Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-09 / 54. szám

54. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, julius 9. A hivatalvesztési eset Méltó párja ez az eljárás annak a másiknak, amelylyel ugyancsak üd­vösen elhalasztatott Gáthy Géza hi­vatalvesztése s amelybe szintén belé- tekinthetne a Belügyminister Ur, a mikor Gáthy Gézát mint városi köz- igazgatási gyakornokot több rendbeli régebbi sikkasztás miatt hivatalvesz­tésre ítélte a közigazgatósági bizott­ság fegyelmi választmánya Méltósá­god elnöklete alatt s aztán ez a hatá­zat nem kázbesittetett, inig végre egy idő múlva újra összehívta Mél­tóságod a fegyelmi választmányt s az az előbbit egyszerűen félretéve uj határozatot hozott, amely az Ítél­kezést olyan jól elhalasztotta, hogy Gáthy Géza azután még egész ha­láláig, több mint félévig benmarad- hatott számos sikkasztásokkal terhel­ten városi hivatalában s még most is ott ülne, ha újabb sikkasztásai miatt agyon nem lőtte volna magát. Akkor az elhalasztó határozat al­kalmával még az se jutott eszébe Méltóságodnak, hogy azt a sikkasz- tót legalább fel kellene függeszteni s nem tűrni, hogy a fegyelmi ítélet hozataláig hivatalában üljön. ü nem, a sikkasztót ott ruéltózta- tott hagyni a hivatalában, nem mél- tóztatott felfüggeszteni s el sem móltóztatott ítéltetni, mig aztán ő maga nem Ítélt halálos in maga felett. El is dicsekedett vele Gáthy, hogy amint meghallotta a hivatalvesztési ítéletet, szaladt fel Méltóságodhoz s Méltóságod nyomban megígérte neki, hogy kireparáltatja a dolgot. Ki is reparáltatta. Mért ne? Hisz az csak sikkasztó volt 1 Már az én dol­gom egészen más. En nagyobb bű­nös vagyok ! A felfüggesztési puska­port úgy látszik az én számomra mél- tóztatott tartogatni. Köszönöm. 0 Méltóságod valóban erélyes és igazságos ember I A Méltóságos Főispán Urnák legalázatosabb szolgája : Dr. Búza Barna felfiiggeiztett iparhatdsági biztos. A méltóságos vigéc úr. A főispán elveszi az ujságvigécek kenyerét. — Vájjon mennyi “proviziótkap?“ A mi szeretett főispánunk kezd országos nevű emberré válni Annyi skandalumot csinál, hogy napról-napra nevétől visszhangzik a fővárosi sajtó. Lugujabb kis botránykája az a «bizalmas« körrendelet, a mely­ben beáll ő méltósága ujságvi- gécnek s utasítja az összes fő- szolgabirákat, hogy ők gyűjtsenek előfizetőket egy köpönyegforgató mameluk újság számára. Valami hallatlan vakmerőség az, amit elkövet ez a mi kiérdemlik vizibiztosunk, jelenleg főispánunk. Az 1886: XXI. törvénycikk világosan kimondja, hogy a főis­pán a közigazgatási tisztviselők­höz rendeleteket csak az alispán utján intézhet, ö meg fütyül a törvényre s küldi a bizalmas ren­deletéit közvetlenül a főszolga- birákhoz. Brutálisan, tudva, cégé­resen sérti meg a törvényt. Nem fél ő semmitől 1 De egyenesen undoritó, a mit kíván. A vármegye főszolgabiráit, előkelő, tisztességes úri embere­ket, rá akarja kényszeríteni, hogy álljanak be vigéceknek, házaljanak a járásukban egy mameluk újság­gal s gyűjtsenek annak előfizető­ket. Még jó( hogy províziót nem igér nekik az előfizetési dijakból ! No hát ilyen disznóságot se csinált nálunk még főispán1 Váj­jon akad-e főszolgabíró, aki kötél­nek áll s elkezd vigéckedni a fő­ispán kedvéért? De mit szólnak ehhez a vigé- cek ? Hiszen igy egészen elveszi a kenyerüket a volt vizibiztos ur. Mert ha ma újsággal vigéckedik, lehet, hogy kedvet kap s holnap már könyvekkel, szentképekkel, varrógépekkel vagy egyiptomi ci­garettákkal fogja folytatni 1 Vagy megverik a vigécek, vagy belátják, hogy közéjük való s meg­választják diszvigécnek! Es milyen újságot pártfogol a diszvigéc ur! A »Magyar Nem­zet« et a melynek a leggyaláza tosabb múltja van az összes ma gyár lapok közt. Mindig kormány- párti volt. Hogy csak a legutób­biakról szóljunk, a koalíciós kor­mány alatt erős függetlenségipárti volt. Ugrón Gábor volt a főmun­katársa. Most, hogy muszkapárti kormány jött egyszere muszkapárti lett. Szóval mindig a hatalommal tart. Tehát egészen olyan termé­szetű, mint a főispán ur. Éppen összeillenek. Nem csoda, hogy úgy szereti ő méltósága, hogy még hirdetéseket is gyűjt neki, (Vájjon ebből kap-e províziót ?) De a közönség bizony utálja ennek a lapnak folytonos napra- forgószerü köpönyeg forgatását. Ilyen gyalázatos pálfordulásokat még a magyar közönség se tud bevenni. Jó gyomru ember nem veszi kezébe azt a lapot, mert az utálattól rosszul lesz. De ilyen lap kell a főispán ur­nák. Ezt szereti ő. Eddig a Ma­gyar Hírlap volt a kedvence( mig Andrássy volt a hatalmon. Most már eldobja az Andrássy lapját s vigéckedik a Khuenéval, Hát jó ! Ez az ő gusztusa. De hogy a vár­megye főszolgabirái is beálljanak egy ilyen lap vigécének, azt köt­ve hisszük. A kedves kis vigéc körrende­leté igy szól: „Zemplén vármegye főispánjától. Bizalmas. Főszo^gbiró Ur! A „Ma­gyar Nemzet“ cimü napilap a múlt hó közepe óta megnagyobbodott terjedelemben és újjászervezve is­mét a reggeli órákban jelenik meg és a kiadóval kötött szerződés ér tűimében, mint félhivatalos lap a a kormánynak áll rendelkezésére, moly ezt a lapot veszi igénybe első­sorban a közvélemény tájékoztatá­sára. Kormányzati érdek tehát az, hogy e lap minél szélesebb körben terjesztessék. Felhívom tehát figyel inét e félhivatalos lapra s egyben ar- rais felkérem, hogy az a'ája rendelt, hivatalok és intézményeknek tiszt­viselőit a lapra figyelmessé tenni s az arra leendő előfizetést al­kalmas módon náluk és általuk előmozdítani, továbbá az összes alárendelt osztályokat, hivatalokat és intézeteket felhívni szívesked­jék, hogy az előforduló hivatalos hirdetéseket díjazás mellett első­sorban ebben a lapban tegyék közzé és hatáskörükben a lapot minden lehető módon, ahol erre alkalom nyílik, félhivatalos' utón is pártolják. Különösen felkérem főszo'gabiró urat, hogy a községi jegyzők és elöljáróságok utján a lapnak a tehetősebb községek, gazdakörök, olvasó és egyéb tár sadalmi egyletek részére leendő előfizetését és hirdetésekkel való támogatását lehetőleg előmozdítani szíveskedjék. Sátoraljaújhely, 1910. junius hó 11. Meczner Gyula s. k. főispán.“ A cukorgyár ügye. Alispán támogat. Főispán kertel. Legutóbbi számunkban beszámol­tunk arról a mozgalomról, amelyet Ujhely város képviselőtestülete in­dított a Tőketerebesen felállítani ter­vezett cukorgyár elnyerése ügyében. Nem sok reményt fűztünk már akkor sem ennek a mozgalomnak az ered ményóhez és most — a mikor már a megye vezetőköreinek a vélemé­nyét is ismerjük — még pessiminis- tikusabban nézünk a mozgalom ered­ménye elé. Mert — megkell állapítanunk — semmi biztatást sem nyert sem az alispántól, sem a főispántól az ott megjelent küldöttség arra nézve, hogy sikerülni fog a cukorgyár Ujhelyben való felállítását keresztülvinni. Sőt — ha minden elfogultság nélkül ér tékeljük az alispán és a főispán sza­vait — csupán arra nézve nyerhet tünk megnyugtatást, hogy semmit sem fogunk kapni. A különbség az alispán és főispán válasza között csupán az, hogy inig az alispán beszéde őszinte volt mely­ből kiérzett mindaz a szeretett, jó­indulat, melyet o város és annak fejlődése iránt érez, addig a főispán ismét kétszinüsködött, ismét kertelt szavaiból mindent inkább ki lehetett venni, mint az őszinteséget és a vá ros iránti jóindulatot. Nem fontos ugyan és az ered­ményre vajmi kevés befolyással van, hogy jóakarattal viseltetik e a főis­pán a város iránt, hiszen ezen az ügyön úgyis vajmi keveset lendítene az ő jóakarata, de felemlítettük a fentebb Írtakat azért, hogy lássa en­nek a városnak a közönsége, hogy a város érdekében meginduló moz­galmaihoz hol találhat támogatást és hol kétszínű alakoskodást. Egyébként beszéljenek a tények, melyeket az alábbi tudósításban közlünk : Az alispánnál Tegnap d. u. fél 5 órakor, a városi közgyűlés után fogadta Dókus Gyula alispán a képviselőtestület által a cukorgyár ügyében delegált kibdött ségot a polgármester hivatalos he lyiségében. A küldöttség szónoka dr. Reichard Salamon polgármester volt, aki szép beszédben fejtette ki az a’Lpán előtt azokat az előnyöket, melyeket a cukorgyár létesítése vá rosunknak hozna és hivatkozva az alispánnak a város iránt eddig is ta­núsított jóakaratára, kérte ez iigy- beni támegatását. Dókus Gyula hálásan köszönte meg a bizalmat, raelylyel a város kö­zönsége hozzáfordult és —- úgy­mond — kétséget sem szenvedhet, hogy ha Ujhely város érdekeinek támogatására szólítják, siet annak eleget tenni. Mindig törekvése volt, hogy Újhelyi — melyhez különben szorosabb kötelékek fűzik — mint a megye székhelyét fejleszteni elő­segítse. Tanúságát adta annak a szerencsi cukorgyár létesítésekor is, amikor mindent elkövetett, hogy az Ujhelyben állíttassák fel. Bár a Bleichröder cég akkor is mindenké­pen Ujhely ellen volt, sikerült neki az akkori miniszterelnöknél — aki gyerekkori pajtása volt — kivinni, hogy a cég megbízottja újból meg­tekintse a cukorgyár részére . adni I szándékolt helyet. Fáradsága azon­ban hiábavaló volt, mert a gyárnak érdeke, hegy mennél közelebb essék a központhoz. — A mostani cukor­gyárat — tudomása szerint — 3 Andrássy, Hadik és Széchenyi grófok csinálják, akiknek érdekük, hogy a gyár birtokaik közelébe essék,mert igy a répa beszállításánál nagyon sok fuvarkólts-3 get takarítanak meg. Ezért nincs is reménye, hogy a mozgalom ered­ményre vozet. De azért ne hagyják abba a mozgalmat, mert igy még a remény megmarad, mig ha nem mozgolódnak, még ezt a reményt is elvesztik. De különben is csak olyan város fejlődhetik, amelyik haj­landó érdekeiért fáradni is. Szívesen áll rendelkezésére a városnak, min­den erejével, minden igyekvésével támogatni fogja a mozgalmat és — még mielőtt szabadságra megy — érintkezésbe fog lépni a részvénye­sek megbizottaival a város érdeké­ben. A küldültség lelkes éljenzéssel fogadta az alispán igazán jóakaratu szavait és aztán elmentek, hogy tisztelegjenek a főispánnál. Itt is dr. Reichard polgármester volt a szónok. Meczner főispán kije­lentette, hogy ő is szívesen áll a város rendolkesésére, de félti a várost, hogy hogyan tudná majd beváltani a gyárral szemben most tett Ígéreteit ha azokat számon kérnék. A pótadó nagy máris. Hogyan fogják hát ki­bírni ezeket a terheket azok mellett, amelyek a kana'izációval fognak járni. Nagyon sötétnek látja a város jövőjét, az akció sikerében meg épen nem bízik. De mivel a kor­mány programmul tűzte maga elé a vidéki centrumok fejlesztését, kérni fogja a kormányt, hogy szorítsák a vállalkozókat a gyárnak Ujhelyben való felállítására, ha módjában van. Hálásan köszöni, hogy megjelentek ná'a, ő szivén viseli a város érdekeit. Meghívó. A sátoraljaújhelyi függetlenségi kör 1910. évi julius hó 10-én d. u. 5 órakor saját helyiségében rendes közgyűlést tart. Kérem a kör tagjait, hogy teljes számban szí­veskedjenek megjelenni. A közgyűlés tárgyai: 1. 1909. évi zártszámadás és 1910. évi költségvetés. 2. Titkári jelentés az 1909. évről, 3. Esetleges indítványok. Hazafias tisztelettel Sátoraljaújhely, 1910. ju'ius 2-án. Kincsesy Péter elnök. fi vád alá helyezett polgármester­Baj van főispán ur 1 Siessen, segít­sen a dolgon, mert csődbe jut a Székely Elek-féle egész manipuláció. A kassai ügyvédi kamara belené­zett az újhelyi piszkos dolgokba és úgy találta, hogy disznóság, ami eb­ben a városban történik. Es nem hajlandó elnézni azokat a nagy disz- nóságokat, amiket mi már úgy meg­szoktunk, hogy föl se tűnik nekünk. S azt követeli, hogy tartsák meg a törvényt, ó, az a naiv ügyvédi ka­mara ! Ilyet követelni, hogy Ujhely­ben, Meczner Gyula főispánsága rlatt tartsák meg a törvényt 1 Szörnyű bolond kívánság 1 Látszik, hogy ide­gen nálunk az ügyvédi kamara. Hogy lehetne akkor Székelyt visszaültetni a polgármesterségbe ? De hát ezt nem szabad nekünk tűrni. Hogy egy ügyvédi kamara packázzon velük s kényszeríteni mer­jen a törvény megtartására, Nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom