Felsőmagyarországi Hirlap, 1910. január-június (13. évfolyam, 3-51. szám)

1910-03-16 / 22. szám

FELSOMAGYARÓRS2ÁGI HÍRLAP — márc. 16. Elő a rágalmakkal. Araikor már ki­fogynak minden fegyverükből a muszkák és érzik szorulni nyakuk körül a hurkot, hozzányúlnak a rá­galom ocsmány, undok fegy véréhez. Ezt teszi most a legújabb sütetü muszka: Móré Dániel is. Tudja, érzi már, hogy utoléri az iparosok bün­tetése azokért a szégyenteljes dol­gokért, amelyet elnöksége ideje alatt elkövetett, tudja, hogy ezeket — különösen most, amikor mungóságá val tetézte előbbi cselekedeteit — az iparosok nem fogják megbocsá­tani; hozzányúlt hát a legundokabb, leggyalázatosabb fegyverhez : a rá­galomhoz. 27 társával kérvényt adott be a tanácshoz, melyben azt kérik, hogy a vasárnapi gyűlésükre Búza Barna iparhaJósági biztosi megbíza­tásának visszavonásával Székely Ele­ket bízzák meg az iparbiztosi teen­dőkkel. Kérelmüket azzal indokolják, hogy Búza Barna megfenyegette őke}, hogy mint iparbiztos meg­bosszulja majd, amiért beléptek a muszkák közzé. — A tanács elren­delte ez irányban a vizsgálatot és holnap délután dönt a beadvány felett. Nem tudjuk, mi lesz a tanács határozata, de hogy ezt az ocsmány vádat nem fogják tudni beigazolni, — azt biztosan tudjuk. De biztosan tudjuk azt is, hogy hiábavaló a Meczner — Móré — Székely — Gáthy társaság minden erőlködése, a hurok szorítani fog vasárnap. Megalakultak a muszkák Üres handabandázások. Qrosz Dezső repülni készül Befejeztetett. A muszkapárt „meg­alakult“ Ujhelyben. Vasárnap dél­után volt az „alakulás“ a főispán asszisztálása mellett. Összeverődött mintegy 200 ember. Köztük nagyon sokan a függetlenségi párt tagjai közül, akik érdeklődni mentek a gyűlésre, mert hát nem mindennap alakul Ujhelyben muszkapárt és ha egyszer már alakul, azt jól esik vé­gigélvezni. De a függetlenségi sza­vazók leszámítása után fennmarad­tak sem voltak mind muszkapártiak. Volt még azok közt vagy 60—80 szocialista és diákember, no meg egy pár másféle voksnélküli ember. A muszkapártnak mintegy 50—60 tagja lehetett csak jelen és ezek „alakították“ meg a pártot. De hát mindez nem fontos. Ezt előre tudta mindenki. Ők maguk sem igen számítottak valami nagy érdeklődésre. Azonban olyan csúfos kudarcot, amilyennel ez az alakulás végződött, senki sem remélt. Kevés ember, semmi lelkesedés, üres, ne­vetségesen gyatra beszédek — és ezzel a néhány szóval le is festet tűk hű képet a muszkák alakulásá­nak. Elvekről meg éppen nem volt szó, De hát az meg a legtermésze­tesebb, mert hogyan is lehet olyas valamiről szó, ami nem létezik. A muszkapártban pedig nem létezik, sőt soha nem is fog létezni elv. Ki beszél ma elvekről ? Ki harcol ma elvekért ? A muszkák semmi­esetre sem. Ök egészen másért har colnak, valami cóiszerüübért, valami értékesebbért, sőt — a legértékeseb­bért : magáért az értékért, a szépen, kellemesen csengő értékért. Es en­nek az elvnek kifejezést is adtak az alakuláson. Kijelentették, hogy mindenki tömörüljön a muszkopárt és ezzel együtt a Jakabbffy őnagy- raéltósága zászlója alá, mert a pol­gárság érdekei kívánják, hogy egy Olyan erabvr kezébe kerüljön az új­22. szám (3) ________________ helyi mandátum, aki ennek a szegény városnak és polgárságnak sokat tud nyújtani. Es ha már elvekről beszélünk, kénytelenek vagyunk konstatálni, — már a történelmi hűség kedvéért is — hogy ezen az alakuláson csak úgy dühöngött a demokrácia. Való­sággal repkedtek a levegőben a de­mokratikus megszólítások. Minden második szavuk egymásnak szólt és folytonosan lenagyságolták és le- méltóságosozták egymást. Az „elnök úr őnagysága“ a „főispán úr Ömél­tóságádról, ez pedig a „jegyző úr őnagyságá"-ról emez pedig az „előt­tem szóló méltóságos úr“-ról, meg az utánam következő „szónok úr őnagyságá“-rél beszélt és még vé­letlenül sem felejtették el a Jakabbffy neve után az „őnagyméltóságá“-t. Es konstatálni vagyunk kényte- ienk, — ugyancsak a történelmi hű­ség kedvéért, — hogy a Khueti ne­vét csak egyszer, egyetlenegyszer emlegették a gyűlésen és hogy a Zichy János nevét meg épenséggel úgy kei ülték, mint kerülik a Gál Mózesét, mióta a reversálissal kap­csolatban vezércikket irt róla egyik helyi laptársunk. De annál többször emlegették Tiszát. Igaz, hogy ha­talmas abcug és más egyáltalán nem szalonkifejezések hangzottak el ilyen kor válaszul, de azért hangoztatták. Sőt — és erről meg már igazán majd megfeledkeztünk — egyszer szó került a Tisza elveiről is, amely „egyedül demokratikus“ ebben az országban és „amely egyedül alkal­mas“ arra, hogy boldoggá tegyék vele az országot. De ez a kijelen­tése Grósz Dezsőnek — mert ő mondta ezeket — nem is maradt hatástalanul. Hatalmas, egetverő ka­cagás követte nyomon ezt a kije­lentést, olyan kacagás, amely bele­markol az ember leikébe, amely eszébe juttatja az embernek a leg kellemetlenebb emlékeit. Grósz De­zsőnek is mintha •szébe jutottak volna a „Kossuth palástja“, a „Rá­kóczi örökmécse“ és a „Bocskay#/£ buzogánya“, — egy pillanatra elko­molyodott, de aztán újra nekibáto­rodva beszólt tovább a léghajóról, amely felszállt, megsérült, kipuk­kadt, leesett, ideient teljesen össze­törött és elvitték az orvoshoz, aki majd megcsinálja és átengedi Grósz Dezsőnek és aztán ő fog rajta fel­szállni. Választás is volt az alakuláson. Megvá'asztották a tisztikart, sőt vá­lasztottak egy 500 tagú végrehajtó­bizottságot is, de nehogy kisüljön, hogy a muszkapártnak nem lehet 500 tagú végrehajtóbizottsága, mert hisz a tagok száma sem haladja meg a százat, hát a megválasztot­tak neveit elhallgatták. Ennyi történt a gyűlésen, amellyel nem igen fognak eldicsekedni a muszkák. Óvás ! A munkapárt által kibocsátott, Mecz- ner Gyula által girált s Jakabffy Im­rére intézvényezett sátoraljaújhelyi munkapárti képviselöjelöltségröl szóló váltó mai napon elfogadás hiánya miatt megóvatoltatott. Sátoraljaújhely, 1910. márc, 16. Kovaliczky Elek s. k. kir. közjegyző, f, munkapárt elnöke. jflpró jeljegyzések a muszkák vasárnapi alakuló gyűléséről. Lapunk más helyén számolunk be a muszkapárt alakulásáról és Írjuk le eléggé részletesen azt a „na#y sikert“, amit azon elértek. Történtek azonban a gyűlésen, sőt gyűlés előtt és után is olyan események, amelyek nem illeszthetők be a tudósítás ke­retébe, de azért érdemesek a meg­említésre, mert bevilágítanak egy kissé abba a táborba, mely most éhesen les arra a pillanatra, amikor rávetheti magát a koncra. Apró kis történetek lesznek ezek, amelyek szárazon fogják előadni néhány sor­ban a gyűlés és az ezzel összefüg­gésben álló mozgalom egyes rész­leteit. Hol voltak az iparosok? Gáthy Gézát hivatalvesztésre Ítélte a vármegye fegyelmi választmánya. Az ítéletet azonban nem kézbesítet­ték még ki. A főispán úr erőnek erejével huzza, halasztja a fegyelmi ügy végleges elintézését, ezzel akar­ván sakkban tartani Gáthyt. Gáthy pedig remél. Es hogy érdemeket sze rezzen az ügy felsőbb helyen való kedvező elintézésére, beígérte a fő­ispánnak az összes iparos szavazato­kat, sőt azt is megígérte, hogy az alakuláson 60 tagú deputáció fogja képviselni az iparosokat. Volt nagy öröm erre muszkáéknál. Már a ke­zükben érezték az összes iparosokat. Mikor 4 órakor délután még félig sem volt telve a „Magyar Király“ nagyterme, örömmel újságolták, hogy nem baj, mindjárt itt lesz 60 iparos. Es tényleg alig érkezett meg Mecz­ner főkortes úr, rögtön kiadta han­gosan — hogy mindenki hallja — a jelszót, hogy: „jöhetnek az ipa­rosok“. Mautner a pincér (van-e ki e nevet nem ismeri?) szaladt az iparosokért. Es rövid idő múlva tényleg megérkezett a küldöttség, összesen 6 an. A többi 54 elmaradt, valamint elmaradtak az összes ipa­rosok e 6-on kiviil. Az urak egy­szerre lehűltek, mintha az istennyila csapott volna közzéjük, úgy elakadt a szavuk. A főispán jutott először szóhoz és elkeseredve kérdezte, „hát hol vannak a többiek?“ Akkor nem kapott rá feleletet, most azonban mi megadhatjuk; a függetlenségi körben méltóságos úr! Már gondolkoznak? Sok dikció hangzott el a muszkák alakulásán. Rövidebb és hosszabb beszédek tarkították a gyűlést. Ér­telme azonban egynek sem volt. Sőt eggyen kívül, több értelmes monda­tot sem hallottunk. Es ezt az értei mes mondatot dr. Adriányi Béla mondotta. O ugyanis ezzel kezdte a beszédét: »Tisztelt értekezlet! Az elnök úr őnagyságának előbb mon­dott beszéde után immár kötelessé günkkó válik, hogy ezután már mi is gondolkozzunk.« — Ennek van ér­telme, mert ebből a mondatból meg­tudjuk, hogy az értekezlet tagjai eddig nem gondolkoztak soha, de ezután már akarnak. — Hát nekünk semmi kifogásunk az ellen, ha az urak ott a túloldalon gondolkozni akarnak ezután, csak azt tartjuk — és ebben mindenki igazat fog ne­künk adni — hogy gondolkozni kö telessógből nem lehet. Ahhoz, hogy valaki gondolkozzék, kell valami egyébb is, mint kötelességérzet és épen ezért nehezen hisszük, hogy sikerülni fog majd a legújabb „nem zeti munka“. A főispán int. Ha semmi sem volt kielégítő a muszkák gyűlésén, de a fegyelem az kitűnő volt. Nem a hallgatóság körében, mert ott nagyon is békét- lenkedtek az emberek, — de a ve­zérek közt. Mintha dróton rángatták volna őket, olyan pontosan, hiba nélkül, az előre megbeszélt terv sze­rint folyt le az alakulás. Csak a vége felé történt egy kis hiba. Kova­liczky Elek elfelejtette a szere­pét és Grósz Dezső aviatikái elő adása után' berekesztette a gyűlést. Am őfődarabontsága észrevette a hi­Szerda március 16. bát és felemelve jobb kezének mu­tató ujját, intett. Es ez az intés egyszerre eszébe juttatta az elnök urnák összes kötelességeit és az önönmagától újból megnyílt gyűlé­sen elkezdett hebegni a terrorról, amellyel bele akarják fojtani a munkapártba a lélegzetet és felhívta a párt jelen volt „híveit“, hogy le­gyenek bátrak. — Na hát nem lesz­nek bátrak ? Hát nem ? Hányán lesznek közkatonák. A muszkák nem csak nagyságos Kovaliczky Elek urat és Kazinczy Andor ur őnagyságát választották meg elnököknek, de választottak még vagy 20 másféle, al, fel, társ, segéd stb. elnököket, sőt választot­tak egy 60 tagú szükebb és egy 500 tagú tágabb végrehajtó bizott­ságot. Hát hogy az 500 tagú, tágabb bizottság csak a holdban létezik, azt mindenki tudja. De mi kiváncsiak vagyunk, hogy hol vannak a többi megválasztott tisztviselők. Mert pldul Majoros Gyula, akit alelnöknek vá­lasztottak, soha sem járt oly hűsé­gesen a függetlenségi körbe, mint mióta a muszka „kitüntetés“ érte De tudtukon kívül és akaratuk el­lenére választották meg dr. Lichten­stein Jenőt, dr. Klein Károlyt, dr. id. Bettelheim Jakabot, dr. Bettelheim Ignácot, Fekete Károly és még soka­kat a szükebbkörü végrehajtó bi­zottságba. Elképzeljük ezután mi­iven nagy lesz a párt közkatonái­nak a száma, ha már a tiszti állá­sokra sem akad kellő számú vállal­kozó. HÍREK, Felhívás, Az ipartestületi választás előtt kötelességemnek tartom az ipar­testület tagjait a testület helyze­téről tájékoztatni s megbeszélni velük a teendőket. Kérem azért az iparos polgár­társaimat, hogy pénteken, március 18 án délután 6 órakor szívesked­jenek a Magyar Király udvari termében az ügy rendkivüli fontos­ságára való tekintettel mindany- nyian megjelenni. Sátoraljaújhely, 1910. márc. 16. Búza Barna iparhatósági biztos. — A március 15-ki ünnepségekről térszűke miatt jövő számunkban ho­zunk részletes tudósítást. — A református táncestóly. A f. hó 19 iki előadás iránt a vidék ré­széről is élénk az érdeklődés. Szá- vay Gyula kitűnő költőnknek egyik müvét az „Eleven Újságot“ helyi vonatkozású átdolgozásban fogják, kiváló műkedvelőink előadni. — A rendezőség sok kedves meglepetést tart fenn a közönség számára, hogy az „Eleven Újság“ tényleg eleven frissességével hasson. — Tüzek. Vasárnap délután kigyu- ladc a Magashegy nyugati oldalán 20—25 holdnyi erdőterület. Tűzol­tóink azonnal kivonultak, de a nagy területen dühöngő elemmel nem bír­ván megküzdeni, segítséget kértek a honvédlaktanyától. Neubauer Miksa százados térparancsnok takaródét fu- vatott és Bivel hadnagy pa ancs- noksága alatt 100 honvédet vezérnyelt ki, akiknek segélyével 3—4 órai fá­rasztó, többnyire sáncmunka után sikerült a tüzet, melyet gyufával játszadozó gyermekek okoztak elol­tani. — Tegnap délben a Kölcsey és Zápolyi utcák sarkán lévő Bettel- heim Mór bérletéhez tartozó major­ban ütötte fel fejét a vörös kakas. A gyorsan kivonult tűzoltóság egy­szerre három vizsugárral fogott a mentéshez és a nagyobb veszede­lemnek sikerült elejét venni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom