Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. július-december (13. évfolyam, 52-103. szám)
1910-07-02 / 52. szám
Tizenharmadik évfolyam. 52. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, junius 2. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. Szerkesztőség: Kazínczy-utcza 2. Kiadóhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. LAPVEZÉR: MATOLAI ETELE. POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Dr. BÚZA BARNA. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 íiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk Végső züllés. Székely Elek és barátja Mecz- ner Gyula jóvoltából immár tel jes züllésbe jutott ennek a városnak a vezetése. Minden megakad, minden tesped, a város minden vagyona és érdeke bi- tangságba kerül. De mit töró'dik evvel Meczner Gyula ? Neki most egyetlen törekvése, hogy cimboráját, Székely Eleket visszaültesse a polgármesteri székbe. Hadd csináljon megint dupla díjszabású bérszerződéseket bchweiger Ig- náccal. Hogy belepusztul a város ebbe a gonosz huzavonába, avval ő keveset törődik. Itt van a legújabb botrány: a jég ügye. A polgármester előterjesztésére a város tavasszal jeget vásárol. Mintegy 1700 korona áru jeget elhelyez Lipschitz Adolf jégvermében. Olyan gondolatlanul, hogy a jég már júniusra olvadni kezd A városgazda jelenti, hogy a jég olvadásnak indult. Erre gyor zan összeül a tanács, és — se szó, se beszéd — nyomban eladja az íjoo korona ára jeget Lipschitz Adolfnak joo koronáért. Tehát veszít a város ezen a kis jégüzleten 1400 koronát. Ez maga xj2 percent pótadót jelent. A dologból zaj támad, mások gyorsan beadnak a jégre magasabb ajánlatot, a polgármester megijed, s a képviselőtestület elé terjeszti az ügyet. Itt megkérdik a polgármestert, igaz-é, hogy a jég már tanácsi határozattal el van adva ? A polgármester előbb kertel, azután határozottan kijelenti, hogy nem igaz, a jég még nincs eladva A polgármester nem mondott igazat. Valótlanságot állított a képviselőtestület előtt. Mert igenis a tanács junius l0-én^7607. szám alatt hozott határozatában világosan, minden feltétel nélkül, anélkül, hogy ezt a képviselőtestület jóváhagyásához kötötte volna, kimondta, hogy ejadja a jeget 350 koronáért Lipschitz Adolfnak s még utasította is Lipschitzet, hogy a 350 koronát a pénztárba tízessé be. Íme itt a határozat: Sátoraljaújhely r. t. város tanácsától. 7607/1910. s*2 m. Gazdasági felügyelő jelentése a Dobsináról hozatott és aJLipschitz- fóle jégveremben elhelyezett jég értékesítése tárgyában. Határozat. Miután ezen jelentés szerint a Dobsináról hozatott és a Lipschitzféle jégveremben elhelyezett jég erős olvadásnak indult s oly piszkos, hogy abból tiszta jégdarabokat kivágni nem lehet s igy eladásra teljesen alkalmatlan, a tanács elfogadja Lipschitz Adolf sátoraljaújhelyi lakosnak szóbelileg tett ajánla tát és a jégveremben elhelyezve levő jeget részére három százötven korona vételárért és a jégverem használata után a várost terhelő bérösszeg elengedéséért átengedi, illetve Lipschitz Adolfnak eladja. Miről a gazdasági felügyelőt, a pénztárt, számvevőt és Lipschitz Adolfot azzal a felhívással, hogy a vételár a városi pénztárba befizetendő, értesíti. Sátoraljaújhely, 1910. óv junius hó 10-én tartott tanácsülésből. Dr. Reichard s k. polgármester. g. K. o. H. (A 350 koronát junius16-án 922 bev. sz. alatt befizette Lipschitz a város pénztárába.) Ez a tanácsi határozat ott feküdt az iratok közt a polgármester ur előtt s mégis volt merészsége a polgármester urnák kijelen- leni, hogy a jeget a tanács nem adta el. Csoda-e, ha ilyen körülmények közt elmegy a kedve mindenkinek attól, hogy a képviselőtestület üléseire járjanak ? Mit csinál aztán az igy megtévesztett képviselőtestület ? Eladja a jeget Lipschitznek 750 koronáért, de úgy, hogy 400 koronát a jégverem bére fejében beszámít s igy csak 350 koronát fizet Lipschitz. Tehát a város mégis károsodik 1350 koronával. Ki helyezte el azt a jeget Lip- schitznél ? Ki bérelte ki a jégvermet tőle 400 koronáért ? Hogy fizethet egy jégveremért ilyen nagy összeget ? Hisz egy uj jégvermet is lehet ennyiből ásni! Es csak előny Lipschitznek is, ha a város jege az ő jégvermében van, mert ott hüti a saját sörét! De ha már kibérelte, hol a bérleti szerződés ? Es ha 400 korona is az évi bér, de egy egész évre ! Itt pedig a jég mindössze két hónapig volt még a Lipschitz jégvermében. Mégis beszámíthatja az egész évi bért ? Azért is a város fizessen neki, hogy júliusban, szeptemberben a megvett, tehát saját jegét ott tartja a saját jégvermében ? Nem tönkre kell-e mennie a városnak ilyen gazdálkodás mellett? Es vájjon ki az oka az 1500 koronás károsodásnak ? Ki az oka hogy rossz jeget vettek? Ki az oka, hogy a jég megromlott? Ezt nem kérdik ? E felől nem is rendelnek vizsgálatot ? (Minek is rendelnének ? A múlt kor is vizsgálatot rendelt a képviselőtestület arról, ki az oka, hogy Deutsch Salamon Vörös Ökörbeli 1400 koronás bértartozása behajthatatlanná vált, elveszett? Mai napig se jelentett felőle semmit!) így züllik el minden a városnál. Mert már 3 éve tart az ide iglenes állapot. Es miért ? Hogy jövőre majd Székely Elek vonulhasson be a főispán jobbján! Reichard lemondott januárban. Ma junius van és mégis ott ül. Ilyen se történt még soha és sehol Magyarországon. Csak Uj- helyben és csak Meczner Gyula alatt történhetik ilyen. A képviselőtestület tudomásul veszi a lemondást s ezt megappellálják. És Reichard marad a hivatalában. Es egyúttal marad ügyvéd. Már több, mint félesztendeje. Világos törvény ellenére. Sehol Magyar- országon nem történt ehhez fogható cinikus kijátszása a törvényeknek. Maga az ügyvédi kar szólal fel ez ellen a törvénybe ütköző állapot ellen. Feljelenti Reichardot az alispánnál, hogy mint polgármester, egyúttal ügyvédi gyakorlatot folytat. Sajnos az alispán se tesz semmit. Feljelenti az ügyvédi kamáránál. Ez már megmozdul s Reichardot vád alá helyezi. De itt is lehet huzni, halasztani a dolgot. (Tán még a főispán magához kéreti majd betekintésre az ügyvédi kamara iratait is.) Es Reichard törvény ellenére marad ügyvéd is, polgármester is, mind addig, mig majd jövőre az ő engedelmes hátán keresztül bevonulhat újra Székely Elek. A város pedig züllik tovább, a város ügyei, dolgai tespednek, pusztulnak, a város vagyona pocsékba megy. Csak rajta, főispán ur! Az ipartestületet már tönkre tette, csődbe juttatta. Tegye tönkre a várost is. Hozza vissza a város nyakára Székely Eleket, Schweiger Ignácot. Ha lehet, támassza fel szegény Gáthy Gézát is. így teszi emlékezetessé a nevét örökre Méltóságod! Az ipartestületi dolgok. Meczner Gyula nem engedi az ipartestületi közgyűlés megtartását. Még mindig ül az iratokon és betekint. Valószínű, hogy mig Meczner Gyula él, addig nem fesz ipartestületi közgyűlés Ujhelyben. Az iparosok szerdán gyűlést tartottak ebben az ügyben. Ezen egyesek azt indítványozták, hogy menjenek az iparosok küldöttséggel Meczner főispánhoz, s kérjék, hogy engedje már a gyűlés megtartását. De mégis arra a megállapodásra jutottak, hogy miután Mecznertől igazságot úgyse várhatnak, nem mennek hozzá, hanem egyenesen a miniszterhez fordulnak, még pedig úgy, hogy felkérik az országgyűlési függetlenségi párt valamelyik tagját, hogy interpellációt intézzen ezek miatt a gyalázatosságok miatt a kereskedelmi miniszterhez. Az interpellációt még ebben a hónapban előterjesztik. Addig várjunk. [ lárgyalnak a városnál I ‘ itkolják a kis ügyet | agad a polgármester i Rendkivüli közgyűlést tartott csütörtökön délután a város képviselőtestülete. A közgyűlésen volt természetesen felszólalás temén- lelen. A városatyák csak úgy szórták a dikciókat minden tárgynál, azonban — és ezt is meg kell állapítanunk — egy-kettő kivételével a többinek halvány fogalma sem volt, hogy miről van szó. De azért beszéltek, mert hát — ő szerintük — a városatyai tisztség abból áll, hogy az ember beszéljen. Beszéljen akkor is, ha minden tartalom, minden értelem hijján is van a beszéde. így történhetett meg csak az rengeteg baklövés, amit ezen a gyűlésen elkövettek. Így történhetett meg csak, hogy a város vagyonát képező jeget potom áron elkótyavetyéljenek és hogy a polgármester egy, az akták közt lekvő határozatott letagadhasson. De igy történhetett meg az is, hogy megszavaztak 2500 koronát anélkül, hogy tudták volna, hogy mire szükséges. Es igy történhetett meg, hogy egy, az akták közt fekvő tervet es költségvetést többszöri kérés dacára nem terjesztettek elő. Es ez a képviselőtestület még számot tart arra, hogy komolyan vegyék és ez a tanács még elvárná, hogy komoly bírálatot mondjanak a dolgai felől. A gyűlésről külömben ékesen beszélnek a tények, melyeket alábbi tudósításunkban mondunk el részletesen. Megnyitás. Pontban a kitűzött időben nyitotta meg a közgyűlést Reichard Salamon polgármester. A képviselőtestület tagjai közül ekkor már jelenvoltak : Armágyi János, Schwarcbart Lipót, Friedmann Lajos, Jelenek Adára, Halász József, dr. Grósz Dezső Lapunk 6 oldal,