Felsőmagyarországi Hirlap, 1909. július-december (12. évfolyam, 53-103. szám)

1909-07-31 / 61. szám

61. szám. (6)

FELSOMAGYARORSZAGI HÍRLAP

Szombat, julius 31.

mire feltétlen szükségünk van, hogy a helyzet urai lehessünk ; — a szétforgácsolt erők elvesznek, megsemmisülnek, egymást lerontják, — itt van élő példaként a kartel; a gyárak szövetkeznek, hogy egymás árait ne ronthassák le és egy megszabott minimális árat biztosítanak maguknak, ezen alul árut nem adhatnak el.

A mai kor nem hasonlítható össze a régivel; a vasút és gőzhajó átalakította az egész világot; a nagy távolságok megszűntek, s ma már nincsenek az emberek arra utalva, hogy szükségleteikért messze vándoroljanak, a kereskedelem oda fejlődött, hogy nem a vevő keresi fel az eladót, hanem az eladó keresi fel a vevőt, az országok azon fáradoznak, hogy messze idegen világrészekben szerezzenek uj és uj piaczot, oda viszik áruikat s nem várják hogy azok jöjjenek ide hoz- zájok.

Annak előtte a galíciaiak elárasztották a Hegyalját s a bortermelők nyugodtan pipára várták a vevőket, a kik örültek ha bort kaptak; mert tengelyen kellett a bort elszállítani, a Hegyalja volt a legközelebbi bor- piacz és úgy kénytelenek voltak itt vásárolni jó pénzen, hogy még jobb pénzen a bort túlnyomó részben Oroszországban eladhassák. Ma mór nem kell sehová menniük, a vasút oda szállítja nekik helybe a hová akarják; a görögök, olaszok, franciák és spanyolok, oda viszik boraikat a hol azt jól megfizetik Oroszországba és nem várják, hogy az Oroszok menjenek hozzájok, a ga- licziai közvetítő kereskedelemnek útját vágta a vasút és az oroszoknak a zsidók iránti gyűlölete és üldözése, a zsidókereskedő most nem juthat be Oroszországba és igy a Hegyaljai vevők elmaradtak; mi pedig az idők és viszonyok ezen átalakulásából még arra sem vontuk le a következtetést, hanem még mindig várjuk a vevőket, de most már nem nyugodt pipa szó mellett, hanem idegesen, lesve, sóvárogva és nem teszünk egyebet, mint panaszkodunk, hogy a bornak nincsen ára s még e mellett sem akad vevője ; számtalanszor összeülünk, ankétezünk, beszélünk sokat, de tulajdonképen semmi olyat nem csinálunk a mi a konyhára hozna valamit.

S mit teszünk, ha még is akad egy vevő ? Egymás háta mögött lelicitáljuk a bor árát s szégyenből be nem valljuk mily áron adtuk, helyesebben mondva pocsékoltuk el borunkat, hanem másokat ámítva saját megrontásunkra törünk ; mert példával szolgálunk a vevőnek a jövőt illetőleg, — igy rontjuk le az árakat és topánkodunk, hogy nem érdemes szőlővel foglalkoznunk.

íme ez az eredménye annak, hogy hegyaljai borainknak nincsen ára, nem is beszélek azon bűnös összejátszásról, mint szorítják le az árakat szüretkor, kihasználva a megszorult szőlősgazdák kényszer helyzetét.

Eltekintve minden mástól, már ezen egy körülmény is elegendő ok a tömörülésre, hogy legalább azt mentsük meg,a mi megmenthető: a bornak tisztességes árát.

Bár igen sokan vannak a kik fáz nak a szövetkezéstől ; mert mindegyik jobbnak tartja a saját borát a másénál és fél, hogy az ő kiváló bora a másikánál nem fog drágábban elkelni s nem mondhatja Peter, hogy az ő bora mellett a Pálé csak moslék és nem embernek való ; a kényszerhelyzet mégis előbb utóbb oda fogja őket terelni abba a táborba, a kik a közjó biztosításáért

hajlandók volnának erőiket egyesi- teni és szövetkezni.

Hogy csakis ily alapon lehet célt érni, ennek bizonyításául szabad legyen a következőket előadnom; megjegyzem, hogy a közlendő adatok hitelesek s azok helyességére nézve bárkinek módjában áll autentikus informátiót szerezni.

A Gyöngyös vidéki bortermelők, az olasz bor beözönlése folytán a tönk szélére jutottak; mert boraikat olcsóbb áron voltak kénytelenek eladni, mint a mibe annak termelése került; mikor úgy látták, hogy ez úgy tovább nem mehet, néhány agilis ember kezdeményezésére szövetkeztek, — szövetkeztek pedig 1900 év május 13-án, tehát abban az időben, a mikor az olasz bor a legnagyobb tömegben özönlött az országba ; megalakult a gyöngyös- visontai bortermelők szövetkezete csekély 265 üzletrészszel és még parányibb 5781 korona alaptőkével.

Az első pillanatra ezen számok mosolyt keltenek az embernél, hogy ugyan mit akar egy ily szövetkezet csinálni egy oly nagy bortermő vi dék megmentésére? Lássuk hova lyukadtak ki !

A szövetkezet a jelzett napra megalakult s a mag, melyet a gondos kezek elültettek, gondos ápolás mellett ma már terebélyes fává nőtt, a mely dúsan termi gyümölcsét. Csendben fogtak a munkához azon szűk korlátok közt, a melyet szerény alaptőkéjük igénytelen volt a nekik megszabott és rövid 5 évi működés után a szövetkezet keretei szűknek bizonyultak s 1905 március 16-án a szövetsezet átalakult részvénytár sasággá 310000 korona alaptőkével 96000 korona tartaléktőkével, vagyis a részvényt ársulat 406000 korona vagyonnal fogott azon palota kiépítéséhez, a mely kezdetben csak kunyhó volt, egy parány család részére, ma pedig egy palota, melyben a családok sokasága élvpzi a jólétet,

A 200 koronás részvények után :

1906- ban 15 korona

1907- ben pedig 30 korona osztalékot fizetett.

az 1905 Üzletiév forgalma 114867 Kor. , 1906 „ „ 294832 „

„ 1907 „ „ 555421 „

» 1908 „ „ pedig felülmúlja az egymillió koronát.

Es a gyöngyösiek tele erszénynyel a zsebükben büszkén dicsekednek, hogy Magyarországon az övékhez hasonló bortermelő részvtársaság nincsen.

A számok szédítő emelkedései oly meggyőzően beszélnek, amelyekhez hozzátenni való más nem lehet, mint elismeréssel adózni azoknak, a kik ezt kezdték és kitartással, vasakarattal és kellő szakértelemmel eny- nyire fejlesztették.

Igaz, hogy a Gyöngjms vidéki borok más minőségűek, mint a hegyaljaiak, könyebben értékesíthetők, de mig ennek előtte 12—16 fillérjével pocsékolták literjét, most 26—36 fillérjével adják el, mert a részvénytársaság nem engedi sem szüretkor sem utána a borok árait leszorítani s a megszorult szőlőbirtokosok szőlőjét maga szüreteli s előleget ad.

Borházuk, pincéjük, pincegazdaságuk, boraik kezelése, annak értékesítése mintaszerű s a vevők igényét bármily mennyiségben képesek kielégíteni.

Hogy a Hegyalja nem bírna egy részvénytársaságot területéhez és a bor magasabb értékéhez mérten nagyobb arányokban létrehozni, az alig képzelhető, a minek most már annál is inkább volna életképessége, mert az uj bortörvény zárt területnek declarálta.

Hogy mily irányban kellene ezen részvénytársaságnak működését kifejtenie, ezt bátor leszek más alkalommal részletezni.

Fiizesséry Barna.

HÍREK.

Hűsítő hírek.

— Csak kánikulában olvasandó. —

Tekintettel a nagy forróságra. tisztelettel alulírott kötelességemnek tartom a nyájas olvasónak néhány oly hírrel kedveskedni, amely megdermeszti ereiben a vért, amely fogait meg- vacogtatja, amelytől kileli a hideg.

*

Ha a mostani kormány leköszön, következik természetesen egy másik; abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a névsort közölhetjük:

Miniszterelnök: Crszkobrcsics Mirosláv (horvát.)

Belügyminiszter : Burzeszku Juon (oláh.)

Kereskedelemügy ; Trzenszky Janó (tót.)

Honvédelem: ZsivánkovicsLázo (szerb.)

Igazságügy : Smirkazeus Tádé (szász.)

Vallás és közoktat. Grunz Bunz (pangermán.)

Tessék arra gondolni, hogy ily minisztérium intézné Magyar- ország ügyeit és bizonyára nyájas olvasó le- és elhülsz.

*

Közlünk egy részletet egy nagyjövőjii ifjú titán regényéből.

. . . Az őrgróf eleinte a földre szegezte tekintetét; de mert Elvira belépett, kalapácsot és vésőt hozott, hogy íelfesaitse onnan. Sikerült és egyik kezében a vésőt, a másik kezében a kalapácsot, a harmadikkal megragadta Elvirát. A brutális támadásra Elvirának leesett az álla. Az őrgróf lehajolt és udvariasan átadta. Erre Elvirának a boldogságtól repesni kezdett a szive ; az őrgróf egy lepkefogót hozott és elfogta.

— Az enyém! meg van! — kiálltá diadallal.

— Tartsa meg! — szólt Elvira és csókoljon meg.

Az őrgrófuak erre inába szállt a bátorsága. Rögtön megkereste és mikor megtalálta, — megeső kolta Elvirát.

— A boldogságtól elvesztem a fejem 1 — hörgó és úgy tőn ...

. . . Többet ebből nem közlök ; a hatást azt hiszem már elértem, — nyájas olvasó, a fogad már vacog.

#

Még egy hir . . .

Csiba János hároméves kis fiacskája nyugodtan játszott a negyedik emeleten nyitott ablakban.

Az anya belépett és fiát meglátva.- felsikoltott. A fiúcska a

sikoltásra felugrott, megcsúszott és kiesett az ablakból. Az anya

— kinek kezében spirituszgyors- forraló volt — elájult. Ruhája az égő spiritusztól tüzet fogott.

A férj, aki épen belépett, látva a rettenetes csapásokat: nadrág- szijára felakasztotta magát.Azonban hol a veszedelem legnagyobb, a segítség ott van legközelebb. A fiúcska egy szénás- szekérre esett igy semmi baja se történt. Felsietett a lakásba, ahol közben az elősiető házbeliek eloltották a tüzet és az anya sértetlen maradt. Az apát is levágták, aki zokogva ölelte keblére családját:

. . . Több hűsítő hirt, majd a nyár folyamán.

Petur.

— A Függetlenségi kör nyári mulatságát holnap este tartják meg a Kovacsicsné-féle Színház-kertben. A A függetlenségi kör téncvigalmai eddig mindég a szezon legsikerültebb mulatságai voltak, amennyiben az igazi testvéri együttérzés csak ezeken a mulatságokon nyilvánult meg a maga igazi valóságában. A holnapi mulatság sem fog semmiben a háta mögött maradni az eddigieknek, sőt — tekintve az előre is megnyilvánuló nem mindennapi érdeklődést — alapos a reményünk, hogy a kör ez évi mulatsága sikerében messze túl fogja haladni az eddigieket.

— Halálozás. Súlyos csapás érte C h y z e r Kornél miniszteri tanácsost. Felsége, Chyzer Kornélné, született Mánn Jolán julius hó 20-án, életének 59 ik évében meghalt. A megboldogult földi maradványait az ev. ref. egyház szertartásai szerint megáldották, azután Bártfára szállították s ott julius 22 én délelőtt 10 órakor a Kálvárián levő családi sírboltban örök nyugalomra helyezték.

— Elöljáróság választása Nagymi- hályon. TSagymihályon f. hó 29 én d. u. 3 órakor választották meg a község elöljáróságát Bajusz Andor főszolgabíró elnöklete alatt. Bíróvá egyhangúlag Walkovszky Bélát, h. bíróvá: Laka er Antalt, pénztárnokká, Glück Emilt választották meg. Hitesek lettek : M a lati n s z k y László, Hoszpodár Mihály, Hoszpodár Miklós, Z b o- j á n Mihály és Lichtraaun Herman.

— A miskolczi 1909 évi XII. sörárpavásár. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület, az O. M. G. E. Abauj-Torna, Gömör Kishont-, Heves-, Jász- Nagy- Kun- Szolnok- és Zemplénvármegyék Gazdasági Egyesületei, a miskolci Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetével karöltve 1909 évi augusztus hó 24-én, kedden Mis- kolezon országos sörárpa vásárt rendeznek a vármegyeháza nagytanács- termében.

— Sport. A S. A. C. aug. hó 8-án tartja első rendes mérkőzését a Kassai A. C. kombinált csapatával. A mérkőzés iránt városszerte nagy az érdeklődés. A mérkőzés előkészületeiről jövő számunkban hozunk részletes tudósítást.

— Katonai átvonulás. A kassai ö-ik honvédhuszárezred három százada, a nyíregyházai osztálylyal

Ezennel tudomására hozom, a n. é. közönségnek, miszerint sikerült megszereznem a hires

hűl * KrkfálvvÍ7él képviseletét, a mely vi« jégveremben raktározva, mindenkor friss ” y töltésben nagyban és kicsinyben nálam kapható

Lipschitz Adolf sörnagyaereskedésében Sátoraljaújhely.