Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)
1910-04-13 / 30. szám
30. szám (4) F E L S O M A G Y A R O R S Z Á G I HÍRLAP Szerda, április 13. Jutalmazott tanítók. A tanfelügyelő javaslatára Lukács József nagykázméri rk., Jesztrebényi Kálmán varannómezői ág. ev. Strasz- burger Béla rnálcai rk., Séllei András tiszaluci ref., Miskolczi Ödön karosi ref., Tibullya József vásárhelyi rk., Kádas Endre bodrogmezői rk., Kántor Ferenc rácséi ref. Spák Antal csemernyei gk. és Koscsák Antal hardicsai gk. tanítókat jutalmazásra terjesztette fel a közoktatásügyi minisztarhez. A többi referensek jelentéseiben semmi megemlítésre méltó nem volt. — A gyűlés déli 12 órakor ért véget. fiz ipartestületi botrányok. A főispán még most is tanulmányoz. Egyre megdöbbentőbbé válik az ipartestület ügye. Most már teljesen lehullt az álarc. Nem Gáthy, nem Móré van már az előtérben, kilépett a színpadra az, aki eddig csak a kulisszák mögül mozgatta ezt a két embert : maga Meczner Gyula főispán ur. A főispán, aki, mikor Andrássy kinevezte, esküt tett a törvényre, nyíltan, cinikusan belegázolt most a törvéuybe. Törődik is ő már a törvénynyel, amelyre esküt tett. Most már nem Andrássy van a kormányon, akinek tisztessége megtorolt minden törvénysértést. Most már nem kell félni az Andrássy becsületességétől, szabad megszegni az esküt, szabad letiporni a törvényt. Hajrá! Mint a csikó, amelyet négy éven át pányván tartottak s most felszabadult, úgy ront neki a törvénynek és az igazságnak a főispán ur. Legázol, összetör mindent. Nevetséges, hogy holmi rongy törvényparagrafus útját állja az ő erőszakos törte- tésének! Eltapossa a törvényt és rohan tovább. * Ne botránkozzanak meg a gyöngéd érzésű emberek, hogy igy írunk erről a dologról. Olvassák végig, amik történtek s belátják, hogy nem lehet ilyen vad erőszakosságokról, törvény- tiprásokról máskép Írni. A tanács végre akarta hajtani a miniszteri határozatot. A főispán ur, hogy ezt megakadályozza, törvény ellenére felrendelte ma gához az iratokat. A szolgalelkü polgármester a törvény nyílt megsértésével felküldte hozzá az iratokat. Ez történt április J-án. Ma április 13-a van és a főispán ur még mindig magánál tartja az iratokat. Állítólag még bele se nézett. Es magánál fogja tartani mindaddig, mig nem jön majd egy törvényes kormány és az erőszakkal vissza nem veszi a karmai közül. De ne csüggedjünk ! Az igazságnak győznie kell. Lehetetlen, hogy ilyen gonosz törvénytiprás sokáig tarthasson. Lesz még módja az újhelyi iparos polgárságnak hallatni most elfojtott szavát. Es attól a szótól reszketni fognak azok, akik most ilyen bűnös merényleteket intéznek a polgárok választási joga ellen. Várjunk és készüljünk! * Országos botránnyá dagadnak már az ipartestületi gazságok. A fővárosi sajtó is foglalkozik velük. S igy majd megismeri az egész ország Meczner főispán ur törvényben gázoló erőszakosságát. A Magyarország vasárnapi számában ezeket irja az újhelyi dolgokról.Mióta a Khuen-kormány elkezdte a választási korteskedést, azóta nincs törvény, nincs jogbiztonság Magyar- országon. Elmondunk egy vidéki esetet, annak a bemutatására, hogy milyen hihetetlen erőszakosságokra képesek a Khuen emberei kortesérdekből. Érdemes elolvasni mindenkinek, mert csak igy lehet fogalma arról a csúf korrupcióról, hallatlan törvény- tiprásról, amelylyel a feltámadt 67-es korszak a vidéken berendezkedik. Bár elolvasná Andrássy Gyula gróf és az ő emberei. Látnák, hogy micsoda szemétdomb az a rendszer, amit ők is csendesen támogatnak. Zemplónmegye főispánjává 1906 ban Andrássy Gyula gróf Meczner Gyulát tette, aki már régen, mint vizibiztos tette ismertté a nevét széles körben. Korteskedésből mindenre képes ember, aki nagyon szelíd és igazságos volt Andrássy becsületes kormányzata alatt, de azóta annál lelkesebben adta neki magát az eszközökben nem válogató korteskedésnek. Fő csatateréül a vármegye székhelyét, Sátoraljaújhelyt választotta. A sátoraljanjhelyi ipartestületnek 600 tagja van, túlnyomó részben jó függetlenségi párti emberek. A utóbbi években az elnökség könnyelmű gazdálkodása folytán az ipartestület anyagi zavarokba jutott. Az elnök, Móré Dániel, egy gyönge lelkületű, befolyásolható iparos, a titkár egy zavaros múltú ember, aki Abaujban is, Beregben is volt már szolgabiró, mind a két helyről távoznia kellett s most, 50 éves korában, városi közigazgatási gyakornok és egyúttal ipartestületi titkár. A neve Gáthy Géza. Ez vezeti orránál fogva ä szegény elnököt s ez vitte anyagi romlásba az ipartestületet. Mikor Khuen kormányra jutott, Gáthy helyes érzékkel mindjárt kezdett a főispánhoz járni. Felvitte Mórét is és az eredmény az lett, hogy Móré — aki a függetlenségi párt tagja volt — belépett a munkapártba s uton-utfélen beszéli, hogy azért lépett be, mert a főispán megígérte neki, hogy ha az iparosok a munkapártra szavaznak, az ipartestület kap 25,000 korona állami segélyt. A tisztességes iparosok rendkívül felháborodtak ezen a gyalázatosságon. Éppen márciusban járt le az elnök mandátuma, 20-ára volt kitűzve a választás. Pár nap alatt szervezkedtek, hogy kibuktassák Mórét s elnöknek jelölték Hericz Sándort, a függetlenzégi kör alelnökét. Az alapszabály szerint 300 tag kell a közgyűlés határozatképességéhez, aa ennyi nem jelenik meg, nyolc nap alatt uj közgyűlés hivandó össze, amely feltétlenül határoz. Március 20-án felvonultak a He- ricz-pártiak mintegy 400 an. Mórénak 35 embere jött el, azok is elpárologtak, mikor látták az impozáns tömeget. Móré elnök azonban egyszerűen kijelentette, hogy ő úgy látja, hogy a gyűlés nem határozatképes, tehát eloszlatja. Hiába követelték az iparosok a tagok megszámlálását, Móré eltávozott. Még ekkor az iparosok nyugodtan elvonultak, mert s.z összehívandó uj közgyűlésen is biztos volt a győzelmük. Nyolc nap múlva azonban az ösz- szehivás helyett az elnökség falragaszon tudatta, hogy miután az iparosok közt nagy az izgalom, a gyűlés összehívását őszre halasztja. Ez a leggonoszabb törvénytelenség. Az ipartörvény 132. §-a határozottan rendeli, hogy a rendes köz gyűlés legkésőbb március hóban megtartandó, Az alapszabály kimondja, hogy ha az első gyűlés határozatképtelen, az uj közgyűlés nyolc nap alatt összehívandó. De az elnököt különben is három évre választották, a három év március végén lejárt, tehát nincs joga tovább ott maradni. Mégis egyszerűen törvény, alapszabály nyílt megsértésével nem tartja meg a közgyűlést s marad a helyén. Mindezeken felül még az elnök 1907. évi megválasztását is a kereskedelmi miniszter jogerős határozattal megsemmisítette s már ezért is feltétlenül uj választást kell tartani. S ennek dacára is egyszerűen nem tartanak választást. Már ebben is mindenki a főispán kezét látta. De ezután jött még csak a legnagyobb hitványság. Az iparosok orvoslásáért a városi tanácshoz fordultak. A tanács, mint iparhatóság végre megemberelte ma gát s kimondta, hogy megtartatja a miniszter által elrendelt uj választást s erre kiküldi a tanács egy tagját. Meg is állapodtak, hogy 17-ére tűzik ki az uj választást s azt is kimondta a tanács, hogy miután itt jogerős határozat végrehajtásáról van szó, a választást felebbezésre való tekintet nélkül meg kell tartani. Mindenki megnyugodott, hogy 17-én legalább meglesz a választás. Csakhogy itt aztán nyíltan beavatkozott már Meczner főispán. Egyszerűen, főispáni állítólagos felügyeleti jogánál fogva felkérette magához az összes iratokat s azóta is magánál tartja s nem is fogja kiadni, hogy a választás megtartását megakadályozza. íme, igy működnek a Khuen főispánjai. így támogatják, főispáui hatalmukkal visszaélve, a legnagyobb törvénytelenségeket. Az ipartestületi elnök mandátuma lejárt, előbbi választása is meg van semmisítve s mégis erőszakkal, a törvény nyílt megsértésével ott tartja az ipartestület élén a főispán. Az iparosoknak törvény adja meg a jogot, hogy minden három évben elnököt váiasz- szanak, törvény mondja ki, hogy a választásnak legkésőbb márciusban meg kell lenni, — a főispán egyszerűen felrúgja a törvényt, elkobozza 600 iparos választási jogát, csakhogy erőszakkal, jogtalanul ott tartsa az elnöki székben azt az embert, akit Ígérettel, megvásárolt ma gának. A sátoraljaújhelyi iparosok közt leírhatatlan az izgatottság és elkeseredés és ha a főispán cinikus tör- vénytiprásával tovább ingerli őket, végzetes következményei lehetnek. De jó, ha az ország közönsége is megtudja, hogy milyen „tisztességes“ eszközökkel dolgoznak a K'iuen főispánjai. Érdekes az is, hogy az a Gáthy Géza titkárt, aki az egész dolog értelmi szerzője, Zemplén vármegye közigazgatási bizottságának fegyelmi választmánya, amelynek elnöke a főispán, még a múlt év november havában huszren'dbeli régi sikkasztás miatt városi hivatalának elvesztésére ítélte. Azonban Gáthy azóta belépett a munkapártba. A fegyelmi határozat mai napig sincs se neki, se a városnak kézbesítve s a hivatalvesztésre Ítélt Gáthy mai napig is hivatalában ül. A hajaszála se görbült meg. Ilyen dolgok történnek Zemplén vármegyében a Khuen-óra alatt. fi fi. C." tennis pályájának ügye a város pénzügyi bizottsága előtt. — Beküldetett. — Mint ismeretes már, a Saujhelyi Athletikai Club elnöksége azon ké relemmel fordult a város képviselő testületéhez, hogy az egyletnek két tennis pályához szükséges területet a „Diana“ kertben, illetve az ahoz tartozó földeken bárhol ingyen engedjen át. Ara városunk érdemes pénzügyi bizottsága avval eléggé mostohán bánt el. Ugyanis a tért, illetve a városi mérnök által javasolt területet csakis egy évre évi 10 korona jog elismerési dij befizetése ellenében véleményezi átengedni s amennyiben a- egylet a területre a jövőben is reflektálna, úgy azt esetről-esetre kérelmezni kell. A pénzügyi bizottság javaslatára meg keli jegyeznünk, hogy az egyesületnek egy egy tennisz pálya létesítése és körülkerítése legalább 500 koronájába jönne. Ha már most tekintetbe vesszük, hogy az egyesületnek a területér bérösszeget kell fizetni legalább is háromszor akkorát, mint amennyiért a város e területet kocsisainak tengeri és krumpli földekre engedte át és hogy emellett ki van téve annak, hogy jövőre esetleg egy nagy költséggel felépített pá.yáját el kell veszítenie, mert hisz ezt a pénzügyi bizotttság fukar javaslatából következtetni lehet, azt kell hinnünk, hogy a pénzügyi bizottságot javaslata megtételénél más cél alig vezette mint az, hogy a Sac. a várostól a jövőben még remélni se merjen semmit. Amidőn a pénzügyi bizottság javaslatát röviden recipiáltuk rá kell mutatnunk arra, hogy a tennisz pályák a kerteknek mindig bizonyos kuiturképet adnak és hogy az atlétikai klub a város különben is széttagolt társadalmát van hivatva egyesíteni, szabadjon hinnünk, hogy a város folyó hó 14-én megtartandó képviselőtestülete a kérelmet a pénzügyi bizottságnál több jóakarattal fogja tárgyalni. HÍREK, — | Kantha József dr. j Lapunk leg- utóbbi számában hirt adtunk arról a tragikus végű halálról, mely Kantha József dr. ezredorvost, az újhelyi orvostársadalom egyik kiváló, nagy- tehetségű tagját érte, aki mint katonaorvos egyike volt a legelsőknek. A borzasztó halál orvul, ép akkor támadott a közszeretetben és köz- tiszteletben álló orvosra, amikor ép egyik paciensén kívánt segíteni. — A váratlan halál városszerte mély megdöbbenést keltett és általános a részvét az elhunyt hirtelen gyász- baborult családja iránt. Az elhunyt temetése f. hó 11-én d. u. 5 órakor volt nagy katonai pompával. A kivezényelt diszszázadot Neubauer Miksa százados vezényelte. Ott volt azonkívül a temetésen társadalmunk szine-java, az elhunyt jábarátai és tisztelői. — Áthelyezés. Az igazságügyrai- uiszter Ligeti Arnold király helmeci teleköuy vvezetőt a miskolczi törvényszékhez helyezte át. — Halálozás. O 1 c h v á r y Mik- ós nyugalmazott körjegyző földbirtokos folyó hó ll-én Alsóbereczki- ben 68 éves korában meghalt. Az elhunytban dr. 01 c h v á r y Pál honvédezredorvos, Olchváry Dezső kir. ügyész és 01 c v á r y László földbirtokos édesatyjokat ápolják. — Képviselőtestületi gyűlés. Sátoraljaújhely város képviselőtestülete f. hó 14-én, holnap d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart R e i c h a r d Sa- amon dr. polgármester elnöklete alatt. Hitelesítő közgyűlés f. hó 25- ikén d. u. 3 és fél órakor lesz. — Színházi referádánk és a Kazin- czy-kör vasárnapi estélyéről irt tudósításunk tórszüke miatt jövő számunkra szorult. — Utóállitás. A Sátoraljaújhelyben ma tartott utóállitáson sor alá került állitáskötelesek közül csak egy ifjút találtak katonai szolgálatra alkalmasnak. A szerkesztésért felelős: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadótulajdonos : LANDESMANN MIKSA
