Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-06-22 / 49. szám

49. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szerda, junius 22. jelentette már felőle, mikor kér­dőre vonták, hogy miért hítta meg a katonatisztekkel egy tár­saságba. * Haj pedig de nagyon jól is­merte Gáthyt a főispán ur! Két esztendeje senkivel se volt annyi baja, mint Gáthyval. Két eszten­deje zaklatják már, hogy engedje eltávolitani a várostól ezt az em­bert. Nemcsak Búza Barna, aki két éve folyton hangoztatja, hogy tönkre megy teljesen az ipartes­tület, ha Gáthy ott marad s aki e miatt Újhelyben is, Pesten is csaknem minden héten, sokszor nagyon is szenvedélyesen vitatko zott a iőispán úrral s nem egy­szer szemébe mondta, hogy poli­tikai érdekből tartja és védi erő szakosan. Hanem a főispán ur akkori legbizalmasabb emberei is, mint — hogy csak egyet említ­sünk — Miklóssy István, akiről el kell ismerni, hogy mindig a köz­élet tisztessége volt a vezető szem pontja, hányszor kérte a főispán urat, hogy szabadítsa meg a vá­rost ettől az embertől ! Nem akarta, mert tudta, hogy még hasznát veszi. Sőt mikor már az iparosok is elfordultak Gáthy- tól s ki akarták buktatni, erőszak­kal megakadályozta a gyűlés meg­tartását, csakhogy a kedvelt Gáthy ott maradhasson az ipartestület nyakán. Gáthy fel is használta ezt a magas főispáni protekciót ahhoz, hogy kétszeres erővel látott hozzá a sikkasztásokhoz. * Ki felel most annyi szegény ember károsodásáért? Hiszen úgy látszik, hogy a szövetkezetnél 40—50 ezer koronára is felme­het a kár. Kik fizetik azt ? Első­sorban a szegény igazgatóság. Ezeknek minden vagyonuk rámegy. Másodsorban az üzletrész tulajdo­nosok. Nemcsak hogy elvesz min den részvény (üzletrész), de az ötszörös felelősség alapján még 200 koronát behajthatnak minden részvényestől. Persze a főispán urnák nincs részvénye, ő nem károsodik vé­dence után. De a sok szegény ember nagy részben neki köszön heti a kárát. A város is károsodik. Mikor alakult a szövetkezet, Székely Elek, akit elnökké válasz­tottak, ezért hálából megvétetett a várossal is 20 részvényt. Ez mai napig mint vagyon szerepel a város leltárában. 20 részvény á 50 kor. = 1000 korona. Szép kis vagyon ! Most a város is ráfizethet erre a Székely által szerzett »vagyonra« még 4000 koronát 1 Az ipartestületnél is sikkasztott. Amit lehetett, az ipartestület­nél is elsikkasztott Gáthy. így nemrég a vasúti gyártelep átkül­dött az ipartestülethez 280 koro­nát, hogy állítsanak ki munka könyveket. Gáthy vette fel a pénzt. Elsikkasztotta. Munkaköny­veket pedig nem adott. Egy pár kisebb — 10, 20 ko­ronás — sikkasztás is kiderült már az ipartestületnél. Kiilömben itt csak apródonkint lehet rájönni gz esetleges sikkasztásokra. Azonfelül az ipartestületnek is van 10 darab szövetkezeti rész­vénye 500 korona értékben. Ezt elveszíti s még ráfizethet ő is 2000 koronát. * Ne mondják, hogy mi a kegye letet sértjük, mikor tovább boly­gatjuk a Gáthy dolgait. Ezeket el kell mondani. Mi Gáthyt nem bántjuk már. O leszámolt, meg- blinhődött. De azt nem lehet el­hallgatnunk, hogy mindenért, a mit Gáthy az utolsó években vét­kezett, erkölcsileg Székely Elek és Meczner Gyula felelősek, mert ők pártfogolták, ők védelmezték ők mentették meg a bukástól. Nem Gáthyval foglalkozunk mi már, hanem Székelylyel és Mecznerrel S ezekkel se azért, hogy a múl­takért bosszút álljunk, hanem, hogy megmentsük ezt a sokat szenvedett szerencséden várost attól a fe­nyegető katasztrófától, amit Mecz­ner akar rázuditani avval, hogy visszaülteti Székely Eleket a vá­ros polgármesteri székébe. Ez ellen küzdeni kötelességünk. — junius 22. A Gáthy eset. A fiatalabb főispáni harsona, a „Zempléni Újság“ leg­utóbb azt irta, bogy mi a Gáthy halálát azért mondtuk „a mi fényes igazolásunk“-uak, mert Gáthy munka­párti volt. Igazán nem tudjuk, hogy mit feleljünk erre a rágalomra. Mél­tóképen ezt a rágalmat csak úgy jel- lemezhetnők, ha Írásunkkal lesülyed- nénk a legkomiszabb fokig. Es ezért ezúttal csak azt üzenjük „Zempléni Ujság“-nak hogy mielőtt az Írás­hoz kezd valaki előbb tanuljon meg értelmesen olvasni. Mert ha valaki józan é:s;el elolvasta a Gáthy-ese'ről irt tudósításainkat ilyen minden ala­pot nélkülöző rágalmakkal nem áll­hat elő. A polgármester választás. — Ebbe is betekintenek. — Járja be valaki Magyarország ösz- szes városait. Talal-ó csak egyben is olyan gyalázatos állapotokra, mim Újhelyben. Iieichard polgármester lemondott. Kértük, hogy maradjon. Azt mondta, nem teheti. Férfias, megmásithatat- lan elhatározása, hogy megy. Mikor Matolai Etele a képviselőtestület élén kérte maradásra, ott pityer­gőit, törüigette szebkendővel a sze­rűét a meghatottságtól. Es esküdött, hogy nem marad iát. Ez volt februárban. Most junius van s Reicliard ma is polgármester. Közben eljátszották a garasos ko­médiát, amihez fogható nem történt még ebben az országban, bogy a képviselőtestület kimondta, hogy el­fogadja a lemondást, de nem ter­jeszti fel az alispánhoz s nem tűzeti ki az uj választást. Es Reichard be­lement ebbe a csúf komédiába, mert igy kívánta a főispán. S azóta Reichard Salamon polgár- mester is, ügyvéd is. A törvény nyílt, világos rendelkezése ellenére. Az újhelyi ügyvédi kar — elég tekintélyes testület — kimondta, hogy ez az állapot sérti az ügyvédi reputációt s nyíltan felszólította Rei- chardot, hogy szüntesse meg. Rei­chard nem is ht derített rá. Az ügy­védi kar aztán feljelentette őt az ügyvédi kamarához is, az alispánhoz. Egy ügyvéd, akit kartársainak tes tülete feljelent. Ez csak elég súlyos dolog 1 Bánja is ő ! Vígan ügy védes- kedik és polgármesterkedik tovább egy személyben. Törvény, jog igaz­ság ellen-re. S mindez csak azért, hogy Reichard maradjon l9jl-ig polgármester, de az ügyvédséget se veszítse el (ezért kell lemondott állapotban maradnia, hogy az ügyvédi kamarát túl hite­gethesse azzal, hogy ő már lemon­dott), s 1911 ben jöhessen vissza utána s az ő hátán Székely Elek. Mert igy akarja Meczner Gyula. A város pedig ziiliik, sőt már tel­jes anarchiában van. Az idei költ­ségvetésnek még hire hamva sincs. Minden marad, semmi se megy előre s mind csak azért, mert Meczner Gyula nem akarja, hogy most rendes kerékvágásba jöjjön a város, mert ő jövőre vissza akarja hozni, akit ta­valy elcsapott, kortes cimboráját. Ilyenek történnek Újhelyben 1910- ben. Itt már minden lehetséges. Nincs törvény. Nincs erkölcs. Nincs igazság. Csak egy van : a Meczner Gyula akarata. No, csak várjunk türelemmel. Semmi se tart örökké. Még Meczner Gyula zsarnoki uralma se. Gáthy sikkasztásai, folyik a vizsgálat. Iparosok a tönk szélén. Gáthy Géza holtteste örök nyugvóhelyén fekszik. Az ő életét már befedi az a nehéz földréteg, melyet koporsója felé hánytak. Nem is kívánjuk az ő múltját fe­szegetni. A holtak emlékét tisz­teletben tartjuk. De azok a bűnök, amiket ő életében elkövetett, csak most fognak a maguk igazi ret- tenetességökben felszínre kerülni. A váltóhamisítások és sikkasztá sok következményeit csak most fogják érezni azok a szerencsét­len áldozatok, akiket Gáthy esz­közül használt fel bűnös manipu­lációinak takarkagatására. Mert áldozat az nagyon sok lesz. Nagyon sok ember fog je­lentékeny összeg erejéig megká­rosodni részint a saját, részint az igazgatóság könnyelműsége és a Gáthy személye iránti vak bi­zalma folytán. Es bármily szomo moruak is az esetnek ilyetén kö­vetkezményei, azon segiteni nem lehet már. Ez a lap már hosszú évek óta hirdette, hogy a Gáthy személye nem megbízható. Régtől fogva megírtuk, hogy olyan embert, aki már két vármegyéből volt kény- szeiülve elmenni és most is 23 rendbeli sikkasztásért van vád alatt, nem szabad olyan felelős állásban megtűrni, mint a szövet­kezet könyvelői állása. Am sza­vunk a pusztába hangzott és meg­hallgatás helyett az üldözés ju­tott osztályrészünkül. A főispán kegyeltjét nem lehetett állásában megingatni. Most aztán a maga rettene­tességében tárultak fel azok a bűnök, amelyek Gáthy Géza lel­két terhelték. Az a revolvergolyó a maga isszonyu valóságában ve­tette elé árnyékát annak a sok bűnnek, amelyeknek nagy része még csak ezután lesz kid-eritve. A mi jóslatunk fényesen igazo* lódott be. Az a revolvergolyó, a mely a szerencsétlen, megtévelye- dett embernek az életét oltotta, nekünjj igazságot szolgáltatott. De ez az igazság már későn jött, mert sok nagyon sok szegény családot fog az anyagi romlásba dönteni. Ennek a szomorú históriának tehát még nagyon távolra vannak befejező akkordjai. Egy néhány család anyagi romlása fogja meg­előzni ez ügy aktáinak végső le­zártát. Egynéhány családapa sze­méből fog könnyeket kifacsarni ennek a halálba menekült ember­nek iszonyú bűnné és egynéhány családnak átka fogja még kisér­ni utolsó nyugvóhelyén is azt, a ki őket a tönkbe kergette mielőtt végkép ráborítják a feledés fátyo lát erre az ügyre. De hát a sors keze működött itt közre. A becsületes figyelmeztető szó nem használt. Vérnek kellett folyni, hogy észre térjenek a meg­tévesztettek, a félrevezettek, a vakon hívők. És ez a szomorú eset, ha egyébnek nem is, de tanulságnak fényesen bevált. * Az ez ügyben megindult vizsgálat eddigt eredményéről az alábbiakban hozunk részletes tudósítást: Hogyan sikkasztott? Az ipartestületi hitelszövetkezet­nek betétei nincsenek. Egész tőkéje abból a néhány részjegyből áll, amit a tagok jegyeztek. Kölcsönöket sem maga a itteni szövetkezet ad, hanem a budapesti országos hitolszüvetke- zet, amelynek ez a szövetkezet is tagja. A kölcsönügylet úgy bonyo­lódik le, hogy az itteni szövetkezet­nél benyújtják a váltókat, az itteni igazgatóság felülvizsgálja a váltót, és utalja, az országos központ pedig folyósítja az összeget és a váltók is a központnál voltuk elhelyezve. Az itteni szöv-1 ezet tehát csak olyan közvetítő szerepet tölt be. És ezt használta fel Gáthy a hamisításra, A váltók nem voltak itt és igy nem lehetett rájönni hamÍ3 voltukra. Gáthy pedig pontosan rendezte a váltókat. Sőt — és ez is igaz — tör* lesztett is. Mióta tart a sikkasztás ? A sikkasztás nem csak újabb ke­letű. Már évek óta tart folytonosan- 1902-bea követte el az első sikkasz­tást és azóta állandóan, sőt — bát­ran mondhatjuk rendszeres *n foly­tatta Gáthy. Utóbbi időben is vo'- tak ugyan sikkasztások, de sokkal kisebb mérvben, mint az azelőtt* években. Es ezt használják fel ment­ségül az igazgatóság tagjai, hogy hi­bájukat kisebbítsék. Azt hiszik ugyan­is, hogy ha az azelőtti igazgatósági tagok konyelmüen bíztak Gáthyban, ők is bízhattak. Ki a hibás ? Most azon folyik a vita, hogy ki­ket terhel a felelősség a sikkasztá­sért. A helyi igazgatóság a központra központ pedig az itteni igazgatóság­ra hárítja a felelősséget. Alkalmunk volt betekinteni a könyvekbe és ala­pos információt nyertünk mindkét részről, megállapíthatjuk tehát, hogy kiket terhel a felelősség. Meggyőző­désünk, hogy a központot semmi mu­lasztásai sem lehet vádolni. A köny­vek teljesen rendben voltak. A leg« kis* bb ok sem merühetett tehát fel Gáthy bűnösségére vonatkozólag a vizsgálatok alkalmával. Egyedül az itteni szövetkezet mindenkori igaz­gatóságát terbe'i a felelősség, akik a hamis váltókat elfogadták és utalták. Ezeknek az uraknak kellett volna rájönni a hibákra az utalások alkal­mával, Hamisított egyebet is. Az alpszabályok sz riut esvkis a részvényesek vehetnek fel kölcsö­nöket a szövetkezetnél. De Gáthy ktvés „anyagot“ talált a tagok közt. Segiett hát magán úgy, hogy töb­beknek váltott részjegyet, befizette az első heti járulékot is és azok nevére aztán rögtön hamisított egy, esetleg több váltót. De hamisított jegyzőkönyveket is. Meghamisította az üzleti könyveken a vezetőség aláírását is. Nagy volt a bizalom. A központ a felügyeleti vizsgála tok alkalmával a könyveket mindig rendben ta'álta. A kezelésre vonat­kozólag azonban gyakran tett észre­vételeket. Az észrevételeit jegyző­

Next

/
Oldalképek
Tartalom