Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-06-25 / 50. szám
50. szám (2) FE LS OM AGYÁRÓRSZAGÍ HÍRLAP Szombat, junius 25. főispán ur »jóvátenni«. Visszahozza Székely Eleket. Előre is bejelenti, hogy „diffamáló dolgot nem követett el.“ Persze. Mikor a képviselőtestület meghatározza a Schweiger által szedhető dijakat, aztán elmegy Székely Schweigerrel a közjegyzőhöz és ott dupla dijakat vétetnek be és Schweiger ennek alapján dupla dijakat szed hat esz tendeig, az nem diffamáló, az nem hamisítás. Csak egy kis igazítás. Corriger la fortune mint a francia mondja. Megkorrigálni a szerencsét. Ennyi az egész. Az eszes főispán Tehát Székely Eleket a főispán »nem utasította vissza«. Vagy a mint ő mondja: »a főispánnak kellett, hogy annyi esze legyen, hogy Székely támogatását ne utasítsa vissza.« Ó igen a főispánnak tényleg volt annyi esze. Sőt még sokkal több esze volt. Mert itt úgy tűn teti fel, hogy Székely önként önzetlenül és ingyen ajánlkozott. A valóság pedig az, hogy a főispán egy hónapig járatott Székely után. Grósz Dezső és Izsépy Tihamér volt a postás. És megígérte neki hogy visszahelyezteti polgármesternek. Es igy történt, hogy Székely Elek, aki még március elején mindenki előtt kiabálta, hogy nála radikálisabb Justh-párti nincs a világon s Widder Gyulát majd megölte, mert ő csak Kossuth párti volt és nem Justh-párti, májusra egyszerre vezetője lesz a muszkapártnák. Ilyen rettentő sok esze van a főispán urnák! Sőt — emlékezzenek rá! — még ennél is több esze van. Mert még Székely Eleket is be fogja csapni. A mint a korcámárosok és kortesek számláit nem fizetik ki, nem fogja kifizetni a Székely Elek számláját se. Nem helyezteti vissza a pol gármesterségbe. Es — emlékezzenek rá! — két hónap múlva úgy fogja ezért szidni Székely Elek a főispánt, mint a bokrot. Már kezdi is! Ki a bűnös? Végül jön megint Búza Barna A főispán szerint »egy féktelen étvágyú demagóg«. Persze, Búza Barna nagyon falánk. Nagy az étvágya. Sokat is csinált magának evvel a nagy étvágyával a képviselősége alatt. A családja tagjait mint elhelyez- gette jó zsíros közhivatalokban. Vejei, fiai mind főszolgabírók, megyei tisztviselők. A birtokán — 600 lakosú kis faluban — csend őrséget állíttatott s laktanyául a saját házát béreltette ki. A falujának az útját harmadik liatárbeli községek közmunkájával csinálják. Szolgabirói hivatalnak a saját házát bérelted ki a megyével Köz tisztviselő létére ma is fizetett elnöke annak a villanygyárnak, a mely a kormányzata alatt levő várossal szerződéses viszonyban van, úgy, hogy a szegény város még tisztességes világításra se meri szorítani a hatalmas protek- cióju villanygyárat. Tényleg nagyon féktelen étvágyú ember az a Búza Barna. Mindent magának akar. Meséket beszélnek a vármegyében falánkságáról. Még nagyobb bűne is van, 3 héttel ezelőtt nagyobb úri társaság előtt jelentette ki, hogy 8 napon belül belép a !■ Kossuth - pártba. így mondja a főispán ur. No, hát állítsa elő a főispán ur azt a társaságot! Szeretnénk a szemük közé nézni! Igen, azt többször mondta Búza Barna, meg is irta, hogy Justh Gyulának sok nyilatkozatával — pl. a feltétlen obstrukció- val — nem ért egyet. De hogy 8 nap alatt a Kossuth pártba lép, azt sohase mondta. Ellenben az tény, hogy a főispán ur két hónappal ezelőtt határozottan azt mondta Búzának, hogy ha belép a Kossuth pártba nem állít neki munkapárti ellenjelöltet. Tagadja le a főispán ur! * Bocsánatot kérünk olvasóinktól ezért a túlságosan hosszú válaszért Szükség volt mindezeket elmondani. Lesz még több is. Es most nyugodtan várjuk a közönség ítéletét. Döntse el az, hogy mi az igazság? Az ipartestületi tisztujitás ügyében. Kerülöm a nyilvánosság előtti polémiát. A vitézi tornának ezt a fajtáját tartom a legháládatlanabbnak. S hogy mégis foglalkozom a „Zemplén“ előző számában „Ipartestületi tisztujitás“ c. alatt megjelent közleleménnyel, annak egyedüli oka az, bogy a közlemény szerint, az 1907. évi ipartestületi tisztújító közgyűlést jogerősen megsemmisítő miniszteri határozat végrehajtása körül Búza Barnával, az ő érdekében összejátszottam. Mindenekelőtt beszéljenek helyettem a tények. Azután szólok egy pár szót én is. 1910. január végén adta ki nekeni a tanács az ipartestületi tisztujitásra vonatkozó iratokat „további intézkedés végett“. Betekintvén az iratokba, megállapítottam azt, hogy a megsemmisített 1907. évi tisztújító közgyűléstől számítandó 3 évi ciklus 3 hét múlva letelik. Ha tehát a közgyűlést február közepére nyomban kitűzöm, felfogásom szerint egy hétre választattam volna tisztikart és elöljáróságot. Minthogy az 1907. évben (ha jól tudom, febr 23-án) megtartott közgyűlés megsemmisítését célzó panasz tárgyában a vizsgálatot én ej tettem meg, tudomással birtam, arról, hogy az ált. ipartestület alapszabályai szerint a tisztújító közgyűlést március hóig meg kell tartani. Az a kérdés állt tehát előttem : ki- tüzzem-ea választást, vagy ráhagyjam az ipartestület elnökségere ? közgvii lés összehívását ? Annak megjegyzése mellett, hogy az ügyet egyáltalán nem tekintettem sürgős természetűnek, mert hisz a tanácstól direktívát nem kaptam, a felebbezési eljárás hozzávetőleg 3 évig, tehát a 3 éves ciklus lejártáig húzódott s az uj választás március hóig mindenesetre megejtendő volt, dacára, mondom, a körülményeknek, még február elején tudakozódtam telefon utján dr. Búza Barna ipar hatósági biztos után, hogy vele a közgyűlés napjára nézve megállapodjam, mert hisz az iparhatósági biz fosnak az ipartestületi közgyűlésen a törvény értelmében jelen kell lennie. Tudakozódásom eredménytelen volt Búza Barna a jelöljétől vett értesülés szerint nem volt Sátoraljaújhelyben. Hasonló eredménnyel járt még két vagy három izbeni tudakozódásom, a miről a jelölt és Búza Barna is tudnak, Búza Barna március hó 10—15-ike táján jött le hivatalomba s arra a kérdésemre, hogy van-e értelme annak, hogy a közgyűlést kitűzzem, tudtomra adta, hogy az elnökség az alapszabályok értelmében a közgyűlést már kitűzte s neki is az a véleménye, hogy az én megbízatásom ennek következtében tárgytalan. Erre én az iratokat a tanácsnak ily értelmű jelentésemmel visszaterjesz tettem, mely jelentést Simsa előadó tévesen elnökileg intézettel s a polgármester távóllétében az intézkedést én approbáltam. Ez a tiszta tényállás, ez a hiteles és bármikor bizonyítható története az én Búza Barnával való „összejátszásomnak.“ Az előadottaktól eltekintve : ugyan mi vitt volna rá, hogy dr. Búza Barnával összejátszam ? Hiszen még élénk hatása alatt álltam a polgár- mester választáson általános lelkesedés közepette történt mellőzésemnek, amelynek éreztetésében Búza Barnának oroszlánrésze volt, mertő volt az, aki a választást megelőző értekezleten a közszolgálati éveire nálam sokkal fiatalabb s automatikus előmenetelt biztositó pályán levő Bánóczy Kálmánt ajánlotta megválasztásra, nem létezőnek tekintve, a képviselőtestület tekintélyes részével együtt, az én szerény személyemet, tudomást nem véve azokról az aspirációkról, melyeket joggal táplálhattam s a melyeket a történtek és tapasztaltak után teljesen kitöröltem a lelkeraből. A meggyanusitás alapját tehát a személyes hálában nem kereste a t. cikkíró. Kereste és hite szerint megtalálta a politikában. Hát vegye tudomásul a t. cikkíró, hogy köztisztviselői működésemet teljesen szeparálom minden politiká tói és minden praktikától. Minden hivatali funkciómban az igaz ügyek iránti jóindulat, az igazság nagy szeretető s a törvény tisztelete vezérel. Ez okból választottam életpályámul a legszebbnek tartott bírói hivatást, Es azon a pályán nem voltam olyan iskolában, a hol a törvény- többféle magyarázgatását tanítják, a hol az ember törvényes eljárás követéséért görbe tekinteteket kap. Rettenetes do!og az, hogy a város tisztviselői karának kebeléből micsoda bűzös bombák pattantak a közelmúltban a közélet piacára. Am azért ne érje ennek a tisztviselői karnak minden tagját gáncs és rágalom. A tisztességet nagyra becsülő, a tör vényt tisztelő tisztviselők nem arra valók, hogy sajbákul szolgáljanak a lokálzsurnalisztika revorveriö vésőinek En a magam részéről, ha céltábla nak néznek s nekem szegzik a nemes acélt,minden esetben megelevenedem s védekezem az igazság biztosan hordó fegyverével. (Nem szívesen teszem bár, mert sokan nem tudják vagy nem akarják felismerni.) S a kik az objektivitás tiszta üvegén keresztül nézik a dolgok folyását, meg- állipithatják, hogy bizonyos esetekben egyenlőtlen a tollak mérkőzése. Farkas Andor. MEGYE ÉS VÁROS )( Vármegyei közgyűlés. Zemplén- vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 28-án d. e. 9 órakor rendes óvnegyedes közgyűlést tart; A közgyűlés nevezetesebb tárgyai: 1. A vármegyei tiszti nyugdíjalap 1909. évi számadási zárlata és 1911. évi költségelőirányzata. 2. A nagymi- hály—laborcszögi vámoshid 1909. évi jövedelmi kimutatása. 3. Alispán évnegyedes jelentése a közigazgatás általános állapotáról. 4. A kereskedelemügyi miniszter leirata Kis- és Nagycigánd község urb. gazdaközönségének vátnszedési joga tárgyában 5. A kereskedelemügyi miniszter in- tézvénye a gálszécs— szécskereszturi, a tavarna—ujszomotor—olykai vicinális közutaknak a törvényhatósági közutak sorába való felvétele iránt. 6. A belügyminiszternek 58310/1910 szára alatt a homonnai uj kórház épitése ügyében kelt rendelete. 7. A m. kir. honvédelmi miniszter 4062. sz. leirata a 6 évig szolgáló altiszteknek polgári állások betöltésénél előnyben való részesítése tárgyában. 8. Kereskedelemügyi miniszter intéz- vénye az 1909. évi költségelőirányzat keretében szükséges hitelátruházások és lekötések tárgyában. 9. Sopron sz. kir. város átirata a siketnéma gyermekek tankötelezettségének megállapítása tárgyában. 10. Udvarhely vármegye átirata az állami tisztviselők vasárnapi munkaszünete tárgyában. 11. Beszterce—Naszód vármegye átirata a községi mérnökök és utbiztosok részére kedvezményes vasúti menetjegy kieszközlése tárgyában. 12. Szolnok vármegye átirata a képviselőház f. évi március 21-iki ülésén történtek tárgyában. 11. Tolna vármegye átirata Ő cs. és kir. Felsége 80 dik születési évfordulójának megünneplése tárgyában. 14. A kórházi bizottság határozata a gépész, kapus, kőmives fizetésének emelése tárgyában. 15. Alispán jelentése a szürnyegi Bod- roghid épitése után Solyó József és Fekete Fülöp mérnök vállalkozók részére végjárandóságuk utalványozása tárgyában. 16. Az Ondava folyón levő tavarnai vámoshidon gyakorolt vámszedési jog meghosszabbítási ügye. 17. Málcza község kérvénye 4 országos vásár engedélyezése iránt. 18. Czéke község határozata a korcsmáknak vasár és ünnepnapokon való zárvatartása tárgyában. 19. Ujcsanálos község regále kötvényeinek a kötvényezés aluli feloldása. 20. Monok község vételi ügye. A már beérkezett és még beérkezendő összes, a közgyűlés által elintézendő ügyek. )( Városi közgyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete f. hó 30-án d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Az 1909. évi gyámpénztári számadás és mérlegnek a képviselőtestület által leendő megvizsgálása és a törvényhatóság bizottságához felülvizsgálat céljából leendő felterjesztése. 2. Andorkó János ik te tó 3 heti szabadság iránti kérvénye. 3 Csatornázási bizottság jelentése a csatornázási szabályrendelet és csatornázási munkálatok kivitelére szükséges intézkedések tárgyában. 4. Mérnöki jelentés a vizmü 1910. évi május havi állapotáról és működéséről. 5. A Dobsináiól szállított jég mennyiség bejelentése és eladasa. 6. Az 1910. évi költségvetés tárgya'ása. 7. Házi és gyámpénz- tári vizsgálatról szóló jelentések tárgyalása és felterjesztése. 8. Tanácsi javaslat a Bathyányi és Bajza utcák összeköttetése végetti kisajátítása tárgyában. 9. Ideiglenes csatornázási engedély tárgyában kelt II. fokú határozat bemutatása. 10. Közigazgatási bizottsági ítélet Kottán György és Guttman Ármin választott képviselőtestületi tagok mandátuma ügyében. 11. Polgármester előterjesztése az adóügyoszt. hiv. helyiségeinek szaporítása iránt. 12. Tanács javaslata Gáthy Géza családja részére temetkezési járulók kiutalása iránt. HÍREK, Feltámadás.*) Feltámad-e egykor régi szerelmed, Fcltámad-e vájjon, minek vége lett ? Vadamra hajtod-e szőke szép fejed Es kezembe teszed puha kis kezed ? A kihűlt szív vájjon felmelegedhet, A kihalt érzelem vájjon életre kél ? Es jut-e eszedbe első szerelmed, Es jutok e eszedbe, kit rég feledtél ? Kroő József. *) Az „Egyetértés“ tegnapi számából,
