Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-05-11 / 38. szám

38. szám (2) FELSOM AGYARORSZÁGI HÍRLAP Szerda, május 11. patáit, a csendőrszuronyokat és más egyéb erőszakos eszközöket, melyek­kel a hatalom beléjük akarja fojtani meggyőződésüket. Tisza fogadtatásáról, a népgyülés- ről és a nap egyéb eseményeiről a következőkben számolunk be részle­tesen : Előkészületek. A munkapárt minden lehető elő­készületet megtett egyrészt arra, hogy az ünnepet „fényessé“ tegye, másrészt arra, hogy elnyomjon min­den ellentüntetést, amelyből Tisza és Kazy arról győződhetnének meg, hogy a hangulat nem kedvező a munkapártra. Az ünnepség „fényét“ úgy kívánták emelni, hogy messze vidékekről és az egész megyéből minden épkézláb munkapártit behaj­tattak Ujhelybe a fogadtatásra és gyűlésre. A polgárság hangulatát pedig széleskörű hatósági intézkedé­sekkel igyekeztek elfojtani. Még a szombati nap folyamán 180 gyalogos és 60 lovas csendőrt hoztak Ujhelybe, akik közül a gyalogosok már szom­baton és teljesittek szolgálatot. Ezen­kívül rendőri szolgálatra osztottak be minden városi tisztviselőt és alkal­mazottat. A polgármester és rendőr- kapitány pedig falragaszokon való- valóságos statáriumot hirdettek arra az esetre, ha valaki mukkan! merészel A „nagy nap“ reggelén. Ilyen előzmények után virradt vá­rosunkra a „nagy nap“. Kora reg­gel, 5 órakor már mozgalmas volt az élet a városban. A függetlenségi párt tette azzá, amennyiben nem törődve Tisza idejövetelével, kora reggel kiküldte embereit a falvakba. Hosszú kocsisorban, a korán kelő közönség lelkes ovációi közt vonul­tak a falvakba polgáraink, hogy zászlónk győzelme érdekében mun­kálkodjanak. De a munkapárti olda­lon is mozgalmas volt az élet. Se­rényen munkálkodtak a város fello- bogóztatásán. A munkálatokat Friss Heirnan városi tűzoltó parancsnok vezette. Es hogy a lobogóztatás nem sikerült úgy, ahogy szerették volna, az nem Friss Heimanon mullott, aki —- és ezt mi is készséggel konsta­táljuk — mindent elkövetett, hogy a főispán, polgármester és rendőrka­pitány urak meg legyenek vele, hü szolgájukkal elégedve. A délelőtt csendesen telt el. Semmi különösebb esemény nem történt. Az utca ugyan a szokottnál sokkal élénkebb volt, de a közönség egészen nyugodtan viselkedett. A függetlenségi párt vá­lasztási irodája előtt volt csupán kissé élénkebb az élet, ahol a Buza- tollakat osztogatták. Itt valóságos népvándorlás volt egész délelőtt és dél felé már csak úgy tarkállott az utca a piros tollaktól és a kis Buza- zászlócskáktól. Ostromállapotban. Délben azonban már egész ostrom- állapot képét mutatta a város. Ek­kor vonullak ki ugyanis a csendőrök. A főutca valósággal meg volt rakva csendőrökkel. Minden lépésre ezekbe botlott az ember. A lovascsendőrök is csapatostul cirkáltak a városban. Különösen a róm. kath. templom fe­letti emelkedés, a régi református és zsidótemetők voltak erősen meg­szállva. Ezeken a helyeken egész csendőr-táborok voltak. A közönség békén tűrte ezt az ostromállapotot és nyugodtan várta a fejleményeket. Jönnek a falusiak. Úgy fél 3 óra tájban végigfutott a városon a hir, hogy jönnek a fa­lusiak. Es tényleg ekkor már a gör. kath. templom tájékán látni lehetett, amint hosszú kocsisorban vonultak be a hegyközről az emberek. Minden kocsin 1, legfeljebb két szavazó és 3-4 asszony meg gyerek ült, mel­lettük pedig lovascsendőrök vágtat­tak, nehogy valamelyes bántódásuk essék a fuvarköltségért és 10 koronás napidijakért összeszedett atyafiaknak. Hogy milyen emberekből állott ez a küldöttség, azt ékesen bizonyít­hatják a borsiiak. Borsiból és a kö­rülte fekvő hercegi tanyákról 74 em­bert hoztak be, de ezekből csak 10 volt szavazó, a többi a hercegi ura­dalom cselédjeiből állott. Azonban ez az óvintézkedés teljesen felesle­gesnek bizonyult. A közönség semmi olyast nem tett, amiből következtet­hetni lehetett volna, hogy támadásra készül. A legegyszerűbb, legbékésebb tüntetéssel fogadta a falusiakat, — abcugoltak. De az az abcug zúgott aztán erősen, hatalmasan. Készülődés a fogadtatásra. 3 órakor aztán útnak indították a falusiakat gyalogosan — de erős esendőn fedezet mellett — a vasút­hoz. Lesütött szemmel, szégyenkezve, pirulva lépkedtek az ut közepén, mert az utca két oldalán sétáló kö­zönség erősen abcugolta és szidal­mazta őket. Komolyabb incidens itt sem fordult elő. Äz állomás előtti térségen helyezték el őket, ahol a már előbb kapott szivarokra gyújtva, nyugodtan, türelemmel várták a to­vábbi parancsokat. A város közön­sége is hatalmas tömegekben vonult az állomás felé, de nem -igyekeztek a fogadtatásra, hanem az állomástól a városba vezető ut két oldalán emelkedő dombokon helyezkedtek el. A perronon. is gyülekeztek már akkor az embe­rek. Újhelyiek nagyon kevesen, leg­feljebb vagy 50-en lehettek. De an­nál nagyobb volt az idegenek száma, akik Kassáról, Munkácsról, Mezőka- szonyból, Hoinonnáról, Nagymihály- ról stb. jöttek el Tiszát ünnepelni. Itt már lehetett látni Kazy tollakat is. Hatalmas, nagy példányokat akasztottak egyesek a kalapjukhoz, nehogy valahogy kikerülje őket a méltóságos jelölt, a kegyelmes ven dég, de főleg a főispán ur tekintete, A történeti igazság kedvéért kény­telenek vagyunk konstatálni, hogy a legnagyobb tollat Reichard Dénes, a főispán bankjának a főkönyvelője aggatta magára. De szép példány volt Schweiger Markusz fejében is, sőt a kis Fischer Heirnan koponyáját is hatalmas toll nyomta, úgy hogy egy kis szél könnyen az égbe emel­hette volna. Fogadtatás. Pontban a kitűzött időben robo­gott be a különvonat a pályaudvarra Hatalmas éljenzés fogadta ti vonatot, amelynek első kocsija — egy III. osztályú Pullman-kocsi — tömve volt csendőrökkel. Az ezután követ­kező első kocsiban jött Tisza István gr. Ahogy meglátták olyan hatalma­san törtek feléje, hogy majdnem a vonat kerekei alá kerültek. Alig lé­pett ki kocsijából Tisza, hirtelen előtte termett dr. Reichard Salamon polgármester és belekezdett egy dik- cióba, amelyben elmondta, hogy ő a város polgármestere és vele együtt a város egész közönsége (hát ez ké sőbb btbizonyult) mily nagyon bol­dogok, hogy körükben üdvözölhetik az „apostol“ őnagyméltóságát. Utána dr. Kovaliczky Elek, a munkapárt elnöke hebegett egy-két értelmetlen szót és aztán a kassai munkapárt nevében üdvözölte egy ur, akinek a nevét nem sikerült megtudni. Az üd­vözlésekre Tisza válaszolt röviden és aztán megkezdődött a bevonulás illetve a kivonulás a perronról. Az állomás előtti térségen ekkora már szép rendben felállította a falusi atyafiakat két oldalt Frisch Heirnan, a város mindenese és ezek sorfala közt vonult Tisza a menet élére. Természetesen nem egyedül ment Tisza. Hatalmas gyűrű vette körül a kegyelmes urat, hogy valahogy va­lami bántódása ne érje. Elől lépe­getett kitárt karokkal Schmied Lajos rendőrkapitány és Frisch Heirnan mindenes ur, utánuk egy civilekből alkotott belső és csendőrökből alko­tott külső gyűrű kellős közepén vo­nult gyalogosan Tisza. Azután az idegenek nagy tömege következett. Az első záptojás. Aliig tettek azonban pár lépést, hata más abcug zúgott fel a gyalog­járókon, ahol „mintegy 2000 gyerek várt Tiszára. Ő kegyeimessége úgy látszik nagyon megijedt, mert rög­tön kiadták a parancsot a tér meg­tisztítására. A csendőrök fellovagol­tak a járdára és kardlappal igyekez­tek elnémítani a csendes tüntetést. Ez a kegyetlen, vad eljárás azonban csak olaj volt a tűzre. A lappangó szenvedélyek előtörtek és egy ne­hány pillanat alatt valóságos tojás zápor indult meg. A tojásokból bő ven kijutott Tisza kíséretének. — Andrássy Sándor grófnak a szájához, ifj. Molnár Viktornak az arcához vágtak tojásokat. Tisza Azonban bántatlanul menekülhetett. Letartóztatások. Erre még nagyobb elkeseredéssel vetették magukat a csendőrök a tö­megre és akit értek, letartóztattak. 9 ember került igy a rendőrségre, ahol d. u. 4 órától esti 7 óráig tar­tották őket, mert a kapitány urnák Tisza körül kellett futkározni és igy nem volt ideje intézkedni. Gyászolnak a nők De ez a kellemetlen incidens csak néhány másodpercig tartott. Aztán békén vonulhattak tovább az ün­neplő muszkák. A tüntetés azonban nem múlott el egy percre sem, sőt az előbbinél is hatalmasabb erővel zúgott az abcug és az erkélyekről és az ablakokból mély gyászba öl­tözött hölgyek gyászkendőket és gyászlobogókat lengettek. Ezt már nem tűrték békén a muszkák. Bo­tokkal fenyegették meg a nőket. A fenyegetők élén dr. Kontz Endre főispáni titkár és dr. Rosenthál Sán­dor ügyvéd kiabálták rekedtre a torkukat, És erre a fenyegetésre hirtelen néhány záptojás röpült ki az ablakokból, melyek nagyobbrészt Rosenthalt találták. Valóságos rán­tottét csináltak szegényből. Virág. De rögtön derűsre válhatott Tisza arca. Pár lépéssel tovább ennek a kellemetlen incidensnek a helyétől lakik Kovaliczky Elek pártelnök és innen virágot szórtak a menetre. Ugyancsak virágot szórtak a dr, Rosenthal erkélyéről is, csakhogy a virágból egy szál sem esett Tiszára. Valamenyi a Tisza közvetlen köze­lében levő dr. Gróss Dezsőre hullott. Az utcán sorfalat álló publikum azonban rendületlenül tüntetett Tisza ellen. Folyton hallani lehetett: — Abcug Tisza! — Le a petroleum gróffal! — Aljas pribékek I — Népjogok hóhérai! és más sokkal keményebb kifejezések. Rendőrség előtt. Legnagyobb erővel tört ki a tün­tetés a rendőrség előtt. Itt a rend­őrséggel szemben elterülő domb tömve volt emberekkel, akik éktelen sípolással, kelepeléssel és abcuggal fogadták a menetet. Ekkor — nem tudjuk honnan jövő parancsra — lovas attakot intéztek a közönség ellen. A lovascsendőrök felvágtattak a dombra és kardlappal estek neki a tüntetőknek. Vérlázitó volt az a kogyetlenség, amit a csendőrök el­követtek. Különösen egy szakálas pácini őrmester vagdalkozott kegyet­lenül. Ez az ember valósággal vad­állati kegyetlenséggel vágtatott neki a tömegnek és ha felebbvalói hirte­len le nem intik, b'zony sok vér­nyomot hagyott volna maga után. Gyillés Ezután bevonult a menet a szin- házkertbe, a gyűlés színhelyére. Mintegy 1500 ember gyűlt egybe a gyűlésre —• nagyobbrészt vidékiek és más pártállásuak — akik eljöttek meghallgatni Tiszát. A gyűlést Ko­valiczky pártelnök nyitotta tneg rö­vid beszéddel és felkérte Kazy Jó­zsefet, hogy mondja el prograram- beszédjét. Programmbeszéd, Kazy József megköszönte a vá­lasztók bizalmát, hogy őt képviselő- jelöltjükké kiáltották ki. Aztán be­lekezdett a programmbeszédbe. Az­zal kezdte beszédét, hogy a jelsza­vak és Ígéretek ideje lejárt. Ök dol­gozni akarnak, de ennél többet ne kívánjanak tőle. 37 évi szerény, visz- szavonult munka után jutott el mai helyére Jelszavakat, frázisokat nem fog mondani. Foglalkozott azután a földmiveléssel. Kijelentette, hogy első sorban a földmivelési érdekeket kívánja előmozditani, de nem fogja elhanyagolni az ipari és kereske­delmi érdekeket sem. Tisza beszéde. Kazy után Tisza beszólt. Beszédé­ben foglalkozott a bankkal és a ka­tonai követelményekkel. Elmondotta mindazokat a régismort frázisokat, amelyeket országos kőrútjában oly sokszor elmondott már. De egyetlen elfogadható érvet nem mondott, a mellyel az önálló bank káros vol­táról győzte volna meg a hallgató­ságot. Az általános vá'asztójogól azonban többszöri nógatás dacára sem akart nyilatkozni. Azonban an­nál többet foglalkozott a Justh-párt- tal, Elmondotta újból azokat a vá­dakat. amelyekkel oly sokszor illette minden alap nélkül a pártot és a melyeket oly sokszor megcáfoltak már. A jelenvolt mnnkapártiak éljenez­tek az alaptalan vádaskodásoknak, de azért semmi lelkesedés nem volt észlelhető a gyűlésen. Az éljenzések is csak olyan kényszeredettek vol­tak, mintha megrendelésre hangzottak volna el. Vége. Tisza beszéde után újból Kova liczky pártelnök beszélt. Megköszönte a jelenvoltak türelmét (bizony nagy türelem kellett ahhoz, hogy nyugod­tan végighallgathassa bárki a gyű­lést) és aztán kitartásra buzdítva híveit bezárta a gyűlést. Banket. Délután 6 órakor banket volt Tisza István tiszteletére a városi színház­ban. A színház zsúfolásig megtelt potya-evőkkel. Banket előtt Nyo- márkay Annus Tisza István grófnak, Reichard Ilonka pedig Kazy József­nek csokrot nyújtott át. Az első felköszöntőt Kovalicky Elek mon­dott?. Utána felszólaltak Molnár Béla, dr. Grosz Dezső, Tisza István, Kazy József, dr. Reichard Salamon, dr. Blanár Béla (Kassa), dr. Isépy Tihamér, Meczner Gyula. Windisch- grätz Lajos hg., Andrássy Sándor gr., dr. Klein Károly és R0Sner Ervin br. jY(agyar-}-pane^ia biztosító intézet sátoraljaújhelyi főügynöksége Landesmann jYíiHsa és Jársánál Sátoraljaújhely, Rákóczi-utca 1. sz. Biztosit jégkár ellen! Biztosit jégkár ellen!

Next

/
Oldalképek
Tartalom