Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-06-11 / 46. szám

4*5. szám (3) FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP Szombat, junius 11. 1 et az összeg mikénti fedezésére vo­natkozólag véleményt kér a pénz­ügyi bizottságtól. Lépre mentek. Mitrik Mihály és társai kérvényt adtak be, melyben kérték, hogy — tekintettel arra, miszerint az 1910 évi államsegély csak nagyon későn fog megérkezni — az élvezet drá­gasági pótlóknak következő negye­dévre való kiutalását is rendelje el a képviselőtestület A képviselőtes­tület pedig lépre ment s elrendelte a drágasági pótlék kiadatását, nem is gondolva arra, hogy a tisztviselők kérvényében egy kis félrevezetés van. Mert igaz ugyan, hogy az 1910. évi államsegély még meg nem ér­kezett, de az 1909. évit e hó 3-4- én már fel is vették annak dacára, hogy 1909 ben drágasági pótlékot is élveztek. Mint értesülünk, ez a határozat még nem lesz végrehajtható, mert megfelebbezik. Apróbb ügyek. A vízvezetéki viz vizsgálatáról szóló bakterológiai intézeti jelentést tudomásul vették. Nyilassy Károly főgymnasiumi igazgató a főgymnasium könyvtárá­nak adományozott Mikszáth-müve- kért köszönetét mond. Tudomásul vették. Több egylet, város és vármegye segély iránt benyújtott kérvényét alap hiányában elutasították. Kiss Ödön városi ügyész indítvá­nyára elhatározták, hogy a hegy­községgel együtt 8 drb. permetezőt, szereznek be és azt napi 50 filléres kölcsöndijért a kisebb szőlősgazdák­nak kiadják. Elhatározták, hogy a kőbányának 2200 korona évi bérért való bérbe­adását újból megkísérlik és ezért nyilvános versenytárgyalást hirdet­nek. Mi lesz a betétekkel? A város elhatározta, hogy a házi és gyáropónztári betéteiért — ép úgy; mint a múlt évben — 4 és fél százalékot kér. A pénzintézetek azon­ban egy közös beadványban arrról értesítették a várost, hogy a betéte­kért csak 4'05 százalékot hajlandók fizetni és amennyiben ebbe a város bele nem menne, hajlandók a beté­teket felmondásra visszafizetni. A város erre azzal a kérdéssel fordult a pénzintézetekhez, vájjon előbbi beadványuk felmondást jelent-e, de a pénzintézetek erre egyáltalán nem feleltek. A pénzügyi bizottság azt java­solja a képviselőtestületnek, hogy a válasz megtagadására a betétek fel mondásával feleljen. A tanács pedig azt javasolja, hogy az iratok adas sanak vissza a pénzügyi bizottság­nak, hogy arra is adjon véleményt, Rogy mit csináljon a város a beté­tekkel, ha azokat felmondta, A képviselőtestület azonban egyik javaslatot sem fogadta el, hanem magáévá téve dr. Búza Barna indít­ványát, utasította a polgármestert, hogy a pénzintézetekkel folytasson személyesen újabb tárgyalásokat és annak eredményéről tegyen jelentést a képviselőtestületnek. Szellőztetik a múltat. Székely Elek és társai indítványt adtak be a képviselőtestülethez, melyben kérik, hogy Csoltkó József városi gazdasági felügyelőnek 25 évi szolgálata elösraeréseül jutalom adas­sák. A pénzügyi bizottság azzal az indokolással, hogy már többen kap­tak ilyen jutalmat, indítván) ózza, hogy Csoltkónak is szavazzanak meg a nyugdíjba is beszámítandó 100 korona jutalmat. Fejes István nem emel kifogást a jutalmazás ellen, de mert csak arra érdemes embereket óhajt jutalmazni, kéri a polgármestert, hogy adja elő véleményét a jutnlmazandóról, volt-e ellene fegyelmi? miért? el lett o ítélve ? stb. A polgármester kijelenti, hogy már egyszer adott ilyen értelmű felvilá­gosítást a pénzügyi bizottságban melyben elmondta, hogy volt Csoltkó ellen fegyelmi eljárás, de mentsék fel attól, hogy azt itt is a nagy nyilvánosság előtt tárgyalja. Elég legyen felvilágosításul annyi, hogy inig a többi tisztviselő 200—200 ko­ronáik apott, addig Csoltkónak 100-at véleményez a bizottság. Kéri azon­ban, hogy ezt a csekély összeget már a 25 éves szolgálatra való te­kintettel is adja meg a képviselő- testület. Leleplezés Dr. Búza Barna nem járul hozzá a polgármester véleményéhez. Sze rinte a jutalmazásra érdemeket kell szerezni, Csoltkó pedig nem csak érdemeket nem szerzett, de az át­lagos kötelessógteljesitésen is alul maradt. Csúnya fegyelmi ügyei vol­tak, melyekből az egyik kiderítette azt, hogy Csoltkó szándékosan meg károsította a várost, mert a város pénzén saját szőlőjét dolgoztatta stb. Soha Csoltkótól elszámolást a p. ü. bizottság nem tudott kapni, mert rendetlen, pontatlan tisztviselő. El­lenzi a jutalmazását. Fejes István : Az elhangzottak után erkölcsi lehetetlenségnek tartja Csőit kó jutalmazását. Elég jutalom rá nézve, hogy ilyen múlttal 25 évig megtűrték a vátosnál. Erkölcsi szem pontból tiltakozik a jutalmazás ellen Védelem. A Székely-gárdának rettenetesen fájt. ez a leleplezés egyrészről mert egyik hű emberüket telte nyilváno­san erkölcsileg lehetetlenné, másrészt mert e leleplezések bevilágítottak a abba a züllött rendszerbe, mely Szé­kely E ek uralma alatt a városházán uralkodott. Felállt hát dr. Lichten­stein Jenő — s mint jó védőügyvéd­hez illik — tagadta mindazt, amit Búza mondott, de ha igaz is volna ho gy az a fegyelmi o'yan súlyos dolgokat állapított meg — mondá ügyes fiskális furfanggal — akkor sem lehet a jutalmazást megtagadni, mert 25 év alatt egyszer lehet botol­ni is. Egyébként kérte a fegyelmi iratoknak a képviselőtestületeié való terjesztését, mert ebből kívánja be­bizonyítani, hogy Búza vádjai nem állanak meg. Végleg letörve. És ez volt a vesztük. A polgár- mester ugyanis kérte, hogy ne kíván ják az iratoknak a képviselőtestület elé való terjesztését, mert ezzel nem tesznek szolgálatot Csoltkónak, sőt an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy akkor tesznek szolgálatot Csolt­kónak ha elállva a jutalmazástól elejét veszik annak, hogy a fegyelmi ügye nyilvánosan szellőztessék. A polgármesternek ez a nyilatko­zata bomba módra hatott, és megpe­csételte a Csoltkó sotsát. A szava­zásnál aztán elvetették a p. ü. bi­zottság javaslatát. Mint érdekes tü­netet jegyezzük fel, hogy a Szókely- gárda nem vett részt a szavazásban. Vége. A polgármesternek juiius 3 tői kez- dődőleg 4 heti szabadságot engedé­lyeztek. Helyettesítésével Farkas An­dor árvaszéki ülnököt bízták meg. A viriüsek névjegyzékében tör tént változásokat tudomásul vették. Elhatározták, hogy a vízvezetéki hálózatot Rude és Markovits gyer­tyagyáráig 1232 korona költséggel meghosszabbítják és a viz köbméte­rét 12 fillérjével adják a gyárnak, ha a tulajdonosok öt évi vízhaszná­latra kötelezik magukat és biztosíté­kul leteszik a hálózat meghosszabbí­tás költségeinek megfelelő összegét. Végül pedig — tekintettel a 10- iki választásra — a hitelesítő köz­gyűlést 10 ének d. u. 4 órájára tűzte ki a polgármester. €lfogyott a Hazy pénze. — Nagy zavar a muszkapárton, — Bajba jutottak a muszkák. Sok a kontó,, temérdek fizetni való van még a nagy itatásból. Egy­más után hozzák be a számlákat a korcsmáink. Egyet be is mu­tattunk a múlt számunkban. Es nem tudják kifizetni. Mert elfo­gyott a pénz. Kocsmárosok, kortesek, tótok tömegesen járnak a nyakára Szé kely Eleknek meg a főispánnak pénzért. Hol szép szóval, bizta­tással, hol az apjuk teremtésivel küldik vissza őket. Némelyik meg is unja a várakozást és perel, mint pl. az alsóbereckii korcsmáros, aki 570 koronás számláját épen Búza Barna utján perelte be. A főispán pedig folyton sür- gönyözött Pestre pénzért. Még 56 ezer koronát kértek. De Khuen csak nem küldi. Azt mondja, kül­dött ő már Üjhelybe annyi pénzt, mint a pelyva, elégedjenek meg vele. Szegény főispán mit tehetett egyebet, felcihelődött és tegnap délután személyesen felment a pénzért Pestre. Magával vitte Klein Károlyt is. Bistosan bizo­nyítani, hogy csakugyan kell még a pénz. A muszkák most remegve vár­ják, hogy hozza-é a főispán az 56 ezer koronát, mert ha nem, akkor baj lesz. Nagy leleplezések lesznek. Parancs a tisztviselőkhöz. — Székely, mint diktátor. — A muszkapárt harci eszközei. Hogy némi fogalma legyen olva­sóinknak azokról a gyalázatos esz­közökről, amikkel a muszkapárt küz­dött, bemutatunk itt egy rendeletet, egy muszkapárti napiparancsot. Ilyen leiratot kaptak a választás előtt pár nappal Ujheiy város tiszt­viselői közül többen. Egy véletlenül a kezünkbe került. így szól: Tisztelt X ur 1 A Polgármester és a főispán meg­bízásából kérem, szíveskedjék minden lehetőt elkövetni és a korteseinknek legmesszebben segítségére lenni Kazy jelöltünk érdekében. Tisztelettel: Székely Elek s.k. György L íjos s. k íme, a Kazy párt vezérkari fő­nökei a polgármester és a főispán meg- bisásából küldenek rendeleteket a városi tisztviselőkhöz. Mars ki kor­teskedni. Es szegény X ur, meg Y ur, Z ur mit csináljon. A polgármester parancsolja, a főispán parancsolja. Muszáj menni. Felpakolt és elment, ahová a polgármester és főispán pa­rancsolták. Tényleg, hivatalosan, jegyzőkönyvileg meg van állapítva, hogy több tisztviselő engedelem nélkül eltávozott a hivatalából a vá­lasztás előtti napokon. Pedig szegényeknek legnagyobb része függetlenségi érzelmű. Inkább kihúzatták volna a fogukat, mint hogy menjenek Kazyra korteskedni. De hiába, a parancs parancs, el kel­lett menniük. Hallatlan gyalázatosság ez. Ilyen szemérmetlenül még sose merték csinálni, hogy a kormánypárt veze­tősége, főispán, polgármester nevé­ben nyílt írásbeli reudeleteket küld jön a tisztviselőkhöz. A főispánról nem szólunk. O ké­pes volt mindenre. De a polgármes­ter ! Aki megesküdött, hogy meg­tartja a törvény, képes lett volna alig egy félév múlva igy megszegni az esküjét ? Mert, ha csakugyan a polgármes­ter rendelte ezt, akkor ez a legbru- tálisabb törvénysértés és esküszegós, amit tisztviselő elkövethet. De mi úgy vagyunk értesülve, magától a polgármester úrtól, hogy ez nem igaz. O erről semmit se tu­dott. O se György Lajost, se Székely kleket ilyennel meg nem bízta, S pjeichard polgármester tisztességes ember, ezt el is kell neki hinnünk. Ha pedig igv van, akkor abban az iratban György Lajos és Székely Elek urak egyszerűen hazudtak. Gyalázatosán visszaéltek a polgár­mester nevével, becsapták a szegény tisztviselőket, hogy hazugsággal fél­revezetve kortescéljaikra felhasznál­ják őket. A koitesutra ment tisztviselőket, engedelem nélküli távozás miatt, megbüntette a polgármester 4 ko­rona birságra. De ki bünteti meg Székely Eleket és György Lajost, hogy hazugsággal rávették őket erre a hivatali vétségre ? Rettenettes gyalázatosság ez. De hát mit el nem követtek ezek az urak cinikus vakmerőségükben? fog még betekinteni a főispán? Mikor lesz a választás ? A választások elmúltak. A kedé­lyek lecsillapuitak, minden a rendes mederbe terelődik vissza, csak egy helyütt nem akarnak rendezett álla­potokat teremteni: az ipartestületben. Még mindig nem akarják kitűzni az ipartestület tisztújító közgyűlését, még mindig lábbal tapossák a tör­vény világos rendelkezéseit a főis- páui hivatalban. A főispán ur még mindig betekint. Még mindig megakadályozza a tör­vényes intézkedések végrehajtását, mert honorálni akar ezzel kortesszol­gálatokat. Móré Dániel bőréről van szó. Azt a Móré Dánielt, aki nem átallott a 25000 koronáért áruba bocsátani az iparosok lelkiismeretét, meggyőződé­sét, aki a végső anyagi züllésbe so­dorta a nemrég még virágzó ipartes­tületet, el akarják távolitani’az ipar­testület éléről. Es ezt nem akarja raegongedni a főispán. A kitűnő főkortesnek a bő­rét meg akarja menteni és inkább lábbal tapos minden törvényes in­tézkedést, visszaél hivatalos hatal­mával, mintsem hogy hű emberének csak a haja szála is meggörbüljön. Választás előtt azzal a kifogással akadályozták meg a közgyűlés meg­tartását, hogy izgatott a polgárság hangulata és ilyen izgatott hangu­latban nem lehetne a gyűlés nyu­godt lefolyását biztosítani. Ma azon­ban már vége a választásnak, ma már lecsillapultak a kedélyek, mi­lyen kifogással, mi okból tartja még most is magánál az iratokat a főis­pán ur és akaoályozza a gyűlés megtartását ? Erre nem tudna feleletet adni a főispán ur, mint ahogy nem tudna feleletet adni a többi törvénytelen intézkedéseiről, melyekkel eddigeló akadályozta a közgyűlés megtartá­sát. Vérükben van már — úgy lát­szik — nekik a törvénytelenségek elkövetése és ha talán akarnának, sem tuduának egyenes utón járni. Pedig hiába való minden erőlkö­dés, hiába a főispán urnák mindeu törvényszegése, a Móré sorsa már meg van pecsételve. Ennek az em­bernek pusztulni kell az ipartestület éléről rövid időn belül. Es ha el is huzza még egy rövid ideig a válasz­tást Betekints főispán ur, Mórét meg­menteni nem tudja. Ez az ember a legelső alkalommal takarodni fog arról a helyről, melyre csak szégyent hozott és ettől nem fogja őt megmenthetni főispám ba­rátjának minden erőszakossága sem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom