Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-05-07 / 37. szám

Tizenharmadik évfolyam. 37. szám. Sátoraljaújhely, 1910. Szombat, május 7. POLITIKAI ÚJSÁG. Megjelen minden szerdán és szombaton este. Kéziratokat vissza nem adunk. LAPVEZÉR: POLITIKAI FŐMUNKATÁRS: Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 2. MATOLAI ETELE. Ur. BÚZA BARNA, iadőhivatal: Landesmann Miksa és Társánál. Előfizetési ár: Egész évre 10 korona. Félévre 5 korona. Negyed évre 2 korona 50 fiilér. Egyes szám ára 10 fillér Hirdetéseket a legjutányosabb árban közlünk függetlenségi párti polgártársak! Híradás utján tudom ásunkra jutott, hogy gróf Tisza Ist­ván politikai agitációra vá­rosunkba érkezik. Rabár az ő politikai hit­vallása és a mieink között óriási nagy eltérés van, habár szent meggyőződésünk, hogy az általa hirdetett téveszmék, kü­lönösen most, amikor műiden hazája függetlenségéért, sza­badságáért, törvényes jogai ki vívásáért és a demokratikus egyenlőségért küzdő magyar ember előtt istenkáromlás számba megy. Testvéri szere­tettel felkérünk, hogy minden sértő tüntetéstől és inzultustól tartózkodjatok és mutassuk meg, hogy a szólásszabadságot nemcsak elvben, de gyakorlat­ban is tiszteljük és azt ellensé­günkkel szemben sem korlátoz­zuk. Hazafias üdvözlettel: Kincs esi/ Péter elnök. A szolgáság prófétája. Irta: Búza Barna. Vasárnap itt lesz Tisza stván, a rabszolgaság prófétája, a gaz­dasági függetlenség elvakult el­lensége. Úgy jön, mint a muszka cár. Szuronyok erdeje kiséri, rendőr, csendőr, katona védelmezi útjá­ban. De épen azt is cselekszi, amit a muszka cár: hozza az or­szágra a bilincseket, prédikálja a rabszolgaságot. Aki csak járt valaha külföldön, de különösen aki megfordult Ame­rikában (sajnos, mostanában egyre több magyar ember teszi meg ezt a kéjutazást), az mind lát­hatja, hogy ipar és kereskedelem kifejlesztése nélkül nincs haladás, nincs gazdagodás, nincs boldo­gulás sehol. Aki olvasta a népek történel­mét, tudhatja, hogy vámvédelem nélkül sehol ipart kifejleszteni nem tudtak. Tehát egyetlen módja Magyar- ország boldogulásának a vámvé­delem, vagyis az önálló vámterület, a gazdasági függetlenség. Es mikor ezt tudnia, értenie, éreznie kell minden látni és gon­dolkozni tudó embernek, akkor őrjöngő dühvei járja végig az országot Tisza István és vad gyű­lölettől tajtékzó ajakkal támad a gazdasági függetlenség törekvése ellen. Hallgassák meg polgártársaim ennek a szerencsétlen elvakult embernek a dühöngéseit. Hallgas­sák meg, ha ugyan módjuk lesz meghallgatni. Mert úgy hallom, hogy bárcákat. adnak ki és csak a bárcás hallgatóságot fogják be- bocsátani. A bárca elnyeréséhez pedig nem csak erkölcsi és him­lőoltási bisonyitvány kell, de még reverzálist is kell aláírni a bárcát kérőnek, hogy a muszkapárt hive és még a gyereket is muszka- párti vallásban fogja neveltetni. S orvosi bizonyítvánnyal kell iga­zolnia, hogy egyiptomi szembe­tegségben, kiütéses tífuszban, füg getlenségi érzésben, hazaszeretet ben egyéb ragadós nyavalyában nem szenvednek. De mégis ha lehel, hallgassák meg. Tapasztalni fogják majd, hogy rágalmakon, alaptalan táma­dásokon kívül semmi sincs abban a beszédben. Előre megmondom: az lesz benne, hogy ne követelje ez a nemzet a jogait. Ne követelje az önálló bankotés az önálló vám­területet. Maradjon minden úgy, ahogy van. Vagyis pusztuljon el az ipar, vándoroljon ki a nép Amerikába, legyen koldus az or­szág és élősködjék rajtunk tovább is Ausztria. Ez tetszik Tisza Ist­vánnak. Ő jól érzi magát, -- a többivel nem törődik. Fog azután beszélni a nemzet nagy céljairól, a folytonos hala­dásról, alkotó munkáról, de hogy mi az a cél, hogy mit lehet mun­kával alkotni egy szegény kifosz­tott rabszolga gyarmatországban, azt nem fogják megtudni a be­szédéből. Aztán elkezdi a dühöngést azok ellen, akik a választási reformot ultraradikális formában a nemzet megrontására akarják. Es ő sze­rinte a Justh párt akarja igy. Pe­dig ez se igaz, mert mi csakugyan akarjuk az általános választói jo­got (hisz ez a Wekerle kormány programmjában is benne volt), de csak úgy, hogy a kivitel rész­leteiben a magyarság uralma és az ország normális fejlődése teljesen biztositva legyen. Senki se érti ezt máskép s jó magyar ember más­kép nem is értheti. De Tisza azért dühöng elle­nünk s kijelenti, hogy a nemzet ellensége az, aki az általános vá­lasztói jogot akarja. Azt azonban nem fogja megmagyarázni, hogy akkor mért támogatja azt a kor­mányt, amelyben Székely, Lukács és maga Khuen is az általános szavazati jog hívei s mért ment Sopronba dikciózni a mellett a Solymosi báró mellett, akinek szintén programmja az általános választói jog. Azután dühöngeni fog majd Tisza az obstrukció ellen. Az ob- strukciót én se helyeslem, azt csak mint legvégső fegyvert a legkivé- teleseöb esetekben tartom helyén­valónak. Ha Justh Gyula az ob- strukciót hirdeti, avval nem értek egyet s ha ezt pártkérdéssé tennék, kilépnék a pártból. Engem tehát nem érint az obstrukció ellen való hadakozás. De mért nem dühöng Tisza István a példátla­nul szemérmetlen etetés itatás, vesztegetés ellen, amely a kerü­letben folyik s ami ép olyan meg­akadályozása a nemzeti akarat szabad nyilatkozásának, mint az obstrukció. Előre elmondtam : ezeket fogja variálni Tisza István vasárnap Uj- helyben. Hallgassa meg, aki teheti. Azt is megmondom, hogy a beszéde legfőkép az obstrukció szidásával és az általános válasz­tói jog támadásával lesz tele. A gazdasági önnállóságról legfeljebb pár szót fog szólni, azt is csak kertelve, mert nem mer nyiltan kirukkolni vele, hogy ő annak el« lensége. Pedig ez is meghamisítása a helyzetnek. Mert a válság a gaz­dasági önállóság miatt tört ki, az egész harc az ellen folyik és csak ravasz taktika Tiszától, hogy nem ezt hozza elő, hanem a töb­big mert igy azt hiszi, hogy a gazdasági önállóság hívei közül is azokat, akik pl. az obstrukciót ellenzik, maga mellé csalogathatja s igy őket is a gazdasági önálló­ság ellen fordíthatja. De lehetetlen, hogy a nép ne lássa az igazat. Itt a harc a gaz­dasági önállóság ellen, a magyar érdekek ellen, Ausztria érdekei mel­lett folyik. S ennek a harcnak prófétája Tisza István. Hallgassák meg polgártársaim: látni fogják, hogy igy van! A székelyek az újhelyiekhez. Egy nyílt levél. Nyílt levél érkezett a napokban hozzánk. Tüzes szavú igazságokkal telt levél, amelyben a gyergyószent- miklósi székelyek a Kazy József elleni harcra buzdítják az újhelyi választókat. Bővebb kommentár nem kell ehhez a levélhez. Eléggé ékesen beszél az maga is, Közöljük tehát azt a következőkben : Bár mérföldek választanak el egy­mástól, küzdelmeinkben egyek va­gyunk. Sátoraljaújhely és Gyergyó- szeutmiklós a kormánytól egy közös jelöltet kapott: Kazy József szemé­lyében . . . Újhelyi kuiucok! . . . Keressük egymás jobbját hallgas­suk meg szívverésünket . . . Jobb­kezünkben dicsőséges nemzeti tri­kolor, szivünk érzelmét pedig a füg­getlenségi törekvések, vágyak ve­zérlik . . . Minket a szabadságot jelképező székely fenyvesek erősítenek küzdel­meinkben ; Ujholy polgárait, Rákóczi kurucait pedig Kossuth Lajos szel­leme acélozza meg . . . Cseréljük ki a zászlónkat, egye­sítsük a harci kedvet. Erősítsen titeket a mi zászlónk erőssége, vezéreljen minket Sátoral­jaújhely kurucainak testvéri szere- tete. Ismerjük lánglelkü, aranytollu kép­viselőjelöltötöket, ismerjük a mi Bartha Miklósunknak irodalmi utód­ját. A múlt év nyarán itt járt kö­zöttünk a Székelyföldön s lelkesítő kurucz szózata még ma is fülünkön csendül. Tudjuk tehát újhelyi testvérek, hogy kiből merítitek az erőt, a lel­kesedést s büszkék lehetünk mi Í3 arra, hogy minket is úgy értékelt a graniesár kormány, mint titeket ku­ruc testvéreinket. Elküldjük hozzátok szivünk su- ga’ta sorainkat. Az ellenség közös. A graniesár kormány kiküldöttjével, Kazy Józseffel szemben úgy kell védekeznünk, mintha egy erős vil­lamos áram kapcsolna bennünket össze, szeretet, a leikedés, az igaz függetlenségi érzelmek áramlata. Klein Kálmán kelengye, ruhaszövet s divatáruháza SÁTORALJAÚJHELY, Wekerletér 5. Női divatkelmék, selymek, ruha díszek, női- és férfi divatáruk állandó nagy választékban és rendkívül olcsó árban. . ' ' ... == Napernyőkben mesés újdonságok. : :: = Vidékre minták díjmentesen küldetnek. ______ Lapunk 6 oldod,

Next

/
Oldalképek
Tartalom