Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-06-15 / 47. szám
47. szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, juníus 15. volna ő is. De muszkapárti gyűlésre még Tisza kedvéért s a buzgó kálvinista főispán kedvéért se jött be. Szabó János jó kálvinista s tiszteli Tiszát mint a református egyház egyik első vezéremberét, de eszébe nincs, hogy ezért már Tisza nemzetgyilkos politikájának is hive legyen. 0 mint felvilágosult ember megérti, hogy a politika és a vallás két kiilömböző dolog s a legnagyobb gonoszság ezt a kettőt összezavarni, mint a főispán teszi. A kálvinistákat tehát igy édesgette a főispán ur, felekezeti csábításokkal, a vallási érzés gonosz kihasználásával a muszka táborba. Vájjon hogy hívogatta a katho'ikusokat? Azoki ak is e nagy kálvinista vezérről zengett csábitó éneket? Vagy azoknál más húrokat pengetett ? Majd kisül ez is ! De még ha Meczner Gyula, a kiváló egyház férfiú (!) irta volna ezt a levelet. Hanem irta Zemplénvár- megye főispánja. Rajta van a levélen. Zetnplénvúriuegye főispánja dolgozik felekezeti jelszavakkal Zempléuvár- megye főispánja, tehát állami tisztviselő, hívogatja hivatali tekintélyének latbevelésével az embereket po litikai gyűlésekre, nyíltan és cégéresen megsértve ezzel az 1899: XV. t.-cikk 167 §-át, amely ezt határo zott.an megtiltja. Bánja is ő! Nincs neki annyi haja szála, amennyi törvényt ő már meg sértett. Úgy gázol a törvényben, mint a nyomtatás ló a búzában! Es ez az ur meri a folsőregmoci bitót felfüggeszteni korteskedés miatt (persze mert a függetlenségi párt mellett korteskedett \) No, de nálunk ma minden szabad. Ö méltósága a főispán ur szörnyű dühvei támad és bojkottot hirdet a sajtó ellen. Hogy mire képes a politikai el fogultság, hogy mire képes a bosszú, ékesen bizonyult be Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának legutóbbi ülésén. Mec- ner Gyula főispán ágált a sajtó ellen és valóságos irtóhadjáratot hirdetett mindazon lapok és hírlapírók ellen, amelyek, vagy akik kellemetlenkedni merészelnek neki. Mailáth József gr. felszólalása adta meg az impulzust a főispán urnaka kirohanásra. Mailáthugyan- is kifakadt egyik helyi lap ellen, amiért az ő szavainak állítólagos elferdítésével támadást intézett egyik tőtisztviselő ellen és a fő ispán rögtön kapva kapott az alkalmon, hogy kitöltse a bosszúját a lapokon és hírlapírókon azokért a sok kellemetlen igazságokért, amiket a választás során dörgöltek az orra alá. Hogy Mailáth grófnak oka volt e panaszra, azzal nem kivánunk foglalkozni. Elvégre ő vele fog lalkozott az egyik helyi lap és neki joga van abban a közleményben magára nézve sérelmet keresni. De a főispán urnák semmi köze nincs ahhoz a közleményhez, ő vele az a lap a sérelmezett közleményében nem foglalkozott, neki tehát nem volt semmi joga a támadásra. Es hogy mindezek dacára mégis támadott a főispán ur, az teljesen rá vall. Neki rettenetesen kellemetlen az újhelyi lapok egy része, mert állandóan bolygatják a közéleti szereplését, kapóit hát az alkalmon, hogy dühét kitöltse rajtok. De azért a támadás során is hü maradt magához Meczner Gyula Nem mert nyíltan támadni, hanem kertelt. Nem merte nyíltan meg nevezni azt a lapot, a melyet gyalázkodásai illettek, hanem általánosságban lapokról és hírlapírókról beszélt és ezek ellen hirdetett kérlelhetlen harcot: bojkottot. Minket az egész eset közelebbről nem érdekelne, ha nem látnánk az egész támadásban bizonyos célzatosságot az által, hogy az általánosságban történt. Ha a támadás csak egy lapot ért volna, még a sajtó szabadságának megóvása érdekében sem ejtettünk volna bíráló szót az egész ügyről, így azonban kénytelenek vagyunk tiltakozni a főispán eljárása ellen. Kénytelenek vagyunk tiltakozni az ellen, hogy általánosságban vádolja a sajtót ferdítéssel akkor, mikor erre semmi oka, semmi alapja nincsen. Ha valaki támad, támadjon nyíltan, minden kertelés nélkül és ne bujkálva, suba alatt úgy, hogy azt többekre is lehessen érteni. Mi és akármelyik laptársunk meg merjük nyíltan, bátran mondani a főispán ur szemébe, ha kifogásunk van ellene, miért kertel, miért bujkál hát ő? Miért nem mer ő is nyíltan szint vallani ? Es ép ilyen általánosságban fogadtatta el a bojkott-határozatot is. Hát jó. Ha a főispán ur önérzetével összefér az ilyen suba alatti támadás és a közönség előtti gyalázkodás, ám teljék benne kedve. Az Ízlések különbözők. Mi azonban tartozunk önönma gunkkal és a közönséggel szemben azzal, hogy az ilyen alattomos, csúf támadásokkal szemben magunkat igazoljuk. Es azért kijelentjük, hogy lapunkban egyetlen gyűlésről sem jelent meg még soha akár célzatosan csinált, akár jóhiszemüleg ferde tudósítás Mi mindig az igazságnak megfelelően referáltunk és aki ennek ellen kezőjét állítja, az a legközönségesebben rágalmaz. Ennyit kívántunk a magunk igazolására a főispán ur suba alatti támadása amiatt ez ügyben felhozni Es ezek után most toporzékolhat amig kedve tartja, vádaskodhat in- kálhat amig bele nem fárad, mi csak mosolyogni fogunk hiábavaló erőlködésén. Meczner Gyula megkinozhatja a jegyzőket és vármegyei tisztvi selőket, kellemetlenkedhetik az állami alkalmazottaknak is, de a sajtóval szemben még nincs elég hatalma. A mi tollaink elébe nem tud akadályt görditeni, ha még ezer bojkottot hirdet is. De a közönség sem fog fel ülni a főispáni szózatnak ősmeri az már Meczner Gyulát, tudja nagyon jól mindenki, hogy milyen intenciók vezérlik őt a támadásai ban. Egy embernél fog tudni csupán talán célt érni : Székely Eleknél, mert a rokon lelkek megértik egymást Hát csak folytassa a harcot méltóságos ur, amig kedve tartja mi majd gyönyörködve nézzük, mert nem mindennapi látvány ám az, mikor egy főispán tehetetlen dühében valótlan dolgokkal vádaskodik, Egyet azonban jó lesz megjegyezni a főispán urnák, hogy aki a törvényt lábbal tapodja, hivatalos hatalmával visszaél, annak nem illik morált prédikálni. * A gyűlésen ez ügyben törtónt felszólalásokról az alábbiakban számolunk be részletesen : Első támadás. Mailáth József gr. napirend előtt szól. Az az incidens — úgymond — amely ez ülésből indult, végett nyert. Bizottsági tagsági jogánál fogva bi- rálatott mondott a Karádi ut ügyében. Ezt a bírálatát a sajtó egy része szándékosan, vagy jóhiszemüleg elferdítve hozta. A bíróság előtt, a hol ő mint koronatanú szerepelt, elégtételt szolgáltattak ugyan a méltatlanul megtámadott hivatalfőnöknek, de tenni kell valamit a sajtó ilyen kinövései ellen is, mert igy feszélyezve van a szabad kritika gyakorlásában. Mélyen sajnálja, hogy fe- szélyezettség nélkül ezentúl nem gyakorolhat már kritikát és kérdi, nincs e mód, hogy a szabad véleménynyilvánítást megóvják? Bojkott és az eskiidszék megvádolása. Meczner Gyula főispán elismeréssel fogadja Mailáth gróf felszólalását. A bizottság tagjainak a bizottságban viselt állása nobile officium és igy minden ellenszolgáltatás nélkül, közérdekből teljesítenek szolgálatot.. Ennek dacára egynémely újságíró rossz- akaralu’ag elferdíti felszólalásaikat. A bizottság ülései nyilvánosak, az azon elhangzott beszédeket mindenki nyilvánosan tárgyalhatja. A támadások ellen tehát a nyilvánosság kizá rásával nem védekezhetnek. Egy mód van csak az elégtétel szerzésére, ha bíróság elé viszik az ügyet. Sajnos itt sem mindig a tárgyilagos igazság dönt. Mondja ki a bizottság, hogy egyes lapok tendenciózus, rosszakaratú, elferdítő tudósítását visszauta sitja és felhívja a nagyközönséget, hogy az ilyen sajtótermékektől for dúljon el. A családi testület. Molnár Béla már régen tagja a köz- igazgatási bizottságnak és úgy tapasztalta, hogy a bizottság ezelőtt egy családi testület volt, ahová minden politikai és személyi ellentéteket le vet ve, csupán a köz érdekét szolgálni jöttek a tagok. Igen tossz szolgálatot tesz a köznek, aki a bizottság bármely trgját meggyanúsítja, vagy kijelentéseit félremagyarázza és elferdíti. Baj van, de ezen segíteni nem lehet. Sajnálja a történteket. Az első védő sző. Riserth István mindenben osztja a Molnár nézetét, de óva inti a bizottságot attól, hogy a sajtó szabadságát korlátozza. "Nem tartja o'yan nagy bajnak, ha egy tisztviselőt akár rosszhiszemlileg is megkritizál- nak, mintha megnyirbálják a szabad sajtó szárnyait. Ha meg is feledkezik egyik, másik lap magáról, vigyék sajtóbiróság elé. Nagyobb elégtételt, mint a milyet a műszaki főtanácsos ez esetben is kapott, senki sem kaphat, de nem is követelhet. Legyenek zártülések, Szirrnay István dr. úgy látja, hogy az eddigi felszólalások nem reflektáltak arra, miképen lehetne megóvni a tárgyilagos igazságot, hogy az ülésen történtek úgy rögzittessenek meg, hogy azok elferdítve ne kerül hessenek a nyilvánosság elé? Gondoskodjanak gyorsíróról. Egyébként az ügyviteli szabályzat megengedi a zárt ülések tartását. Az elnöl dis- krecionális jogához tartozik — hogy amikor szükségét látja — zárt ülést rendelhessen el. Csak bojkott. Meczner főispán kizárt dolognak tartja a stenografus alkalmazását, mert az nagy költséget igényel. Zárt ülést pedig csak abban az esetben rendelhet el, ha közerkölcsiséget sértő dologról tárgyalnak. Egy megtorlás van csupán, ha az előbb tett indítványát elfogadják és óva intik a közönséget egyes lapoktól és hírlapíróktól Még egy védő szó. Fejes István nem tudja, hogy mit akar az excelenciás ur. Véleménye szerint, ha a sajtó meg nem felelő kritikát gyakorol valamelyik tisztviselő felett, az kereshet magának felettes hatóságánál orvoslást. A sajtó bojkottálását teljesen céltalannak tartja. Mailáth magyaráz. Mailáth József gr. elégtételt nem kér, a támadások ollen nem védekezik, mert annak nem látja szükségét. Elösmeri, hogy a sajtóra szükség van és ezért elhagyná a főispán indítványának utolsó passzusát és csak a rosszalást mondaná ki. Csak azt sajnálja, hogy azok, a kik eddig passzióval teljesítették kötelességüket, most már őzt nem tehotik. ö csak be akarta jelenteni, hogy a bizottságban keletkezett incidens már be van fejezve. Megint vádaskodik. Meczner Gyula szólalt fel ezután harmadszor. A Hönsch ügye már be van fejezve. Az ügy másik részéről van csupán szó. Elégtételt kell szolgáltatni Mailáth grófnak a sajtó egy részének alaptalan rágalmaival szemben. Sajnos erre nincs más mód, mint a sajtóbiróság, de ez nem jó, mert ez olyan zsűri, ahol egyesek politikai felfogása érvényesül. Kell a bojkott. Sennyey Miklós báró helyesli Meczner indítványát, de hogy hatása legyen, kell, hogy a közönség tudomást szerezzen róla. Gondoskodjék a főispán arról, hogv a határozatot a vidéki lapok közöljék. A múltat nem akarja rekriminálni, csak a jövőre való tekintettel akar szolidaritást vállalni. Elfogadva. Sennyey felszólalásával aztán véget is ért a több mint félóráig tartott vita és aztán elfogadta a bizottság a főispán indítványát egész terjedelmében. Királysértő a katonatisztek közt. Szép mulatság voltMecznernél. Mit szól hozzá a hadsereg? Fővárosi lapokban olvassuk a következő újhelyi hirt •• Zemplén vármegye előkelő köreiben nagy megbotránko zással beszélnek Meczner főispánnak egy stiklijéről, amely- lyel nagyon kellemetlen helyzetbe hozta a választási karba* talom tisztikarát. A főispán ugyanis a választást követő napon uzsonnát adott s arra meghívta a Sátoraljaújhelybe a választásra kirendelt összes katonaság tisztikarát. A tisztek legnagyobb része — élükön az ezredessel — meg is jelent az uzsonnán. Erre az uzsonnára meghivta Meczner főispán az ő főkortesét, Székely Eleket is, akit a múlt évben mozdítottak el okirathamisitás gyanúja és egyéb visszaélések miatt polgármesteri állásától, s aki az idén februárban ült tiz napi fogházat királysértés vétsége miatt. A tisztek persze minderről nem tudtak, gyanútlanul ültek egy asztalnál Székely Elekkel és csak másnap tudták meg, hogy kivel töltötték együtt az estét. Nagy a megbotránkozás a főispán tapintatlansága miatt Mindenki őt kárhoztatja, mert ha ő kortesérdekből minden közéleti tisztes-
