Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-06-15 / 47. szám

47. szám (2) FELSOMAGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, juníus 15. volna ő is. De muszkapárti gyűlésre még Tisza kedvéért s a buzgó kál­vinista főispán kedvéért se jött be. Szabó János jó kálvinista s tiszteli Tiszát mint a református egyház egyik első vezéremberét, de eszébe nincs, hogy ezért már Tisza nemzetgyilkos politikájának is hive legyen. 0 mint felvilágosult ember megérti, hogy a politika és a vallás két kiilömböző dolog s a legnagyobb gonoszság ezt a kettőt összezavarni, mint a főispán teszi. A kálvinistákat tehát igy édesgette a főispán ur, felekezeti csábítások­kal, a vallási érzés gonosz kihasz­nálásával a muszka táborba. Vájjon hogy hívogatta a katho'ikusokat? Azoki ak is e nagy kálvinista vezér­ről zengett csábitó éneket? Vagy azoknál más húrokat pengetett ? Majd kisül ez is ! De még ha Meczner Gyula, a ki­váló egyház férfiú (!) irta volna ezt a levelet. Hanem irta Zemplénvár- megye főispánja. Rajta van a levélen. Zetnplénvúriuegye főispánja dolgozik felekezeti jelszavakkal Zempléuvár- megye főispánja, tehát állami tiszt­viselő, hívogatja hivatali tekintélyé­nek latbevelésével az embereket po litikai gyűlésekre, nyíltan és cégé­resen megsértve ezzel az 1899: XV. t.-cikk 167 §-át, amely ezt határo zott.an megtiltja. Bánja is ő! Nincs neki annyi haja szála, amennyi törvényt ő már meg sértett. Úgy gázol a törvényben, mint a nyomtatás ló a búzában! Es ez az ur meri a folsőregmoci bitót felfüggeszteni korteskedés miatt (persze mert a függetlenségi párt mellett korteskedett \) No, de nálunk ma minden szabad. Ö méltósága a főispán ur szörnyű dühvei támad és bojkottot hirdet a sajtó ellen. Hogy mire képes a politikai el fogultság, hogy mire képes a bosszú, ékesen bizonyult be Zem­plén vármegye közigazgatási bi­zottságának legutóbbi ülésén. Mec- ner Gyula főispán ágált a sajtó ellen és valóságos irtóhadjáratot hirdetett mindazon lapok és hír­lapírók ellen, amelyek, vagy akik kellemetlenkedni merészelnek neki. Mailáth József gr. felszólalása adta meg az impulzust a főispán urnaka kirohanásra. Mailáthugyan- is kifakadt egyik helyi lap ellen, amiért az ő szavainak állítólagos elferdítésével támadást intézett egyik tőtisztviselő ellen és a fő ispán rögtön kapva kapott az al­kalmon, hogy kitöltse a bosszúját a lapokon és hírlapírókon azokért a sok kellemetlen igazságokért, amiket a választás során dörgöl­tek az orra alá. Hogy Mailáth grófnak oka volt e panaszra, azzal nem kivánunk foglalkozni. Elvégre ő vele fog lalkozott az egyik helyi lap és neki joga van abban a közlemény­ben magára nézve sérelmet ke­resni. De a főispán urnák semmi köze nincs ahhoz a közleményhez, ő vele az a lap a sérelmezett közleményében nem foglalkozott, neki tehát nem volt semmi joga a támadásra. Es hogy mindezek dacára mégis támadott a főispán ur, az teljesen rá vall. Neki rettenetesen kelle­metlen az újhelyi lapok egy része, mert állandóan bolygatják a köz­életi szereplését, kapóit hát az alkalmon, hogy dühét kitöltse rajtok. De azért a támadás során is hü maradt magához Meczner Gyula Nem mert nyíltan támadni, hanem kertelt. Nem merte nyíltan meg nevezni azt a lapot, a melyet gyalázkodásai illettek, hanem ál­talánosságban lapokról és hírlap­írókról beszélt és ezek ellen hir­detett kérlelhetlen harcot: bojkot­tot. Minket az egész eset közelebb­ről nem érdekelne, ha nem lát­nánk az egész támadásban bizo­nyos célzatosságot az által, hogy az általánosságban történt. Ha a támadás csak egy lapot ért volna, még a sajtó szabadságának meg­óvása érdekében sem ejtettünk volna bíráló szót az egész ügyről, így azonban kénytelenek vagyunk tiltakozni a főispán eljárása ellen. Kénytelenek vagyunk tiltakozni az ellen, hogy általánosságban vá­dolja a sajtót ferdítéssel akkor, mikor erre semmi oka, semmi alapja nincsen. Ha valaki támad, támadjon nyíl­tan, minden kertelés nélkül és ne bujkálva, suba alatt úgy, hogy azt többekre is lehessen érteni. Mi és akármelyik laptársunk meg merjük nyíltan, bátran mondani a főispán ur szemébe, ha kifogá­sunk van ellene, miért kertel, miért bujkál hát ő? Miért nem mer ő is nyíltan szint vallani ? Es ép ilyen általánosságban fogadtatta el a bojkott-határoza­tot is. Hát jó. Ha a főispán ur önérzetével összefér az ilyen suba alatti támadás és a közönség előtti gyalázkodás, ám teljék ben­ne kedve. Az Ízlések különbözők. Mi azonban tartozunk önönma gunkkal és a közönséggel szem­ben azzal, hogy az ilyen alatto­mos, csúf támadásokkal szem­ben magunkat igazoljuk. Es azért kijelentjük, hogy lapunkban egyet­len gyűlésről sem jelent meg még soha akár célzatosan csinált, akár jóhiszemüleg ferde tudósítás Mi mindig az igazságnak megfelelő­en referáltunk és aki ennek ellen kezőjét állítja, az a legközönsé­gesebben rágalmaz. Ennyit kívántunk a magunk iga­zolására a főispán ur suba alatti támadása amiatt ez ügyben felhozni Es ezek után most toporzékolhat amig kedve tartja, vádaskodhat in- kálhat amig bele nem fárad, mi csak mosolyogni fogunk hiába­való erőlködésén. Meczner Gyula megkinozhatja a jegyzőket és vármegyei tisztvi selőket, kellemetlenkedhetik az állami alkalmazottaknak is, de a sajtóval szemben még nincs elég hatalma. A mi tollaink elébe nem tud akadályt görditeni, ha még ezer bojkottot hirdet is. De a közönség sem fog fel ülni a főispáni szózatnak ősmeri az már Meczner Gyulát, tudja nagyon jól mindenki, hogy milyen intenciók vezérlik őt a támadásai ban. Egy embernél fog tudni csu­pán talán célt érni : Székely Elek­nél, mert a rokon lelkek megér­tik egymást Hát csak folytassa a harcot méltóságos ur, amig kedve tartja mi majd gyönyörködve nézzük, mert nem mindennapi látvány ám az, mikor egy főispán tehetetlen dühében valótlan dolgokkal vá­daskodik, Egyet azonban jó lesz megje­gyezni a főispán urnák, hogy aki a törvényt lábbal tapodja, hiva­talos hatalmával visszaél, annak nem illik morált prédikálni. * A gyűlésen ez ügyben törtónt fel­szólalásokról az alábbiakban számo­lunk be részletesen : Első támadás. Mailáth József gr. napirend előtt szól. Az az incidens — úgymond — amely ez ülésből indult, végett nyert. Bizottsági tagsági jogánál fogva bi- rálatott mondott a Karádi ut ügyé­ben. Ezt a bírálatát a sajtó egy ré­sze szándékosan, vagy jóhiszemüleg elferdítve hozta. A bíróság előtt, a hol ő mint koronatanú szerepelt, elég­tételt szolgáltattak ugyan a méltat­lanul megtámadott hivatalfőnöknek, de tenni kell valamit a sajtó ilyen kinövései ellen is, mert igy feszé­lyezve van a szabad kritika gyakor­lásában. Mélyen sajnálja, hogy fe- szélyezettség nélkül ezentúl nem gya­korolhat már kritikát és kérdi, nincs e mód, hogy a szabad vélemény­nyilvánítást megóvják? Bojkott és az eskiidszék megvádolása. Meczner Gyula főispán elismeréssel fogadja Mailáth gróf felszólalását. A bizottság tagjainak a bizottságban viselt állása nobile officium és igy minden ellenszolgáltatás nélkül, köz­érdekből teljesítenek szolgálatot.. En­nek dacára egynémely újságíró rossz- akaralu’ag elferdíti felszólalásaikat. A bizottság ülései nyilvánosak, az azon elhangzott beszédeket mindenki nyilvánosan tárgyalhatja. A támadá­sok ellen tehát a nyilvánosság kizá rásával nem védekezhetnek. Egy mód van csak az elégtétel szerzésére, ha bíróság elé viszik az ügyet. Sajnos itt sem mindig a tárgyilagos igazság dönt. Mondja ki a bizottság, hogy egyes lapok tendenciózus, rosszaka­ratú, elferdítő tudósítását visszauta sitja és felhívja a nagyközönséget, hogy az ilyen sajtótermékektől for dúljon el. A családi testület. Molnár Béla már régen tagja a köz- igazgatási bizottságnak és úgy tapasz­talta, hogy a bizottság ezelőtt egy családi testület volt, ahová minden politikai és személyi ellentéteket le vet ve, csupán a köz érdekét szolgál­ni jöttek a tagok. Igen tossz szol­gálatot tesz a köznek, aki a bizott­ság bármely trgját meggyanúsítja, vagy kijelentéseit félremagyarázza és elferdíti. Baj van, de ezen segí­teni nem lehet. Sajnálja a történ­teket. Az első védő sző. Riserth István mindenben osztja a Molnár nézetét, de óva inti a bizott­ságot attól, hogy a sajtó szabadsá­gát korlátozza. "Nem tartja o'yan nagy bajnak, ha egy tisztviselőt akár rosszhiszemlileg is megkritizál- nak, mintha megnyirbálják a szabad sajtó szárnyait. Ha meg is feledke­zik egyik, másik lap magáról, vigyék sajtóbiróság elé. Nagyobb elégtételt, mint a milyet a műszaki főtanácsos ez esetben is kapott, senki sem kap­hat, de nem is követelhet. Legyenek zártülések, Szirrnay István dr. úgy látja, hogy az eddigi felszólalások nem reflek­táltak arra, miképen lehetne megóv­ni a tárgyilagos igazságot, hogy az ülésen történtek úgy rögzittessenek meg, hogy azok elferdítve ne kerül hessenek a nyilvánosság elé? Gon­doskodjanak gyorsíróról. Egyébként az ügyviteli szabályzat megengedi a zárt ülések tartását. Az elnöl dis- krecionális jogához tartozik — hogy amikor szükségét látja — zárt ülést rendelhessen el. Csak bojkott. Meczner főispán kizárt dolognak tartja a stenografus alkalmazását, mert az nagy költséget igényel. Zárt ülést pedig csak abban az esetben rendelhet el, ha közerkölcsiséget sértő dologról tárgyalnak. Egy meg­torlás van csupán, ha az előbb tett indítványát elfogadják és óva intik a közönséget egyes lapoktól és hír­lapíróktól Még egy védő szó. Fejes István nem tudja, hogy mit akar az excelenciás ur. Véleménye szerint, ha a sajtó meg nem felelő kritikát gyakorol valamelyik tiszt­viselő felett, az kereshet magának felettes hatóságánál orvoslást. A sajtó bojkottálását teljesen céltalannak tartja. Mailáth magyaráz. Mailáth József gr. elégtételt nem kér, a támadások ollen nem védeke­zik, mert annak nem látja szükségét. Elösmeri, hogy a sajtóra szükség van és ezért elhagyná a főispán in­dítványának utolsó passzusát és csak a rosszalást mondaná ki. Csak azt sajnálja, hogy azok, a kik eddig passzióval teljesítették kötelességü­ket, most már őzt nem tehotik. ö csak be akarta jelenteni, hogy a bizottságban keletkezett incidens már be van fejezve. Megint vádaskodik. Meczner Gyula szólalt fel ezután harmadszor. A Hönsch ügye már be van fejezve. Az ügy másik részéről van csupán szó. Elégtételt kell szol­gáltatni Mailáth grófnak a sajtó egy részének alaptalan rágalmaival szem­ben. Sajnos erre nincs más mód, mint a sajtóbiróság, de ez nem jó, mert ez olyan zsűri, ahol egyesek poli­tikai felfogása érvényesül. Kell a bojkott. Sennyey Miklós báró helyesli Mecz­ner indítványát, de hogy hatása le­gyen, kell, hogy a közönség tudo­mást szerezzen róla. Gondoskodjék a főispán arról, hogv a határozatot a vidéki lapok közöljék. A múltat nem akarja rekriminálni, csak a jövőre való tekintettel akar szolidaritást vállalni. Elfogadva. Sennyey felszólalásával aztán vé­get is ért a több mint félóráig tar­tott vita és aztán elfogadta a bi­zottság a főispán indítványát egész terjedelmében. Királysértő a katonatisztek közt. Szép mulatság voltMecznernél. Mit szól hozzá a hadsereg? Fővárosi lapokban olvassuk a következő újhelyi hirt •• Zemplén vármegye előkelő köreiben nagy megbotránko zással beszélnek Meczner főis­pánnak egy stiklijéről, amely- lyel nagyon kellemetlen hely­zetbe hozta a választási karba* talom tisztikarát. A főispán ugyanis a választást követő napon uzsonnát adott s arra meghívta a Sátoraljaújhelybe a választásra kirendelt összes ka­tonaság tisztikarát. A tisztek legnagyobb része — élükön az ezredessel — meg is jelent az uzsonnán. Erre az uzsonnára meghivta Meczner főispán az ő főkortesét, Székely Eleket is, akit a múlt évben mozdítottak el okirathamisitás gyanúja és egyéb visszaélések miatt pol­gármesteri állásától, s aki az idén februárban ült tiz napi fogházat királysértés vétsége miatt. A tisztek persze mind­erről nem tudtak, gyanútlanul ültek egy asztalnál Székely Elekkel és csak másnap tud­ták meg, hogy kivel töltötték együtt az estét. Nagy a meg­botránkozás a főispán tapintat­lansága miatt Mindenki őt kár­hoztatja, mert ha ő kortesér­dekből minden közéleti tisztes-

Next

/
Oldalképek
Tartalom