Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-01-22 / 7. szám
?. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, január 22. Újra a Vörös Ökör. Városunk oly sokat hánytorgatott témája újból felszínre került. A „Vörös Ökör“ értékesítésének ügye izgatja ismét a kedélyeket. B napokban foglalkozott vele a pénzügyi bizottság és kedden már a képviselő- testületben fog valószínűleg nagyobb vitát provokálni ez a minduntalan felbukkanó, de eddig még meg nem oldott kérdés. A keddi gyűlésen azonban nemcsak a pénzügyi bizottság javaslata fogja foglalkoztatni a képviselőtestület tagjait ebben a kérdésben ; tárgyalásra fog kerülni a pénzügyi bizottság javaslatával kapcsolatban egy indítvány is, melyet — ugyancsak a „Vörös Ökör“ értékesítése ügyében — egy képviselő- testületi tag nyújtott be a polgár- mesterhez. Alexander Vilmos az indítványozó, aki az értékesítést úgy képzeli meg oldhatónak, hogy a város épittesen mintegy 30000 korona befektetéssel napipiacot a „Vörös Ókör“ kertjében, mely 20 vasszerkezetű bódékból készülne és egyenkint 150 koronás béréit volna értékesíthető. Javasolja azon kívül, hogy „Vörös Ökör“ épület udvari részének két szárnyában mintegy 20000 korona befektetéssel kevés átalakítással építsenek 16 darab bazárt és ezeket egyenkint 200 korona évi bérért adják ki a kiskereskedőknek és kisiparosoknak. — A pénzügyi bizottság azonban az értékesítést az összes helyiségek bérének 40 százalékkal való emelésével gondolja megoldhatónak. Mi — akik a legerősebben küzdöttünk a „Vörös Ökör“ megvétele ellen — mióta megvették ezt a városnak oly sok gondot okozó épületet, mindig hangoztatjuk, hogy a városnak fontos kötelessége annak értékesítéséről gondoskodni, mert a mi szerencsétlen városunk amúgy is súlyos anyagi helyzetét nem szabad még azzal is terhelni, hogy haszontalanul ráfizessen egy épületre évente 5—6000 koronát. De mi az értékesítés alatt azt értettük, hogy egy állandó állapotot teremtsenek, amely hosszú időre biztosítja a városnak, hogy nem fog ráfizetni erre az épületre, sőt hogy abból haszna is lesz. A képviselőtestület elé kerülő két indítvány egyike sem alkalmas azonban arra, hogy ezt a célt szolgálja. Alexander Vilmos indtiványa egyszerűen megvalósíthatatlan. Megvalósíthatatlan egyrészt azért, mert nem volna alkalmas arra, hogy jövedelmet biztosítson a városnak, de megvalósíthatatlan azért is, mert olyan drága épületet, amilyen a „Vörös Ökör“ nem szabad vásár- csarnoknak felhasználni, kell, hogy annak valami hasznosabb rendeltetése legyen. De megvalósíthatatlan az Alexander indítványa még azért is, mert a napipiacról -— habár nagyon szerencsétlenül — már gondoskodott a képviselőtestület. Rendkívül nagy befektetéssel létesített a város a tüzoltótéreu napipiacot, ezt tehát most csak úgy egykönnyen kivetni a használatból — mikor még jóformán nem is használták — talán még sem lehet. Az pedig kétségtelen, hogy ha két napipiacunk lesz, egyik bizonyára kikerül a használatból. Es ez elvégre nem lehet célja sem a város képviselőtestületének, sem az indítványozónak, mert ezzel csak azt bizonyítanák, hogy semmiféle komoly megfontolás nem vezeti őket határozataikban, hanem a hirtelen támadt ötletek hatása alatt állanak és ezek kedvéért készek a város pénzét hiábavalóságra pocsékolni. A pénzügyi bizottság javaslata, melyet az építészeti bizottsággal tartott közös ülésben állapított meg, már inkább elfogadható, mert ez az épület értékesítését csak ideiglenesen kívánja megoldani, nyitva tartva a lehetőség útját a végleges megoldásra. Ez a javaslat alkalmas arra, hogy a mostani horribilis ráfizetést megszüntesse és igy egy óriási terhet vegyen le a város nyakáról. A képviselőtestület tehát — ha komolyan gondolja szolgálni a város érdekeit — csak egyképen határozhat: elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát ideiglenes megoldásul, de egyben utasítja a mérnököt arra, hogy haladéktalanul és sürgősen készítsen terveket a „Vörös Ökör“ végleges értékesítése tárgyában és terjessze azt a képviselőtestület elé. A mi, városunknak nem szabad folytonos ideiglenes megoldásokkal kísérletezni. Ennek a városnak azon kell igyekezni, hogy végleges állapotokat teremtsen minden vonalon, de különösen a városi ingatlanok értékesítése körül, mert csak igy te remthetünk rendezett állapotokat és léphetünk a nyugodt, biztos fejlődés útjára. MEGYE ÉS VAROS. )( Vármegyei közgyűlés. Meczner Gyula főispán Zemplénvármegye törvényhatósági bizottságát f. évi február hó 1-ső napjának délelőtti 10 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. A rendkívüli közgyűlés tárgyai : 1. A vármegye 1910. évi közúti költségelőirányzata. 2. A vármegye alispánjának jelentése az 1910. évi közigazgatási és gyámhatósági költségelőirányzat egyes rovatain engedélyezett hitelnek lekötése tárgyában. 3. A kereskedelemügyi miniszter leirata a nagymihály— homonna—-szúrna—nagypolány határszéli törvényhatósági közutnak az állami közutak sorába történt átvétele és átadása tárgyában. 4. A kereskedelemügyi ministernek 72238/909 számú rendelete a vármegye törvényhatósági közutain 1910—1921. években teljesítendő munkákról szerkesztett programra és hozzávetőleges költségvetés jóváhagyása tárgyában. 5. A kereskedelemügyi miniszter intézvénye a vármegyei ut- kaparok után 1907., 1908., és 1909. évekre fizetendő nyugdíj járul ék miként leendő fedezése tárgyában. 6. A vármegye alispánjának előterjesztése a cirókaófalu—utcási és utcás— harcos—ujszéki községi közlekedési közutak útirányának megváltoztatása tárgyában. 7. A vármegye alispánjának előterjesztése a kistopolya— juhászlaki közutnak a vicinális közutak hálózatába leendő fölvéte tárgyában. 8. A vármegye alispánjának jelentése a törvényhatósági utakon való építkezésekre az 1909. évben engedélyezett hitelnek 1910. évre való lekötése tárgyában. 9. A vármegye alispánjának előterjesztése a szürnyegi volt uszóhid összeállítása és fenntartása alkalmából felmerült 911 korona 78 fill, költség engedélyezése tárgyában. 10. A vármegye alispánjának jelentése a 85643— 909. sz. keresk. miniszteri rendelet alapján az 1909. évi közúti költség- előirányzat keretében foganatosított hitelátruházások és lekötések tárgyában. 11. Az igazoló-választmány vég- határozata a gesztelvi választó kerületben megejtett választás meg- memmisitése tárgyában. 12. Székely Imre taktaharkányi ref. lelkész, mint a presbyterium elnökének felebbe- zése Taktaharkány község képviselőtestülete által a mezei vasút kitérője céljaira szükséges terület átengedése tárgyában hozott határozat ellen. 13. Molnár János és társai, valamint Szabó Zsigmond és Rácz Jenő sárospataki lakosok felebbezése a Sárospatak községben megejtett tisztujitás ellen. )( Képviselőtestületi közgyűlés. Dr. R e i c h a r d Salamon polgármester a város képviselőtestületét f. hó 25 ikének d. u. 3 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. Egyúttal a hitelesítő közgyűlés határidejét f. hó 27-ének d. u. 3 és fél órájárára állapította meg. A közgyűlés tárgyai • 1. A tanács jelentése a vágóhídi mérleg beszerzése tárgyában. 2. Alispán intézvénye a pénztár vizsgálatok jegyzőkönyveinek beterjesztése tárgyában. 3. Bizottsági jelentés a polgármesteri hivatal átadásáról s átvételéről. 4. Villanyvilágitási és erőátviteli r. t, felebbezése a tanácsi határozat ellen. 5. Pénzügyi bizottság jelentése dr. Nyomárkay Ödön favétele tárgyában. 6. Adóügyosztály vezetőjének előterjesztése az adóügyosztályban megüresedett állások betöltése s személyzet szaporítása tárgyában. 7. Illetőségi ügyek. 8. Osendőrségi laktanya egy lakásának a bérletből kibocsátása iránti kérelme. 9. Cserepes korcsma további hasznosítása iránt tanácsi javaslat. 10. Móricz János hivatal szolga pótléka tárgyában kelt törvényhatósági határozat. 11. Sztankó Zoltán helyettesített dijnoktól a hivatalos eskü kivétele. 12. Ipartanonc iskolai bizottság kiegészítése. 13. Tanácsi jelentés, hogy a közegészség elleni kihágási ügyekben az eljárással és ítélkezéssel 1910. március 1-ig dr. Kellner Győző h. gazdasági tanácsos bízatott meg. 14. Mikszáth Kálmán jubileuma tárgyában tanácsi javaslat. 15. A vágóhídi 1909. évi bevéleleinek bejelentése. 16. Izr. nőegylet kérvénye színházi dij elengedése iránt. 17. A gyámpénztár vizsgálatához két képviselőtestületi tag kiküldése. 18. Polgármesteri emlit- vény a „Vörös Ökör“ helyiségei felmondása iránti intézkedés tárgyában. 19. Tanácsi határozat 1910. május 1-ig a csondőrség részére a régi kórház épületből lakhelyiség bérmentes átengedése iránt. 20. Hasenörl Ede 8241 kor. 51 fillér követelése kiutalása tárgyában tanácsi javaslat. SZÍNHÁZ. Színházi műsor Vasarnap d. u.: „Postásfiu és a húga“. Este: „Becstelenek“. Dráma. (Újdonság.) Hétfő : „Kivándorlók“. Szinmü. (Zónáéi őadás.) Kedd: „Katalin“. Operett. Guthi Sarolta vendógfellépte. Szerda: „Grätchen“. Vígjáték (Újdonság.) M gas Béla ás M. Fekete Rózsi jutalomjátéka. Csütörtök: „Ördög cimborái“. Dráma. (Újdonság.) Péntek: „Sulamith“. Operett. (Zónaelőadás). Szombat • „Trilby“. Dráma. Halasy Mariska jutalomjátéka. Lear király. (Szakács Andor juta- lomjátóka.) Hálával ismerjük el, hogy a szintársulat hamisítatlan kul- turtörekvéseket támogatott s teremtett a Schakespeare reprizekkel. Tény az, hogy keveset foglalkozunk a nagy szellem müveivel. A létért való küzdelem s a modern müvek előtérbe nyomulása adják meg ennek a magyarázatát. E nemes hivatás a színpad embereire várakozik, nekik kell a Schakespeare-kultuszt ébrentartani. Közönségünk csakugyan megértette és támogatta az ez irányú ambíciót. Telt házakkal reagált s minden alkalommal ünnepelte az előadókat, főképen Szakács Andort, a kiforrott mestert, ki a klasi- szikus müvek szinrehozatalát tökéletes művészetével lehetővé tette s fokozatosan megkedveltette az abszolút szépért szívesen lelkesedő közönségünkkel. Jutalomjátékául választotta Lear király szerepét és csakugyan e szerepben jutott el egyéni művészete zenitjéhez. Nagy mügoDd, az óriási szerepben való alapos készültség, az érzések és szenvedélyek hü reprodukálása jellemezték játékát. Minden felvonás után számtalanszor hívtuk a lámpák elé. Az őszinte elismerés tapsorkáujai hangzottak el ez estén. A többi szereplők egyaránt jól segédkeztek neki Magas Béla Edgár szerepét pompásan alakította, de kifogástalan volt Horváth is Kent szerepében és Szalóky a bolond alakításában. A király 2 leányát : Gonerilt és Rogart hslyesen és lelkiismeretesen ‘játszották Szász Anna és Halasi Mariska Cordéliát Y>edig\Szakács Erzsiké kezdő színésznőtől elfogadható és méltánylást érdemlő buzgalommal személyesítette, azonban sokkal szívesebben láttuk volna ebben a szerepben halasi Mariskát.------------------------- Alapittatott 1831-ben. -----------------------— Triesti Általános Biztosító Társaság (Assicurazioni Generali) részvénytőkéje és készpénzbeli tartalékai 324 millió korona, Felvétetnek: élet-, tűz-, betöréses-lopás elleni, — továbbá jég- és baleset biztosítások. — estefelé éhesen, reszketve, rémülten állt meg a harsogó vizek partján. Az ereszkedő homályból kísértetiesen váltak ki a sziklákon ülő, hálós és hallgatag, nagy papok. Szervánszky- nak olyan érzése volt, mintha ezekből a papokból korlát volna huzva a sziget partján, hogy senkit onnan ki ne bocsássanak. Mégis megpróbálta a parthoz osonni, mert vissza, vissza szeretett volna temetkezni a vízbe. De a nagy, hallgatag papok, bátor háttal voltak fordulva feléje, látták és vigyázták. Mikor közelükbe éri, hidegen harsogott ra a kórus: — Majd jönuek érted. Hiába sietsz. A tenorista riadva húzódott vissza. Az öngyilkosok szigetének partján, az ereszkedő éjszakában pillanatra megvilágosodott az agya s érezte, hogy hiába volt az Öngyilkosság, nem lehet elfutni az élet elől, mikor az szenvedéseit akarja hozni. Lesz, ha lesz, valamikor pihenése, de aki nem tudott úgy élni, hogy becsületesen halhasson, az nem futhat, be kell várni, ami neki méretett. S megrogyva, szürkén, öregen sompolygott vissza Szervánszky a sziget éjszakájába. Kalapja nem vnlt, de reszkető kezét úgy tartotta már, mintha adományokat várna, mikor a házak udvarán énekel és kőidül. Vége.
