Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-07 / 54. szám

54. szám (2) FELSOMAGYARORSZAGIHIRLAP Szerda, julius 7. ugyanis avval a nyugott tudattal vártunk a közelgő polgármester-vá­lasztásra, hogy helyén hagyjuk, illetve állandósítjuk a polgármesteri székben azt a férfiút, aki eddig ideiglenesen töltötte be azt köz- megelégedésre. elismerésre méltóan. Sőt öröm fogott el mindenkint arra a gondolatra, hogy végre si­kerül egy polgármester kezébe le­tenni a város vezetését, irányítását, akinek ritka becsületességéhez, pu­ritán jelleméhez, páratlan igazság szeretetéhez szó sem férhet és aki­nek önzetlenül, csupán csak a köz­ért folytatott eddigi fáradozása előtt csak a legnagyobb elismerés­sel hajolhat meg a város minden polgára. Örültünk, hogy végre olyan ve­zetője lesz ennek a városnak, aki féltékenyen gazdálkodik a város vagyonával, de aki mindamellett szivén viseli a város jövő fejlődé­sének érdekeit is és nem mulaszt el egy alkalmat sem, amikor ez irányban csak a legkevesebbet is tehet. A mostani áldatlan viszonyok kö­zött is — mert, hogy is nevezhet­nék másként az átmeneti állapottal járó állandó bizonytalanságot — szüntelenül dolgozott a város fej­lesztése érdekében és sok apró már megvalósított tervén kivüi örökké feledhetetlen lesz az a gyönyörűen ki­dolgozott nagyszabású programiig amelyet a város fejlesztése érdeké­ben dolgozott ki és amely — elő­reláthatólag — alapját fogja ké­pezni városunk jövőbeni fejleszté­sének. Es amikor a polgármtsterkérdés úgyszólván el volt már intézve, mint a bomba, úgy ütött le köz- zénk Kiss Ödön újabb, most már alaposan megindokolt lemondása. Hosszas tanácskozás után azonban a képviselőtestületnek sikerült egy megoldási módot találni s igy egye. lőre — habár csak ideiglenesen — puska, lovas zászló, dárda, pánczél, buzogány, rakéta, lovas dob, kopja, vaskötél, lámpás, végül 274 régi puskapor. Sárospataknak akkoriban európai hirü ágyúöntödéje volt, melyet Salt- zenbergei kisszebeni ágyuöntő mes­ter vezetett, ki a kész ágyukat ál­latalakokkal Rákóczi-cimerrel, zsol­tár-versekkel és más feliratokkal dí­szítette. Egy ily hatalmas csataki- gyónak latin feliratát néhai Des- sewffy temesvári püspök, ki sokáig sárospataki plébános volt, kibetüzve. Ez a felirat magyarra fordítva igy szól : „En vagyok a fülemile, ki uramnak, tekintetes es nagyságos I. Rákóczi Györgynek parancsára szü­lettem ; kinek lakását védem, ellen­ségét Isten segítségével elijesztem 1627. évben." Sárospataknak fénykora tulajdon­képpen már serkei Lorántffy Mihály alatt kezdődött, kinek leányát, Zsu­zsannát, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem vette feleségül. Utódai, II. Rákóczi György, később I. Rá­kóczi Ferencz, szintén szívesen tar­tózkodtak itt. II. Rákóczi Ferenc a borsi kastélyból három éves korában került Sárospatakra, hol 1694-től kezdve, midőn megnősült, igen fé nyes és nagy udvart tartott, de kü­biztositani Kiss Ödön polgármester ségét. A város érdeke természetesen az, hogy Kiss Ödön polgármesterségét minden áron biztosítsa. Szüksége van erre ennek a városnak mert — azt hisszük — megérdemli, hogy azután a majdnem egy évtizetig tartott átkos uralom után, amely alatt csak a személyi és klikk-érdek érvényesülhetett és amely alatt valósággal tünkre nyomorították lel­kiismeretlen gonosz gazdálkodással ezt a szegény várost, —- hogy végre következzen egy becsületes korszak is amely alatt lelkiismeretes gazdál­kodással, a közérdek figyelembe vételével lehetővé válik városunk gyors fejlődése. Folytak hát természetesen min­den irányban próbálkozások, hogy Kiss Ödönt állásának megtartására bírják, sőt folytak tanácskozások oly irányban is, hogy mikép volna biz­tosítható már most Kiss Ödön ré­szére hosszabb időre a polgármes­teri állás. Es ez természetes is. Mert, hogy Kiss Ödön az eléggé jól jö­vedelmező ügyvédi prakszisát ott­hagyja és vállalja a polgármesteri állast, biztosítékot kell nyujtanu ,k aziránt, hogy a legközelebbi válasz­táson is megválasztják es nem kell áltól tartania, hogy esetleg két szék között a pad alá esik. Megbeszélések tehát már voltak. De eddig még nem találtak semmi­féle módot, mely alkalmas (enne a kivitelre. Es mégis egyik helyi lap már határozott formában közli, hogy Kiss Ödön polgármesteri állásának biztosítása érdekében kötelező alá­írásokat gyüjteriek, sőt már azt is tudni véli, hogy eddig már 80 alá­írás van együtt. Igazán csodálatra­méltó dolgokat miivel az emberi fantázia. Laptársunknak az állás ponlja ugyanis, hogy Kiss Ödön nem való polgármesternek, vagy jobban mondva mm is ez — mert mint cikkéből is kitetszik, Kiss lönösen abban az időben, mikor 1703-ban a szabadságharc megkez­dődött. A harctérről jövő hírvivők, tábornokok, idegen fejedelmek kö­vetei itt járultak a fejedelem elé ki­hallgatásra, aki később, 1708 novem­ber 27-én országgyűlést is tartott, a sárospataki várban Ezt az ország- gyűlést egy szomorú esemény zavarta meg. Rákóczinak Kinizsi Pál erejé­vel vetélkedő legkedveseb, hires bri- gadérosát, az áruló Bezerédy Imrét, egyik alantas tisztjével, Bottka Adóm­mal egyszerre fejezték le a sárospa­taki vár úgynevezett Perényi kapuja elolt, Mikor a halálra szántakat az úgynevezett Oroszlán.bástya föld­alatti t.ömlöczéből a várpalota előtt a vérpadra kisérték. Bezerédy éles szeme az egyik ablakban megpillan­totta a fejedelem alakját, mire ne­héz, bilincsbe vert kezét felemelve e szavakkal kért kegyelmet : — Felséges uram, jusson eszébe kegyelmesen, hogy én ezzel a két láncra vert kezemmel hetvenkét né­met tisztnek életét oltottam ki Fel­ségednek hivségóben. A fejedelem, mint egykori feljegy­zések tanúsítják, könyezett és szót­lanul elment az ablakból, de kegyel­met nem adhatott, mert a dunántúli hadtest elrettentő például követelte Ödön ellen ő sem tud felhozni semmi komoly érvet; —laptársunk álláspontja az, hogy Székely Elek legyen a polgármester és hogy en nek a lehetetlen tervnek úgy titok­ban propagandát csinálhasson, ki­gondolta a fentebb említeti mesét és ennek alapján kanyaritott egy ügyesen megirt formás kis cikket, melyben — miután az ellenkezőjét nem teheti — agyba-főbe dicséri Kiss Ödönt, elüsraeri érdemeit vé­gül mindezek alapján arra a végső meggyőződésre jut, hogy Kiss Ödön nem alkalmas a polgármesteri ál­lásra. Mi nem kívánunk laptársunkkal polémiába bocsátkozni s különösen nem ez ügyben, amelyben a leg- nyakatekertebb fejtegetései dacára is kilátszik a lóláb; a Székelye Elek előtérbe tolása, — de kénytelenek vagyunk az igazság érdekében kon­statálni, líogy ilyen iv nincs ugyan és igy azt senki alá sem Írhatta, de Kiss Ödön polgármesterségének biz­tosítása érdekében folynak tárgya­lások és végeredményében biztosí­tani is fogja neki a képviselőtestü­let ezt az állást, mert a város érdé kében egyedül szerencsés megol­dása a polgármesterkérdésnek csak az lehet, ha Kiss Ödönre bízhatjuk a város ügyeinek vezetését. Hiábavaló tehát minden erőlködés, hasztalan kísérlet itt minden kigon­dolt lehetetlen mese, Székely Elek uralmát ebben a városban visszaál­lítani nem lehet. Aki annyit vétett a város ellen, aki oly gyakran ren­delte alá saját, vagy mások személyi érdekeinek a közérdeket, az többé nem kerülhet-e város élére. Egy szebb, egy tisztább, egy ideáiisabb jövő lebeg most Ujhely város pol­gárságának szemei előtt, mely meg­hozza mindazt, ami egy város fej­lődéséhez, boldogulásához szükséges. Es ezt a jövőt csak úgy érhetjük el, ha olyan emberre bízzuk a város vezetését, mint Kiss Ödön. Bezerédy fejét az árulásért. Beze- rédy homokkőből való, fejnélküli síremlékét, amely a nyugati sáncok egyik kazamatájához van támasztva s amelyet 1Ü02 ben Thaiy Kálmán tudósunk a református kollégium múzeumának szánt, Windischgraetz herceg még az idén a belső udvar ban az úgynevezett Rákóczi —Lo rántffy-lakosztály alatt lévő sarok­torony alá falaztatja be. A pataki vár négyszögben épült kastélyának legszebb része a renaissance-stilü, hatalmas méretű lakótorony, mely­nek rendkívül érdekes faragott di szitáséi a XVI. század huszas évei ben készültek. A lakótorony nógy- szerakkora, mint a visegrádi Salamon torony s pompás karban van. Ere­detileg a XIII. században épült, de 1563 ban Percnyi Péter erdélyi vajda átalakíttatta s a hatalmas toronyhoz a Bodrog felé egy szárnyépületet építtetett, miről egy latin felirat ta­núskodik, mely magyarul igy hang­zik : „E királyi épületeket a hős Pe rényi Péter alapította, immár Gábor fia díszíti; oltalmazd, Krisztus, kérlek.“ A lakosztálynak a várkert felé eső részét I. Rákóczi György felesége építtette, miről ez a felirat beszél : Helyreigazítás. Saját lapunk közleményének hely­reigazítását irom, de kell, mert tör­téneti valótlanságot nem terjeszthe­tünk. Lapunk legújabb — e’ f. hó 3-án kiadott 53 számának tárcájában szó- szerint közli Markó Miklósnak „A sáárospataki Rákóczi-várban“ óim alatt a Magyarország m. hó 29 ik számában megjelent — különben igen érdekes közleményét, a mely­ben azonban két nagy tévedés van*) Az egyik a következő: Trautszon Lipót családja 1806 ban cserébe adta Sárospatakot Bretzenheim Ágost herczegnek egy a Bodeni-tó mellett fekvő birtokáért. A tény a követ­kező: A Rákóczy Ferencz összfeje- delem összes birtokai az ő legyőze- tése után 1711-ben elkoboztatván a pataki uradalmat több más birto­kokkal együtt Trauszon János Li­pót herceg adományul nyerte, de családja soha se volt. Maga időköz­ben elhalván, összes uradalmai a ki­rályi kincstárra szálltak vissza. 1806- ban Ferenc császár és király — mint az I. Napoleon elleni szövetség feje állítólag hadászati okból a Bret­zenheim Károly Ágoston herceg Boden-tó melletti Lindán várát megszerezni kívánván ennek cse­rébe ajánlotta Magyarországban vagy a Munkácsi, vagy a Pataki és Re- géczi uradalmakat. Breze:.heim ez utóbbiakat választó és 100 000 fo-, rint ráfizetés mellett meg is kapta mi t donalió mixtát. A másik tévedés ez: Az özvegy (ti. Brezenheim Brezenheim Ferdi- nánd özvegye szül. Schwarzenberg Karolina hercegnő) hal ála után 1876 ban Windischgrätz Lajos her­ceg vette meg “a birtokot“. A Brezenheim herceg birtokai egy részét özvegye tulajdoni joggal, egy részét pedig C3ak özvegyi jogon bírta. Patak ez utóbbiakhoz tartozott. Az előbbieket végrende- letileg unoka öcscsónek Windisch- grätz Lajos herczegnek hagyomá­nyozta. Ez pedig a törvényes örö­kösöktől (Brezenheim nőtestvéreitől) az Abauj-Torna vármegyében fekvő Vilmányi birtokért a Pataki várt cserében szerezte meg. Tehát nem *) Mielőtt saját lapunk kezembe jött a Magyarországnak már megküdöttem helyreigazításomat, M. „Loiántffy Zsuzsánna, Erdély dicső ft-jedelemesszonya és a magyar ki­rályság részeinek úrnője építtette. Anno 1643.“ Ebben az épületszárny­ban lakott If. Rákóczi Ferencz és használta titkos haditanács-termül, a faragott kövekből épült Sub rosa nevű erkély torony szobáját, mely­nek csillagalaku boltozatát remek freskók diszitették, Ebben a törté­neti nevezetességű toronyban tar­tották Wesselényi Ferenc nádor és társai, Zrínyi Péter, Nádasdy Ferenc és Frangepán titkos összejövetelüket, sőt leveleiket is „sub rosa“ keltez­ték, amivel egyben azt is jelezték, hogy az ezekben foglaltak titok Dán tartandók. A maga nemében páratlanok a trachit sziklába vágott egyemeletes kazamaták is, melyek négyszáz mé­ter hosszúságban húzódnak külörn- böző irányban, a kastély és a vár­kert alatt. Most ezekben a roppant méretű kazamatákban a hercegi ura­dalom terjedelmes szőlőhegyein ter­mett bort raktározzák el, részben pe­dig üvegháznak használják. Érdekessége még Sárospataknak a régi vártemplom, mely most plébá­niául szolgál. A hatalmas méretű, roppant vastagfalu vártemplom, melynek szentélyét 1544-ben Peróny nagy ocassió 1 SCHÖN SÁNDOR és BARNA D. cégnél az összes raktáron levő nyári áruk u. m. batisztok, chifonok, sephirek, mosó és gyapjú delainek, Poplinok, gyapjú szövetek és ruha vásznak mél yen leszállított árakban kerülnek eladásra. —Az ocassió vásár folyó évi julius hó 20-tg tart. PÜ** Mennyasszonyi kelengyékben nagy választék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom