a legfontosabb kérdés, tekintettel a koleraveszélyre. A legjobb ital volt és marad egy jó természetes ásványvíz, annál is inkább, meit a közönséges ivóvíz felforralás után sem felel meg teljesen a célnak és mert felforralás után teljesen Íztelenné válik. Magyarország bővelkedik természetes ásvány*