Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-08-04 / 62. szám

G2, szám. (2)

FELSOM AGYA RORSZAGI HÍRLAP

Szerda, augusztus 4.

Közhivatalnok és a magyar nép.

A „magyar nép vérmérséklete köny- nyen fellobbanó“. E körülmény magyarázza meg azt, hogy népünk nem tűr megalázást, gőgösen és nyersen utasít vissza minden olyan fellépést, melyben egyéniségének megtámadását látja; de aztán csöndesen megalázkodva hallgat, ha hibáit a szeretet és igazság hangján lobbautják szemére.

Népünk e jellemvonásából magyarázható meg dacos, nyakas magatartása minden oly esetben, midőn rá erőszakkal, hatalommal s parancs szóval akarunk hatni. De nincs aztán oly általános vagy magán érdek, a melyben szép szóval meg nem közelíthető. Jellemvonása még népünknek a véghetlen bizalmatlanság melylyei egyáltalában a hivatalnokok iránt viseltetik ; a kétkedés, melylyei minden tanácsot, minden ítéletet fogad. Mindezen tulajdonokat a szomorú múltból örökölte, midőn a hivatalnokok nem az igazságos, hanem saját érdeküket tekintették s a mérleg mindig annak a javára billent, a melyik több súlyt dobott a mérleg alá ; a mikor még a tanácsadás pénzbe került s leg gyakrabban a megfizetett útbaigazítás is gödörbe vezette a népet. E mellett a legújabb kor hatalmas fejlődésén vitte át az emberiséget, de különösen hazánkat; a modern világ teljesen átalakította az intézményeket, az igazságszolgáltatást, a közigazgatást, a községek életviszonyait. Ma már a nép is tudja, hogy ember azokkal a jogokkal és kötelességekkel, mint bármelyik kaszt, tudja, hogy a megváltozott világban a törvény éppen úgy védi őt, mint a fizetési előjogokkal biró nemes és magasabb ranguakat, tudja, hogy e kiváltságokat egyedül az ember belső értéke — a magasabb értelmi fok adja meg, de ezt is csak a társadalmi életben, mert a törvény előtt mindenki egyenlő, az igazságot egy- kép osztogatja mindenkinek,

Ezek a körülmények nagy és nehéz szerepet jelölnek ki a közhivatalnok részére s azt hivatali helyi ségének falain belül betöltennie bizonyára nem kis feladat; ennek megkönnyítése végett arra kívánok rövid feleletet adni, hogy a közhivatalnoknak — sok hivatali munkája közepette társadalmi szempontból dolgozni, társadalmi emberként működni miként lehet?

legcsekélyebb fitogtatást is kívánná, tehát nem értem, hogyan lenne tisztelhető az által, a mi egészséges érzékével ellenkezik. Szegény embereknél tapasztalhatunk legtöbb hajlandóságot cikornya temetésekre ez nálunk majdnem mánia. A civi lizált elemeknek lenne kötelességük annak fékezése. Da fájdalom, az igazság, hogy „suan is splendid in ashds“ még oly kevéssé hatotta át a civilizáció gondolatát, hogy nemesen egyszerű temetés alig is kapható. Az élet mindennemű felszerelésében az utóbbi időben nagyot javult az ízlés, de a pompes fnuebres embereinek ízlése, kik tulajdonkép szintén a felszerelés egy nemét szolgáltatják, egy groteszk mono polium szellemével van egybekapcsolva. Ha a »pompes fenébres«-tő! egyszerűséget kívánunk, azt találja rólunk gondolni, hogy „közönségesek“ vagyunk. Mivel mindenki csak egyszer hal meg, nem törődik senki vele hogy ebben az irányban egészséges reformnak az élére állana. így aztán bajos dolog a sokszor nevetségesen Ízléstelen gyászpompákon változtatni.

Egy köztisztviselő, ha — működésével szép eredményt akar elérni, hivatali érintkezésében mindenkor, egyesítse magában a társadalmi embert a hivatalnokkal. Példaképen felhozom a jegyző — mint közhivatalnok magános hivatását. Igen fontosnak tartom a jegyzőnek magatartását különösen a községi képviselőtestületi üléseken, hol a község érdekei forognak fenn s beléletének minden nevezetes fázisa tárgyalás alá kerül. Ott a hol a község értelmisége és a nép között nincs meg az összhangzó éles és törekvés: a hol az elöljárónak nem bírja a községi lakosok minden árnyalatú elemeinek szeretetót, bizalmát, a hol a nép nem emelkedett még azon ér, telmi magaslatra, a honnan beláthatná a jelen kör fejlődő intézményének, a kulturális törekvéseknek győzelmi útját, ott a hol a nép semmi egyebet nem tesz, mint a mit a törvény parancsol s a kényszerűség szabálya megkövetel, ahol a lakosok ősi elmaradottságukból kilépni egyáltalán nem akarnak: itt kiváltképen szükséges, hogy a jegyző nagy tapintattal s különös körültekintéssel keresse meg az utat, melyen a nép szivéhez, leikéhez férhet s értelmi felfogását megváltoztat hatja s igy meg van törve a páncél nem erőszakkal, hanem egy kis taktikával.

Ha egy jegyző már bírja népe bizalmát s a község intelligens elemeinek támogatását a község javát célzó közérdekű ügyekben: megkezdheti társadalmi működését és szép eredménynyel vezetheti a fokozatos fejlődés utján a mig az ('gesz község boldog és megelégedett lesz.

Székely Győző.

HÍREK.

Krónika.

Nagy vívmány volt a villamos,

S bámultuk a nagy hangtalant, Mikor először csöndbe’ ,hallkan A kőrúton végigzuhant.

Az automobil jött utána,

Amelynek már sínpár se kell, Veszettül száguld utcahosszat,

Gázol, tülköl és bűzt lehel.

De múltak évek és kicsiny lett Minékünk már a föld pora,

Szárnyat bontunk s kutatni kezdjük, Hogy a világűr mekkora.

Repülni vágyunk gyors madárként, Lebegni föl a vizek felett,

Es barna felhők bodros hátán Keresünk pihenő helyet.

Egynek-kettőnek Ikarüszkónt Megolvad majd a szárnya tán, Tengerbe hull, vagy szikla élen Tátongó rést vág az agyán,

De lesz előbb utóbb bizonynyal Olyan is, aki meg nem áll Csak a tüzes nap lánglehelő,

Vakító fénysugárnál.

Ha én repülnék nem keresném A szikrázó, fehér napot,

Megülni rajta a melegben Nem ép csábitó állapot,

Fölszálinék enyhe, nyári estén, Mikor millió csillag ragyog,

S fülembe csendülnének édes,

Halk, bűvös, álmatag dalok.

S a kedves, hűvös csillag ormán Maradnék fenn sok éven át.

Sétálnék, álmodnám, dalolnék,

S hallgatnám a szférák szavát.

Csak akkor jönnék vissza gyorsan, Ha annak venném a neszét.

Hogy az állam szárnyasitotta A végrehajtók seregét!..

— Kinevezések. A király Bereznay János nagymihályi járásbirót és Eperjessy Ferenc sátoraljaújhelyi törvényszéki bírót a VII. fizetési osztályba sorozott járásbiróvá, illetve törvényszéki bíróvá kinevezte.

— Tanügyi kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Pál Anna okleveles tanítónőt a lukai állami elemi iskolához rendes tanítónővé kinevezte.

— Tanügyi áthelyezés. A vallás- ós közoktatásügyi minister Orbán Julia cseleji állami elemi iskolai tanítónőt a fülöpszállás-keregyházi állami elemi iskolához rendes tanítónői minőségben áthelyezte.

— Változás a helybeli főgimnázium tanári karában. A kegyesrendiek kormánya a sátoraljaújhelyi főgim názium tanári karában az 1909—10 iskolai tanévre a következő váltó zásokat rendelte el. Eltávoznak Uj- helyből: Barna Leander Debrecenbe, Haunstädter József Podolinba és Kolozsváry Lajos Szegedre. Ujhelybe jönnek Debrecenből : Finda Antal, Bács/cay József és Peckl Mihály tanárok.

— Búcsú-lakoma. A 40 évi szolgálat után nyugalomba vonult S z a 1 a y Lőrinc pénzügyi számtanácsos tiszteletére, Beregszászba való távozása előtt, szombaton délután búcsú-lakó mát rendezett a „Torzsás“-on a helybeli pénzügyigazgatóság tisztviselői- kara. A banketten számosán vettek részt közéletünk kitűnőségei közül is és lelkesen ünnepelték a nyugalomba vonult és városunkból távozó kiváló pénzügyi tisztviselőt.

— Közigazgatási bizottság gyűlése.

Zemplénvarmegye közigazgatasi bizottsága augusztus havi ülését f. hó 9-ón d. e. 9 órakor tartja meg a vármegyeháza nagytermében Meczner Gyula főispán elnöklete alatt.

— A függetlenségi kör táncmulat sága f. hó 1-én vasárnap folyt le a Színház-kertben. A táncmulatság minden reményen felül sikerült úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetben. Különösen az iparos-osztály vett részt nagy számban a mulatságon, ami kedvező jelenség, amennyiben bizonyítékot szolgáltat ama, az utóbbi rosszhiszemű, alaptalan híresztelésekkel szemben, mintha az iparosok eihidegültek volna a függetlenségi körtől. A táncmulatság kabaréval kezdődött. Polturák Margitka nyitotta meg a kabarét egy Búza Barna által irt alkalmi pro- lóggal, melyet kedvesen, ügyesen adott elő. Pásztor Zoltán a Király- sziuház tagja énekelt ezután két magyar dalt, melyet a szerző : Kasz- triner Árpád kisért zongorán. A szépen előadott bájos magyar nóták óriási hatást értek el. A következő szereplő két gyönyörű szép, babaarczu leány, a Rakovszky nővérek voltak, akik egy dialóg előadásával értek el jelentős sikert. Városunk kiváló műkedvelő énekese: Friss Heiman testvéröcscse : dr. Friss Jakab kísérete mellett a soreutói emléket és egy kuruc-dalt énekelt. Kellemes csengésű baritonja kiválóan érvényesült ez estén és ugyancsak szépen illeszkedett az énekhez a finom, diskért zongorakisérot. Egy kis gymnazista-fiu Kulics Károly egy hazafias verset szavalt el di- cséretreméltóan. Péchy Jenő aktuális kupiéi következtek ezután, melyet a közönség állandó tetszésnyilvánítása mellett adott elő. Egy uj tehetség is tűnt fel ez estén. Dubay Aranka volt ez, aki egy monológ előadása után bizonyította be, hogy határozottan tehetséges műkedvelő. Bájosan előadott monológját zajos taps honorálta. Nagy sikert ért el Pásztor Zoltán kupiéi is, melyeket részben dr. Kasztriner Árpád, részben Székely Lajos kisért zongorán. Péchy Jenő humoros szavalata után következett az est egyik legsikerültebb száma: Nyeviczkey Antalné úrasszony magyar dalai, cigányzene kiséret mellett. A kabarét Friss Heiman zárta be szépen előadott édes-bus magyar nótákkal. — Ezután következett a tánc A fiatalság eddig soha nem tapasztalt élénkséggel, jókedvvel kezdett neki a táncnak Oláh Rudi muzsikája mellett s roppták vígan egész a hajnali órákig. — Tán közben, úgy 11 óra tájban került sorra a tombolajáték, mely alkalommal sok szép és értékes tárgy került sorsolásra. — A mulatság a késő hajnali órákban ért véget.

— Képviselőtestületi közgyűlés.

Sátoraljaújhely város képviselőtestülete ma délután 3 órakor képviselőtestületi gyűlést tartott Kiss Ödön h. polgármester elnöklete alatt a következő tárgysorozattal :

I. Törvényhal. bizottsági határozat a vmegyei közkút átadásáról. 2. Tövényhat. bizottsági határozat a vmegyei közkút áthelyezéséről.“' 3. Törvényhatósági bizottsági határozat Nagy Árpád mérnök külön dija zásáról. 4. Nagy Árpád mérnök kérvénye, külön munkálatokért járó dija megállapítása iránt. 5. Zetn- plénvármegye közigazgatási bizottságának leirata, az adóügyoszt. működéséről. 6. üzv. Rosenberg Sá- muelné ajánlata a „Vörös Ökör“ telkének megvétele tárgyában. 7. Deutsch Simon és társai kérvénye a vízvezetéknek a lakásukba leendő bevezetése iránt. 8. Tanácsi határozat a kisvárosházi vízvezeték bevezetésénél a tulkiadásról. 9. Tanácsi határozat a felhőszakadás által az erdei fában okozott kárról. 10. Tanácsi határozat a Rákóczt és Iskola utczai csatornák kitisztításáról.

II. Pénzügyi bizottsági javaslat az iuce-féle téglagyár és földjei megvételéről és ezzel kapcsolatban Ince Lajos és tsa nyilatkozata. 14, Pénzügyi bizottsági javaslat a vakokat gyáinoliló egyesület állandó segélyezése iránt kérvény tárgyában. 13. Pénzügyi bizottsági javaslat dr. Haas Bertalan ajánlata tárgyában az „Erzsébet“-utkiszélesitéséhez szükséges terület átengedése iránt. 14. Farkas Andor árvaszéki ülnök helyettesítése. 15. Dr. Reichard Salamon h. főügyész 4 heti szabadság iránti kérvénye, ló. Polgármester jelentése a Milleniumi alapítvány kamatainak kiutalásáról. 17. Illetőségi ügyek. 18. A közgyűlés napjáig beérkezendő ügyek. — Az érdekes lefolyású pyülésről jövő számunkban számolunk be részletesen.

— Az újhelyi Voigt. Habár jóval kisebb arányú, de a köpenickihez föltűnően hasonló eset történt, f

Uj harisnyakötóde

ÜÉ Elsőrendű munkaerők, a ü ü legújabb gépekkel ellátva, gf

Részit kitűnő pamutfonalakból női-, férfi- és gyermek harisnyákat, j - ^ Úgyszintén javításokat is elvállal:,

BÍR n R SÁTORALJAÚJHELY

—------------------------ Rákóczi-utcza 15. szám (Kispiac). ——----————-------