Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-05-07 / 37. szám
Tizenharmadik évfolyam. 37. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, május 7. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. MATOLAI ETELE. Ur. BÚZA BARNA, iadőhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk függetlenségi párti polgártársak! Híradás utján tudom ásunkra jutott, hogy gróf Tisza István politikai agitációra városunkba érkezik. Rabár az ő politikai hitvallása és a mieink között óriási nagy eltérés van, habár szent meggyőződésünk, hogy az általa hirdetett téveszmék, különösen most, amikor műiden hazája függetlenségéért, szabadságáért, törvényes jogai ki vívásáért és a demokratikus egyenlőségért küzdő magyar ember előtt istenkáromlás számba megy. Testvéri szeretettel felkérünk, hogy minden sértő tüntetéstől és inzultustól tartózkodjatok és mutassuk meg, hogy a szólásszabadságot nemcsak elvben, de gyakorlatban is tiszteljük és azt ellenségünkkel szemben sem korlátozzuk. Hazafias üdvözlettel: Kincs esi/ Péter elnök. A szolgáság prófétája. Irta: Búza Barna. Vasárnap itt lesz Tisza stván, a rabszolgaság prófétája, a gazdasági függetlenség elvakult ellensége. Úgy jön, mint a muszka cár. Szuronyok erdeje kiséri, rendőr, csendőr, katona védelmezi útjában. De épen azt is cselekszi, amit a muszka cár: hozza az országra a bilincseket, prédikálja a rabszolgaságot. Aki csak járt valaha külföldön, de különösen aki megfordult Amerikában (sajnos, mostanában egyre több magyar ember teszi meg ezt a kéjutazást), az mind láthatja, hogy ipar és kereskedelem kifejlesztése nélkül nincs haladás, nincs gazdagodás, nincs boldogulás sehol. Aki olvasta a népek történelmét, tudhatja, hogy vámvédelem nélkül sehol ipart kifejleszteni nem tudtak. Tehát egyetlen módja Magyar- ország boldogulásának a vámvédelem, vagyis az önálló vámterület, a gazdasági függetlenség. Es mikor ezt tudnia, értenie, éreznie kell minden látni és gondolkozni tudó embernek, akkor őrjöngő dühvei járja végig az országot Tisza István és vad gyűlölettől tajtékzó ajakkal támad a gazdasági függetlenség törekvése ellen. Hallgassák meg polgártársaim ennek a szerencsétlen elvakult embernek a dühöngéseit. Hallgassák meg, ha ugyan módjuk lesz meghallgatni. Mert úgy hallom, hogy bárcákat. adnak ki és csak a bárcás hallgatóságot fogják be- bocsátani. A bárca elnyeréséhez pedig nem csak erkölcsi és himlőoltási bisonyitvány kell, de még reverzálist is kell aláírni a bárcát kérőnek, hogy a muszkapárt hive és még a gyereket is muszka- párti vallásban fogja neveltetni. S orvosi bizonyítvánnyal kell igazolnia, hogy egyiptomi szembetegségben, kiütéses tífuszban, füg getlenségi érzésben, hazaszeretet ben egyéb ragadós nyavalyában nem szenvednek. De mégis ha lehel, hallgassák meg. Tapasztalni fogják majd, hogy rágalmakon, alaptalan támadásokon kívül semmi sincs abban a beszédben. Előre megmondom: az lesz benne, hogy ne követelje ez a nemzet a jogait. Ne követelje az önálló bankotés az önálló vámterületet. Maradjon minden úgy, ahogy van. Vagyis pusztuljon el az ipar, vándoroljon ki a nép Amerikába, legyen koldus az ország és élősködjék rajtunk tovább is Ausztria. Ez tetszik Tisza Istvánnak. Ő jól érzi magát, -- a többivel nem törődik. Fog azután beszélni a nemzet nagy céljairól, a folytonos haladásról, alkotó munkáról, de hogy mi az a cél, hogy mit lehet munkával alkotni egy szegény kifosztott rabszolga gyarmatországban, azt nem fogják megtudni a beszédéből. Aztán elkezdi a dühöngést azok ellen, akik a választási reformot ultraradikális formában a nemzet megrontására akarják. Es ő szerinte a Justh párt akarja igy. Pedig ez se igaz, mert mi csakugyan akarjuk az általános választói jogot (hisz ez a Wekerle kormány programmjában is benne volt), de csak úgy, hogy a kivitel részleteiben a magyarság uralma és az ország normális fejlődése teljesen biztositva legyen. Senki se érti ezt máskép s jó magyar ember máskép nem is értheti. De Tisza azért dühöng ellenünk s kijelenti, hogy a nemzet ellensége az, aki az általános választói jogot akarja. Azt azonban nem fogja megmagyarázni, hogy akkor mért támogatja azt a kormányt, amelyben Székely, Lukács és maga Khuen is az általános szavazati jog hívei s mért ment Sopronba dikciózni a mellett a Solymosi báró mellett, akinek szintén programmja az általános választói jog. Azután dühöngeni fog majd Tisza az obstrukció ellen. Az ob- strukciót én se helyeslem, azt csak mint legvégső fegyvert a legkivé- teleseöb esetekben tartom helyénvalónak. Ha Justh Gyula az ob- strukciót hirdeti, avval nem értek egyet s ha ezt pártkérdéssé tennék, kilépnék a pártból. Engem tehát nem érint az obstrukció ellen való hadakozás. De mért nem dühöng Tisza István a példátlanul szemérmetlen etetés itatás, vesztegetés ellen, amely a kerületben folyik s ami ép olyan megakadályozása a nemzeti akarat szabad nyilatkozásának, mint az obstrukció. Előre elmondtam : ezeket fogja variálni Tisza István vasárnap Uj- helyben. Hallgassa meg, aki teheti. Azt is megmondom, hogy a beszéde legfőkép az obstrukció szidásával és az általános választói jog támadásával lesz tele. A gazdasági önnállóságról legfeljebb pár szót fog szólni, azt is csak kertelve, mert nem mer nyiltan kirukkolni vele, hogy ő annak el« lensége. Pedig ez is meghamisítása a helyzetnek. Mert a válság a gazdasági önállóság miatt tört ki, az egész harc az ellen folyik és csak ravasz taktika Tiszától, hogy nem ezt hozza elő, hanem a többig mert igy azt hiszi, hogy a gazdasági önállóság hívei közül is azokat, akik pl. az obstrukciót ellenzik, maga mellé csalogathatja s igy őket is a gazdasági önállóság ellen fordíthatja. De lehetetlen, hogy a nép ne lássa az igazat. Itt a harc a gazdasági önállóság ellen, a magyar érdekek ellen, Ausztria érdekei mellett folyik. S ennek a harcnak prófétája Tisza István. Hallgassák meg polgártársaim: látni fogják, hogy igy van! A székelyek az újhelyiekhez. Egy nyílt levél. Nyílt levél érkezett a napokban hozzánk. Tüzes szavú igazságokkal telt levél, amelyben a gyergyószent- miklósi székelyek a Kazy József elleni harcra buzdítják az újhelyi választókat. Bővebb kommentár nem kell ehhez a levélhez. Eléggé ékesen beszél az maga is, Közöljük tehát azt a következőkben : Bár mérföldek választanak el egymástól, küzdelmeinkben egyek vagyunk. Sátoraljaújhely és Gyergyó- szeutmiklós a kormánytól egy közös jelöltet kapott: Kazy József személyében . . . Újhelyi kuiucok! . . . Keressük egymás jobbját hallgassuk meg szívverésünket . . . Jobbkezünkben dicsőséges nemzeti trikolor, szivünk érzelmét pedig a függetlenségi törekvések, vágyak vezérlik . . . Minket a szabadságot jelképező székely fenyvesek erősítenek küzdelmeinkben ; Ujholy polgárait, Rákóczi kurucait pedig Kossuth Lajos szelleme acélozza meg . . . Cseréljük ki a zászlónkat, egyesítsük a harci kedvet. Erősítsen titeket a mi zászlónk erőssége, vezéreljen minket Sátoraljaújhely kurucainak testvéri szere- tete. Ismerjük lánglelkü, aranytollu képviselőjelöltötöket, ismerjük a mi Bartha Miklósunknak irodalmi utódját. A múlt év nyarán itt járt közöttünk a Székelyföldön s lelkesítő kurucz szózata még ma is fülünkön csendül. Tudjuk tehát újhelyi testvérek, hogy kiből merítitek az erőt, a lelkesedést s büszkék lehetünk mi Í3 arra, hogy minket is úgy értékelt a graniesár kormány, mint titeket kuruc testvéreinket. Elküldjük hozzátok szivünk su- ga’ta sorainkat. Az ellenség közös. A graniesár kormány kiküldöttjével, Kazy Józseffel szemben úgy kell védekeznünk, mintha egy erős villamos áram kapcsolna bennünket össze, szeretet, a leikedés, az igaz függetlenségi érzelmek áramlata. Klein Kálmán kelengye, ruhaszövet s divatáruháza SÁTORALJAÚJHELY, Wekerletér 5. Női divatkelmék, selymek, ruha díszek, női- és férfi divatáruk állandó nagy választékban és rendkívül olcsó árban. . ' ' ... == Napernyőkben mesés újdonságok. : :: = Vidékre minták díjmentesen küldetnek. ______ Lapunk 6 oldod,
