Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)

1910-07-02 / 52. szám

Tizenharmadik évfolyam. 52. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, junius 2. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazínczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 íiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Végső züllés. Székely Elek és barátja Mecz- ner Gyula jóvoltából immár tel jes züllésbe jutott ennek a vá­rosnak a vezetése. Minden meg­akad, minden tesped, a város minden vagyona és érdeke bi- tangságba kerül. De mit töró'dik evvel Meczner Gyula ? Neki most egyetlen törekvése, hogy cimbo­ráját, Székely Eleket visszaültesse a polgármesteri székbe. Hadd csi­náljon megint dupla díjszabású bérszerződéseket bchweiger Ig- náccal. Hogy belepusztul a város ebbe a gonosz huzavonába, avval ő keveset törődik. Itt van a legújabb botrány: a jég ügye. A polgármester előterjesztésére a város tavasszal jeget vásárol. Mintegy 1700 korona áru jeget elhelyez Lipschitz Adolf jégver­mében. Olyan gondolatlanul, hogy a jég már júniusra olvadni kezd A városgazda jelenti, hogy a jég olvadásnak indult. Erre gyor zan összeül a tanács, és — se szó, se beszéd — nyomban eladja az íjoo korona ára jeget Lipschitz Adolfnak joo koronáért. Tehát ve­szít a város ezen a kis jégüzleten 1400 koronát. Ez maga xj2 percent pótadót jelent. A dologból zaj támad, mások gyorsan beadnak a jégre maga­sabb ajánlatot, a polgármester megijed, s a képviselőtestület elé terjeszti az ügyet. Itt megkérdik a polgármestert, igaz-é, hogy a jég már tanácsi határozattal el van adva ? A polgármester előbb kertel, azután határozottan kijelenti, hogy nem igaz, a jég még nincs eladva A polgármester nem mondott igazat. Valótlanságot állított a képviselőtestület előtt. Mert igenis a tanács junius l0-én^7607. szám alatt hozott határozatában világo­san, minden feltétel nélkül, anél­kül, hogy ezt a képviselőtestület jóváhagyásához kötötte volna, ki­mondta, hogy ejadja a jeget 350 koronáért Lipschitz Adolfnak s még utasította is Lipschitzet, hogy a 350 koronát a pénztárba tí­zessé be. Íme itt a határozat: Sátoraljaújhely r. t. város tanácsától. 7607/1910. s*2 m. Gazdasági felügyelő jelentése a Dobsináról hozatott és aJLipschitz- fóle jégveremben elhelyezett jég értékesítése tárgyában. Határozat. Miután ezen jelentés szerint a Dobsináról hozatott és a Lipschitz­féle jégveremben elhelyezett jég erős olvadásnak indult s oly pisz­kos, hogy abból tiszta jégdarabokat kivágni nem lehet s igy eladásra teljesen alkalmatlan, a tanács el­fogadja Lipschitz Adolf sátoraljaúj­helyi lakosnak szóbelileg tett ajánla tát és a jégveremben elhelyezve levő jeget részére három százötven korona vételárért és a jégverem használata után a várost terhelő bérösszeg elengedéséért átengedi, illetve Lip­schitz Adolfnak eladja. Miről a gazdasági felügyelőt, a pénztárt, számvevőt és Lipschitz Adolfot azzal a felhívással, hogy a vételár a városi pénztárba befi­zetendő, értesíti. Sátoraljaújhely, 1910. óv junius hó 10-én tartott tanácsülésből. Dr. Reichard s k. polgármester. g. K. o. H. (A 350 koronát junius16-án 922 bev. sz. alatt befizette Lipschitz a város pénztárába.) Ez a tanácsi határozat ott fe­küdt az iratok közt a polgármes­ter ur előtt s mégis volt merész­sége a polgármester urnák kijelen- leni, hogy a jeget a tanács nem adta el. Csoda-e, ha ilyen körülmények közt elmegy a kedve mindenkinek attól, hogy a képviselőtestület üléseire járjanak ? Mit csinál aztán az igy megté­vesztett képviselőtestület ? Eladja a jeget Lipschitznek 750 koro­náért, de úgy, hogy 400 koronát a jégverem bére fejében beszámít s igy csak 350 koronát fizet Lip­schitz. Tehát a város mégis ká­rosodik 1350 koronával. Ki helyezte el azt a jeget Lip- schitznél ? Ki bérelte ki a jégver­met tőle 400 koronáért ? Hogy fizethet egy jégveremért ilyen nagy összeget ? Hisz egy uj jég­vermet is lehet ennyiből ásni! Es csak előny Lipschitznek is, ha a város jege az ő jégvermében van, mert ott hüti a saját sörét! De ha már kibérelte, hol a bérleti szerződés ? Es ha 400 korona is az évi bér, de egy egész évre ! Itt pedig a jég mindössze két hónapig volt még a Lipschitz jégvermében. Mégis beszámíthatja az egész évi bért ? Azért is a város fizessen neki, hogy július­ban, szeptemberben a megvett, tehát saját jegét ott tartja a saját jégvermében ? Nem tönkre kell-e mennie a városnak ilyen gazdál­kodás mellett? Es vájjon ki az oka az 1500 koronás károsodásnak ? Ki az oka hogy rossz jeget vettek? Ki az oka, hogy a jég megromlott? Ezt nem kérdik ? E felől nem is ren­delnek vizsgálatot ? (Minek is rendelnének ? A múlt kor is vizsgálatot rendelt a kép­viselőtestület arról, ki az oka, hogy Deutsch Salamon Vörös Ökörbeli 1400 koronás bértarto­zása behajthatatlanná vált, elve­szett? Mai napig se jelentett fe­lőle semmit!) így züllik el minden a város­nál. Mert már 3 éve tart az ide iglenes állapot. Es miért ? Hogy jövőre majd Székely Elek vonul­hasson be a főispán jobbján! Reichard lemondott januárban. Ma junius van és mégis ott ül. Ilyen se történt még soha és sehol Magyarországon. Csak Uj- helyben és csak Meczner Gyula alatt történhetik ilyen. A képvi­selőtestület tudomásul veszi a le­mondást s ezt megappellálják. És Reichard marad a hivatalában. Es egyúttal marad ügyvéd. Már több, mint félesztendeje. Világos törvény ellenére. Sehol Magyar- országon nem történt ehhez fog­ható cinikus kijátszása a törvé­nyeknek. Maga az ügyvédi kar szólal fel ez ellen a törvénybe ütköző ál­lapot ellen. Feljelenti Reichardot az alispánnál, hogy mint polgár­mester, egyúttal ügyvédi gyakor­latot folytat. Sajnos az alispán se tesz semmit. Feljelenti az ügy­védi kamáránál. Ez már megmoz­dul s Reichardot vád alá helyezi. De itt is lehet huzni, halasztani a dolgot. (Tán még a főispán magához kéreti majd betekintésre az ügyvédi kamara iratait is.) Es Reichard törvény ellenére marad ügyvéd is, polgármester is, mind addig, mig majd jövőre az ő en­gedelmes hátán keresztül bevo­nulhat újra Székely Elek. A város pedig züllik tovább, a város ügyei, dolgai tespednek, pusztulnak, a város vagyona po­csékba megy. Csak rajta, főispán ur! Az ipartestületet már tönkre tette, csődbe juttatta. Tegye tönkre a várost is. Hozza vissza a város nyakára Székely Eleket, Schwei­ger Ignácot. Ha lehet, támassza fel szegény Gáthy Gézát is. így teszi emlékezetessé a nevét örökre Méltóságod! Az ipartestületi dolgok. Meczner Gyula nem engedi az ipartestületi közgyűlés megtartását. Még mindig ül az iratokon és bete­kint. Valószínű, hogy mig Meczner Gyula él, addig nem fesz ipartestü­leti közgyűlés Ujhelyben. Az iparosok szerdán gyűlést tar­tottak ebben az ügyben. Ezen egye­sek azt indítványozták, hogy menje­nek az iparosok küldöttséggel Mecz­ner főispánhoz, s kérjék, hogy en­gedje már a gyűlés megtartását. De mégis arra a megállapodásra jutottak, hogy miután Mecznertől igazságot úgyse várhatnak, nem men­nek hozzá, hanem egyenesen a mi­niszterhez fordulnak, még pedig úgy, hogy felkérik az országgyűlési füg­getlenségi párt valamelyik tagját, hogy interpellációt intézzen ezek miatt a gyalázatosságok miatt a ke­reskedelmi miniszterhez. Az interpellációt még ebben a hónapban előterjesztik. Addig várjunk. [ lárgyalnak a városnál I ‘ itkolják a kis ügyet | agad a polgármester i Rendkivüli közgyűlést tartott csütörtökön délután a város kép­viselőtestülete. A közgyűlésen volt természetesen felszólalás temén- lelen. A városatyák csak úgy szór­ták a dikciókat minden tárgynál, azonban — és ezt is meg kell állapítanunk — egy-kettő kivéte­lével a többinek halvány fogalma sem volt, hogy miről van szó. De azért beszéltek, mert hát — ő szerintük — a városatyai tisztség abból áll, hogy az ember beszél­jen. Beszéljen akkor is, ha minden tartalom, minden értelem hijján is van a beszéde. így történhetett meg csak az rengeteg baklövés, amit ezen a gyűlésen elkövettek. Így történ­hetett meg csak, hogy a város vagyonát képező jeget potom áron elkótyavetyéljenek és hogy a polgármester egy, az akták közt lekvő határozatott letagadhasson. De igy történhetett meg az is, hogy megszavaztak 2500 koronát anélkül, hogy tudták volna, hogy mire szükséges. Es igy történhe­tett meg, hogy egy, az akták közt fekvő tervet es költségvetést több­szöri kérés dacára nem terjesz­tettek elő. Es ez a képviselőtestület még számot tart arra, hogy komolyan vegyék és ez a tanács még el­várná, hogy komoly bírálatot mond­janak a dolgai felől. A gyűlésről külömben ékesen beszélnek a tények, melyeket alábbi tudósításunkban mondunk el részletesen. Megnyitás. Pontban a kitűzött időben nyi­totta meg a közgyűlést Reichard Sa­lamon polgármester. A képviselőtes­tület tagjai közül ekkor már jelen­voltak : Armágyi János, Schwarcbart Lipót, Friedmann Lajos, Jelenek Adára, Halász József, dr. Grósz Dezső Lapunk 6 oldal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom