Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-02-02 / 10. szám
10. szám (2) Kedd, február 1. FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP hogy a város ki van téve a legnagyobb bizonytalanságnak és még csak halvány remény sincs arra, hogy rövidesen rendezett állapoto kát teremthessünk. A polgármester kavarta fel az állapotokat azzal a cseppet sem határozott és komolynak egyáltalán nem nevezhető viselkedéssel, melyet eddig tanúsított. Mikor elvállalta a legnagyobb izgalmak közepette a polgármesteri állást, mindenki azt hitte, hogy komolyan számot vetett magával és végleg meg akar abban maradni. Most aztán meggyőzött minket arról, hogy egy cseppet sem volt komoly az elhatárosása. A képviselőtestület tehát leghelyesebben cselekszik akkor, ha egyáltalán nem erőszakolja a polgármestert az állásában való megmaradásra, mert ezzel csak állandósítaná a bizonytalanságot és kitenné a várost annak a kellemetlenségnek, hogy amikor csak valamelyes fontosabb kérdésben nehézségek merülnének fel, az amúgy is nehéz helyzetet még nehezebbé tenné a polgármester lemondása, mely ilyenkor mindig elkerülne mumusként. Az adóügyosztály újjászervezése is véglegesen dűlőre kerülhet már- Némethy Bertalan az ügy legutóbbi tárgyalásánál indítványt tett, aruely- lyel még jobban összezavarta a helyzetet. Azzal az indokolással, hogy az ügy minél előbb rendezhető és az állások betöltve legyenek, egy a törvényhatóság intenciójával homlokegyenes indítványt erőszakolt keresztül. Természetes, hogy ezt a határozatot megfelebbezték és ezzel még hosszabb időre lehetetlenné tette a végleges rendezést. A köz igazgatási bizottság most — szintén belátva, hogy a múltkori határozat tál csak elodázzák a megoldást — javaslatot terjeszt a képviselőtestület elé, hogy a múltkori határozat hatályon kívül helyezésével a törvény hatóság kívánságának megfelelően szervezzék az állásokat és kérjék meg az alispánt, hogy lehetőleg minél előbb írja ki a pályázatokat ez állásokra. — A javaslat szerint az adóügyosztály személyzete a következő volna: Fizetés; Lakbér: 1 adéjegyzőbiv. főnök 2400 kor. 480 kor. 2 ■ egyenkint 2000 „ 480 „ 1 irnoki iktató 1000 „ 860 „ 4végrehajté egyenkint 1200 „ 360 „ 4 dijnok „ 800 „ — „ ezenkívül mindegyik 5 évenkint 5 százalékos korpótlékban részesülne. Ezt a javaslatot kell elfogadnai a képviselőtestületnek, ha komolyan és sürgősen akarja megoldani a kérdést, minden más megoldási mód csak az ügy további halasztását jelentené. A „Vörös Ökör“ ügye. is napirendre kerül ismét. Újból lesz majd alkalma a képviselőtestületnek — magánérdekek hajszolásával — a múltkorihoz hasonló éretlen játékra, mert a pénzügyi bizottság mindenben fentartotta múltkori határozatát, csupán a Deulcsh Simon ház és boltbérét kívánja 1100 korona helyett 900 koronával emelni. Lesz hát újból lárma, veszekedés, előtérbe nyomulnak újból a magánérdekek és ezek közt természetesen elvész majd a közérdek és senki sem fog gondolni arra, hogy mennyi kár háramolhatik a városra abból, ha három évre minden felmondás lehetőségének kizárásával bérbe adják az egész „Vörös Okör“-t. Pedig hát az ilyenformán való bérbeadás óriási veszéllyel járhat a városra. Nem azért vette a város drága pénzen ezt az épületet, hogy azt jelen állapotában gyümölcsöző- leg értékesítse. A várost a vételnél az a kimondott és azóta is többször hangoztatott cél vezette, hogy a városnak legyen egy értékes telke, melyet szükség esetén felhasználhasson. Igaz ugyan, hogy nagy ősz szegeket fizet rá a város erre az épületre és minden igyekezetünkkel azon kell lenünk, hogy ezt a ráfizetést — ha már megszüntetni nem is tudjuk — legalább csökkentsük, de viszont nem szabad elzárni annak a lehetőségét, hogy ezt a telket alkalomadtán megfelelő módon felhasználhassuk. Sok gondot okozott már a városnak a „Vörös Ökör“ megfelelő célra való felhasználása, de eddig nem sikerült alkalmas módot találni erre. Lehet, ho^y éppen ebben a három évben nyílik erre alkalom és akkor meg leszünk kötve a három éves bérlettel. Es ezért szívesen hozzájárulunk a pénzügyi bizottság javaslatának ama részéhez, amely a ráfizetés csökkentésére béremelést tervez, de már eleve tiltakozunk az ellen, hogy csekély béremelésért — amely még meg sem szünteti a ráfizetést — elzárják a lehetőségét annak, hogy azt a drága telket — ha arra alkalom kínálkoznék — megfelelő módon értékesíthessék. Hoztak már ezért a telekért sok áldozatot, hozzanak inkább még többet, mintsem azt 3 évre lekössék és ezzel útját vágják esetleg a megfelelő értékesítésnek. Munkásházak. A képviselőtestület annak idején elhatározta, hogy 100 gazdasági munkásházat épit és felhívja jelentkezésre azokat a gazdasági munkáso kát, akik ezt bérelni, illetve birtokba venni kívánják. A felhívásnak azonban eredménye nem volt, mert egyetlen munkás sem jelentkezett. A pénzügyi bizottság tehát most azt javasolja, hogy a város a gazdasági munkásházak építésének szándékától álljon el. Hát mi a pénzügyi bizottságnak ezt a javaslatát egyszerűen elfogadhatatlannak tartjuk. A munkásházak építéséhez az állam olyan segélyt nyújt, hogy azok a városnak úgyszólván semmibe sem kerülnek. Miért ne építenék hát fel ezeket a munkásházakat. Fel kell azokat építeni és aztán keresni jelentkezőket. Ha ná'unk nem lesz elég jelentkező, telepítsünk be idegenből munkásokat. Hiszen oly nagy nálunk a munkáshiány, hogy valóságos áldás volna a városra, ha ezt a hiányt idegenből ideteiepitett munkásokkal pótolják. Es van-e erre alkalmasabb mód, mintha gazdasági munkásházakkal csekély bér mellett állandó saját otthont biztosítunk nekik. Csakhogy a mi vezető köreinket sohasem vezette semmiféle praktikus szempont , soha sem gondolkoztak azok komnlyan. Ideje volna már, ha egyszer csakugyan hoszáfognak a komoly munkához és — tanulva más kisebb városok példáján, me* Ivek már rég megvalósították a gazdasági munkásházakat — igye keznének már egyszer a város javát szolgáló intézményt is létesíteni. MEGYE ES VAROS. )( Vármegyei közgyűlés. Rövid le folyású rendkívüli közgyűlést tartott ma délelőtt. Zemplénvánnegye tör vényhatósági bizottsága Meczne Gyula főispán elnöklete alatt. A gyűlés lefolyása nagyon rövid volt és kevés érdekes dolgot tartalmazott Egymásután gyorsan tárgyalták le a napirendet, elfogadva minden vita nélkül az előadók javaslatait. — A vármegye 1910. évi közúti költség előirányzatát elfogadták azzal, hogy 100000 korona helyett ez évre 120000 korona államsegélyt kérnek. — vármegye alispánjának jelentését az 1910. évi közigazgatási és gyámba tósági költségelőirányzat egyes rovatain engedélyezett hitelnek lekötése tárgyában tudomásul vették. — Tudomásul vették a kereskedelemügyi miniszter leiratát a nagymi- hály — hoinonna — szinna— nagypo lány határszéli törvényhatósági köz. útnak az állami közutak sorába tör tént átvétele és átadása tárgyában ; rendeletét a vármegye törvényható sági közutain 1910—1921. években teljesítendő munkákról szerkesztett programm és hozzávetőleges költségvetés jóváhagyása tárgyában ; az intézvényét a vármegyei utkaparók után 1907., 1908., és 1909. évekre fizetendő nyugdijjárulék miként leendő fedezése tárgyában. Egyb jegyzőkönyvben fejezték ki köszö- netüket Kossuth Ferenc volt kereskedelemügyi miniszternek, S z t e rényi József volt államtitkárnak Kálmán Gusztáv min. tanácsosnak a vármegye utérdekei iránt tanusi tott jóindulatukért. — Ennél s tárgynál volt csupán egy kis vita, amennyiben az előadói tervezet a kereskedelmi kormánynak feliratila6 akart köszönetét mondani a felemelt állami hozzájárulásért. K i n c s e s y Péter azonban kifejtette, hogy furcsa volna Zempléuvármegye törvényha tóságától, ha a volt kormány ténykedéseiért a mostani kereskedelmi ügyvivőnek szavazna foíiratilag köszönetét és indítványozta, hogy az előadónak erre vonatkozó javaslatát a közgyűlés ejtse el. Hasonló szellemben beszélt Fejes István és D ó k u s Gyula alispán is, akinek javaslatára fogadták el a fentebbi indítványt.— A vármegye alispánjának előterjesztéseit a cirókaófalu—utcási és utcás— harcos—ujszéki községi közlekedési közutak útirányának megváitozta- tatása tárgyában ; a kistopolya—ju- hásziaki közutnak a vicinális közutak hálózatába leendő fölvétele tárgyában ; a törvényhatósági utakon való építkezésekre az 1909. évben engedélyezett hitelnek 1910. évre való lekötése tárgyában; a szőr nyegi volt uszóhid összeállítása és fenntartása alkalmából felmerült 911 tárgyában ; a 85643—909. sz, keresk. miniszteri rendelet alapján az 1909. évi közúti költségelőirányzat keretében foganatosított hiteláíruházások és lekötések tárgyában tudomásul vették. — Az igazoló-választmány véghatározatát a gesztelyi választó kerületben megejtett választás megsemmisítése tárgyában tudomásul vették és az uj választás határnapját február 16-ában állapították meg. — Székely Imre taktaharkányi ref. lelkész, mint a presbyterium elnökének Taktaharkány község képviselőtestülete által a mezei vasút kitérője céljaira szükséges terület átengedése tárgyában hozott határozata ellen beadott felebbezését elutasították. — Molnár János és társai, valamint Szabó Zsiginond és Rácz Jenő sárospataki lakosoknak a Sárospatak községben megejtett tiszt- ujitás ellen beadott felebbezésének helyt adtak és úgy a tanácsosok, mine a rendőrbiztos választását megsemmisítették. — A gyűlés d. e. 3/i H órakor véget ért. )( Városi közgyűlés. Dr. Reichard polgármester a képviselőtestületet f. hó 3-ának d. u. 3 órájára rendkívüli közgyűlésre hívta össze. Egyben kitűzte a hitelesítő közgyűlés határidejéül folyó hó 4-ének délután 37a óráját. — A rendkivüi közgyűlés napirendjén 17 tárgy szerepel, melyek fontosabbik áról lapunk más helyén adunk kimerítőbb részleteket. SZÍNHÁZ. nem marad el a fővárosi korona 78 fill, költség engedélyezése I alakítása mögött. A müvészpár játéTrilby. (Halasi Mariska jutalomjátéka.) ügy látszik, hogy a 13 évvel ezelőtt keletkezett Trilby-láz még ma sem szűnt meg. Különös módon játszik idegeinkkel e kitűnő technikájú, de nem az életből roeriteit tárgyú dráma. A szegény agyonhipnotizált Trilby meghódította szivünket, a Svengali alkalmas emberi ördög a kis siró gyermekek elcsititá- sára. A leghálásabb szerep mindkét főhős alakítása, még pedig amaz drámai szendének, ez intrikusnak és művészi felfogással mindkét szerep óriási hatást eredményezhet. Trilby hálás szerepét jutalomjátékul választotta a társulat egyik főoszlopa: Halasi Mariska. Csak ismétlésekbe bocsátkoznánk, ha egyéniségét újból méltatnék. Kedves játéka, műgondja, kellemesen csengő beszédorgánuma, drámai kitörései, a suggeseió hatása alatt álló nő tudatos reprodukálása, arcjátéka a jövő nagy művésznőjét határozottsággal sejtetik s nincs okunk kételkedni abban, miszerint pályáján csak felfelé haladhat. Szeretettel ünnepelte őt ez este is közönségünk, úgy, ahogy még nem üunepeltek színésznőt az újhelyi színpadon. Valósággal orkánként zúgott taps már első megjelenésekor és ‘olytatódott a felvonás végeken, amikor negyedórákig nem engedték el a kárpit elől. Ezekkel a szűnni nem akaró tapsokkal és virággal külsőleg is jelezni kívánta a közönség azt, hogy emlékében tartja Halasi Mariskát. A Svengáli klasszikus mintája volt Szakács Andor. E nehéz, kimerítő szerepet minden árnyalatában hűen kreálta. Az érdeklődést maga iránt fokozatosan leköti és végül fogva tartja. Az első felvonás Svengálija legfeljebb cynikus- nak mutatkozik, a másodikban az érdeklődés központjára lesz, a harmadik felvonásban megrendítő tragikumot fejez ki. A szívbajos haláltusája pedig művészi és itt Szakács Fenyvesi K I f i P •i I I ( í< I 1 1 jYíagyar~)-rane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi § JőügynöHsége Landesmann jYíiksa és kársánál Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz.
